Nagyon jó itt élni!
Fiatal, lendületes, tudja, hogy mit akar, és tele van tervekkel. Épül, szépül az ostorosi pince, ahol Böjt Gergő borászként a családi hagyományokat viszi tovább, de már az egyetemen és az Újvilágban szerzett tapasztalatokkal felvértezve. Ha minden jól megy, az egri csillag és a bikavér mellett hamarosan pezsgő is készül majd a Böjt Borászatban.
Gőzerővel megy az építkezés. Lesz szép új birtokközpont?
Remélem, hamarosan beköltözünk. Még 2016-ban beleugrottunk egy borászati pályázatba, amit végül nem sikerült végigvinnünk. Most jött el az ideje, hogy önerőből megvalósítsuk a terveinket. A borászatunk infrastrukturális állapota nem a legjobb, több különböző helyszínen dolgozunk, és most végre minden egy helyre kerülhet.
Egyelőre nehéz elhinni, hogy lesz egy modern borházunk, és nem kell a szabad ég alatt mosnom a hordókat. Kialakítunk néhány irodát, és egy borbolt is helyet kap a földszinti részen. Egyre több borturista látogat el hozzánk, fontos, hogy a vendégeket rendezett, kulturált környezetben tudjuk fogadni.
A borászatot édesapád alapította 1993-ban. A kezdetektől az volt a terved, hogy felnőttként majd folytatod, amit ő elkezdett?
A szőlő és a bor gyerekkoromtól része az életemnek. A pályaválasztáson soha nem gondolkodtam, valahogy minden jött magától. Noha voltak kisebb elbizonytalanodások, valójában nyílegyenes úton haladtam afelé, hogy borász váljon belőlem.
Mikor szűntek meg a kétségeid?
Az egyetemi éveim alatt. Több külföldi tanulmányúton is részt vettem, sok izgalmas dolgot láttam, nagyon jó borokat kóstoltam, és valahogy kitágult a horizont. A tapasztalatszerzést a diploma után is folytattam, Kaliforniában és Új-Zélandon is hosszabb időt töltöttem.
Mit hoztál onnan haza?
Ott aztán nincs mellébeszélés! Elképesztő az a rendszerszintű gondolkodás, az a profizmus! Ott értettem meg, hogy ha maximalista vagyok, márpedig az vagyok, akkor saját magamtól kell a legtöbbet követelnem. A Napa-völgyben kicsivel több mint egy évig maradtam, és Új-Zélandon is végigdolgoztam két szüretet, de közben egy kicsit hazajöttem, mert akkor már itthon is elkezdett alakulni a helyzet.
Nem akartál ott maradni?
Nagy volt a vívódás. Fantasztikus helyen dolgoztam egy fiatal, energikus csapat tagjaként, és biztattak, hogy maradjak. Új-Zéland gyönyörű, nagyon jól lehet ott élni, de onnan nem lehet csak úgy hazajárogatni, és abban biztos voltam, hogy végül itthon szeretnék valamit felépíteni. 2014-ben végleg hazatértem.
És beálltál édesapád mellé a borászatba?
Igen, de ő aztán hamarosan mindent átadott nekem. Gyors és egyértelmű volt az átmenet, apa tökéletesen megbízott bennem. Ezt nagyon jó megélni, de azért visszagondolva néha jó lett volna, ha valaki egy kicsit visszafog. Apa nagyon jó szakember, de csak akkor beszél, ha kérdezem. Viszont az nagyon jó, hogy a legfontosabb döntéseket általában együtt hozza meg a családi tanács, amelynek természetesen a szintén borász végzettségű húgom, Bogi is tagja.
Mekkora a pincéhez tartozó szőlőterület?
Amikor apu főállásban ezzel foglalkozott, volt 16 hektárunk is, jelenleg tizenkét hektáron termelünk szőlőt, de szerintem a tíz lenne az optimális. A nem művelt területek is a család birtokában maradtak, mert a végső cél az, hogy kialakítsunk egy önellátó gazdaságot. Egy kis farm az álmunk, ahol vannak állatok, és minden megterem.
