MENU

A képek, amelyek Az egri bikavér könyvből kimaradtak

2023.03.07.
Tóth Adrienn

Az egri bikavér történetéről kiadott egyedülálló kötet immár másfél évvel ezelőtt jelent meg Szilágyi Réka, Csutorás Ferenc és Pap Péter István munkájának köszönhetően. Most az adott nekünk apropót, hogy a könyvről kérdezzük a szerzőket, hogy az Egri borvidék honlapján elindult a kötethez kapcsolódó történelmi fényképek bemutatása.

Miért döntöttetek úgy, hogy megírjátok ezt a könyvet?

Csutorás Ferenc: A Csutorás család a 17. század legvégén érkezett Egerbe a Balkánról, azóta műveljük a szőlőt itt és próbáljuk öregbíteni városunk jó hírét a borainkon keresztül. Az Egri borvidék fejlődéstörténete egyben a saját családunké is.

A rendszerváltás idején nagyon sok kérdés merült fel a borvidék, illetve a bikavér múltjával és jövőjével kapcsolatban, és ezekre gyakran egyszerűen és felületesen elintézett feleletek születtek, amelyek nem hagytak nyugodni. 

A 90-es évek legvégén aztán elkezdtem járni a levéltárba is, és beigazolódott a gyanúm, hogy a borvidékről való történelmi ismereteink hiányosak. Szembesültem például azzal, hogy milyen sok fajta veszett ki a termelésből: lúdtalpú kadarka, menoire (medoc noir), nagyburgundi. 

E fajták közül néhány, a családi tradíció viszonylagos folytonossága miatt, kis mennyiségben megmaradt a birtokunkon, és volt olyan is, amiből én telepítettem vissza. Így közben nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban is kutakodtam. A forrásokból feltárt információk alapján próbálkoztam különböző művelési módszerekkel, szüreti időpontokkal, érlelési időkkel, házasítási arányokkal.  

Sajátos módon az elkészült „kísérleti” borok kóstolása csak tovább fokozta bennem a kérdések számát, és további kutatásra ösztönzött. Bebizonyosodott számomra, hogy sok régi, filoxéravész előtti tudás ma is ugyanúgy érvényes, persze korszerű megközelítésben. Az eredmény egyszerre olvasható és kóstolható – ez új dimenziókat nyithat a borvidéket jobban érteni akarók számára.

Hogyan indult a közös munka?

Szilágyi Réka: Évekkel ezelőtt az egri bikavér történetéről írtam a diplomamunkámat az Eszterházy Károly Egyetem kulturális örökség tanulmányok borkultúra szakirányán, akkoriban rengeteget olvastam korabeli szakmai cikkeket, levéltári anyagokat. 

Ahogy a mélyére ástam a dolgoknak és kerestem az egri bikavér első leírását, valahogy azt éreztem, rengeteg a feltáratlan kérdés, fehér folt az egri bikavér kialakulása körül. Ebben az időszakban ismertem meg Csutorás Ferenc borászt, s mint a borvidék szintén lelkes kutatóját, őt is kérdésekkel halmoztam el. 

Nagyon emlékszem az első nagy telefonos kérdésemre: „De Feri, mi volt az a nagyburgundi?” A válasz csak annyi volt: „Na látod, ez az…” Ugyanis korabeli egri fajtaösszeírásokban gyakran szerepelt a nagyburgundi a kékfrankos mellett mint külön fajta, gyakran pedig kékfrankost értettek alatta.

Neki is voltak levéltári kutatásai, mindkettőnket hasonló kérdések foglalkoztattak, így elkezdődött a közös munka: eldöntöttük, hogy újabb kutatásokba kezdünk, hogy választ kapjunk a kérdéseinkre. 

Én többnyire a levéltári kutatásokat végeztem, a korabeli szaklapokat módszeresen átolvastam, anyagot gyűjtöttem, rögzítettem, írtam. Időközönként egyeztettünk és az eredményeket átbeszéltük, ő hozzátette mindazt a tudást borászként, ami az egész történetet izgalmasabbá, érthetőbbé tette számomra is. 

Nem beszélve a Csutorás család általa megírt történetéről, ami a könyv fejezetei között itt-ott megelevenedik. Sok visszajelzésből tudom, hogy ezek a családtörténeti részek tették sok olvasó számára még érdekesebbé a könyvet.

