Posts in:Képi anyag
23. 03. 2023.
A Dobó István Mezőgazdasági Termelőszövetkezet szépasszony-völgyi borozója az 1960-as évek elején. A Dobó téesz volt a korszakban a borvidék egyik legnagyobb szőlőtermelője. A termés nagy részét az állami gazdaságnak (későbbi borkombinát/Egervin) adták át feldolgozásra, de valamennyi bort ők is készítettek, amit ehhez hasonló borozóikban értékesítettek kimérve, régió- és országszerte.
___
Csutorás Ferenc,
Read more
15. 03. 2023.
A Budafoki Állami Pincegazdaság által forgalmazott 1938-as Egri Bikavér palackja. A felvásárolt és saját, egri területeken termelt gyümölcsöt Budafokon dolgozták fel. Az egri bikavér a vörösborok közt már akkor is kiemelt jelentőséggel bírt, amit mások mellett a vaskos, különleges palack is jelez.
___
Csutorás Ferenc, Szilágyi Réka és Pap Péter István könyvet írtak az egri bikavér történelméről.
Read more
08. 03. 2023.
Palackozott egri aszú frontcímkéje a 20. század elejéről. Feltehetően kereszteslevelű és lúdtalpú szőlőkből, azaz a kadarka Egerben kialakult változataiból készült, a mai fogalmaink szerint inkább szamorodnieljárással. (Aszúszemeket tartalmazó fürtös szüret és préselés.)
___
Csutorás Ferenc, Szilágyi Réka és Pap Péter István könyvet írtak az egri bikavér történelméről. Az Egri borvidék legfontosabb borának 150 éves múltját feldolgozó,
Read more
01. 03. 2023.
Grőber Jenő szalmakalapja. Grőber Jenő egri földbirtokos és bortermelő, a bikavér valóságos apostola volt a 20. század első felében. A felhasznált szőlőfajták, a házasítási arányok, az érlelési idő és számos más tényező kérdésében máig megkerülhetetlen a munkássága. Szalmakalapja megidézheti előttünk a nyári hőségben a szőlőterületeket körbejáró gazda alakját, akinek már ekkor az eljövendő szüret várható dilemmái járhattak a fejében.
Read more
28. 02. 2023.
Az Egri és Visontai Borpincészetek Rt. borárlapjának egy példánya az 1940-es évek elejéről. A vállalat 1942-ben, budapesti központtal alakult részvénytársasággá, néhány egri nagypolgárnak és fővárosi befektetőknek köszönhetően. A teljes mátrai-bükki térségből vásároltak fel szőlőtermést, és ezekből készítettek – a korabeli sajtó megítélése szerint – magas minőségű borokat, köztük nagy arányban palackozottakat is.
Ez az árlista jól dokumentálja a 20.
Read more
16. 02. 2023.
A képeslapon Eger egyik legkiválóbb és a városközponthoz legközelebb eső dűlője, a főegyházmegye tulajdonában lévő Érseki-dűlő látható, amely saját korában kiváló minőségű vörösborairól volt híres. A tőkés szőlőket karósan művelték, amely a legjellemzőbb módszer volt az egri szőlőhegyeken a kordonos művelés 20. század közepi elterjedéséig. A képen valószínűsíthetően egy kadarkaültetvény látható.
___
Csutorás Ferenc,
Read more
09. 02. 2023.
Ifj. Braun Károly Eger jegyzője, később polgármestere, szőlő- és bortermelő. Édesapja, id. Braun Károly komoly érdemeket szerzett a filoxéra elleni küzdelemben, melyekért 1896-ban Ferenc József a Császári és Királyi Millenniumi Emlékérmet adományozta neki. Az apai erőfeszítésekhez méltón ifj. Braun Károly szőlő- és bortermelői munkája során a kadarka és a bikavér szószólója volt. Birtokát és pincészetét 1949-ben államosították.
Read more
01. 02. 2023.
A filoxérajárvány utáni rekonstrukciós munkákat segítendő a magyar szőlész- és borászközösség innovatívabb szereplői a századfordulótól rendszeresen szerveztek maguknak külföldi szakmai túrákat. Képünkön a fehérborairól, elsősorban rajnai rizlingjeiről elhíresült Mosel-vidék egyik városában láthatóak az utazás résztvevői.
A legfelső sorban balról a negyedik (az ajtó előtt, középen) Grőber Jenő egri szőlőbirtokos és bortermelő, az egri bikavér „apostola”.
Read more
