Legfontosabb borunk, az egri bikavér
Az Egri borvidék bemutatkozásának második mesterkurzusa szintén telt ház előtt zajlott a Société Budapest földszinti termében, egy saroknyira a Bazilikától. Fiáth Attila a tőle megszokott lendületes és közvetlen stílusával köszöntötte a szakma képviselőit, az újságírókat, a sommelier-ket és a borkereskedőket.
A borvidék üzenete
A mesterkurzust – a már megszokott formában – három fő tartotta, a már említett Fiáth Attila mellett Hegyi Ádám és Gál Tibor alkották a triumvirátust. Kezdésnek rögtön felmerült a kérdés, hogy mi az üzenete a borvidéknek, és leginkább az, hogy mit üzen az egri bikavér a fogyasztóknak.
Gál Tibor az ismert anekdotával válaszolt, miszerint ha valaki nem tudja egy percben elmondani a vállalkozása történetét, akkor bele se kezdjen. Vagyis ebből kiindulva ha az a kérdés, hogy mi a borvidék üzenete, akkor egyértelműen a bikavér. Az egri bikavér maga Eger; nem az a kérdés, hogy milyen fajtákból épül fel, mennyit volt hordóban, északiasak-e a tanninok és déliek-e a savak, hanem az, hogy egyáltalán van! Ez a zászlóshajó, az üzenet, a lényeg. Ez Eger!
Érdekes volt látni, hogy bár a részt vevő borászok nem voltak ott az első mesterkurzuson, mennyire összecsengett a véleményük az ott elhangzottakkal.
Az önazonosság alapja: az identitás
Hegyi Ádám vette át a szót, és kiemelte, hogy a borvidék fejlődése töretlen. Tíz év alatt szerencsére eljutottak oda, hogy nem másokhoz hasonlítgatják magukat, hanem önmagukhoz. Az önazonosság alapja pedig az identitás: az, hogy tudják, kik ők, tudják, mit csinálnak és miért, és azt is, hogy hová akarnak együtt eljutni. Természetesen a hallgatóságban felmerültek a régmúlt negatív sztereotípiái, de Gál Tibor villámgyorsan helyretette a dolgokat.
„A fiatalok már nem akarnak úgy öltözni, mint a nagyapjuk. Nem hagyományőrző bikavért akarnak készíteni, hanem modern bikavért. A bikavér imidzse bár „örökölt sors“, de a negyvenévesnél fiatalabbak már egyáltalán nem találkoztak a régi „rossz“ bikavérekkel, ergo nekik nem kell elmagyarázni semmit. Az egri bikavér egy jó márka, és szerencsére tényleg egyre jobban cseng a neve mindenhol!“
Mindkét borász fontosnak tartotta, hogy elmagyarázza, miért szűnt meg az Eger-Szekszárd Bikavér Párbaj. Nincs semmi összeesküvés a háttérben, egyszerűen csak arra jöttek rá, hogy a borvidék identitásának alapját adó egri bikavért nem szerencsés összehasonlítani semmi mással.
Értelemszerűen a melegebb, mediterrán hangulatú szekszárdi borok nem is nagyon hasonlíthatóak össze a hűvösebb egri karakterrel, így félrevezették az összehasonlításban a fogyasztókat. Mostantól inkább arra koncentrálnak az egri borászok, hogy minél jobban meg tudják fogalmazni az egri bikavér karakterét, és nem valamivel szemben, hanem önmagában.
Az önmeghatározás
Ennek megfelelően a hangsúly áttevődött az önmeghatározásra, ez pedig egyértelműen előrevetíti a fajták megválasztásának a kérdéskörét. Ha az egri bikavér stílusát meghatározzák, és ez az üzenet a fogyasztókhoz is eljut a különböző kommunikációs csatornákon, akkor el kell gondolkodni, hogy a húsz év múlva beálló klimatikus viszonyok között milyen fajtákkal kell majd elérni ugyanezt a stílust!
Ráadásul a szőlészet nem sprint, hanem inkább maraton, azokat a fajtákat már most el kell telepíteni, amik húsz év múlva az egri bikavér gerincét adják majd. Ehhez viszont elengedhetetlen, hogy a borvidék felmérje a fogyasztók igényeit is!
A beszélgetés ezen szakaszában kisebb vita alakult ki a résztvevők és a hallgatóság között is. Abban mindenki egyetértett, hogy a klímaváltozás alapvetően jót tesz a borvidéknek, és abban is, hogy a globális trendek a gyümölcsös, könnyen fogyasztható vörösborok irányába mutatnak.