Na és a borászat? Azt hogyan képzeled el a jövőben?
Az elv, ami vezérel, nagyon egyszerű. Alapvetően már most is két bortípusra, az egri csillagra és a bikavérre fókuszálunk. A cél az, hogy ez a két házasítás minél magasabb színvonalon, a termőhely karakterét is tükrözve készüljön el a pincénél. Ezt a célt a szőlőterületeink kialakításánál is egyértelműen szem előtt tartjuk.
Ez mit jelent?
Azt, hogy azokra a szőlőfajtákra helyezzük a hangsúlyt, amelyek szükségesek ennek a két jellegzetesen egri házasításnak az előállításához. Összesen ötféle bor fog készülni a pincészetben, és ezek közül három már most is elérhető a piacon.
Lesz egy alap kategóriás egri csillag, ami nem úgy alap, hogy egyszerű, hanem úgy, hogy ez a borászat legmagasabb palackszámban előállított fehérbora. Lendületes, energikus, jól mutatja az egri karaktert, de könnyen érthető, jól fogyasztható. És ugyanennek meglesz a bikavér párja is. A következő minőségi szinten pedig szeretnék egy komolyabb, mívesebb házasítást, bikavérből és csillagból egyaránt.
Ez eddig négy…
Igen, a pezsgő lesz az ötödik, amit tradicionális eljárással szeretnék készíteni, chardonnay és pinot noir házasításával. Az idén próbaképpen született egy palackos erjesztésű és érlelésű pinot noir pét-nat a pincében, ami nem más, mint a pezsgő „tanulmányrajza”. A próbálkozás ígéretes.
Úgy tudom, néhány éve tudatosan készülsz arra, hogy a területeidet átállítsd bioművelésre…
Öt éve dolgozunk bioelvek szerint, és ha minden jól megy, jövőre a hivatalos minősítést is megkapjuk. Érdekes figyelni, hogyan alakul át a szőlő ennek köszönhetően. A leányka például önmagához képest sokkal testesebb, komolyabb bort ad, és a blauburger is meglepő ízgazdagságot mutat, mióta biomódon műveljük. A jövőben szeretném a Kárpát-medencei fajtákat előtérbe helyezni, kacérkodom a furminttal, a kadarkával, de syrah-t is fogunk telepíteni, mert nagyon szép ízeket hoz a házasításba.
Hol vannak a szőlőterületeid?
Itt, Ostoros környékén, a legnagyobb része a Kutyahegy-dűlőben. Nagyon vicces dűlőnevek vannak errefelé különben. Az Egri borvidék azért izgalmas, mert bár az alapkőzet mindenhol riolittufa, a talaj szinte dűlőnként, de sokszor parcellánként változik. Van, ahol 5 centis termőréteg sincs, van, ahol a 60 centit is meghaladja. A Nagy-Eged hegy az, ami a meszes, üledékes talaja miatt mindentől különbözik. Egyszer majd ott is szeretnék egy kis területet, remélem, hogy sikerül.
Milyennek látod az Egri borvidéket? Mi adja a különlegességét?
Ennek a borvidéknek a sokszínűség a legfontosabb jellemzője. Könnyed, egyszerű, letisztult borokat és hihetetlen potenciállal rendelkező, igazi nagyborokat egyaránt képes adni, mind vörösből, mind fehérből. Nincs két egyforma bor, mert nincs két egyforma talaj, klíma sem. Szerintem ezt nagyon kevés borvidék tudja. Fantasztikusak a szőlőfajtáink, és lassan itt is tisztul a kép, egyre tudatosabban gondolkodunk, és mindenből megpróbáljuk kihozni a legjobbat.
Ráadásul a borvidékünk központja egy csodálatos város, gazdag történelmi múlttal, hihetetlen kulturális örökséggel. Szeretem ezt a vidéket, nagyon jó itt élni, és örülök, hogy borokban is megfogalmazhatom az értékeit. Remélem, hogy a jövőben egyre több és több ember lesz kíváncsi arra, amit a boraimon keresztül elmesélek a múltról, a jelenről és arról a gyönyörű természeti környezetről, ami körülvesz minket.