MENU

Szakma, hobbi, szerelem és egy kis munka

2022.10.19.
Szabó Edit

Hogy a szűz kéz hozott-e szerencsét, vagy nagyon is tudatos borászati munka állt a háttérben, ma már nehéz lenne megmondani, mindenesetre a Havas & Timár Pincészet 2011-es, első évjáratából készült Franom nevű bora akkorát szólt, hogy azonnal megalapozta a pincészet hírnevét. Azóta sok minden történt, de a két tulajdonos most is tele van tervekkel. Havas Balázzsal beszélgettünk.

A középiskolai bizonyítványodat vendéglátósként szerezted, felszolgáló, szakács és cukrász is vagy egy személyben. Szoktál még főzni?

Hát persze, hogy szoktam! Imádom a régi magyar konyhát, és noha a technológiában haladok a korral, legszívesebben hagyományos ételeket készítek. Ha a barátaim jönnek a pincéhez, általában grillezünk vagy bográcsos ételt főzünk. A vadpörkölt az abszolút favorit.

A pincét gyerekkori barátoddal, Tímár Lászlóval együtt alapítottad. Milyen régi a barátságotok?

Budapesten nőttünk fel, 16. kerületi srácok vagyunk, mégis a gárdonyi strandon ismerkedtünk meg, tizenéves korunkban, mert mindkettőnk családjának ott volt nyaralója. Aztán már Pesten is összejártunk, együtt buliztunk, és bár más irányt vett az életünk, a barátságunk egyre szorosabbá vált az eltelt évek alatt.

Örömödet lelted a főzésben, mégis a bor felé fordultál. Miért?

Már a vendéglátóipari szakközépiskolában is tanultunk a bor gasztronómiában betöltött szerepéről, a bor-étel párosításokról, és bár negyedszázaddal ezelőtt ezek az ismeretek még nem voltak olyan szinten, mint ma, ahhoz elég volt, hogy elkezdjen érdekelni ez a világ.

Az első munkahelyemen is rengeteg kérdést kaptam borokkal kapcsolatban, és zavart, hogy nem vagyok képben, így aztán beiratkoztam a budafoki Soós István Borászati Szakképzőbe. Az ottani ballagásomon, enyhén emelkedett hangulatban jutott eszünkbe Lacival, hogy de jó lenne egy saját pincészetet létrehozni. És most itt vagyunk.

Laci is aktívan részt vesz a munkában, vagy ő csak „csendestárs”?

Benne van szívvel-lélekkel, de nem jár Egerbe nap mint nap, mint én. Ha kell, akkor beáll mellém és dolgozik, de ő alapvetően a közgazdászi tudásával járul hozzá a pincészet sikeréhez.

Miért éppen Egerben kezdtetek borászkodni?

Mint minden budapesti fiatalt, engem is elrángattak Egerbe osztálykirándulásra, de középiskolásként nem fogott meg a város. Később, amikor a Kertészeti Egyetem szőlész-borász szakára jártam, elhívtak bennünket egy nemzetközi borversenyre kisegíteni.

Fantasztikus volt a hangulat, megismerkedtem egy csomó egri borásszal, és teljesen lenyűgözött az a szellemiség, amivel itt találkoztam. Ez 2006 júniusában történt, augusztusban már itt voltam gyakorlaton, és vásároltam egy csomó szőlőt, amit otthon, a szüleim garázsában dolgoztam fel, mert mindenáron bort akartam készíteni.

Innen már csak egy lépés volt a saját pincészet megalapítása. Mik voltak a legfontosabb mérföldkövek?

Területeket vásároltunk, pincét béreltünk, költöztünk néhányszor, majd 2011-ben megvettük az első saját pincénket, és kereskedelmi forgalomba került az első évjáratunk. Az igazi birtokközpont építését 2018-ban kezdtük el, akkor sikerült megvásárolnunk azt a helyet, ahol most vagyunk. Nagyon szeretjük, komoly reményeket fűzünk hozzá.

Mekkora területen gazdálkodtok?

Mindössze másfél hektárnyi saját területünk van az Almagyar-domb alatt, a Rádé-dűlőben, de az megvan szinte a kezdetek óta. Nagyon jó termőhely, a talaja enyhén agyagos, ami azért előnyös, mert az idei aszály sem viselte meg nagyon a szőlőt. Cabernet franc és cabernet sauvignon terem benne, innen szüreteljük a csúcsboraink, a Franom, a Franom hordóválogatás és a Borcsi Cuvée alapanyagát.

