MENU

Hogyan kóstoljunk egri bikavért?

2021.10.12.
Mészáros Gabriella

Lehet, hogy a kérdésre adandó válaszunk lakonikusan annyi lenne: nyitottan.

Eger potenciálisan komoly lehetőségeket rejt magában. Bikavéren innen és túl érdemes mind jobban közelíteni fajtákkal és borokkal az egri adottságokhoz. 

A receptet többnyire ismerjük: egészséges és érett szőlő, alacsony erjesztési hőmérséklet, visszafogott hordóhasználat. Az elérési út és maga a megvalósítás persze ennél jóval bonyolultabb. De ha a gazda jól válogatja össze a szőlőfajtákat – minimum négyféle kell belőle ahhoz, hogy egri bikavért készíthessen –, a bor gerincét adó kékfrankos kellően érett és elég koncentrált, a többi fajta kiválasztása és a házasítási arányok már jó, ha valóban a pincészet egyéniségét fejezik ki.

Évről évre csiszolódik a bikavér borok stílusa. Egyértelmű, hogy Egerben a hangsúly a savakon és a remek gyümölcsösségen van, valamint a termőhelyi karakteren. Nincs mindenkire érvényes receptúra. De mégsem mondhatjuk: ahány ház, annyi egri bikavér… Mégpedig azért nem, mert hiába szabad valamelyest a gazda keze a választásban, a kékfrankosvonal mégiscsak állandó kiindulásnak tekinthető. A jó kékfrankos pedig szintén a savakról szól, friss és lendületes gyümölcsösségről, kevesebb és visszafogott tannintartalomról. A cserzőanyag származhat bogyóhéjból és hordóból is, jó esetben valamennyi mindkettőből. Egy biztos: itt, ebben a körben nem uralkodhat, ha kóstoljuk a bort.

Bármilyen stílusú bor is kerül a poharunkba, érdemes a kóstolás előtt legalább 15-20 perccel kibontani, és kicsit meglevegőztetni. Ez a palack felbontását és egy kis mennyiség pohárba kitöltését jelenti. Erre a tannintartalomra tekintet nélkül minden palackozott bornak igénye és szüksége van. 

Ha vastagabb, koncentráltabb borral van dolgunk, akár a dekantálás is szóba jöhet. Ennek eldöntéséhez a legjobb, ha megkóstoljuk a bort, és így döntünk. Ha úgy érezzük, hogy a bor a dugó kihúzásakor már tökéletes formában van, akkor elég csak a fenti „20 perces” szabályt követni. Viszont ha azt éreznénk, hogy a bor még zárkózott, nem tudott kellően kinyílni, nos, akkor töltsük ki valamilyen, kizárólag erre a célra használt kancsóba, dekantáló edénybe. Időnként ellenőrizzük a bort, és ha még mindig visszafogottnak érezzük, kaphat további levegőt.

A vörösborok ideális kóstolási hőmérséklete 15-16 fok körül van. Szobahőmérsékletnek mondjuk ugyan, de ez nem a 21. századi európai ember által kellemesnek talált hőfokot jelenti. Mindig inkább valamivel hűvösebben kínáljuk a borokat, mert a pohárban gyorsan felmelegszik. Visszahűteni a kitöltést követően már biztosan nem tudjuk, így jobb, ha picit inkább aláhűtjük a palackokat.

Sajátos vonzalmunkat az egri bikavér borokhoz az is alátámasztja, hogy a bor stílusából eredően remek ételkísérő is. Mindegy szinte, hogy egyik-másik pince tanninosabb fajtákat használ-e a kékfrankos mellett vagy a könnyed kadarkát, pinot noirt vagy zweigeltet, bármelyik változat képes komoly kihívással is szembenézni az asztalon. Mert étel és bor dolgában a lényeg a savakban rejlik. 

Ha a bikavértől megkapjuk a lendületet, sok gyümölcsös és fűszeres aromát, érett tanninokat, remek dolgokat élhetünk át az együttkóstolás során. Vadpörkölt vagy meggyes rétes egyaránt lehet társa egy jó egri bikavérek, már csak a megfelelő bort kell kiválasztanunk. Hogy hogyan? Egy kis gyakorlással. 

Használjunk kifogástalan borospoharat, tulipán formát, nagyobb kehellyel. Töltsünk bele bort a pohár legpocakosabb részéig – de ne többet! Ugyanis a bor illata csak akkor tud majd feltárulni előttünk, ha meg tudjuk forgatni a poharunkban, és hagyjuk, hogy a pohár falán a bor lecsorogjon. Ilyenkor nyílik meg számunkra a bor illata, ami a legtöbbet mondja el magáról a borról. 

Fűszeres, gyümölcsös, esetleg hordós jegyeket érezhetünk benne. Lehet ez egy finom, friss meggyes-málnás kosár vagy éppen szegfűszeggel teli szilvaillat, csokoládés felhanggal. A lényeg a tisztaság, a határozottság, a kellemes benyomás. Szájba véve száraznak kell lennie, de élénknek, gyümölcsösnek, jó savakkal, puha tanninnal. Ha a vörösbor kellemetlenül tapadós érzést vált ki a nyálkahártyán, az semmi jót nem jelent. Lehet ugyan erőteljesebb az összehúzó hatás, de a bor lenyomata, az utolsó érintés a gyümölcs és a savak elegyétől kell hogy jöjjön. Hosszan elnyúló, tartós élvezetet várunk, a szájat betöltő, kiegyensúlyozott borélményt.