De ezen a ponton Gál Tibor kiemelte, hogy bár az alap kategóriában akár az évjárat feltüntetését is elhagyná tíz éven belül, ezzel szemben a superior és a grand superior kategóriákban igenis nevelni kell a fogyasztót, nem csak kiszolgálni. Fiáth Attila szerint viszont nem a termék, hanem a fogyasztó az elsődleges.
A konszenzust végül abban találták meg, hogy a világtrendeket figyelve igenis el lehet juttatni a borkedvelőkhöz az egri bikavért, de lehet, hogy olyan áron, ami még öt éve is elképzelhetetlennek tűnt.
Még a közeli múltban is nyaranta jelentősen visszaesett a vörösbor fogyasztása, vagyis főleg ősztől tavaszig volt „szezonja“ a bikavérnek, de amióta New Yorkban „feltalálták” a jégbe hűtött vörösbort, és ez a trend begyűrűzött Európába, azóta csak fel kell ülni erre a vonatra, és öt fokkal hidegebben kell tölteni a bort a pohárba a teraszokon.
Gál Tibor szerint egyrészt ez a dolog működik, ez a személyes tapasztalata is a Fúzióban, másrészt egy kicsit szarkasztikusan megjegyezte, hogy ha 3400 hektár kék szőlő van egy borvidéken, amiből ezer hektárról rögtön rozé készül, akkor végül is 2400 hektár termését kell vörösborként értékesíteni. Innentől őt magát idézném: „Ha ennyit sem tudunk eladni, akkor abba kell hagyni ezt a szakmát!“
A borturizmus fontossága
A beszélgetés végén a borturizmus fontosságáról folyt a szó, és bár senki sem vitatta ennek a szerepét, a borászok egyetértettek abban, hogy ennyi dologra már nincsen idejük. Pedig a fogyasztót a legjobban személyesen lehet meggyőzni, úgy alakul ki az igazi kötődése és a hűsége a márka iránt.
A végszót a borakadémikus Fiáth Attila mondta ki:
„A világon rohadt sok jó bor van! Ez a sok jó bor ott lesz a nagykereskedelmi láncokban. Aki ebben nem akar részt venni, az vagy csinál egy ikonikus bort, vagy saját borturizmust. Ezt nagyon komolyan mondom!“
További cikkek
Szakmai csúcsra ért az Egri borvidék
Páratlan siker: 2025 minden nagy elismerését a bikavér és a csillag hazájának ítéltek
Újabb hatalmas szakmai elismerés érkezett az Egri borvidékre: Lamport Józsefet választották 2025-ben Az Év Bortermelőjévé. Ez a kiemelkedő siker azt jelenti, hogy…
Az Egri Borvidék büszkesége: Lamport József nyerte el az Év Bortermelője címet
Ismét rangos elismerés érte a borvidékünket: a Magyar Bor Akadémia „Minden idők legjobbjai – Év Bortermelője 2025” díj nyertese Lamport József, a Thummerer Pincészet főborásza!
A díj nemcsak a szakember egyéni teljesítményének szól, hanem az egész Egri Borvidék minőség iránti elkötelezettségét is fémjelzi.
Életút a szőlőtőkék között
Lamport József neve mára összeforrt a Noszvajon található Thummerer Pincészettel, ahol 2004 óta irányítja főborászként a szakmai munkát. A bor iránti szenvedélye azonban sokkal régebbre nyúlik vissza: édesanyja példáját követve már gyermekkorában eldőlt, hogy a szőlő és a bor világa lesz az ő útja.
A Kertészeti Egyetem elvégzése után a Törley pezsgőpincészetnél szerzett tapasztalatokat, ahol az ország különböző tájairól származó vörösborokkal dolgozhatott. Ez a széleskörű rálátás alapozta meg azt a szakmai magabiztosságot, amellyel később az egri terroirban rejlő lehetőségeket kezdte kibontani.
A minőség filozófiája: Bikavér és Csillag
Az Egri Bikavér Lovagrend tagjaként Lamport József hitvallása a szigorú fegyelem és a terméskorlátozás köré épül. Úgy véli, a régi és a mai Bikavérek közötti minőségi ugrás kulcsa – hasonlóan más nagy vörösborokhoz – a technológiai fegyelemben és a tökéletesen érett, válogatott alapanyagban rejlik.
Munkássága azonban nemcsak a vörösborokra korlátozódik. Aktív szerepet vállalt az Egri Bikavér méltó fehér párjának, az Egri Csillagnak a megalkotásában is, ezzel beírva nevét a borvidék modern kori történelmébe. Szakértelme és elhivatottsága az elmúlt két évtizedben számos hazai és nemzetközi elismeréshez segítette a Thummerer Pincészetet.
