Oktatunk, kutatunk, termelünk
Hegyi Ádám 2016-ban csatlakozott az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Kutatási és Fejlesztési Központjához, és azóta birtokigazgatóként felügyeli az egyetemhez tartozó borászat munkáját. A képzésről, a kutatásokról, a borokról és a jövőbeli célokról kérdeztük…
Fizikusként kapott diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Hogyan került mégis az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem borászatának élére?
A feleségemmel közösen építgetünk egy szőlőbirtokot lassan egy évtizede. Fizikusként be kellett volna kapcsolódnom különböző kutatásokba, és az ilyen munka sok utazással, külföldi tartózkodással jár, márpedig egy szőlőbirtokot nem lehet becsomagolni és magammal vinni.
Így aztán búcsút mondtam a fizikusi pályának, az egyetemi feladatköröm viszont bőven kárpótol mindezért. A mindennapi munkám mellett én is foglalkozom kutatással, egy kisebb csoporttal az aszúsodást vizsgáljuk, és nagyon szép eredményeket érünk el. Ki tudja, lehet, hogy egyszer még megírom a doktorimat.
Az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen színvonalas szőlész-borász oktatás zajlik, amelynek egyik sarokköve, hogy a hallgatók nem csupán elméleti, hanem komoly gyakorlati képzést is kapnak. Ezért szükséges, hogy az egyetemnek legyen saját szőlőbirtoka?
Igen, ez az egyik oka. Noha egyetemünk jó kapcsolatot ápol a környékbeli borászatokkal, és ők minden segítséget megadnak, azért mégiscsak jobb, hogy csak házon belül kell egymáshoz alkalmazkodnunk, és a hallgatók akár naponta kimehetnek a saját területeinkre vagy a pincénkbe.
És mi a másik ok?
Az, hogy nálunk nem a termelés, hanem a kutatás az első számú szempont. Sok olyan kutatásunk van – módszerfejlesztések, analitikai, biológiai, genetikai vizsgálatok –, ami szőlőterületet igényel, és egyetlen termelőtől sem várhatjuk el azt, hogy a saját ültetvényéből áldozzon fel területeket erre a célra.
A génbankunkban több mint ezer szőlőfajta megtalálható, és van egy munkatársunk, aki kizárólag ezzel foglalkozik. Mindez nagyon komoly tőkét igényel, a kutatásainkat pályázati pénzekből finanszírozzuk, de szép eredményeket tudunk felmutatni, és fontos, hogy a hallgatóink is látják a változás dinamikáját, hiszen mindent a „saját bőrünkön” érzünk.
A hallgatók mennyire részesei a kutatási projekteknek?
A legteljesebb mértékben. 2016-ban megkaptuk az egri Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetet, annak minden épületével és szőlőterületével együtt. Ebből lett a kísérleti ültetvényünk és a borászatunk. Nagyon fontosnak tartjuk a gyakorlatorientált képzést, ezért a megengedett legmagasabb órászámban adunk gyakorlati oktatást a hallgatóinknak.
Van két két féléves tantárgyunk, a bevezetés a szőlészetbe és a bevezetés a borászatba. Mindkettő nélkülözhetetlen alapokat biztosít ahhoz, hogy valaki ezen a pályán el tudjon indulni. Sokan járnak hozzánk olyanok, akik egy működő családi borászatból jönnek, nekik nyilván van már némi tapasztalatuk, de nekünk azokat a hallgatókat is fel kell vérteznünk tudással, akik nincsenek ilyen szerencsés helyzetben.
Ezen kívül tanulnak természettudományt, informatikát, vállalati menedzsmentet és jogot, de az a legfontosabb, hogy meglegyen a borászati alaptapasztalatuk. A hallgatóink egy év után már elboldogulnak egy családi pincészetben, és erre a tudásra már lehet építeni.
Hány hallgatója van az egyetem szőlész-borász képzésének?
