MENU

Sokrétű, sokarcú borok születnek itt

2022.07.26.
Szabó Edit

Hagymási József az Egri borvidék egyik legismertebb alakja. A családi hagyományokat folytatva lett borász, dolgozott a Borkombinátnál, a Kutatóintézetben, majd 1999-ben lerakta saját családi birtoka alapjait. Jelenleg 17 hektáron gazdálkodik, és borai többségét a Szépasszony-völgyi látványpincéjéből viszik el a törzsvendégek…

A Szépasszony-völgy egyik öreg pincéjében ülünk, a földszinten klasszikus kóstolóterem, az emeleten bormúzeum várja a vendégeket. Ezt a helyet szinte minden környékbeli borkedvelő ismeri, de távolabbról, sőt külföldről is sokan járnak vissza minden évben. Mióta van pincéjük itt, a völgyben?

Évtizedek óta, csak nem volt mindig ugyanazon a helyen. Fokozatosan költöztünk egyre beljebb, a völgy központja felé, és most már nagyon könnyű bennünket megtalálni.

Ez a pince már a saját tulajdonunk, elég tágas, legalább 200 embert le tudunk ültetni, és a bormúzeum mellett a kor igényeinek megfelelően két előkészítő konyhát is berendeztünk, hogy az étkezni kívánó vendégeket is ki tudjuk szolgálni.

A palackozott tételek mellett folyóbort is értékesítünk, de itt klasszikus borászati munkákkal már nem találkozik a látogató, azokat egy másik pincében végezzük itt, a közelben.

Egerben és környékén a szőlőművelés és a borkészítés hagyománya általában apáról fiúra száll. Így volt ez az önök családjában is?

Pontosan így. A szüleimnek, a nagyszüleimnek és minden rokonomnak volt szőlője, pincéje, és hol az egyikhez, hol a másikhoz mentünk segíteni. Amikor 1955-ben megszülettem, még természetközelibb volt az élet, szekéren közlekedtünk, és a szőlőmunka magától értetődően tartozott hozzá a mindennapjainkhoz.

Mi, gyerekek is mindig kaptunk feladatot, aztán amikor elvégeztük, jöhetett a rendetlenkedés. Négy gyerekem van. Amikor esténként meséltem nekik, soha nem könyvből olvastam, hanem a saját gyerekkori emlékeimet idéztem fel. Imádták hallgatni, de én is szeretek erre visszagondolni.

Belenőtt a szőlőművelésbe, a borkészítésbe. Gondolt valaha arra, hogy más pályát választ magának?

Nem határoztam el semmit, a sors terelt ebbe az irányba. Kezelhetetlen gyerek voltam, és az iskolaigazgatóm javaslatára egy szigorú középiskolában, a sátoraljaújhelyi kertészeti technikumban tanultam tovább. Jól vettem az akadályokat, 1974-ben végeztem, de nem volt feltett szándékom, hogy borral akarok foglalkozni.

Véletlenül találkoztam az Egri Borkombinát személyzeti vezetőjével, és érdeklődtem a lehetőségek iránt. Megkérdezte, hogy hol végeztem, és amikor kiderült, hogy Sátoraljaújhelyen, azonnal azt mondta, hogy fel vagyok véve. Aztán az első munkanapomon megértettem, hogy miért. Csupa régi újhelyi diák volt a munkatársam. Ilyen jó volt a híre akkor annak az iskolának.

Milyen volt az élet pályakezdőként?

A pályám gyorsan ívelt felfelé, két év után technikusi vizsgát tettem, művezető lettem, aztán átkerültem az egri Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetbe, ahol hamarosan a borpince és a hozzá tartozó szőlőterületek gyakorlati vezetőjévé neveztek ki. Ezt a munkát végeztem 1991-ig, amikor megkerestek a budapesti Gundel étteremtől.

Az új tulajdonos, Láng György azzal bízott meg, hogy Egerben és Mádon alakítsak ki egy szőlészeti-borászati egységet, amely ellátja borokkal a Gundelt, és az amerikai piacra is szállít. Ezen munkálkodtam 1997-ig, de akkor már erősen éreztem, hogy a saját lábamra kellene állnom. Sikeresen pályáztam, és 1998-ban leraktam a családi borászatunk alapjait.

Mekkora területen gazdálkodnak most, és melyek a legfontosabb szőlőfajtáik?

A teljes területünk 17 hektár, de ebben vannak betelepítésre váró és éppen termőre fordult területek is. Sok fajtánk volt, de mára letisztult a kép, és már csak azokkal foglalkozunk, amelyek mennyiségben és minőségben egyaránt megbízhatóak.