Illusztris társaságban
Az Év Bortermelője címért folyó versenyben idén is rendkívül erős mezőny gyűlt össze. Lamport József mellett a díj további várományosai voltak:
- Gere Zsolt (Villányi borvidék)
- Ipacs Szabó István (Villányi borvidék)
- Szentpétery Attila (Kunsági borvidék)
- Vesztergombi Csaba (Szekszárdi borvidék)
Mindannyian a magyar borászat meghatározó alakjai, akik saját borvidékükön a hagyományok őrzése mellett a folyamatos megújulást képviselik.
A Magyar Bor Akadémia döntése alapján a végső győztes kilétére december 5-én, egy sajtótájékoztató keretein belül került sor.
Az Egri Borvidék közössége egy emberként szurkolt Lamport Józsefnek, akinek már a jelölése is bizonyította: Eger ott van Európa és Magyarország bortérképének legkiemelkedőbb pontjai között.
Gratulálunk az elismeréshez!
Fiatal egri borász, aki a Bikavér jövőjét írhatja: Juhász Ádám – Az Év Egri Bortermelője 2025
„Nekünk a Bikavér az egri identitás kulcsa.”
Juhász Ádám – Az Év Egri Bortermelője 2025
Mit jelent neked az Egri Borvidék?
Az Egri Borvidéken dolgozni számomra egyszerre lehetőség és felelősség. Lehetőség, hiszen Eger évszázados borkultúrája, dűlői, klímája, a szőlőfajták olyan karaktert adnak a borainknak, amely minden palackban egyediséget hordoz. Felelősség, hogy igyekezzek vinni valami újat, valami előre mutatót, hogy az Egri Borvidék is tovább fejlődhessen, és ne csak múltját őrizzük, hanem jelenét és jövőjét is építsük. Számomra az Egri Borvidéken alkotni azt jelenti, hogy ismerem és tisztelem a hely adottságait (dűlők, talajok, klíma), a hagyományokat (pl. az Egri Bikavért), ugyanakkor nem ragaszkodok automatikusan a múlthoz – hanem merek újítani, innovatív lenni
Hogyan definiáljátok az „egries” karaktert?
Kékfrankos-alapú elegancia, feszes sav, finom bor, dűlők megjelenése és tiszta, modern borászati megfogalmazás, ami nem „nehézkes”, hanem energikus vörösbor. A Kékfrankost identitásképző fajtának tartom a bikavér-gondolkodásban, ezt következetesen képviselem és szeretném, ha a múltat „kiradírozó”, új stílusú egri vörösök irányába tudnám terelni a fogyasztókat
Hogyan viszonyultok a Bikavérhez – mit jelent nektek?
Nekünk a Bikavér az egri identitás kulcsa: tudatos házasítás, kékfrankos dominancia, arányokra épülő struktúra és olyan hordóhasználat, ami a gyümölcsöt nem fedi el, hanem kíséri. A prémium tételünk kézzel szüretelt alapanyagból, kékfrankos és nemzetközi fajták házasításából készül. Az erős alapokra modern precizitással építkezem.
Hol tart most szerinted a borvidéken a Bikavérről való gondolkodás?
A borvidéken erősödik a tudatos minőségi piramis és egyre karakteresebb bikavérek készülnek. Az egri közösség kommunikációja fókuszáltabb lett (négy évszakos programok, nagykóstolók, szakmai bemutatók), ami egységesíti az üzenetet a fogyasztók felé. A 2025-ös Bikavér Ünnepi Napok programsorozat is ezt a közös narratívát viszi tovább.
Milyen saját vagy közösségi célotok, küldetésetek van a Bikavérrel kapcsolatban?
A megbízhatóság a márka kulcsa ezért stabil, évjáratokon átívelő magas minőséget kell tudnunk termelni. Nagyon fontos, hogy a stílus tolódjon a nagyobb Kékfrankos dominancia és precíz házasítási arányok irányába. A fogyasztói megértés erősítése érdekében az egymástól könnyen megkülönböztethető kategóriák, könnyen érthető üzenetek és edukáció nagyon felértékelődik a jövőben. Végül, a legmagasabb minőségű bikavéreknél tovább kell erősíteni a dűlők megismertetését a fogyasztókkal.
Az idei évben különleges összecsengésként több díjat is egri borászok nyertek el – mit jelent ez nektek?
Nagyon fontos visszajelzés, egy megerősítés: azt jelzi, hogy jó az út, amin járunk. A jövőre nézve inspiráció és motiváció, ami új lendületet ad, hogy még jobban dolgozzunk – nem elég megállni a jelenlegi szinten, hanem tovább kell lépni. Számomra a díjak nem célok önmagukban, hanem mérföldkövek, visszajelzések, és ösztönzők, hogy tovább menni érdemes. Reméljük, hogy a következő években még többször állhatunk ilyen elismerések mögött – nem csak személyesen, hanem közösségi, borvidéki szinten is.