Ha minden évfolyamot és képzési formát ideszámolunk, akkor nagyjából százan tanulnak nálunk. Ebben már benne vannak a nappali, a levelező és az idegen nyelvű hallgatók is. Az angol nyelvű képzésünk népszerű, oda nem csupán Európából, de például a Közel-Keletről is jönnek hallgatók.
Fontos, hogy nálunk BSc diplomát is kaphatnak, amivel már mehetnek tovább mesterszakra, de azok is szívesen választják az angol nyelvű képzést, akik a bolognai rendszer előnyeit kihasználva a három évet három különböző egyetemen kívánják eltölteni.
Mekkora az egyetemhez tartozó szőlőterület?
25 hektáron gazdálkodunk, ebből több mint 5 hektár a génbank, de ez a jövőben növekedni fog. A területeink 80%-án kék, 20%-án fehér szőlő terem. Minden táblánkhoz kötődik valamilyen kísérlet vagy olyan hallgatói cél, ami termést igényel.
Gondolom, a kísérletek miatt itt a fajták is mások, mint egy hagyományos egri szőlőültetvényen…
Ez így van. A fehér fajták közül a jellegzetesen helyi leányka mellett például van olaszrizling és chardonnay, de itt vannak a kutatóintézetben nemesített fajták is, például a bianca, a zalagyöngye, a göcseji zamatos vagy a Vértes csillaga. A kék szőlőben a kékfrankos és a kadarka mellett a nemzetközi fajták közül pinot noir, merlot, cabernet franc és blauburger terem, de megtalálható az ültetvényen a kutatóintézet által nemesített turán és néró is.
Mennyire lelkesíti a fiatalokat a szőlőmunka?
A jelentkezők többsége számára nem ismeretlen, hiszen sokan közülük ebbe nőttek bele, de aki most végez szőlőmunkát először, az is beleszeret a végére. Ide mindenki úgy jön, hogy eleve motivált, ezért is tartjuk fontosnak a gyakorlati képzést. Nyilván tapasztalták, hogy borásznak lenni nem feltétlenül azt jelenti, hogy borozgatunk a naplementében, hanem néha a ládát is ki kell mosni, de ez nem okoz gondot, szívesen végzik, mert tudják, hogy hozzátartozik.
Ki készíti az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem borait?
A szőlőbirtokainknak három funkciója van: az oktatás, a kutatás és a termelés, de a termelés mindig alá van rendelve a másik kettőnek. A termelésben dolgoznak szőlészek és borászok, növényorvos kolléganőnk is van kettő, de mindenkit igyekszünk érdekeltté tenni a kutatásban is. Ezzel együtt az ültetvényeinken természetesen születnek borok, amelyek egy részét a hallgatóink készítik.
Van egy programunk, amiben minden részt vevő hallgató kap egy szőlősort, azt gondozza, majd leszüreteli a termést, elkészíti a bort, és indul vele a házi versenyen. Ezt mindenki nagyon szereti, hiszen közvetlen visszajelzést kap a saját boráról. De van két „Neked” nevű borunk is, egy fehér és egy rozé, melyeket a hallgatóink közösen készítenek, kifejezetten az egyetem polgárai számára. Még a címkét is ők tervezik.
Mennyi bor készül az egyetemi birtokon évente, és ki olyan szerencsés, hogy kóstolhatja ezeket?
Van ugyan 20 hektár területünk, de alacsony hozamokkal dolgozunk, és a kísérletekre is sok szőlőt áldozunk, ezért nagyjából 50-60 ezer palackot töltünk meg évente. Egri csillagunk és bikavérünk mindig van, de természetesen kihasználjuk a fajtákból adódó egyéb lehetőségeket.
Az egyetemi rendezvényeken, konferenciákon, szakmai programokon, de a gólyatáborban és a gólyabálon is a saját borainkat nyitjuk, és a hozzánk látogató vendégeink is ezeket kapják ajándékba, ezért is nagyon fontos, hogy kiváló minőségű tételeket palackozzunk. Most készülünk egy nagy arculatváltásra, komoly szakemberek dolgoznak azon, hogy a boraink megjelenése méltó legyen az intézményünk színvonalához.
