MENU

Klímaválság: 2030-ra jelentősen átalakulhat a szőlőművelés

2021.11.26.

Egyre biztosabbnak tűnik, hogy legalább másfél, de inkább két fokot fog emelkedni az átlaghőmérséklet 2030-ig. Szinte alig van az életnek olyan területe, amelyet ne érintene a felmelegedés, pláne nem kivétel ez alól a szőlészet és a borászat. Egyre nagyobb problémát jelentenek a túl hosszúra nyúló száraz időszakok, a szőlőfajták pedig képtelenek követni ilyen gyors léptékű hőmérsékletemelkedést.

Borászok és szőlészek ültek össze Verpeléten, a Varsányi Pincészetnél, hogy az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsa és a Magyar Borok Háza Alapítvány mini konferenciáján közösen gondolkozzanak a klímaváltozás kihívásairól.

Melegszik az idő, eltűnnek bizonyos szőlőfajták

“A változás korát éljük, ez vitathatatlan. Egyelőre csak annyi tűnik biztosnak, hogy aki ezt túléli, annak majd talán lesz lehetősége arra, hogy újrakezdjen” – ezzel a szigorú mondattal adta meg a nap alaphangulatát a házigazda, a Varsányi Pincészet alapítója, Varsányi Lajos. Az Egri borvidéken is egyre sürgetőbb feladat az, hogy megoldásokat dolgozzanak ki a következő évtizedre.

“Elég egyszerűen csak arra gondolni, hogy az átlaghőmérséklet emelkedésével egyre inkább visszaszorulnak az olyan fajták, amelyek a hideget kedvelik. Mi magunk is tapasztaljuk azt, hogy például a muskotálynál ellágyulnak a savak, egyre nehezebb olyan jó minőségű bort előállítani, mint korábban” – ezt már a pincészet alapítójának a lánya, Varsányi Katalin mondja.

“Katasztrofális időjárási szélsőségekkel kellett szembenéznie az emberiségnek az elmúlt időszakban. Ezek természetesen minket sem kerültek el. Idehaza is komoly ingadozásokat láthattunk a szőlőtermesztés volumenében.

Azonban egyes országoknak azt kellett tapasztalniuk, hogy egyik évben 40 százalékkal kevesebb volt a termés, mint máskor” – jelentette ki prof. dr. Kocsis László, agrármérnök, tanszékvezető egyetemi tanár, az MTA doktora. Hozzátette, hogy termesztéstechnológiával és megfelelő biológiai alapokkal valamelyest tompítani lehet ezeket a hatásokat.

Dr. Kocsis László a nemesítésben látja az egyik eszközt, amellyel szembeszállhatnak a szőlészek és a borászok a klímaválsággal. “Úgy gondolom, hogy ilyen téren Magyarország valamikor jó irányba indult el, mivel nagyhatalom volt nemesítésben. A Kárpát-medencei fajták jól is teljesítenek. Ám sajnos a nemesítő intézmények felszámolásával szépen lassan lépéshátrányba kerültünk. Az pedig nem lehet megoldás, hogy külföldről hozzunk be különböző szőlőfajtákat”.

Egyetért ezzel Varsányi Katalin, a Varsányi Pincészet tulajdonosa is. “A kékfrankos és az olaszrizling olyan fajták, amelyek hűvösebb és melegebb klímán is jól érzik magukat. Rugalmasak a hőmérséklet változására. Úgy gondolom, hogy ezekkel is érdemes lehet foglalkozni. Ellenben például a relatív kicsi tűrőképességel bíró pinot noir és cserszegi fűszeres már meggondolandó” – magyarázza.

“El kell fogadni, hogy változik a termeszthető fajták köre” – szögezi le dr. Kocsis László, hozzátéve azt, hogy “igaz, Burgundiában már 600 éve küzdenek a pinot noir-ral”. A professzor kiemelte azt, hogy általános jelenség a szőlő cukortartalmának növekedése, ami nagy nehézséget okoz a borászoknak a magasabb alkoholtartalom miatt.