Mikor egészült ki a szerzői csapat veled, Péter?

Pap Péter István: Az anyaggyűjtést elsősorban Réka és Csuti vitte végig, én később kapcsolódtam be, főleg az 1945 utáni rész – a könyvben a harmadik fejezet – kapcsán. Először, nagyon megtisztelő módon, erről a részről kérték ki a véleményemet mint a korszakkal és az agrártörténettel foglalkozó kutatóét, majd különböző szálakon elindultak közös gondolatkísérletek az egész könyv struktúráját illetően. 

Ennek nyomán a félkész szöveget és a hozzá tartozó lementett forrásokat is megkaptam, és igyekeztem egy egységes és jól olvasható narratívába, illetve struktúrába rendezni a meglévő és hihetetlenül bőséges korpuszt. Ezen közben persze még itt-ott újabb forrásokat is bevontunk, ahol szükségét éreztük a pontosításnak. 

Milyen fontos visszajelzéseket kaptatok?

Cs. F.: Főleg a helyi bortermelő közösség felől kaptam személyes reakciókat. Azt szinte mindenki kiemelte, hogy meglepő volt számára a kadarka és a bikavér tulajdonképpeni azonossága a filoxéra előtti idők kapcsán. 

A házasított bikavérek megjelenését és összetételét pedig – köszönhetően a kereskedelem és a vendéglátás 19. század végi fejlődésének – viszonylag jól tudtuk dokumentálni. Itt is voltak érdekes receptúrák, amelyekre néhányan felkapták a fejüket. 

A harmadik fejezetben lévő családi szálat, illetve nagyapám történetét illetően is kaptam visszajelzéseket. Áldozatos munkája, az egri vörösborkészítés iránti szakmai elhivatottsága és kitartása, amely a legnehezebb időkben sem hagyta el, úgy látom, inspirálta néhány kollégámat.

Milyenek a könyv értékesítési eredményei, elégedettek vagytok?

Sz. R.: Az értékesítési eredményeket nem igazán követem nyomon, a könyv írására mindig egyfajta hobbiként tekintettem. Ami viszont sokkal fontosabb számomra, hogy megszületett, elkészült az egri bikavér könyve, s ez önmagában hatalmas elégedettséggel tölt el, hiszen nagy munka van benne. A visszajelzésekért természetesen nagyon hálás vagyok, és nagyon bízom benne, hogy még többen elolvassák a közeljövőben.

Mi volt számodra a legérdekesebb felfedezés a könyv írása közben?

Cs. F.: A tradíciók megszakítottságának és folytonosságának kérdése. Az egyházi birtokokon kívül nincs olyan borászat, ami legalább csak egy-kétszáz év folyamatos működést fel tudna mutatni – mint például azok a francia és olasz birtokok, amelyek akár a középkor óta működnek. 

A történelem viharai itt erősebbek voltak, és a sok-sok megszakítás miatt a továbblépés is mindig nehezebb. Ha elindult egy ígéretes öntisztulási folyamat, mindig közbeszólt a történelem.

P. I.: Egy történetkutató számára általános tapasztalatként is leírható folyamat az egri bikavér kapcsán is világosan megmutatkozik. Jelesül az, hogy az egymásra következő generációk hogyan értik félre, hogyan térítik el az előttük lévők szándékait. Ez egyszerre fájdalmas és természetes.

Különösen fájó, ha egy ilyen eltérített és félreértett tendenciát aztán – akár jogos kiindulópontok mentén – oly mértékig „betonba öntenek”, hogy a rákövetkező generációkat egy komoly, mindennapos nehézségeket okozó kényszerpályára állítják ezzel. 

Ennek a jelenségnek az enyhítésére az emberiség mindezidáig egyetlen értékelhető módszert dolgozott ki: a történeti gondolkodást, a múlt történeteinek folyamatos felhalmozását és értelmezését. Bízunk benne, hogy az Egri borvidék és az egri bikavér vonatkozásában a könyvünk is hozzájárul egy ilyen jellegű gondolkodásmód térnyeréséhez.  

