Oktatunk, kutatunk, termelünk

Hegyi Ádám 2016-ban csatlakozott az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Kutatási és Fejlesztési Központjához, és azóta birtokigazgatóként felügyeli az egyetemhez tartozó borászat munkáját. A képzésről, a kutatásokról, a borokról és a jövőbeli célokról kérdeztük…

Fizikusként kapott diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Hogyan került mégis az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem borászatának élére? 

A feleségemmel közösen építgetünk egy szőlőbirtokot lassan egy évtizede. Fizikusként be kellett volna kapcsolódnom különböző kutatásokba, és az ilyen munka sok utazással, külföldi tartózkodással jár, márpedig egy szőlőbirtokot nem lehet becsomagolni és magammal vinni.

Így aztán búcsút mondtam a fizikusi pályának, az egyetemi feladatköröm viszont bőven kárpótol mindezért. A mindennapi munkám mellett én is foglalkozom kutatással, egy kisebb csoporttal az aszúsodást vizsgáljuk, és nagyon szép eredményeket érünk el. Ki tudja, lehet, hogy egyszer még megírom a doktorimat.

Az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen színvonalas szőlész-borász oktatás zajlik, amelynek egyik sarokköve, hogy a hallgatók nem csupán elméleti, hanem komoly gyakorlati képzést is kapnak. Ezért szükséges, hogy az egyetemnek legyen saját szőlőbirtoka?

Igen, ez az egyik oka. Noha egyetemünk jó kapcsolatot ápol a környékbeli borászatokkal, és ők minden segítséget megadnak, azért mégiscsak jobb, hogy csak házon belül kell egymáshoz alkalmazkodnunk, és a hallgatók akár naponta kimehetnek a saját területeinkre vagy a pincénkbe.

És mi a másik ok?

Az, hogy nálunk nem a termelés, hanem a kutatás az első számú szempont. Sok olyan kutatásunk van – módszerfejlesztések, analitikai, biológiai, genetikai vizsgálatok –, ami szőlőterületet igényel, és egyetlen termelőtől sem várhatjuk el azt, hogy a saját ültetvényéből áldozzon fel területeket erre a célra.

A génbankunkban több mint ezer szőlőfajta megtalálható, és van egy munkatársunk, aki kizárólag ezzel foglalkozik. Mindez nagyon komoly tőkét igényel, a kutatásainkat pályázati pénzekből finanszírozzuk, de szép eredményeket tudunk felmutatni, és fontos, hogy a hallgatóink is látják a változás dinamikáját, hiszen mindent a „saját bőrünkön” érzünk.

A hallgatók mennyire részesei a kutatási projekteknek?

A legteljesebb mértékben. 2016-ban megkaptuk az egri Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetet, annak minden épületével és szőlőterületével együtt. Ebből lett a kísérleti ültetvényünk és a borászatunk. Nagyon fontosnak tartjuk a gyakorlatorientált képzést, ezért a megengedett legmagasabb órászámban adunk gyakorlati oktatást a hallgatóinknak.

Van két két féléves tantárgyunk, a bevezetés a szőlészetbe és a bevezetés a borászatba. Mindkettő nélkülözhetetlen alapokat biztosít ahhoz, hogy valaki ezen a pályán el tudjon indulni. Sokan járnak hozzánk olyanok, akik egy működő családi borászatból jönnek, nekik nyilván van már némi tapasztalatuk, de nekünk azokat a hallgatókat is fel kell vérteznünk tudással, akik nincsenek ilyen szerencsés helyzetben.

Ezen kívül tanulnak természettudományt, informatikát, vállalati menedzsmentet és jogot, de az a legfontosabb, hogy meglegyen a borászati alaptapasztalatuk. A hallgatóink egy év után már elboldogulnak egy családi pincészetben, és erre a tudásra már lehet építeni.

Hány hallgatója van az egyetem szőlész-borász képzésének?

Ha minden évfolyamot és képzési formát ideszámolunk, akkor nagyjából százan tanulnak nálunk. Ebben már benne vannak a nappali, a levelező és az idegen nyelvű hallgatók is. Az angol nyelvű képzésünk népszerű, oda nem csupán Európából, de például a Közel-Keletről is jönnek hallgatók.

Fontos, hogy nálunk BSc diplomát is kaphatnak, amivel már mehetnek tovább mesterszakra, de azok is szívesen választják az angol nyelvű képzést, akik a bolognai rendszer előnyeit kihasználva a három évet három különböző egyetemen kívánják eltölteni. 

Mekkora az egyetemhez tartozó szőlőterület?