“A szárazabb idő miatt nagyobb lombfelületet fejleszt a szőlőtőke, más időben és más eszközökkel kell metszeni. Több vízre lesz szüksége az ültetvényeknek, illetve a szélsőséges időjárási hatások, mint például a jégverés, egyre gyakrabban károsítják a növényeket” – sorolta a szakember a változásokat. Szerte a kontinensen szembesülnek az új időkkel: Svájcban például bizonyos teraszokon már merlot-t termesztenek pinot noir helyett. Ez korábban elképzelhetetlen volt.

Speciális, modern technológia nyújthat segítséget

A közelmúltban, mind a 22 borvidék bevonásával végzett kérdőíves felmérésből is az derül ki, hogy a hazai termelők legnagyobb félelme a magas hőmérséklet miatt kialakuló vízhiány.

Úgy tűnik, hogy egy speciális öntözés jelenti a megoldást a Neszmélyi borvidéken is. Dr. Mikóczy Nárcisz és családja 85 hektár borszőlőültetvénnyel gazdálkodik, ebből 28 hektárt öntöz 2018 óta. “Az egyik legijesztőbb adatunk, hogy az elmúlt több mint fél évtizedben az 50 éves átlag alatt volt a csapadék mennyisége, míg a hőmérséklet kivétel nélkül, minden évben az 50 éves átlag felett volt” – mondta Mikóczy, aki az idehaza még nem alkalmazott technológiára helyezte a hangsúlyt.

Az ún. felszín alatti öntözéssel elkerülhető a felesleges vízhasználat. A teljes, 28 hektárnyi ültetvényt 92 kilométernyi vezetékkel behálózó, digitális felhő alapon működő rendszer ugyanis a talajban, 30 centiméter mélyen végzi az öntözést, vagyis pont ott, ahonnan a szőlő gyökere indul.

Ahhoz, hogy 1 centiméter vastag talajréteg megfelelően átnedvesedjen, 1 miliméternyi lehullott csapadékra van szükség. Ez nagyon nagy mennyiségű víz. A rendszer víztakarékossága mellett a másik előnye a tápanyag hatékonyabb hasznosulása, “mivel a tápoldatot a vezetékeken keresztül közvetlenül a szőlő gyökeréhez juttatjuk, vagyis gyakorlatilag a növény szájába adjuk a számára szükséges tápanyagot”.

Mivel a felszín nincs “agyon öntözve”, így elkerülhető a gyomnövények túlszaporodása, illetve a szőlő gombásodását okozó speciális mikroklíma kialakulása is.

“Végeredményben elmondhatjuk, hogy az öntözés következtében 20-30 százalékkal magasabb a tápanyagérték a szőlőlevélben, illetve még jelentős jégkár mellett is magasabb terméshozamot tudtunk elérni” – magyarázta Mikóczy, aki hozzátette, hogy ilyen rendszerek telepítése még az uniós támogatással együtt is rendkívül költséges, ezért a termelők összefogásában, az ilyen új típusú technológiák közös kiépítésében látja a megoldást.

A klímaválság csak az egyik baj

Az előadásokat követő kerekasztal-beszélgetésen a borászatokat sújtó további kihívásokról esett szó. A klímaválság mellett hasonló jelentős problémát jelent a generációváltás hiánya. “Még, ha minden feltétel az elvárásoknak megfelelően is alakul, nem biztos, hogy lesznek egyáltalán, akik majd továbbviszik a borászatokat” – hangzott el, amelyben a résztvevők kivétel nélkül egyetértettek.

Az általános munkaerőhiány nem kerülte el a borász szakmát sem. Szinte nincs olyan borvidék ma az országban, ahol ez ne jelentene kihívást. “Nincs megfizethető, szezonális munkaerő és valószínűleg már nem is lesz. Egyelőre mindenki igyekszik határon túliak részvételével megoldani a helyzetet.

A Neszmélyi borvidék mellett például ott van Tatabánya, ahol a különböző ipari parkokban 500 ezer forintos átlagbérért dolgoznak az emberek. Ez azt jelenti, hogy nagyjából 12 millió forintot kell szánni egyetlen ember éves bérére. 10 hektár szőlő megműveléséhez nagyjából 10 emberre van szükség, ami 120 millió forintnyi éves bérköltséget jelent. Egyszerűen nincs ennyi árbevételünk” – hangzott el a kerekasztal beszélgetésen.