Kereskedelmi forgalomba nem is kerül a borokból?
Nem ez a fő profilunk, de azért adunk el belőle. Egy részét palackban, egy másik részét folyóborként értékesítjük. A belső piaci igényünk elég nagy, hiszen majdnem ezren dolgoznak az egyetemen, és borklubokat is rendszeresen tartunk, de a pincénket is sokan felkeresik vásárlás céljából.
Milyen távlati célokat fogalmaztak meg az oktatással, a birtokkal és a borokkal kapcsolatban?
Szeretnénk bekapcsolódni a világ élvonalbeli kutatásaiba, főként a szőlőgenetikával kapcsolatos területeken. Jelenleg fut egy klímaváltozással kapcsolatos nemzetközi projektünk, amelyet egy bordeaux-i, egy portugál, egy spanyol és egy olasz partnerintézménnyel valósítunk meg. Mi vezetjük a konzorciumot, és olyan klímaváltozás-tananyagot készítünk, amit minden egyetem be fog építeni a tantervébe.
Emellett természetesen továbbra is szeretnénk jó kapcsolatot ápolni a helyi borászatokkal, és mindent megteszünk azért, hogy az egri csillag és a bikavér világszerte ismert márkává váljon.
További cikkek
Fiatal egri borász, aki a Bikavér jövőjét írhatja: Gál Tibor – Borászok Borásza 2025
„Én azért dolgozom, hogy a Bikavér legyen a legértékesebb egri bor, nyugodt megélhetést és presztízst adjon a termelőinek a bor világában.”
Gál Tibor – Borászok Borásza 2025
Mit jelent neked az, hogy az Egri Borvidéken dolgozhatsz?
Számtalan borvidéken volt lehetőségem dolgozni és tanulni az elmúlt években, de a szívem mindig hazahúzott. Ez egy megmagyarázhatatlan kapcsolat, tudod, hogy hol vagy otthon, hol érzed magad jól, hol vagy kiegyensúlyozott. Nekem ezt csak Eger adja meg. A családunk itt eresztett gyökeret, és szeretnék annyit adni ennek a vidéknek, hogy a gyermekeim ugyanezt érezhessék, amit én.
Hogyan definiálod az „egries” karaktert?
Az egri bor kétséget kizáróan egyedi. A jellemzően tufás talajnak köszönhetően minerális és ásványos, a hűvösebb klíma és a föld alatti pincelabirintusok miatt pedig úgy gyümölcsösek és vibrálóak, hogy közben koncentráltak, gazdagok és hihetetlenül elegánsak.
Hogyan viszonyultok a Bikavérhez – mit jelent nektek?
A Bikavér számomra az egyetlen igaz egri bor. Ez az a kifejeződés, ami egy személyben képes közvetíteni a borvidék különleges termőterületeit, a város kulturális sokszínűségét, turisztikai izgalmait és történelmi – irodalmi varázsvilágát. Ha egy szóban kellene leírni, mindazt, amiről a borvidék szól, akkor az a szó a Bikavér lenne.
Hol tart most, szerintetek, borvidéki szinten a Bikavérről való gondolkodás?
A Bikavérről gondolkodás rendkívül bátor dolog ma Egerben. A jelenlegi közízlés és divatok sok mindenkit elijesztenek ettől a markától, csak a legelkötelezettebbek vállalják ezt a különleges küldetést! A Bikavér nem csak egy bor. Ez A Bor. A sikeréhez nagyobb önfeláldozásra lenne szükség.
Milyen saját vagy közösségi célotok, küldetésetek van a Bikavérrel kapcsolatban?
Én azért dolgozom, hogy a Bikavér legyen a legértékesebb egri bor, adjon nyugodt megélhetést és presztízst a termelőinek a bor világában.
Az idei évben különleges összecsengésként több díjat is egri borászok nyertek el – mit jelent ez nektek?