Fehérben a rizlingszilváni, a chardonnay, a leányka és az olaszrizling, kék szőlőben a syrah, a kadarka, a cabernet franc és a kékfrankos a legfontosabb, ezek kapnak kiemelt szerepet.

A fehér- vagy a vörösborokra helyezi inkább a hangsúlyt?

A fehérbort úgy szeretem, ha friss, üde, gyümölcsös, még az se baj, ha nyomunk egy kis szódát bele. A vörösborokban sokkal több lehetőséget látok. Most nagyon divatos az alacsony alkoholtartalmú, gyümölcsös változat, de számomra a nagy testű, mély színű vörösök a nagy borok, jelentős alkoholtartalommal, sok finom tanninnal.

Ha igazán maradandó élményt szeretnénk nyújtani egy különleges étel mellé, töltsünk a pohárba egy jó egri vörösbort. És nem csupán azért, mert jól mutat a fehér abroszon. A bor számomra nem alkoholos ital, hanem annál sokkal több, van szakrális tartalma, összetartó ereje. És ez az, ami igazán fontos.

Mi a titka az egri bor sikerének?

A felülmúlhatatlan változatossága. Sokrétű, sokarcú borok születnek itt, a könnyű, mindennapi boroktól a hagyományosokon keresztül a csodákig. Ez a borvidék mindent tud, rengeteg fajtánk van, és a technológia párosul a hagyományokkal.

A fiatalok mostanában azt mondják, hogy az egri csillag és az egri bikavér jelenti a borvidék jövőjét. Én ilyen szigorúan nem ragaszkodnék ehhez. Fontos, hogy legyen egy vezérbor fehérből és egy vörösből, de a borvidék sokszínűségét is meg kell őrizni.

Milyen különlegességeket rejt a Hagymási Pince?

Közel húszféle bort készítünk, és a muzeális tételekkel együtt legalább negyvenfélét tudnak kóstolni nálunk az emberek.

Tehát vannak muzeális borok is?

Az Egri Borkombinát felszámolása után nagyobb mennyiséget vásároltam azokból az évjáratokból, amelyekhez közöm volt. Aztán a saját borainkból is eltettünk néhány palackkal, és ahogy telt az idő, úgy nőtt a gyűjtemény. Nagyon izgalmas néha egyet-egyet kinyitni, mert látható, hogy még a húszéves borok is állják a sarat.

A családi pincészet borai közül melyikre büszke leginkább?

Szelektáltunk egy saját kadarkaklónt, amit igazán különlegesnek tartok. A 2020-as volt az első évjárata, acéltartályban erjedt, 1200 literes fahordóban érett fél éven keresztül. Az a legkülönlegesebb borom, senki nem állja meg szó nélkül. És van egy izgalmas hordókísérletünk is, ugyanaz a vörös házasítás került francia, magyar és amerikai hordóba 6-6 hónapra. Ez is hamarosan kóstolható lesz.

Hogyan képzeli a pince jövőjét?

Mostanra minden összeállt, a finomhangolás időszakába léphetünk. Egyelőre ugyan nem akarom átadni a pincekulcsot, de jó lenne, ha idővel valamelyik rátermett fiú átvenné a családból, mert nem örülnék, ha kárba veszne egy élet munkája. Bízom benne, hogy az utódok kedvet kapnak hozzá, és továbbviszik, amit mi elkezdtünk, a család és a közönség megelégedésére.

További cikkek

Ezek az Egri Vár Borai idén

2023.03.30.
Győrfi Alexandra

Az Egri Vár Bora 2023 cím elnyerésére hirdetett borkiválasztást a Dobó István Vármúzeum. A versenyre három kategóriában pályázhattak a borászok: egri bikavér, egri rozé és egri csillag.

A versenyre nevezett boroknak az egri védett eredetű…

TOVÁBB

A Dobó István Mezőgazdasági Termelőszövetkezet szépasszony-völgyi borozója az 1960-as évek elején

2023.03.23.

A Dobó István Mezőgazdasági Termelőszövetkezet szépasszony-völgyi borozója az 1960-as évek elején. A Dobó téesz volt a korszakban a borvidék egyik legnagyobb szőlőtermelője. A termés nagy részét az állami gazdaságnak (későbbi borkombinát/Egervin) adták át feldolgozásra,…

TOVÁBB

Több mint ötszáz nevezés közül értek el aranyérmet az egri borok

2023.03.22.
Győrfi Alexandra

Huszadik alkalommal rendezték meg az Országos Syngenta Borversenyt, melyre több mint ötszáz bort neveztek a hazai borászatok. A megmérettetésen az Ostoros Családi Pincészet három, a Szuromi Családi Birtok kettő, míg az Egri Korona Borház…

TOVÁBB