Szeretem, ha a bor a tőkén születik

A Dula Pincészet az Egri borvidék egyik legismertebb, legnagyobb hagyományokra visszatekintő családi vállalkozása. A 42 hektár egri és 3 hektár tokaji szőlőterülettel rendelkező borászatot dr. Dula Bence alapította, de ma már fiával, Áronnal együtt vezetik. Áron sok vargabetű után, húsz éve tért vissza a szülővárosába, hogy a Dula Pincészet maroknyi csapatát erősítse. A munkából a család minden tagja kiveszi a részét, de a vállalkozás motorja ma már egyértelműen Dula Áron.

Egerben a srácok vagy úsznak, vagy vízilabdáznak. Te melyik sportot űzted gyerekkorodban?

Mindkettőt, természetesen. A szabadidőmben pedig a bérelt szőlőterületünkön hordtam a venyigét meg segítettem, amit kellett. Saját ültetvényünk akkor még nem volt, apa a gyöngyösdomoszlói állami gazdaságban dolgozott, de szőlőnek lennie kellett, az volt a világ rendje.

Tehát amíg a többiek bringáztak vagy moziba mentek, te kint voltál a szőlőben. Nem a legbiztosabb módja annak, hogy egy életre megszeresd ezt a szakmát…

Nem is sikerült megszeretnem, de édesapám nagyon erős személyiség, és elég határozottan kijelölte az utamat. Talán negyedikesek lehettünk, amikor a tanárnő mindenkivel leíratta, hogy mi szeretne lenni. Én azt írtam, hogy állatorvosnak készülök, de ahogy a családomat ismerem, biztos, hogy kertészmérnök leszek.

Így is lett?

Majdnem. Két és fél év után otthagytam a Kertészeti Egyetemet, mert akkor még nagyon nem voltam benne biztos, hogy ezt akarom.

Mit akartál?

Mindent. Dolgoztam laborban, CD-boltban, számítástechnikai cégnél, és közben állandóan rockzenét hallgattam. Az egri családi birtokunk a kilencvenes években kezdett újraindulni, és a kárpótlás során több olyan szőlőterületet is visszakaptunk, ami korábban a családunké volt. Noha nem voltam még itthon, besegítettem a szőlőtelepítésbe, és végül huszonnégy évesen éreztem elérkezettnek az időt arra, hogy visszaköltözzek Egerbe, és beálljak a családi vállalkozásba. A mai napig nem bántam meg ezt a döntésemet.

Mekkora volt akkor a birtok?

Nagyjából 14 hektár. A nagyobb újratelepítések a kétezres években indultak. Kezdetben a napszámosokkal dolgoztam együtt, lépésről lépésre tanultam meg a területek és a szőlőfajták sajátosságait, és évekig kizárólag a szőlővel foglalkoztam. A borkészítésbe csak 2005 óta folyok bele.

Hol van ez a 42 hektárnyi egri terület?

Három fő birtoktestünk van. Az Eged-hegy oldalában, a Bajusz-, a Cigléd- és a Grőber-dűlőben több mint 20 hektár, ez a legnagyobb terület, a Rác-hegyen is van közel 20 hektárunk, a harmadik birtoktest pedig Egerszalók felé, a város nyugati oldalában terül el, a Gőzmalmos-, a Fertő- és a Békési-dűlőben.

Melyik a legkedvesebb számodra?

Mindig az, amelyik éppen a leginkább igényli a törődést. Az Eged-hegyet azért szeretem, mert ott van a dédnagyapámról elnevezett Mezey-dűlő. Igaz, hogy ott nincs területünk, de Thummerer Vilmos nagyon szépen műveli, mindig jó ránézni. A kadarkaültetvényünk a Rác-hegy legfelső pontján van, azt meg azért szeretem, mert fantasztikus onnan a kilátás.

Olaszrizling, sauvignon blanc, tramini, kadarka, cabernet franc, pinot noir, syrah, kékfrankos, menoir – elég széles a fajtaválasztékotok…

Igen, de egyelőre nem tervezünk szűkítést. A legtöbb termést szőlőként értékesítjük, bort egyelőre csak 3-5 hektárról készítünk. Most már mind a 42 hektárunk terem, jövőre szeretnék 10 hektárnyi öreg szőlőt kivágni, de annak az újratelepítését ilyen szőlőárak mellett nem sürgetem.

Van kedvenc borod a saját szortimentetekből?

Mindig más. A mi boraink hosszú érlelés után kerülnek piacra, a vörösöknél most jöttünk ki a 2012-es évjárattal. Óriási élmény végigkövetni egy bor változásait 10-12 éven keresztül. Nemrég kóstoltam újra az 1999-es évjáratú, kétszeres bordeaux-i aranyérmes bikavérünket. Most is zseniális, és úgy tűnik, még sokáig az marad.

Hogyan oszlik meg a munka a családtagok között a vállalkozásban?

Apa az irányító. Az utóbbi években már csak a borok kóstolásával és a kereskedelemmel foglalkozik, de ragaszkodik hozzá, hogy mindenről tudjon. A növényvédelemért édesanyám felel, minden más az én dolgom. Egy gyerekkori barátommal egészül ki a csapat, ő a szőlőben tartja a frontot.

Az Egri borvidék két zászlóshajója, az egri csillag és az egri bikavér mennyire fontos számotokra?

Mindkettő nagyon fontos, csillagot az első pillanattól készítünk, bikavérből pedig nálunk csak egy van, a Hegybíró Bikavér, de az nagyon magas minőségű bor minden évben.

Rejt valami különlegességet a pince?

Van egy fehér pinot noirunk, az nagy meglepetést szokott kelteni, és imádják a fogyasztók.

Szeretsz kísérletezni?

Imádok, de azt szeretem, ha a bor a tőkén születik. Most például egy egybeszüretelt cabernet franc-merlot bor érlelődik a pincében, nagyon ígéretes, meglátjuk, mi lesz belőle. És van egy késői szüretelésű traminink is, szerintem nagyon jól sikerült, jó, ha tízévenként adatik ilyen lehetőség egy borász számára.

Mi az, ami a legjobban bosszant?

A sietség. Hogy már Márton-napra kész borokkal akarunk kijönni. Meg az, hogy külföldi borokat iszunk ahelyett, hogy a hazai választékban néznénk körül.

Mi az, aminek a legjobban örülsz?

Annak, hogy a szőlő és a természet csodákra képes, annak, ha ízlik a borom, meg annak, hogy a kétéves kislányom örömmel csipegeti a tőkéről a szőlőt, és a természet része az életének.

Vannak terveid, vágyaid, elképzeléseid a jövőre?

A saját terveim szerint húsz évem van arra, hogy mindenestül elkészüljön ez a pincészet. Jó lenne új pincét építeni, és megőrizni a már meglévő értékeket, hogy ha valamelyik gyerekem úgy dönt, hogy ezzel szeretne foglalkozni, egy működőképes borászatot adhassak át neki. A kisfiam nemrég azt mondta, hogy elindulna ezen az úton. Most tizenöt éves, meglátjuk, mit hoz a jövő.