Hogy jó úton haladunk. Ezt mi eddig is éreztük, de a nehezebb órákban mindig jól jön egy kis megerősítés. Ettől természetesen nem bízhatjuk el magunkat, de fontos és értékes ez a visszacsatolás a szakmától.
Fiatal egri borász, aki a Bikavér jövőjét írhatja: Juhász Ádám – Az Év Egri Bortermelője 2025
„Nekünk a Bikavér az egri identitás kulcsa.”
Juhász Ádám – Az Év Egri Bortermelője 2025
Mit jelent neked az Egri Borvidék?
Az Egri Borvidéken dolgozni számomra egyszerre lehetőség és felelősség. Lehetőség, hiszen Eger évszázados borkultúrája, dűlői, klímája, a szőlőfajták olyan karaktert adnak a borainknak, amely minden palackban egyediséget hordoz. Felelősség, hogy igyekezzek vinni valami újat, valami előre mutatót, hogy az Egri Borvidék is tovább fejlődhessen, és ne csak múltját őrizzük, hanem jelenét és jövőjét is építsük. Számomra az Egri Borvidéken alkotni azt jelenti, hogy ismerem és tisztelem a hely adottságait (dűlők, talajok, klíma), a hagyományokat (pl. az Egri Bikavért), ugyanakkor nem ragaszkodok automatikusan a múlthoz – hanem merek újítani, innovatív lenni
Hogyan definiáljátok az „egries” karaktert?
Kékfrankos-alapú elegancia, feszes sav, finom bor, dűlők megjelenése és tiszta, modern borászati megfogalmazás, ami nem „nehézkes”, hanem energikus vörösbor. A Kékfrankost identitásképző fajtának tartom a bikavér-gondolkodásban, ezt következetesen képviselem és szeretném, ha a múltat „kiradírozó”, új stílusú egri vörösök irányába tudnám terelni a fogyasztókat
Hogyan viszonyultok a Bikavérhez – mit jelent nektek?
Nekünk a Bikavér az egri identitás kulcsa: tudatos házasítás, kékfrankos dominancia, arányokra épülő struktúra és olyan hordóhasználat, ami a gyümölcsöt nem fedi el, hanem kíséri. A prémium tételünk kézzel szüretelt alapanyagból, kékfrankos és nemzetközi fajták házasításából készül. Az erős alapokra modern precizitással építkezem.
Hol tart most szerinted a borvidéken a Bikavérről való gondolkodás?
A borvidéken erősödik a tudatos minőségi piramis és egyre karakteresebb bikavérek készülnek. Az egri közösség kommunikációja fókuszáltabb lett (négy évszakos programok, nagykóstolók, szakmai bemutatók), ami egységesíti az üzenetet a fogyasztók felé. A 2025-ös Bikavér Ünnepi Napok programsorozat is ezt a közös narratívát viszi tovább.
Milyen saját vagy közösségi célotok, küldetésetek van a Bikavérrel kapcsolatban?
A megbízhatóság a márka kulcsa ezért stabil, évjáratokon átívelő magas minőséget kell tudnunk termelni. Nagyon fontos, hogy a stílus tolódjon a nagyobb Kékfrankos dominancia és precíz házasítási arányok irányába. A fogyasztói megértés erősítése érdekében az egymástól könnyen megkülönböztethető kategóriák, könnyen érthető üzenetek és edukáció nagyon felértékelődik a jövőben. Végül, a legmagasabb minőségű bikavéreknél tovább kell erősíteni a dűlők megismertetését a fogyasztókkal.
Az idei évben különleges összecsengésként több díjat is egri borászok nyertek el – mit jelent ez nektek?
Nagyon fontos visszajelzés, egy megerősítés: azt jelzi, hogy jó az út, amin járunk. A jövőre nézve inspiráció és motiváció, ami új lendületet ad, hogy még jobban dolgozzunk – nem elég megállni a jelenlegi szinten, hanem tovább kell lépni. Számomra a díjak nem célok önmagukban, hanem mérföldkövek, visszajelzések, és ösztönzők, hogy tovább menni érdemes. Reméljük, hogy a következő években még többször állhatunk ilyen elismerések mögött – nem csak személyesen, hanem közösségi, borvidéki szinten is.