Sz. R.: Mondhatnám azt is, hogy nagy izgalommal töltött el a kutatás során, amikor rábukkantam a forrásokban az első egri bikavérekre az 1896-os millenniumi világkiállítás borversenyén. El tudnék veszni a részletekben, ha hasonló felfedezések felsorolásába belefognék. 

Sokkal elgondolkodtatóbb számomra az a tény, hogy az egri bikavér mennyi buktatón, csapáson ment keresztül több mint 150 éves történelme során, s milyen sokszor kellett a nulláról indulnia, küzdenie és folyamatosan bizonyítania, és mindezt teszi napjainkig is. A könyv, úgy gondolom, hogy határozottan rámutat hibákra, tanulságokra, de legfőképp arra, hogy a bikavérnek ezen a borvidéken van a helye.

A könyvbe nem kerültek be képek, de sok fotót gyűjtöttetek össze, amelyeket az Egri borvidék honlapján mutatunk be. Mit adnak hozzá a képek a könyv gondolataihoz, információihoz, történeteihez?

P. I.: A képek először is nyilvánvalóan illusztrációi a szövegnek, bátorítok is mindenkit, hogy úgy olvassa könyvet, hogy közben a honlapon lévő fotókat is hozzánézi. Aki olvasta, annak is érdemes a képek alapján visszalapozni egy-egy névhez, eseményhez.

Azonban ennél mélyebb tartalma is van a képeknek. Egyrészt a szőlész-borász szakmai aspektusokból: látszanak a régi művelésmódok, a táblák elrendezései, a fürtök, a hordóméretek. A kb. az 1960-as évek óta e tekintetben lezajlott változást, illetve hogy e változás milyen drámai mértékben könnyítette meg a munkát, azt szövegben nehéz interpretálni. 

Fontosak még a palackok és a borlapok/árlisták fotói is, nagyon sok tanulsággal szolgálnak a mai brandek és marketing szempontjából is. 

Személyesen hozzám legközelebb mégis a portréfotók és a csoportképek állnak. Egy jól öltözött, boraival díjakat nyerő polgár vagy egy vidám borozó társaság fényképe egyszersmind a bor társadalmi és kulturális dimenzióinak lenyomata is.

A könyvhöz kapcsolódó történelmi fényképek IDE kattintva érhetőek el, a Líra Kiadó gondozásában megjelent Az egri bikavér kötet pedig a nagyobb könyvesboltokban kapható.

További cikkek

A bor és a jóga találkozása Egerben

2024.02.13.
Koklács Kata

A jógában van egy tanítás, a brahmacsarja, azaz a mértékletesség elve. A brahmacsarja tanítása szerint a minőség fontosabb a mennyiségnél. Arra buzdít minket, hogy hozzuk ki a
maximumot a jó dolgokból: élvezzük a finom falatokat, a kortyokat és kerüljük el a szélsőségeket.
A borfogyasztásról mi is ezt valljuk. Amikor megkóstolunk egy minőségi, finom bort, nem az számít, hogy milyen gyorsan töltjük újra a poharat, hanem az, hogy kiélvezzünk minden
egyes kortyot, megfigyeljük az illatokat, ízeket, színeket. A minőségi borfogyasztás odafigyelést, teljes jelenlétet igényel.
Ezt a jelenlétet tudjuk gyakorolni a jógaszőnyegen is, ezért szépen lassan a jóga belekúszott az egri pincészetek életébe.
A Nap-völgy Borászat és Élménybirtok a Szépasszony-völgy eldugott kis utcájában található, ami nem csak mediterrán hangulatával, hanem a programjaival is elvarázsolja a vendégeket.
Több alkalommal is rendeztek tematikus vasárnapi Jóga&Brunch eseményeket, ahol a reggelt egy kellemes, teljes testet átmozgató jógaórával indítják a gyakorlók. A mozgás után
mindenki feltöltheti az energiaraktárait egy tápláló, svédasztalos reggelivel, finom kávéval.
Az étkezés mindig magával hoz egy jó hangulatú beszélgetést is, így mindenki kötetlenül falatozhat.
Ezek a komplex gasztronómiai élmények közelebb hozzák az embereket egymáshoz.
Minőségi időt tölthetünk el magunkkal, a szeretteinkkel, olyan pillanatokkal lehetünk gazdagabbak, amikor azt tudjuk mondani, igen, ezért érdemes élni.
A következő Jóga&Brunch 2024. március 3-án kerül megrendezésre, amire ezen az oldalon lehet jelentkezni.

