MENU

Klímaválság: 2030-ra jelentősen átalakulhat a szőlőművelés

2021.11.26.

Egyre biztosabbnak tűnik, hogy legalább másfél, de inkább két fokot fog emelkedni az átlaghőmérséklet 2030-ig. Szinte alig van az életnek olyan területe, amelyet ne érintene a felmelegedés, pláne nem kivétel ez alól a szőlészet és a borászat. Egyre nagyobb problémát jelentenek a túl hosszúra nyúló száraz időszakok, a szőlőfajták pedig képtelenek követni ilyen gyors léptékű hőmérsékletemelkedést.

Borászok és szőlészek ültek össze Verpeléten, a Varsányi Pincészetnél, hogy az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsa és a Magyar Borok Háza Alapítvány mini konferenciáján közösen gondolkozzanak a klímaváltozás kihívásairól.

Melegszik az idő, eltűnnek bizonyos szőlőfajták

“A változás korát éljük, ez vitathatatlan. Egyelőre csak annyi tűnik biztosnak, hogy aki ezt túléli, annak majd talán lesz lehetősége arra, hogy újrakezdjen” – ezzel a szigorú mondattal adta meg a nap alaphangulatát a házigazda, a Varsányi Pincészet alapítója, Varsányi Lajos. Az Egri borvidéken is egyre sürgetőbb feladat az, hogy megoldásokat dolgozzanak ki a következő évtizedre.

“Elég egyszerűen csak arra gondolni, hogy az átlaghőmérséklet emelkedésével egyre inkább visszaszorulnak az olyan fajták, amelyek a hideget kedvelik. Mi magunk is tapasztaljuk azt, hogy például a muskotálynál ellágyulnak a savak, egyre nehezebb olyan jó minőségű bort előállítani, mint korábban” – ezt már a pincészet alapítójának a lánya, Varsányi Katalin mondja.

“Katasztrofális időjárási szélsőségekkel kellett szembenéznie az emberiségnek az elmúlt időszakban. Ezek természetesen minket sem kerültek el. Idehaza is komoly ingadozásokat láthattunk a szőlőtermesztés volumenében.

Azonban egyes országoknak azt kellett tapasztalniuk, hogy egyik évben 40 százalékkal kevesebb volt a termés, mint máskor” – jelentette ki prof. dr. Kocsis László, agrármérnök, tanszékvezető egyetemi tanár, az MTA doktora. Hozzátette, hogy termesztéstechnológiával és megfelelő biológiai alapokkal valamelyest tompítani lehet ezeket a hatásokat.

Dr. Kocsis László a nemesítésben látja az egyik eszközt, amellyel szembeszállhatnak a szőlészek és a borászok a klímaválsággal. “Úgy gondolom, hogy ilyen téren Magyarország valamikor jó irányba indult el, mivel nagyhatalom volt nemesítésben. A Kárpát-medencei fajták jól is teljesítenek. Ám sajnos a nemesítő intézmények felszámolásával szépen lassan lépéshátrányba kerültünk. Az pedig nem lehet megoldás, hogy külföldről hozzunk be különböző szőlőfajtákat”.

Egyetért ezzel Varsányi Katalin, a Varsányi Pincészet tulajdonosa is. “A kékfrankos és az olaszrizling olyan fajták, amelyek hűvösebb és melegebb klímán is jól érzik magukat. Rugalmasak a hőmérséklet változására. Úgy gondolom, hogy ezekkel is érdemes lehet foglalkozni. Ellenben például a relatív kicsi tűrőképességel bíró pinot noir és cserszegi fűszeres már meggondolandó” – magyarázza.

“El kell fogadni, hogy változik a termeszthető fajták köre” – szögezi le dr. Kocsis László, hozzátéve azt, hogy “igaz, Burgundiában már 600 éve küzdenek a pinot noir-ral”. A professzor kiemelte azt, hogy általános jelenség a szőlő cukortartalmának növekedése, ami nagy nehézséget okoz a borászoknak a magasabb alkoholtartalom miatt.

