Térképvázlat az Egri Érsekség albertmajori szőlőjéről, 1827

Az Egri Érsekségnek a közvetlen egri határon túl is nagy kiterjedésű szőlői voltak. Ennek egyik példája a Demjén és Kerecsend közt fekvő Albertmajor, illetve annak kelet-délkeleti fekvésű szőlőültetvénye. Az Érsekség szakmai alapú, évszázados tapasztalatokra épülő és tudatos gazdálkodást folytatott, melyet jól jelez e térképvázlat is. A szőlőterület 24 parcellára volt osztva, melyből egyben nagyburgundi, kettőben medoc noir (menoire), 18-ban (!) pedig kadarka termett. Az innen szüretelt szőlőkből az érsekség pincészetében minden bizonnyal egy testes, telt bikavért készíthettek, az alkotó fajták arányait pedig világosan jelzi a térkép. (A kép forrása: Heves Vármegyei Levéltár XV. 1.a.136.)

___
Csutorás Ferenc, Szilágyi Réka és Pap Péter István könyvet írtak az egri bikavér történelméről. Az Egri borvidék legfontosabb borának 150 éves múltját feldolgozó, Az egri bikavér címet viselő kötet készítésekor az információk, történetek mellett gazdag képgyűjteményt állítottak össze a szerzők, amelynek darabjait a borvidék honlapján mutatják be.