Nemcsak a Szépasszony-völgyben láthatunk példát a bor és a jóga összefonódására, hanem a belvárosban is. Eger szívében, a Gál Tibor Fúzióban tematikus programok és különböző
jógaórák várják az érdeklődőket. Azoknak, akik szeretik a finom borokat, és a jógával is szemezgetnek, jó szívvel ajánljuk a Wine&Yoga programsorozatot. Az ilyen típusú jógaóra célja a könnyedség megtalálása, a kötöttség nélküli gyakorlás egy finom bor társaságában. A résztvevők páros gyakorlatok segítségével, pohárral a kézben jógáznak, oldott hangulatban. Igazi barátnős, vagy éppen anya-lánya program. Az érdeklődők 2024. április 19-én tudnak csatlakozni a következő Wine&Yoga eseményhez. Részletes információk a VisitEger oldalán találhatóak.
A Fúzió különlegessége, hogy a Borbár feletti rész egy jógastúdiónak ad otthont, ahol különböző jógastílusokat próbálhatnak ki a mozogni vágyók. Az órák után pedig,
mindenkinek lehetősége van megkóstolni a Gál Tibor borok valamelyikét akár egy vacsorával egybekötve. Az órákról és a regisztrációról az alábbi oldalon tudnak tájékozódni az
érdeklődők.

Ahogyan láthatjuk Egerben a bor és a jóga harmonikusan megfér egymás mellett, mindkettő képviseli a minőséget a mennyiség helyett, valamint azt, hogy a tárgyak helyett élményeket
gyűjtsünk. Természetesen, azt is megértjük, hogy nem mindenkit vonz a jóga, ezért adunk pár ötletet, hogy hogyan lehet beiktatni egy kis mozgást a bor és a szőlő közelségében.
Eger városa a dűlők ölelésében fekszik, ezért egy futás a szőlők közt mindig jó lehetőség, ha
töltekezni szeretnénk a friss levegőn. Aki igazán nagy kihívást keres magának az fusson fel a Nagy-Eged hegy tetejére, ahonnan a kilátás magáért beszél.
Az Egri Vár melletti Várfalsétány lépcsőinek megmászása még a rutinosokat is megállíthatja, ám a lépcsőzés után leülni az egyik padra egy pohár bor kíséretében és csodálni a naplementét
egy csodálatos élmény.

TOVÁBB

3 nap Egerben | különleges boros programok

2024.02.12.
Koklács Kata

Mindössze három napot töltesz el ebben a csodás városban? Összeszedtünk három olyan élményt és program lehetőséget az itt töltött idődre, amivel jobban megismerheted városunkat és finom borait. 

Pohárral Egerben túra | Belvárosi borozás

Eger szívében sétálni egy pohár finom borral a kezedben miért ne lenne az egyik legjobb élmény? A Gál Tibor Pincészet közreműködésével szervezett Pohárral Egerben túra során lehetőséged nyílik felfedezni Eger belvárosát, miközben a legfinomabb borokat kortyolgatod. A csoportos túra alatt nemcsak a város látnivalóit ismerheted meg, hanem bepillantást nyerhetsz a borkészítés titkaiba is, miközben a szakértő vezető megosztja veled a város történelmének érdekességeit. A csoportos túrán számos titkot és érdekességet megtudhatsz a városról és a borkészítés rejtelmeiről, csupán 2 óra alatt. Jelentkezz be a weboldalon található telefonszámon vagy fuzio@galtibor.hu e-mail címen keresztül. 

Borbusz szombatonként | júniustól – augusztusig

Egerben megannyi pincészet képviselteti magát kiváló minőségű boraival. A borbusz túra alkalmával lehetőséged nyílik arra, hogy ezekből néhányat végig kóstolj. A program keretein belül júniustól egészen augusztusig egy kijelölt útvonalon haladó busszal meglátogathatod az Egri Borvidék megannyi borászatát, csak meg kell tervezned hol szeretnél kóstolni. A járat szombatonként közlekedik, és a menetrendben meghatározott megállóknál bármikor fel- vagy leszállhatsz. A jegyedet felszálláskor a buszon tudod megvásárolni, amiért kapsz egy kupont, melynek beváltásakor kedvezményben részesülsz a kijelölt borászatokban. Keresd a menetrendet az alábbi oldalon. Gyere és használd ki ezt a kalandos lehetőséget és ismerd meg jobban az egri borkultúrát. Ez nemcsak egy borkóstoló, hanem egy valódi kulturális élmény is. Élvezd ki az itt töltött időd minden percét, hogy részese lehess Eger gazdag boros hagyományainak.