“A szárazabb idő miatt nagyobb lombfelületet fejleszt a szőlőtőke, más időben és más eszközökkel kell metszeni. Több vízre lesz szüksége az ültetvényeknek, illetve a szélsőséges időjárási hatások, mint például a jégverés, egyre gyakrabban károsítják a növényeket” – sorolta a szakember a változásokat. Szerte a kontinensen szembesülnek az új időkkel: Svájcban például bizonyos teraszokon már merlot-t termesztenek pinot noir helyett. Ez korábban elképzelhetetlen volt.

Speciális, modern technológia nyújthat segítséget

A közelmúltban, mind a 22 borvidék bevonásával végzett kérdőíves felmérésből is az derül ki, hogy a hazai termelők legnagyobb félelme a magas hőmérséklet miatt kialakuló vízhiány.

Úgy tűnik, hogy egy speciális öntözés jelenti a megoldást a Neszmélyi borvidéken is. Dr. Mikóczy Nárcisz és családja 85 hektár borszőlőültetvénnyel gazdálkodik, ebből 28 hektárt öntöz 2018 óta. “Az egyik legijesztőbb adatunk, hogy az elmúlt több mint fél évtizedben az 50 éves átlag alatt volt a csapadék mennyisége, míg a hőmérséklet kivétel nélkül, minden évben az 50 éves átlag felett volt” – mondta Mikóczy, aki az idehaza még nem alkalmazott technológiára helyezte a hangsúlyt.

Az ún. felszín alatti öntözéssel elkerülhető a felesleges vízhasználat. A teljes, 28 hektárnyi ültetvényt 92 kilométernyi vezetékkel behálózó, digitális felhő alapon működő rendszer ugyanis a talajban, 30 centiméter mélyen végzi az öntözést, vagyis pont ott, ahonnan a szőlő gyökere indul.

Ahhoz, hogy 1 centiméter vastag talajréteg megfelelően átnedvesedjen, 1 miliméternyi lehullott csapadékra van szükség. Ez nagyon nagy mennyiségű víz. A rendszer víztakarékossága mellett a másik előnye a tápanyag hatékonyabb hasznosulása, “mivel a tápoldatot a vezetékeken keresztül közvetlenül a szőlő gyökeréhez juttatjuk, vagyis gyakorlatilag a növény szájába adjuk a számára szükséges tápanyagot”.

Mivel a felszín nincs “agyon öntözve”, így elkerülhető a gyomnövények túlszaporodása, illetve a szőlő gombásodását okozó speciális mikroklíma kialakulása is.

“Végeredményben elmondhatjuk, hogy az öntözés következtében 20-30 százalékkal magasabb a tápanyagérték a szőlőlevélben, illetve még jelentős jégkár mellett is magasabb terméshozamot tudtunk elérni” – magyarázta Mikóczy, aki hozzátette, hogy ilyen rendszerek telepítése még az uniós támogatással együtt is rendkívül költséges, ezért a termelők összefogásában, az ilyen új típusú technológiák közös kiépítésében látja a megoldást.

A klímaválság csak az egyik baj

Az előadásokat követő kerekasztal-beszélgetésen a borászatokat sújtó további kihívásokról esett szó. A klímaválság mellett hasonló jelentős problémát jelent a generációváltás hiánya. “Még, ha minden feltétel az elvárásoknak megfelelően is alakul, nem biztos, hogy lesznek egyáltalán, akik majd továbbviszik a borászatokat” – hangzott el, amelyben a résztvevők kivétel nélkül egyetértettek.

Az általános munkaerőhiány nem kerülte el a borász szakmát sem. Szinte nincs olyan borvidék ma az országban, ahol ez ne jelentene kihívást. “Nincs megfizethető, szezonális munkaerő és valószínűleg már nem is lesz. Egyelőre mindenki igyekszik határon túliak részvételével megoldani a helyzetet.

A Neszmélyi borvidék mellett például ott van Tatabánya, ahol a különböző ipari parkokban 500 ezer forintos átlagbérért dolgoznak az emberek. Ez azt jelenti, hogy nagyjából 12 millió forintot kell szánni egyetlen ember éves bérére. 10 hektár szőlő megműveléséhez nagyjából 10 emberre van szükség, ami 120 millió forintnyi éves bérköltséget jelent. Egyszerűen nincs ennyi árbevételünk” – hangzott el a kerekasztal beszélgetésen.