A klímaváltozással kapcsolatban Varsányi Katalin megjegyezte, hogy a 2017-es évjárattól már erősen szembetűnő folyamatok zajlanak. “Sokkal mélyebb szín jellemző mind a fehér-, mind pedig a vörösborokra. Egyértelműen érződik a magasabb cukorfok és a magasabb alkoholtartalom a borainkban.

Az alapvetően mediterrán klímát kedvelő fajták, mint például a cabernet sauvignon, nagyon szépen beérik, méghozzá bársonyos szerkezetű tanninokkal. Korábban ez a fajta sokkal karcosabb, csersavban gazdagabb volt, most már inkább érett gyümölcsös íz- és illatjegyekkel bír.

Természetesen változott a szüret időpontja is. Míg régebben hagyományosan az iskolakezdés egyben a szüreti időszak kezdetét is jelentette, addig a szélsőséges időjárás miatt ez már évről-évre változik. Van, hogy augusztus elején, van, hogy szeptember közepén indul a munka. Fel kell adni a megszokott időpontokat és technológiákat egyaránt. Szépen lassan pedig lehet, hogy azzal is meg kell barátkoznunk, hogy 10 év múlva megváltoznak, vagy esetleg teljesen eltűnnek a mai kedvenc boraink.”

Díjak a gyakorlatban és a tudományban

A nap végén sor került a Katona István-díjak átadójára is. A volt Kiskunhalasi Állami Gazdaság egykori igazgatója emlékére alapított elismerést évről évre két szakembernek adja át a Magyar Borok Háza Alapítvány.

Idén Varsányi Lajos, a Varsányi Pincészet alapítója vehette át a díjat több évtizedes szakmai tevékenységéért illetve a közösségi munkájáért. A másik díjat dr. Kocsis László érdemelte ki a kutatási területén, a szőlőtermesztésben elért eredményeiért, kutató és oktató munkásságáért.

További cikkek

A bor és a jóga találkozása Egerben

2024.02.13.
Koklács Kata

A jógában van egy tanítás, a brahmacsarja, azaz a mértékletesség elve. A brahmacsarja tanítása szerint a minőség fontosabb a mennyiségnél. Arra buzdít minket, hogy hozzuk ki a
maximumot a jó dolgokból: élvezzük a finom falatokat, a kortyokat és kerüljük el a szélsőségeket.
A borfogyasztásról mi is ezt valljuk. Amikor megkóstolunk egy minőségi, finom bort, nem az számít, hogy milyen gyorsan töltjük újra a poharat, hanem az, hogy kiélvezzünk minden
egyes kortyot, megfigyeljük az illatokat, ízeket, színeket. A minőségi borfogyasztás odafigyelést, teljes jelenlétet igényel.
Ezt a jelenlétet tudjuk gyakorolni a jógaszőnyegen is, ezért szépen lassan a jóga belekúszott az egri pincészetek életébe.
A Nap-völgy Borászat és Élménybirtok a Szépasszony-völgy eldugott kis utcájában található, ami nem csak mediterrán hangulatával, hanem a programjaival is elvarázsolja a vendégeket.
Több alkalommal is rendeztek tematikus vasárnapi Jóga&Brunch eseményeket, ahol a reggelt egy kellemes, teljes testet átmozgató jógaórával indítják a gyakorlók. A mozgás után
mindenki feltöltheti az energiaraktárait egy tápláló, svédasztalos reggelivel, finom kávéval.
Az étkezés mindig magával hoz egy jó hangulatú beszélgetést is, így mindenki kötetlenül falatozhat.
Ezek a komplex gasztronómiai élmények közelebb hozzák az embereket egymáshoz.
Minőségi időt tölthetünk el magunkkal, a szeretteinkkel, olyan pillanatokkal lehetünk gazdagabbak, amikor azt tudjuk mondani, igen, ezért érdemes élni.
A következő Jóga&Brunch 2024. március 3-án kerül megrendezésre, amire ezen az oldalon lehet jelentkezni.