Dűlőtúra Tóthék birtokán | Távolabb a várostól

Csodás városunkat körülölelik és díszítik a kiváló minőségű dűlők, amelyeken megterem a gyönyörű kék és fehér szőlő. A Dűlőtúra során Tóth Katalin vezetésével felfedezheted a 7 hektáros terület minden szegletét, ahol Eger legkiválóbb dűlőjében a Síkhegyen barangolva elmerülhetsz a lenyűgöző látványban és megismerheted a termőföld egyedi jellemzőit. A csendes környezet, friss levegő és a természet közelsége segítenek a kikapcsolódásban és feltöltődésben, miközben elmélyedsz a borkészítés folyamataiban.  A sétán megkóstolhatod a különleges borokat, amelyek a helyi szőlőfajták egyedi karakterét hordozzák magukban. Jelentkezz a programra a egriborelmeny@gmail.com e-mail címen, vagy a  borászat weboldalán található telefonszámon. Ez a  túra nem csupán a borkóstolásra összpontosít, hanem az érzékek széles skáláját öleli fel, beleértve a látvány, illatokat és az érintés élményét is. 

Eger három nap alatt is lenyűgöző élményeket kínál, hisz ezeken a programokon mélyebben megismerheted a várost és élvezheted finom borait.

TOVÁBB

Egy nap Egerben, télen

2024.02.02.
Koklács Kata

Csak egy napra látogatsz el Egerbe és nem tudod merre indulj el?
Készítettünk számodra egy útitervet, amely segítségével felfedezheted Eger kincseit a hidegebb hónapokban is és igazi élményekkel gazdagodhatsz!
A belváros romantikus kis utcáin sétálva számos kávézó közül válogathatsz, térj be az egyikbe, töltsd fel az energiaraktáraidat és indulhat a kaland!
Látogass el a város ikonikus nevezetességébe, az Egri Várba, melynek felújított bástyájáról csodálatos kilátás nyílik a barokk épületekre, a hóval tarkított dűlőkre és a Bükk
hegycsúcsaira. Ha eldugott kincsek után kutatsz, térj be a Kopcsik Marcipániába, ahol Eger Oscar-díjas cukrászának, Kopcsik Lajosnak a műveit tekintheted meg.

A múzeummal szemben található a török uralom egyik legnagyobb, szemmel is látható lenyomata, a Minaret. A torony megmászása egy kisebb kardio edzéssel is felér, ám a panoráma mindenért kárpótolni fog. A mozgás után töltődj vissza, kóstolj bele az egri gasztronómiába! A város szívében, a Dobó
tér közelében számos étterem és kávézó közül válogathatsz, de ha csak borozni szeretnél, akkor a kanyargós kis utcákon több egri borász borboltját, borbárját vagy borászatát is megtalálod.
Igen, jól olvastad, sok más helytől eltérően Egerben a belterületen is vannak borászatok, ráadásul a várost egy alagút rendszer hálózza be. Ezek a pincék kiváló helyként szolgálnak a szőlőnek, ezért az egriek az egyik legféltettebb kincsüket, szüret után azonnal a városba tudják szállítani.
Jó tipp, ha autentikus környezetben szeretnél megismerkedni a borokkal, érdemes előre időpontot foglalni.

A bor-gasztronómiai kitérő után ismerd meg az éppen megújuló Bazilikát, hazánk második legnagyobb templomát, valamint a Líceumot, ahol kicsik és nagyok egyaránt
megismerkedhetnek a tudomány játékos formáival.
A nap végén pedig irány a Szépasszony-völgy, ahol nemcsak házias ételek, hanem a legjobb Egri Csillagok és Egri Bikavérek várnak arra, hogy megismerjétek őket.

TOVÁBB