25 hektáron gazdálkodunk, ebből több mint 5 hektár a génbank, de ez a jövőben növekedni fog. A területeink 80%-án kék, 20%-án fehér szőlő terem. Minden táblánkhoz kötődik valamilyen kísérlet vagy olyan hallgatói cél, ami termést igényel. 

Gondolom, a kísérletek miatt itt a fajták is mások, mint egy hagyományos egri szőlőültetvényen…

Ez így van. A fehér fajták közül a jellegzetesen helyi leányka mellett például van olaszrizling és chardonnay, de itt vannak a kutatóintézetben nemesített fajták is, például a bianca, a zalagyöngye, a göcseji zamatos vagy a Vértes csillaga. A kék szőlőben a kékfrankos és a kadarka mellett a nemzetközi fajták közül pinot noir, merlot, cabernet franc és blauburger terem, de megtalálható az ültetvényen a kutatóintézet által nemesített turán és néró is. 

Mennyire lelkesíti a fiatalokat a szőlőmunka?

A jelentkezők többsége számára nem ismeretlen, hiszen sokan közülük ebbe nőttek bele, de aki most végez szőlőmunkát először, az is beleszeret a végére. Ide mindenki úgy jön, hogy eleve motivált, ezért is tartjuk fontosnak a gyakorlati képzést. Nyilván tapasztalták, hogy borásznak lenni nem feltétlenül azt jelenti, hogy borozgatunk a naplementében, hanem néha a ládát is ki kell mosni, de ez nem okoz gondot, szívesen végzik, mert tudják, hogy hozzátartozik.

Ki készíti az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem borait?

A szőlőbirtokainknak három funkciója van: az oktatás, a kutatás és a termelés, de a termelés mindig alá van rendelve a másik kettőnek. A termelésben dolgoznak szőlészek és borászok, növényorvos kolléganőnk is van kettő, de mindenkit igyekszünk érdekeltté tenni a kutatásban is. Ezzel együtt az ültetvényeinken természetesen születnek borok, amelyek egy részét a hallgatóink készítik.

Van egy programunk, amiben minden részt vevő hallgató kap egy szőlősort, azt gondozza, majd leszüreteli a termést, elkészíti a bort, és indul vele a házi versenyen. Ezt mindenki nagyon szereti, hiszen közvetlen visszajelzést kap a saját boráról. De van két „Neked” nevű borunk is, egy fehér és egy rozé, melyeket a hallgatóink közösen készítenek, kifejezetten az egyetem polgárai számára. Még a címkét is ők tervezik. 

Mennyi bor készül az egyetemi birtokon évente, és ki olyan szerencsés, hogy kóstolhatja ezeket?

Van ugyan 20 hektár területünk, de alacsony hozamokkal dolgozunk, és a kísérletekre is sok szőlőt áldozunk, ezért nagyjából 50-60 ezer palackot töltünk meg évente. Egri csillagunk és bikavérünk mindig van, de természetesen kihasználjuk a fajtákból adódó egyéb lehetőségeket.

Az egyetemi rendezvényeken, konferenciákon, szakmai programokon, de a gólyatáborban és a gólyabálon is a saját borainkat nyitjuk, és a hozzánk látogató vendégeink is ezeket kapják ajándékba, ezért is nagyon fontos, hogy kiváló minőségű tételeket palackozzunk. Most készülünk egy nagy arculatváltásra, komoly szakemberek dolgoznak azon, hogy a boraink megjelenése méltó legyen az intézményünk színvonalához.

Kereskedelmi forgalomba nem is kerül a borokból?

Nem ez a fő profilunk, de azért adunk el belőle. Egy részét palackban, egy másik részét folyóborként értékesítjük. A belső piaci igényünk elég nagy, hiszen majdnem ezren dolgoznak az egyetemen, és borklubokat is rendszeresen tartunk, de a pincénket is sokan felkeresik vásárlás céljából.

Milyen távlati célokat fogalmaztak meg az oktatással, a birtokkal és a borokkal kapcsolatban?

Szeretnénk bekapcsolódni a világ élvonalbeli kutatásaiba, főként a szőlőgenetikával kapcsolatos területeken. Jelenleg fut egy klímaváltozással kapcsolatos nemzetközi projektünk, amelyet egy bordeaux-i, egy portugál, egy spanyol és egy olasz partnerintézménnyel valósítunk meg. Mi vezetjük a konzorciumot, és olyan klímaváltozás-tananyagot készítünk, amit minden egyetem be fog építeni a tantervébe.

Emellett természetesen továbbra is szeretnénk jó kapcsolatot ápolni a helyi borászatokkal, és mindent megteszünk azért, hogy az egri csillag és a bikavér világszerte ismert márkává váljon.