Nemcsak a Szépasszony-völgyben láthatunk példát a bor és a jóga összefonódására, hanem a belvárosban is. Eger szívében, a Gál Tibor Fúzióban tematikus programok és különböző
jógaórák várják az érdeklődőket. Azoknak, akik szeretik a finom borokat, és a jógával is szemezgetnek, jó szívvel ajánljuk a Wine&Yoga programsorozatot. Az ilyen típusú jógaóra célja a könnyedség megtalálása, a kötöttség nélküli gyakorlás egy finom bor társaságában. A résztvevők páros gyakorlatok segítségével, pohárral a kézben jógáznak, oldott hangulatban. Igazi barátnős, vagy éppen anya-lánya program. Az érdeklődők 2024. április 19-én tudnak csatlakozni a következő Wine&Yoga eseményhez. Részletes információk a VisitEger oldalán találhatóak.
A Fúzió különlegessége, hogy a Borbár feletti rész egy jógastúdiónak ad otthont, ahol különböző jógastílusokat próbálhatnak ki a mozogni vágyók. Az órák után pedig,
mindenkinek lehetősége van megkóstolni a Gál Tibor borok valamelyikét akár egy vacsorával egybekötve. Az órákról és a regisztrációról az alábbi oldalon tudnak tájékozódni az
érdeklődők.

Ahogyan láthatjuk Egerben a bor és a jóga harmonikusan megfér egymás mellett, mindkettő képviseli a minőséget a mennyiség helyett, valamint azt, hogy a tárgyak helyett élményeket
gyűjtsünk. Természetesen, azt is megértjük, hogy nem mindenkit vonz a jóga, ezért adunk pár ötletet, hogy hogyan lehet beiktatni egy kis mozgást a bor és a szőlő közelségében.
Eger városa a dűlők ölelésében fekszik, ezért egy futás a szőlők közt mindig jó lehetőség, ha
töltekezni szeretnénk a friss levegőn. Aki igazán nagy kihívást keres magának az fusson fel a Nagy-Eged hegy tetejére, ahonnan a kilátás magáért beszél.
Az Egri Vár melletti Várfalsétány lépcsőinek megmászása még a rutinosokat is megállíthatja, ám a lépcsőzés után leülni az egyik padra egy pohár bor kíséretében és csodálni a naplementét
egy csodálatos élmény.

TOVÁBB

3 nap Egerben | különleges boros programok

2024.02.12.
Koklács Kata

Mindössze három napot töltesz el ebben a csodás városban? Összeszedtünk három olyan élményt és program lehetőséget az itt töltött idődre, amivel jobban megismerheted városunkat és finom borait. 

Pohárral Egerben túra | Belvárosi borozás

Eger szívében sétálni egy pohár finom borral a kezedben miért ne lenne az egyik legjobb élmény? A Gál Tibor Pincészet közreműködésével szervezett Pohárral Egerben túra során lehetőséged nyílik felfedezni Eger belvárosát, miközben a legfinomabb borokat kortyolgatod. A csoportos túra alatt nemcsak a város látnivalóit ismerheted meg, hanem bepillantást nyerhetsz a borkészítés titkaiba is, miközben a szakértő vezető megosztja veled a város történelmének érdekességeit. A csoportos túrán számos titkot és érdekességet megtudhatsz a városról és a borkészítés rejtelmeiről, csupán 2 óra alatt. Jelentkezz be a weboldalon található telefonszámon vagy fuzio@galtibor.hu e-mail címen keresztül. 

Borbusz szombatonként | júniustól – augusztusig

Egerben megannyi pincészet képviselteti magát kiváló minőségű boraival. A borbusz túra alkalmával lehetőséged nyílik arra, hogy ezekből néhányat végig kóstolj. A program keretein belül júniustól egészen augusztusig egy kijelölt útvonalon haladó busszal meglátogathatod az Egri Borvidék megannyi borászatát, csak meg kell tervezned hol szeretnél kóstolni. A járat szombatonként közlekedik, és a menetrendben meghatározott megállóknál bármikor fel- vagy leszállhatsz. A jegyedet felszálláskor a buszon tudod megvásárolni, amiért kapsz egy kupont, melynek beváltásakor kedvezményben részesülsz a kijelölt borászatokban. Keresd a menetrendet az alábbi oldalon. Gyere és használd ki ezt a kalandos lehetőséget és ismerd meg jobban az egri borkultúrát. Ez nemcsak egy borkóstoló, hanem egy valódi kulturális élmény is. Élvezd ki az itt töltött időd minden percét, hogy részese lehess Eger gazdag boros hagyományainak.

