Magyar szőlészek és borászok Moselben. Képeslapkép, 1930 körül.

(Grőber Jenő hagyatékából, tulajdonos: Bitskey István.)

A filoxérajárvány utáni rekonstrukciós munkákat segítendő a magyar szőlész- és borászközösség innovatívabb szereplői a századfordulótól rendszeresen szerveztek maguknak külföldi szakmai túrákat. Képünkön a fehérborairól, elsősorban rajnai rizlingjeiről elhíresült Mosel-vidék egyik városában láthatóak az utazás résztvevői.

A legfelső sorban balról a negyedik (az ajtó előtt, középen) Grőber Jenő egri szőlőbirtokos és bortermelő, az egri bikavér „apostola”. A képeslapot testvérének küldte, arra kérvén őt, hogy az fizesse ki azt az egri kocsist, aki induláskor kivitte őket a vasútállomásra, és akinél Grőber Jenő a nagy sietségben elfelejtette rendezni a számlát.

___
Csutorás Ferenc, Szilágyi Réka és Pap Péter István könyvet írtak az egri bikavér történelméről. Az Egri borvidék legfontosabb borának 150 éves múltját feldolgozó, Az egri bikavér címet viselő kötet készítésekor az információk, történetek mellett gazdag képgyűjteményt állítottak össze a szerzők, amelynek darabjait a borvidék honlapján mutatják be.