MENU

Klímaválság: 2030-ra jelentősen átalakulhat a szőlőművelés

2021.11.26.

Egyre biztosabbnak tűnik, hogy legalább másfél, de inkább két fokot fog emelkedni az átlaghőmérséklet 2030-ig. Szinte alig van az életnek olyan területe, amelyet ne érintene a felmelegedés, pláne nem kivétel ez alól a szőlészet és a borászat. Egyre nagyobb problémát jelentenek a túl hosszúra nyúló száraz időszakok, a szőlőfajták pedig képtelenek követni ilyen gyors léptékű hőmérsékletemelkedést.

Borászok és szőlészek ültek össze Verpeléten, a Varsányi Pincészetnél, hogy az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsa és a Magyar Borok Háza Alapítvány mini konferenciáján közösen gondolkozzanak a klímaváltozás kihívásairól.

Melegszik az idő, eltűnnek bizonyos szőlőfajták

“A változás korát éljük, ez vitathatatlan. Egyelőre csak annyi tűnik biztosnak, hogy aki ezt túléli, annak majd talán lesz lehetősége arra, hogy újrakezdjen” – ezzel a szigorú mondattal adta meg a nap alaphangulatát a házigazda, a Varsányi Pincészet alapítója, Varsányi Lajos. Az Egri borvidéken is egyre sürgetőbb feladat az, hogy megoldásokat dolgozzanak ki a következő évtizedre.

“Elég egyszerűen csak arra gondolni, hogy az átlaghőmérséklet emelkedésével egyre inkább visszaszorulnak az olyan fajták, amelyek a hideget kedvelik. Mi magunk is tapasztaljuk azt, hogy például a muskotálynál ellágyulnak a savak, egyre nehezebb olyan jó minőségű bort előállítani, mint korábban” – ezt már a pincészet alapítójának a lánya, Varsányi Katalin mondja.

“Katasztrofális időjárási szélsőségekkel kellett szembenéznie az emberiségnek az elmúlt időszakban. Ezek természetesen minket sem kerültek el. Idehaza is komoly ingadozásokat láthattunk a szőlőtermesztés volumenében.

Azonban egyes országoknak azt kellett tapasztalniuk, hogy egyik évben 40 százalékkal kevesebb volt a termés, mint máskor” – jelentette ki prof. dr. Kocsis László, agrármérnök, tanszékvezető egyetemi tanár, az MTA doktora. Hozzátette, hogy termesztéstechnológiával és megfelelő biológiai alapokkal valamelyest tompítani lehet ezeket a hatásokat.

Dr. Kocsis László a nemesítésben látja az egyik eszközt, amellyel szembeszállhatnak a szőlészek és a borászok a klímaválsággal. “Úgy gondolom, hogy ilyen téren Magyarország valamikor jó irányba indult el, mivel nagyhatalom volt nemesítésben. A Kárpát-medencei fajták jól is teljesítenek. Ám sajnos a nemesítő intézmények felszámolásával szépen lassan lépéshátrányba kerültünk. Az pedig nem lehet megoldás, hogy külföldről hozzunk be különböző szőlőfajtákat”.

Egyetért ezzel Varsányi Katalin, a Varsányi Pincészet tulajdonosa is. “A kékfrankos és az olaszrizling olyan fajták, amelyek hűvösebb és melegebb klímán is jól érzik magukat. Rugalmasak a hőmérséklet változására. Úgy gondolom, hogy ezekkel is érdemes lehet foglalkozni. Ellenben például a relatív kicsi tűrőképességel bíró pinot noir és cserszegi fűszeres már meggondolandó” – magyarázza.

“El kell fogadni, hogy változik a termeszthető fajták köre” – szögezi le dr. Kocsis László, hozzátéve azt, hogy “igaz, Burgundiában már 600 éve küzdenek a pinot noir-ral”. A professzor kiemelte azt, hogy általános jelenség a szőlő cukortartalmának növekedése, ami nagy nehézséget okoz a borászoknak a magasabb alkoholtartalom miatt.