Ezen kívül még nagyjából kéthektárnyi terület termését dolgozzuk fel minden évben. Főként olaszrizling, chardonnay, blauburger, kékfrankos és pinot noir szőlőt vásárolunk, de az idei évtől inkább a fehér fajtákra koncentrálunk, mert azt tapasztaltuk, hogy a fehérborokra nagyobb az igény.

Milyen filozófia mentén dolgozol a szőlőben?

Nagyra becsülöm azokat, akik bio módon művelik a szőlőt, meggyőződésem, hogy ez lesz a jövőben az egyetlen járható út, de bevallom, hogy ha elkerülhetetlen, én még használok hagyományos szereket a szőlő védelmében. Egyébként pedig megyek a motoros fűkaszával, mert nálunk nincs vegyszeres gyomirtás.

A szőlősorok közé visszatért az élet, jönnek-mennek a bogarak, a tücskök, a lepkék, és néha még a siklók is. Együtt kell élni a szőlővel, és folyamatosan figyelni, hogy mire van szüksége. A mi ültetvényeink kiheverték a tavalyi jégverést és jól tűrték az idei aszályt is; azt hiszem, jól karban vannak tartva.

És mi a helyzet a pincében?

Nem szeretem siettetni a folyamatokat. Nálunk az új borok soha nem jönnek ki a szüret évében. A rozé általában február közepén, a rizling nyár elején, a chardonnay nyár végén kerül a fogyasztók elé, a vörösborok pedig csak hosszabb érlelés után. A fehérborok hordóban erjednek és abban is érlelődnek, minden fölösleges sallang nélkül.

A vörösök nyílt tartályokban erjednek, extrém hosszan, általában négy-hat hétig tartjuk héjon, és közben kézzel csömöszölünk. Aztán 20-24 hónapig hordóban pihennek, és amikor elérkezettnek látjuk az időt, mehetnek a palackba. A nagy vörösborokat derítés és szűrés nélkül palackozzuk, egy kevés ként használunk, de más adalékanyagot nem. Fölöslegesen nem nyúzzuk se a szőlőt, se a bort, és nem terheljük a környezetet.

A fajtaborokban vagy a házasításban hiszel?

Legalább tíz éven keresztül egyértelműen a fajtabor mellett tettem le a voksomat, de mostanában elkezdtek izgatni a házasítások. Ezért is készült el a Borcsi Cuvée, amit a megismételhetetlenség jegyében a kislányomról neveztem el. Ezt a bort csak a legjobb évjáratokban készítem, egyelőre egy készült belőle, a 2018-as. Eredetileg egy nagy bordeaux-i házasításnak indult, de volt a pincében egy hordónyi csodálatos kékfrankos, és úgy döntöttem, hogy azt is beleteszem.

Így lett 60% cabernet franc, 30% sauvignon és 10% kékfrankos az arány. A bor bekerült a Külgazdasági és Külügyminisztérium borválogatásába, így kereskedelemben nem kapható, csak a pincénél és a webshopunkon lehet hozzájutni – már amíg még van belőle.

Bikavér nem is készül nálatok?

De igen, csak még nem kapható. A 2019-es évjáratban született meg, és a kékfrankos mellett a két cabernet és egy kis pinot noir alkotja a házasítást. Kóstoltuk nemrég, nagyon szépen fejlődik, várhatóan 2023-ban kerül forgalomba.

Mennyi bor készül a pincénél évente?

Átlagban 15 ezer palack, és ez egy ilyen kicsi borászatnak bőven elég. Nálunk nincsenek alkalmazottak, de milliárdos befektető sincs mögöttünk. Lassan haladunk, viszont nyugodtan alszunk, és ez mindennél többet ér. Szakma, hobbi, szerelem és egy kis munka – ameddig ezt így vihetjük, addig minden rendben van.

Hol lehet veletek találkozni?

Szeretettel várok mindenkit pincelátogatásra és borkóstolásra! Kész a kóstolóterem egy kis konyhával, és ha minden jól megy, 2023 tavaszán megnyitjuk a borteraszt is a pincészet felett. Könnyű minket megközelíteni: a Kistályai útról egy perc séta, és már élvezheted is a kilátást a műfüves teraszon, grillételekkel a tányérodon, borospohárral a kezedben.

További cikkek

Egri Borvidék a terítéken | Pár ötlet mindazoknak, akik a szőlőt nemcsak isszák hanem eszik is

2024.09.09.