A klímaváltozással kapcsolatban Varsányi Katalin megjegyezte, hogy a 2017-es évjárattól már erősen szembetűnő folyamatok zajlanak. “Sokkal mélyebb szín jellemző mind a fehér-, mind pedig a vörösborokra. Egyértelműen érződik a magasabb cukorfok és a magasabb alkoholtartalom a borainkban.

Az alapvetően mediterrán klímát kedvelő fajták, mint például a cabernet sauvignon, nagyon szépen beérik, méghozzá bársonyos szerkezetű tanninokkal. Korábban ez a fajta sokkal karcosabb, csersavban gazdagabb volt, most már inkább érett gyümölcsös íz- és illatjegyekkel bír.

Természetesen változott a szüret időpontja is. Míg régebben hagyományosan az iskolakezdés egyben a szüreti időszak kezdetét is jelentette, addig a szélsőséges időjárás miatt ez már évről-évre változik. Van, hogy augusztus elején, van, hogy szeptember közepén indul a munka. Fel kell adni a megszokott időpontokat és technológiákat egyaránt. Szépen lassan pedig lehet, hogy azzal is meg kell barátkoznunk, hogy 10 év múlva megváltoznak, vagy esetleg teljesen eltűnnek a mai kedvenc boraink.”

Díjak a gyakorlatban és a tudományban

A nap végén sor került a Katona István-díjak átadójára is. A volt Kiskunhalasi Állami Gazdaság egykori igazgatója emlékére alapított elismerést évről évre két szakembernek adja át a Magyar Borok Háza Alapítvány.

Idén Varsányi Lajos, a Varsányi Pincészet alapítója vehette át a díjat több évtizedes szakmai tevékenységéért illetve a közösségi munkájáért. A másik díjat dr. Kocsis László érdemelte ki a kutatási területén, a szőlőtermesztésben elért eredményeiért, kutató és oktató munkásságáért.

További cikkek

Körbeér a segítség

2024.12.19.

Egri borászok ünnepi ajándéka a Markhot Ferenc Kórháznak.

Idén már ötödik alkalommal adott át boradományt az Egri Borvidék borász közössége az egri Markhot Ferenc Kórház dolgozóinak.

A kezdeményezés, amely a koronavírus-járvány idején indult, mára hagyománnyá vált.

Farkas László, az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke 10-12 borászat prémium borait juttatta el az intézménybe.

„Ezekkel a borokkal szeretnénk kicsit ünnepibbé tenni a kórház dolgozóinak karácsonyát. Ez egy apró gesztus a részünkről, amivel hálánkat fejezzük ki a munkájukért.”

Az adományt dr. Mátrai Zsolt, a gyermekosztály vezető főorvosa vette át, aki az osztályon dolgozó minden munkatársának ajándékoz majd belőle.

A borok tehát nemcsak az ünnepi asztalt díszítik, hanem egy kicsit közelebb hozzák a borvidék közösségét és a kórház dolgozóit is.

Egy újabb példa arra, hogyan lehet a helyi értékeket és az összefogást az ünnepi időszakban kiemelni – mindezt egy pohár egri bor kíséretében.

TOVÁBB

Ízek Viadala eredmények, avagy hol kóstolhatod meg a nyertes fogásokat év végéig

2024.11.07.

Az Egri Bikavér Ünnepi Napok gasztronómiai rendezvény sorozat mindent átfogó program eleme, az Ízek Viadala I Főzőverseny Egri Bikavérre hangolva volt idén októberben.

10 különböző Egri Borvidéki étterem versengett egymással októberben a vendégek és a zsűri kegyeiért Egri Bikavérhez készített finomságokkal.
Célunk az volt, hogy bevonjuk az éttermekbe járó közönséget a kóstolgatásba, népszerűsítsük az Egri Bikavért és a helyi gasztronómiát, valamint növeljük a közösségi élményt és vendég számot az éttermekben, cukrászdákban.