“A szárazabb idő miatt nagyobb lombfelületet fejleszt a szőlőtőke, más időben és más eszközökkel kell metszeni. Több vízre lesz szüksége az ültetvényeknek, illetve a szélsőséges időjárási hatások, mint például a jégverés, egyre gyakrabban károsítják a növényeket” – sorolta a szakember a változásokat. Szerte a kontinensen szembesülnek az új időkkel: Svájcban például bizonyos teraszokon már merlot-t termesztenek pinot noir helyett. Ez korábban elképzelhetetlen volt.

Speciális, modern technológia nyújthat segítséget

A közelmúltban, mind a 22 borvidék bevonásával végzett kérdőíves felmérésből is az derül ki, hogy a hazai termelők legnagyobb félelme a magas hőmérséklet miatt kialakuló vízhiány.

Úgy tűnik, hogy egy speciális öntözés jelenti a megoldást a Neszmélyi borvidéken is. Dr. Mikóczy Nárcisz és családja 85 hektár borszőlőültetvénnyel gazdálkodik, ebből 28 hektárt öntöz 2018 óta. “Az egyik legijesztőbb adatunk, hogy az elmúlt több mint fél évtizedben az 50 éves átlag alatt volt a csapadék mennyisége, míg a hőmérséklet kivétel nélkül, minden évben az 50 éves átlag felett volt” – mondta Mikóczy, aki az idehaza még nem alkalmazott technológiára helyezte a hangsúlyt.

Az ún. felszín alatti öntözéssel elkerülhető a felesleges vízhasználat. A teljes, 28 hektárnyi ültetvényt 92 kilométernyi vezetékkel behálózó, digitális felhő alapon működő rendszer ugyanis a talajban, 30 centiméter mélyen végzi az öntözést, vagyis pont ott, ahonnan a szőlő gyökere indul.

Ahhoz, hogy 1 centiméter vastag talajréteg megfelelően átnedvesedjen, 1 miliméternyi lehullott csapadékra van szükség. Ez nagyon nagy mennyiségű víz. A rendszer víztakarékossága mellett a másik előnye a tápanyag hatékonyabb hasznosulása, “mivel a tápoldatot a vezetékeken keresztül közvetlenül a szőlő gyökeréhez juttatjuk, vagyis gyakorlatilag a növény szájába adjuk a számára szükséges tápanyagot”.

Mivel a felszín nincs “agyon öntözve”, így elkerülhető a gyomnövények túlszaporodása, illetve a szőlő gombásodását okozó speciális mikroklíma kialakulása is.

“Végeredményben elmondhatjuk, hogy az öntözés következtében 20-30 százalékkal magasabb a tápanyagérték a szőlőlevélben, illetve még jelentős jégkár mellett is magasabb terméshozamot tudtunk elérni” – magyarázta Mikóczy, aki hozzátette, hogy ilyen rendszerek telepítése még az uniós támogatással együtt is rendkívül költséges, ezért a termelők összefogásában, az ilyen új típusú technológiák közös kiépítésében látja a megoldást.

A klímaválság csak az egyik baj

Az előadásokat követő kerekasztal-beszélgetésen a borászatokat sújtó további kihívásokról esett szó. A klímaválság mellett hasonló jelentős problémát jelent a generációváltás hiánya. “Még, ha minden feltétel az elvárásoknak megfelelően is alakul, nem biztos, hogy lesznek egyáltalán, akik majd továbbviszik a borászatokat” – hangzott el, amelyben a résztvevők kivétel nélkül egyetértettek.

Az általános munkaerőhiány nem kerülte el a borász szakmát sem. Szinte nincs olyan borvidék ma az országban, ahol ez ne jelentene kihívást. “Nincs megfizethető, szezonális munkaerő és valószínűleg már nem is lesz. Egyelőre mindenki igyekszik határon túliak részvételével megoldani a helyzetet.

A Neszmélyi borvidék mellett például ott van Tatabánya, ahol a különböző ipari parkokban 500 ezer forintos átlagbérért dolgoznak az emberek. Ez azt jelenti, hogy nagyjából 12 millió forintot kell szánni egyetlen ember éves bérére. 10 hektár szőlő megműveléséhez nagyjából 10 emberre van szükség, ami 120 millió forintnyi éves bérköltséget jelent. Egyszerűen nincs ennyi árbevételünk” – hangzott el a kerekasztal beszélgetésen.