Dűlőtúra Tóthék birtokán | Távolabb a várostól

Csodás városunkat körülölelik és díszítik a kiváló minőségű dűlők, amelyeken megterem a gyönyörű kék és fehér szőlő. A Dűlőtúra során Tóth Katalin vezetésével felfedezheted a 7 hektáros terület minden szegletét, ahol Eger legkiválóbb dűlőjében a Síkhegyen barangolva elmerülhetsz a lenyűgöző látványban és megismerheted a termőföld egyedi jellemzőit. A csendes környezet, friss levegő és a természet közelsége segítenek a kikapcsolódásban és feltöltődésben, miközben elmélyedsz a borkészítés folyamataiban.  A sétán megkóstolhatod a különleges borokat, amelyek a helyi szőlőfajták egyedi karakterét hordozzák magukban. Jelentkezz a programra a egriborelmeny@gmail.com e-mail címen, vagy a  borászat weboldalán található telefonszámon. Ez a  túra nem csupán a borkóstolásra összpontosít, hanem az érzékek széles skáláját öleli fel, beleértve a látvány, illatokat és az érintés élményét is. 

Eger három nap alatt is lenyűgöző élményeket kínál, hisz ezeken a programokon mélyebben megismerheted a várost és élvezheted finom borait.

TOVÁBB

Egy nap Egerben, télen

2024.02.02.
Koklács Kata

Csak egy napra látogatsz el Egerbe és nem tudod merre indulj el?
Készítettünk számodra egy útitervet, amely segítségével felfedezheted Eger kincseit a hidegebb hónapokban is és igazi élményekkel gazdagodhatsz!
A belváros romantikus kis utcáin sétálva számos kávézó közül válogathatsz, térj be az egyikbe, töltsd fel az energiaraktáraidat és indulhat a kaland!
Látogass el a város ikonikus nevezetességébe, az Egri Várba, melynek felújított bástyájáról csodálatos kilátás nyílik a barokk épületekre, a hóval tarkított dűlőkre és a Bükk
hegycsúcsaira. Ha eldugott kincsek után kutatsz, térj be a Kopcsik Marcipániába, ahol Eger Oscar-díjas cukrászának, Kopcsik Lajosnak a műveit tekintheted meg.

A múzeummal szemben található a török uralom egyik legnagyobb, szemmel is látható lenyomata, a Minaret. A torony megmászása egy kisebb kardio edzéssel is felér, ám a panoráma mindenért kárpótolni fog. A mozgás után töltődj vissza, kóstolj bele az egri gasztronómiába! A város szívében, a Dobó
tér közelében számos étterem és kávézó közül válogathatsz, de ha csak borozni szeretnél, akkor a kanyargós kis utcákon több egri borász borboltját, borbárját vagy borászatát is megtalálod.
Igen, jól olvastad, sok más helytől eltérően Egerben a belterületen is vannak borászatok, ráadásul a várost egy alagút rendszer hálózza be. Ezek a pincék kiváló helyként szolgálnak a szőlőnek, ezért az egriek az egyik legféltettebb kincsüket, szüret után azonnal a városba tudják szállítani.
Jó tipp, ha autentikus környezetben szeretnél megismerkedni a borokkal, érdemes előre időpontot foglalni.

A bor-gasztronómiai kitérő után ismerd meg az éppen megújuló Bazilikát, hazánk második legnagyobb templomát, valamint a Líceumot, ahol kicsik és nagyok egyaránt
megismerkedhetnek a tudomány játékos formáival.
A nap végén pedig irány a Szépasszony-völgy, ahol nemcsak házias ételek, hanem a legjobb Egri Csillagok és Egri Bikavérek várnak arra, hogy megismerjétek őket.

TOVÁBB