Előétel kategória
Arany minősítés: 1552 Étterem
Ezüst minősítés: Flamingo Bistro Bár

Főétel kategória
Arany minősítés: Lumen Étterem
Ezüst minősítés: Forst-Ház Étterem

Desszert kategória
Arany minősítés: Zsenge inFúzió
Ezüst minősítés: Trakta by Nomád

Közönség kedvence
Arany minősítés: Macok Bisztró
Ezüst minősítés: Sulyom Tájétterem

Tekintsd meg galériánkat az ünnepélyes eredményhirdetésről

Szívből ajánljuk, hogy kóstoljátok meg a nyertes fogásokat, azokban az éttermekben, amelyek arany minősítést kaptak az idei Ízek Viadala Főzőversenyen.

A nyertes fogások 2024.12.31-ig kóstolhatóak.

TOVÁBB

Mutatjuk kik és miért kaptak idén Egri Bikavérért díjat

2024.11.06.

Az Egri Bikavér Ünnepi Napok keretein belül, október 18-án rendeztük meg harmadik alkalommal az Egri Bikavér Vacsoraestet, amely során három személynek adtunk át Egri Bikavérért Díjat.

Az Egri Bikavér Vacsoraest megrendezésének egyik célja a díjátadás maga, túl azon, hogy szeretnénk megmutatni, mennyit fejlődött az Egri Bikavérek minősége, hogy milyen finom az Egri Bikavér.

EGRI BIKAVÉRÉRT DÍJAZOTTAK 2024

EGRI BIKAVÉRÉRT DÍJAZOTTAK 2024-Cseh-Andras

Cseh András és Cseh Andrásné

Az Egri Bikavér Ünnep ötlete 1996-ban született meg, és azóta az egri borvidék egyik legnagyobb hagyományőrző eseményévé vált. Az akkori Egri Bikavér Ünnepe Szent Donát Napján névre hallgató rendezvény alapítói Thummerer Vilmos, a Hegyközség elnöke; Dula Bence egri hegybíró; Bíró József, a Hotel Eger-Park igazgatója; Marosfalvi László, a Talizmán Étterem tulajdonosa; Barócsi Tibor, a Polgármesteri Hivatal irodavezetője; Bakondi Endre

Az első Bikavér Ünnep 1997-ben került megrendezésre Eger szívében, a Dobó téren, ahol 12 borászat és 12 étterem vett részt, bemutatva kézműves borokat és ételkülönlegességeket. Olyan ikonikus helyek is megjelentek, mint a Gundel Étterem, amelynek saját egri borászata és Bikavére volt Hagymási József vezetésével.
A rendezvény központi eleme az ételek és borok harmonizálása volt, amit egy szakértő zsűri értékelt. A fesztivál kizárólag Egri Bikavéreket mutatott be, és óriási sikert aratott. Ennek eredményeképpen döntés született a rendezvény évenkénti megismétléséről, amely hagyományt teremtett.

Ma azonban különösen fontos napot ünneplünk, hiszen olyan személyeket is köszönthetünk, akik kiemelkedő munkájával, elkötelezettségével és szenvedélyével gazdagították aktívan hosszú évtizedekig nemcsak az Egri Bikavér hagyományát, hanem a magyar borgasztronómia egészét is.

EGRI BIKAVÉRÉRT DÍJAZOTTAK 2024-Gal-Lajos

Dr. Gál Lajos

Dr. Gál Lajos elévülhetetlen érdemeket szerzett az egri borok, ezen belül az egri bikavér eredetvédelmi rendszerének és szabályzatának kidolgozásában.
Évtizedeken keresztül volt meghatározó tagja a borvidék irányító testületének és a mai napig elismert szaktekintélye a borvidék termelői közösségének. Az általa javasolt eredetvédelmi rendszer és a termékleírások alapul szolgáltak minden magyarországi borvidék számára is.

Aktív pályája során több év tudományos kutatómunkát áldozott az egri bikavér fejlesztésére. Doktori dolgozatát AZ EGRI BIKAVÉR MINŐSÉGFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI címmel védte meg a budapesti Corvinus Egyetemen.
A bortermelés során is kiemelten foglalkozik az Egri bikavérrel. Az általa termelt és jegyzett borok magas minőségben, méltó módon képviselték és képviseli az egri borvidéket.

EGRI BIKAVÉRÉRT DÍJAZOTTAK 2024-04

Szívből gratulálunk a díjazottaknak,
EBHT

TOVÁBB