Nem akarjuk siettetni az időt, de pár nap múlva megérkezik az ősz és vele együtt a Borvidék kiemelt eseménye, a szüret. Az egri szüret kezdete hagyományosan szeptember 29-hez köthető, Szent Mihály napjához, ám az időjárás és a szőlő érettségi állapota miatt ez a dátum mozgatható.

A szürettel elkezdődik a legújabb borok feldolgozása, ám ne felejtsük el, hogy a finom szőlőből nem csak minőségi italokat kóstolhatunk, hanem mennyei ételeket is készíthetünk. Ebben a cikkünkben összegyűjtöttük a kedvenc receptjeinket, hogy az Egri Borvidéket az asztalra csempészhessétek.

Minden főzés-sütés a minőségi alapanyagok beszerzésével kezdődik: a finom borokat megvásárolhatod borászainktól, a friss szőlőt pedig beszerezheted hétköznap Egerben a Katona téren található piacon, hétvégén pedig a Kisasszony piacon.

Az első recept ötletünk egy igazán könnyed szüreti sajtsaláta, ami egy kitűnő előételként szolgál:

Hozzávalók:

  • 1db alma
  • 1db körte
  • 1db narancs
  • 20 dkg szőlő
  • 2 dkg dió
  • 2 dkg kesudió
  • 20 dkg camembert sajt

Öntet:

  • 1.5 dl tejföl
  • 1db narancs
  • 2ek tej
  • 2 tk méz
  • 0.5tk currypor
  • 1kh őrölt fahéj

A gyümölcsöket apróra vágjuk, a camambert felszeleteljük, kistányérokba adagoljuk és megszórjuk a diófélékkel. Az öntethez a tejfölt krémesre keverjük, fokozatosan hozzáadjuk a narancslevet, a tejet és a mézet. Végül a curryvel és a fahéjjal pikánsra ízesítjük, tálkába töltjük, és külön kínáljuk a salátához.

A szőlő nem csak finom, hanem rengeteg jótékony hatással is rendelkezik! Rengeteg C- és B-vitamint, káliumot-, kalciumot-, magnéziumot-, és flavonoidokat tartalmaz, erősiti az immunrendszert, segíti az emésztést és lassítja az öregedést is!

Ezért következő receptnek egy olyat választottunk, amivel könnyedén kiegészítheted a család kedvenc húsételeit, miközben az egészségükről is gondoskodsz!

Szőlős chutney:

Hozzávalók:

  • 40 dkg szőlő
  • 10 dkg barna cukor
  • 1 fej vöröshagyma
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 1 dl fehérbor
  • 1 db fahéj
  • 1 db csillagánizs

A szőlőt leszemezzük és kettévágjuk a szemeket. A cukrot száraz serpenyőben karamellizáljuk, majd rátesszük a vékonyra szeletelt hagymákat és összekeverjük a szőlővel. Felöntjük a borral, ízesítjük a fahéjjal és az ánizzsal. Kitűnően párosíthatjuk sült húsokkal, pirított burgonyával, párolt rizzsel, grillezett zöldségfélékkel.

Ne feledkezzünk meg a szőlő szárított formájáról sem, a mazsoláról, ami már önmagában is remek nassolnivaló, ám a belőle készült sütemények egyszerűen ínycsiklandozóak!

Túrós mazsolás villámsüti:

Hozzávalók:

A mazsolát lelocsoljuk rum aromával és félretesszük. Az összes többi hozzávalót csomómentesre keverjük, majd hozzáadjuk a mazsolát. A masszát beleöntjük egy kisebb tepsibe és 180 fokra előmelegített sütőben tűpróbáig sütjük (35-40 perc). Porcukorral együtt tálalhatjuk is.

Egyetek finom szőlős ételeket, igyatok finom borokat és élvezzétek a hétköznapok örömteli perceit!

Források:

https://cookpad.com/hu/receptek/13680847-turos-mazsolas-villam-sut
https://www.mindmegette.hu/szureti-sajtsalata.recept/
https://www.mindmegette.hu/csirkemell-szolos-chutneyval.recept/

Képek forrása: egriborvidek.hu és pexels.hu

TOVÁBB

Időutazás az Egri Borvidéken – szüreti hagyományok

2024.09.04.

A szüreti időszak a borvidék egyik legvártabb és legkiemeltebb eseménye évszázadok óta, ami kicsiket és nagyokat egyaránt érintett Egerben.