A klímaváltozással kapcsolatban Varsányi Katalin megjegyezte, hogy a 2017-es évjárattól már erősen szembetűnő folyamatok zajlanak. “Sokkal mélyebb szín jellemző mind a fehér-, mind pedig a vörösborokra. Egyértelműen érződik a magasabb cukorfok és a magasabb alkoholtartalom a borainkban.

Az alapvetően mediterrán klímát kedvelő fajták, mint például a cabernet sauvignon, nagyon szépen beérik, méghozzá bársonyos szerkezetű tanninokkal. Korábban ez a fajta sokkal karcosabb, csersavban gazdagabb volt, most már inkább érett gyümölcsös íz- és illatjegyekkel bír.

Természetesen változott a szüret időpontja is. Míg régebben hagyományosan az iskolakezdés egyben a szüreti időszak kezdetét is jelentette, addig a szélsőséges időjárás miatt ez már évről-évre változik. Van, hogy augusztus elején, van, hogy szeptember közepén indul a munka. Fel kell adni a megszokott időpontokat és technológiákat egyaránt. Szépen lassan pedig lehet, hogy azzal is meg kell barátkoznunk, hogy 10 év múlva megváltoznak, vagy esetleg teljesen eltűnnek a mai kedvenc boraink.”

Díjak a gyakorlatban és a tudományban

A nap végén sor került a Katona István-díjak átadójára is. A volt Kiskunhalasi Állami Gazdaság egykori igazgatója emlékére alapított elismerést évről évre két szakembernek adja át a Magyar Borok Háza Alapítvány.

Idén Varsányi Lajos, a Varsányi Pincészet alapítója vehette át a díjat több évtizedes szakmai tevékenységéért illetve a közösségi munkájáért. A másik díjat dr. Kocsis László érdemelte ki a kutatási területén, a szőlőtermesztésben elért eredményeiért, kutató és oktató munkásságáért.

További cikkek

Négy új tag az Egri Bikavér Lovagrendben és két nagydíj az Egri Bor Ünnepe borversenyen

2024.07.15.

Újabb tagokat köszönthetünk az Egri Bikavér Lovagrendben, akiknek az avatására ünnepélyes körülmények között 2024-ben is az Egri Bor Ünnepén került sor.

Borászok közül a Juhász Testvérek Pincészetének ügyvezetőjét és főborászát, Juhász Ádámot választották.
Gasztronómiai körökből, Macsinka János, Gundel díjas séfet, a Macok Bisztró tulajdonosát köszönthetjük.
És idén lett két professzorunk is, Dr. Halmai Péter, közgazdász professzor, az MTA tagja, egyetemi professzor a BME-n és az NKE-n is. Valamint tiszteletbeli taggá avatták dr. Cs. Varga István irodalomtörténész és történelem professzort.

2024-ben az Egri Bor Ünnep győztes borai pedig az alábbiak lettek:

Egri Csillag kategóriában Gál Lajos Kamra-völgy 2021 Grand Superiorja, az Egri Bikavér kategória győztese pedig Csutorás Ferenc Vulcanic Noire Egri Bikavér 2021-es superiorja lett.
Szívből gratulálunk minden új tagnak és győztesnek!

TOVÁBB

Egri Borünnep 2024 nyitó nap és díjazottok

2024.07.12.

𝗔𝘇 𝗘𝗴𝗿𝗶 𝗕𝗼𝗿𝘂̈𝗻𝗻𝗲𝗽 𝗻𝘆𝗶𝘁𝗼́ 𝗻𝗮𝗽𝗷𝗮́𝗻, az alábbi szőlő- és bortermelőknek nyújtottak át díjakat, melyhez szívből gratulálunk!

» 2023-as Év Szőlőtermelője Stumpf Péter lett.
» 2023-as Év bortermelője Tarjányi Gyula lett.
» A Hordós Attila Emlékdíjat, mely vándordíj évente más-más borvidéken talál gazdára, idén Szuromi Misi kapta.

Tóth Feri bácsit, 85. születésnapja alkalmából dr. Lőrincz György borász köszöntötte.

TOVÁBB

SZAKMAI BORKÓSTOLÓ EGERBEN, EGY VENDÉG SZEMÉVEL

2024.07.12.