Fiatal egri borász, aki a Bikavér jövőjét írhatja: Ifj. Lőrincz György – Az Év Pincészete 2025
„A Bikavér a mi lehetőségünk, hogy felkerülhessünk a világtérképre.”
Ifj. Lőrincz György – Az Év Pincészete 2025
Mit jelent neked az, hogy az Egri Borvidéken dolgozhattok?
Elképesztően hálás vagyok, hogy ilyen fantasztikus borvidéken van lehetőségem dolgozni. Szerintem világszínvonalú adottságokkal rendelkezik Eger, amit szeretnénk is a világba kiáltani. Nagyon inspiráló és egyben nagy felelősség is, hogy azon dolgozhatunk, hogy egyszer akár a világ legjobb borvidékei mellett említsék a mi borvidékünket.
Hogyan definiáljátok az „egries” karaktert?
Eger számomra három dologról szól: hűvös klíma, vulkanikus talaj és házasított borok. Ezek mind azt eredményezik, hogy boraink rendkívül energikusak, izgalmas aromatikával, lendületes savakkal és komplexitással rendelkeznek. Szerintem nagyon vagány!
Hogyan viszonyultok a Bikavérhez – mit jelent nektek?
Sok borvidék csak áhítozik egy olyan közösségi márkára, amiben meg van minden, hogy világsiker legyen. Az Egri bikavér ilyen. Ott van benne a sztori, a legenda, ott van benne minden, ami a közel 1000 éves egri szőlő és borkultúra alatt az emberek megtapasztaltak, a mikroklímáink, a talajadottságaink, az egyedi fajtáink, egyszóval ez az esszenciája az Egri borvidéknek. Úgy érzem, hogy a Bikavér az egyetlen nagy lehetőségünk, amivel felkerülhetünk a világ bortérképére.
Hol tart most, szerintetek, borvidéki szinten a Bikavérről való gondolkodás?
Egyelőre a lassú, akár megfontoltnak is nevezhető, hosszú távú építkezés folyamata zajlik. Hála Istennek úgy néz ki, hogy egyre többen veszik komolyan ezt a bort és egyre többen látják, hogy ez nem csak a múltja és jelene a borvidéknek, hanem a jövője is. Persze sok feladatunk van még, amíg olyan erős márkát tudunk építeni, ami megkérdőjelezhetetlen minőséget tud képviselni a világban, de közösséget építve, együtt gondolkozva, Isten áldásával sikerülhet.
Milyen saját vagy közösségi célotok, küldetésetek van a Bikavérrel kapcsolatban?
Az az álmom, hogy olyan bor legyen az Egri Bikavér, aminek minden egyes palackja felismerhető, egyedi és magas minőséget közvetít. Szeretném, ha egyszer a világ legjobb borai mellett rangsorolnák, és ha valaki kap a poharába akár egy New York-i étteremben vakon egy vörösbort, ne csak az jusson eszébe, hogy ez a bor esetleg olyan burgundis, vagy piemonti, talán bordeauxi, hanem, hogy huhh ez olyan egries, olyan Egri Bikavéres! És legyen is abban New York-i pohárban egy Egri Bikavér!
Az idei évben különleges összecsengésként több díjat is egri borászok nyertek el – mit jelent ez nektek?
Minden hír, ami Egerről szól az nagy dolog, minden díj, amit egri borász kaphat hatalmas siker. Nemcsak az adott borásznak elismerése, hanem az egész borvidékünknek. Szívből örülök a kollégáim eredményeinek is, amik talán még inkább alátámasztják azt, hogy micsoda fantasztikus borvidéken dolgozhatunk. Reméljük, hogy minél többször hallat magáról az Egri borvidék és minél többször kerülnek reflektorfénybe az Egri Bikavérek és az Egri Csillagok.