De hogyan is zajlott a szüret a modern technológia előtt?

A szüret kezdő időpontját a városi tanács állapította meg, majd egy dobos segítségével két héttel korábban hirdették ki a városban.

A borvidék apraja-nagyja izgatottá vált és elkezdődtek a munkálatok: az eszközöket megtisztították, a hordókat kimostál és beáztatták. Mindenki résztvett a folyamatok előkészítésében és a munkában is.

A szüret igazi közösségi élménynek számított, ugyanis a kisebb szőlőbirtokosok a családtagok, barátok, szomszédok segítségével szedték a szőlőt, míg a nagybirtokosok a környék napszámosait is felfogadták.

A feladatokat igazságosan elosztották: a gyermekek és a nők szedőként dolgoztak, míg a férfiak a puttonyozást végezték el. 3-6 szedő munkáját egy puttonyos segítette – a szedők a puttonyba gyűjtötték a szőlőt, melyet a férfiak egy szüretelő kádhoz vittek. Az összegyűjtött gyümölcsöt megtaposták és elkészítették a mustot.

Az egri találmány

A taposók feladatát egy egri asztalosmester, Oberfrank Antal könnyítette meg, ugyanis a 19. század elején feltalálta a szőlőmalmot, mellyel forradalmasította a mustkészítést. A malom használata hatékonyabbá és gyorsabbá tette a szüretet, ugyanis percenként akár egy puttony szőlő őrlésére is képes volt.

Érdekesség a Borvidékről

Egerben a borászatokat, pincéket a városban és a város peremén helyezték el, ezért más borvidékekkel ellentétben külön figyelmet kellett szentelni a szőlő szállítására, ami nem csak költséges volt, hanem sokszor logisztikai kihívásokat is jelentett.

Szüreti mulatságok régen

A szüret végét egy hatalmas mulatsággal zárta a közösség, mely mindig egy ünnepélyes megnyitóval kezdődött. A szedők egy óriási, akár egy mázsás szőlő koszorút készítettek a szőlősgazdáknak, megünnepelve a szüretet és az új bor kezdetét.

Az ünnepség után hajnalig mulattak az egriek: cigányzenészek gondoskodtak a muzsikáról, maszkokban, álarcokban táncoltak és finom ételeket készítettek. Ezen a napon a lőszereket és fegyvereket korlátlanul lehetett használni, a mozsárágyúkkal úgynevezett rakétákat durrogtattak, így a vidék a lobogó tűz fényébe öltözött.

Szüreti mulatság napjainkban

A szüretet, mint minden évben, idén is megünnepeljük Eger legendás bornegyedében, a Szépasszony-völgyben. Borászaink a borvidék kiváló boraival, mennyei ételekkel, pincetúrákkal, mustkóstolással, szüreti felvonulással, koncertekkel és kézműves vásárral vár mindenkit!

A részletes programok az alábbi oldalon érhetőek el:
https://visiteger.com/programok/osszes/szuret-a-szepasszony-volgyben

TOVÁBB

THUMMERER 40 | Egy mindenkiért, mindenki egyért.

2024.09.03.

Egy mindenkiért, mindenki egyért. Az egy a történetünkben a Thummerer pincészet. Mindenki pedig a Thummerer család három generációjának tagjai és társaik – Vilmos, Kati, Ildikó, Éva, András, Tamás, Elza, Polett, Ede – no meg József. Ők a Thummerer birodalom test- és értékőrei.

A birodalom kifejezést most a szó legnemesebb értelmében képzeljük el. Ehhez a paradicsomi kis birodalomhoz – a Thummerer Pincészet és Szőlőbirtokhoz – tartozik 120 hektár szőlő ültetvény Noszvaj és a Nagy Eged térségében, 4400 nm pincerendszer kemencés kóstolóteremmel, egy lovastanya kövér mezőkkel és gyönyörű paripákkal, a noszvaji Magtár fogadó szállással és üveggyűjteménnyel. És egy nagy becsben lévő barlanglakás, ahol minden elkezdődött.