Tegnap újra szerelmes lettem az egri borba. Egészen különleges eseményen vehettem részt a Gál Tibor Fúzióban. Első alkalommal valósulhatott meg egy olyan tematikus szakmai borkóstoló, amelynek a célja az volt, hogy az egri borvidék vendéglátóhelyein és turisztikai szolgáltatóinál a vendégeket kiszolgáló különböző szakemberek kifejezetten egri borvidéki minőségi bortermelők nyári, őszi kínálatba illeszthető tételeit kóstolhassák meg és beszélgethessenek egymással lehetséges ételpárosításokról, napszakhoz, hangulathoz, rendezvényekhez ajánlható borokról vagy bármiről borok és emberek kapcsán. A borászok a nyárhoz illeszkedve a kínálatukból a hűsítő fehér és könnyű vörös boraikat hozták magukkal a sétáló kóstolóra.

Az esemény egyik fő tapasztalata az hogy az egri éttermek jelentős részében a borkínálat megegyezik vagy alig különbözik a nagy bevásárló láncok polcainak választékától, pedig az egri borvidék egyre magasabb színvonalú és egyre sokszínűbb, izgalmas palettával rendelkezik és a minőségi termelők tudatos, akár közvetlen B2B értékesítési rendszerekkel is állnak a vendéglátóhelyek rendelkezésére. A borvidék kínálatából minden igényt kielégítő „nagyon egri” csúcsminőségű borlapot lehet összeállítani mindegyik árfekvésben.

Akkor vajon mi hiányzik, hogy Egerben is megvalósulhasson az a vendégélmény, amit más borvidékeken is átélhet az ember? A szervezők szerint az, hogy azok az emberek, hogy azok akik a vendégekkel találkoznak, bor ajánlanak, azok sakát maguk is átélhessék ezt az élményt. Ez a szakmai kóstoló túlteljesítette ezt a vágyat.

Az élmény számomra ismeretlen volt. Turisztikai szakemberként első alkalommal vehettem részt terroir és évszakspecifikus, ezesetben nyári egri borkóstolón, de remélem nem utoljára. Ezzel a kicsit beszűkült tudatállapottal – amit azért említek meg, mert sok boomer és x-es kortársamnál tapasztalom ezt a nehéz örökséget – meglepetéssel tapasztaltam, milyen változatos és csodálatos ízvilágú fehér fajtabor választékkal szolgálnak az egri borvidék termelői. Pedig, ha belegondolok abba, hogy északi és relatív nagy térszint feletti magasságban terülnek el a szőlőbirtokok, még a klíma melegedésével együtt is a leghűvösebb hazai borvidék az egri, ami kedvez a fehér borszőlőnek.

Kóstoltam pl. olyan felhőkönnyű Sauvignon Blanc-t a Stumpf Pincészettől, amit még egy forró nyári napon is bármely napszakban el tudok képzelni hűsítőnek, ugyanígy a Szuromi Misi sillerét is. Nagyon élveztem a különböző termelők egri csillagai közötti különbségek felfedezését is. Azt tudtam, hogy a kadarka és a syrah lágyabb ízvilága kifejezetten feldobnak egy nyári estét, de az új élmény volt, hogy egy Superior Egri Bikavér fiatalon, pl. a Böjt Borászat 2021-es bikavére, kifejezetten hűsítő. Az érzékszerveim mellett a rengeteg ismeret és szenvedély is lenyűgözött, amit az egri, ostorosi, andornaktályai, egerszalóki és egerszóláti borászok megosztottak velünk.

próbáljak ki. Akkor lennék a legboldogabb, ha egriként ezt megtehetném bármelyik étteremben, ahova elmegyek ebédelni, vacsorázni vagy akárcsak egy jó baráti beszélgetésre. Ehhez azonban valószínűleg jó pár hasonló szakmai kóstoló eseményre szükség van még, mert sajnos a vendéglátósok kisebb számban képviselték a szektort, mint a borászok. Azonban akik eljöttek Egerből és a térségből, hasonló lelkesedést tapasztaltam.

Mindannyian megegyeztünk abban, hogy hasznos lenne gyakrabban ilyen szakmai kóstolókon részt venni és tanulni, aztán tovább adni az élményt a vendégnek.

TOVÁBB