Thummererék története úgy indul, mint a népmesék, tündérmesébe illően folytatódik és reméljük, végtelen történet. A szegény, de igen talpraesett fiatalember Vilmos elindul Egerből, kitanulja a szőlész-gyümölcsész szakmát, megtalálja párját, Katit, akivel elindulnak az üveghegyen túlra. Bár a világ kételkedik, ők töretlenül haladnak előre, kézenfogva az élet rengetegében, számukra nincs áttörhetetlen üvegplafon. Vilmos útja eleinte erdőn vezet keresztül, majd már Katival közösen rózsákon és krizantémokon át eljutnak a szőlőtenger partjára. A kockázatot vállalva elmerülnek a szőlőben. Ennek közepén találnak egy szigetet, vagyis egy hatalmas ódon pincét egy 14 ezer literes ászok hordóval, (nyugalom, ez a szörnyeteg már csak dísz), ahol a szőlőt borrá alakíthatják. Megtanulják a borvarázslás minden csínját-bínját, Vilmos még az Óperencián túlra is elmegy híres régi borbirodalmakba tanulni és közben felépíti a sajátját. Hitük, tehetségük és szorgalmuk segíti őket mindenféle próbatételeken keresztül. A kis birodalom és a család is gyarapszik. A szomszéd borászok és mindenféle népek csodájára járnak a Thummerer birtoknak és nagy, testes boraiknak. Fennállásuk 40 éve alatt sok követendő, olykor igen izgalmas példával járnak elől. Vili Papa, ahogy unokái hívják a családalapítót, visszaszerzi az Egri Bikavér becsületét, dűlőit külön-külön is bátran felteszi a bortérképre, részt vesz az Egri Csillag születésében, mindenféle modern eszközöket bevet, egyszóval folyamatosan megreformálja a mesterséget. Ahogy nő a birodalom és a feladat, úgy lesz egyre nagyobb szükség hozzáértő segítségre. A próbákat végül József állja ki, aki azóta is hűséges fővezére, akarom mondani főborásza a Thummerer pincének.

Vili Papa évente párszor elutazik, hogy Magyarország más családi borbirodalmainak, vagyis szőlőbirtokainak alapítóival tanácskozzon, kvaterkázzon, megbeszéljék a világ folyásának irányát, a jókat és a rosszakat is. Közben elismerően kóstolgatják egymás borait és megmutatják, mennyit okosodtak az utódok és mit lehetne még tanítani nekik. Hiszen ezért alapították a Pannon Bormíves Céhet.

Gyermekeik is szeretik a bort, de még jobban a vendégeket, akik a világ minden tájáról sereglenek, hogy megkóstolják a mesés borokat és lássák a hatalmas pincét (és a barlanglakást, ahol minden elkezdődött). Éva és András vendégeiket igen jól tartják, jó borokkal, kemencés vagy épp gourmet étkekkel kínálják a birtok és Noszvaj legjavából. Szállást is adnak nekik. A birodalomhoz tartozik Ildikó lovastanyája. A vállalkozó szelleműek szépséges lovai hátán csodálhatják meg a környező hegyoldalakon hullámzó, végtelen (legalábbis annak tűnő, 120 hektáros) szőlőtengert. Jönnek is az emberek, hogy részesülhessenek ebből a sok jóból meg Thummererék életszeretetéből, szenvedélyéből. A legkisebb fiút, Tamást inkább a szőlő érdekli, mintsem a sok ember. Kedvesével, Elzával ők a szőlőtenger, vagyis a dűlők kapitányai. Vili Papa egy nap egy másik birodalomba költözik. A legkisebb királylány, Polett, akinek az alapító Vili Papa még életében átadta a birodalom kincstárának kulcsát, szóval ő meg nem átall mindenféle influenszereket is bevonni a bormarketingbe, akik hírét viszik Thummereréknek. Nem bánják a többiek, hiszen Polett csak hozzáteszi az örökséghez ezeket újdonságokat, miközben a főborász és a dűlők kapitánya viszik tovább a Thummererek alkotmányát. 40 éve rendületlenül készülnek a nagy borok, de az idők szavát meghallva már fehérek és pezsgők is. Mivel a családban nagy tisztelet uralkodik és mindenki másban mester, időről időre kupaktanácsot tartanak. Olyankor bezárják a birodalom kapuit és maguk kóstolgatják a borokat, mesélnek egymásnak, ki milyen újdonságot látott a világban, tanakodnak, mit kellene megfogadni ezekből, döntést hoznak és azonnal, nagy lendülettel el is kezdik megvalósítani. Pont, ahogy Vili Papa tette mindig. Így aztán csak jönnek az érmek, a legtöbb arany meg a vendégek 40 éve és a Thummerer név ma is fényes. Egy Egri Borvidéki csillag. Aki nem hiszi, járjon utána.

THUMMERER 40-4
THUMMERER 40-5
TOVÁBB