További cikkek

Bio borok az Egri Borvidéken

2026.07.02.

A minősítési folyamat 

Egyre több borfogyasztó keresi azokat a borokat, amelyek mögött tudatos, fenntartható gazdálkodás áll. A bio bor azonban nem csupán egy címke a palackon: megszületéséhez hosszú évek következetes munkájára és szigorú előírások betartására van szükség. A bio minősítés megszerzése több éves folyamat, amely során a termelők rendszeres ellenőrzéseken és mintavételeken esnek át. A tanúsítást akkreditált szervezetek végzik, melyek munkáját a NÉBIH felügyeli. Csak azok a borok viselhetik a bio minősítést, amelyek megfelelnek a szigorú termesztési és feldolgozási követelményeknek. 

A bio gazdálkodás legfontosabb jellemzője, hogy csak az ökológiai gazdálkodásban engedélyezett anyagokat és technológiákat használnak, tehát szintetikus növényvédő szerekkel, gyomirtókkal, és műtrágyával nem terhelik a tőkéket és a környezetet. A cél a talaj és a szőlő természetes egyensúlyának fenntartását. A pincében is a lehető legkíméletesebb beavatkozásra törekednek, hogy a bor minél tisztábban tükrözze a termőhely karakterét. Ez a szemlélet az élő környezet és az emberi egészség megóvásáról szól valamint arról, mit hagyunk a jövő generációjára.

A borfogyasztási trendek az új generációkkal változnak, növekvő igény mutatkozik a bio borokra. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa által készített reprezentatív felmérés szerint a Z és Y generáció számára a boválasztás meghatározó eleme a fenntarthatóság megjelenése a termelésben. 

Bio vagy natúr?

Gyakori, hogy a bio és natúr borokat egy lapon emlegetik. Fontos tudni, hogy bár a natúr bor alapelvárása, hogy bio szőlőből készüljön, mégsem ugyanaz a két elnevezés. A natúr bor minimális beavatkozással készül, mely során nem használnak természetes adalékot és nem szűrik, nem derítik a bort, emiatt az zavaros és íze jelentősen eltér a kereskedelmi forgalomból ismert borok zamatától. A bio bor esetén a borász jelen van, támogatja a folyamatot, melynek végeredményeképp egy tiszta, áttetsző ital kerül a palackba. A bio bor tehát nem egyenlő a natúr borral.

Hogy áll az Egri Borvidék a bio borokkal?

Az a jó hírünk, hogy az Egri borvidéken is vannak már olyan elkötelezett termelők, akik ezt az utat járják. A bio bor szerelmeseinek jó szívvel ajánljuk Bukolyi Marcell Organic Wines és a Böjt Borászat kiváló borait!

A Böjt Borászat 12 hektáron gazdálkodik Ostoros határában. 2016 óta műveli organikusan a szőlőit, a hivatalos bio minősítési folyamatot 2019-ben indították el. Öt év felügyelt és ellenőrzött gazdálkodás kellett ahhoz, hogy a hivatalos bio minősítést megszerezzék, így a 2024-es évjáratú boraik már viselhetik a bio jelzőt. Kínálatukban bio Egri Csillag és hamarosan debütáló bio Egri Bikavér is megtalálható, 2026-ban pedig első pezsgőjük is megjelent a piacon.

Bukolyi Marcell 2015-ben kezdte saját gazdaságát felépíteni, mára 14 hektáron termeli a saját maga által ültetett szőlőt a Nagy-Eged hegy lankáin. A kezdetektől fogva ökológiai gazdálkodást folytat. Úgy látja, a bio bor sok külföldi fogyasztónál alapelvárásként jelenik meg, és bízik benne, hogy hazánkban is egyre elterjedtebb lesz a vegyszermentes gazdálkodás. Talán épp ennek eredménye, hogy borait több mint 15 országba importálják, és évente összesen 30.000 palack bort értékesít itthon és külföldi piacokon egyaránt.

Mindkét pincészet boraival magasabb kategóriájú éttermekben és borbárokban lehet találkozni, de előzetes bejelentkezés alapján a birtokon is várják az érdeklődőket pincelátogatásra és borkóstolóra.

TOVÁBB

Szakmai csúcsra ért az Egri borvidék

2025.12.08.

Páratlan siker: 2025 minden nagy elismerését a bikavér és a csillag hazájának ítéltek

Újabb hatalmas szakmai elismerés érkezett az Egri borvidékre: Lamport Józsefet választották 2025-ben Az Év Bortermelőjévé. Ez a kiemelkedő siker azt jelenti, hogy…

TOVÁBB

Az Egri Borvidék büszkesége: Lamport József nyerte el az Év Bortermelője címet

2025.12.05.

Ismét rangos elismerés érte a borvidékünket: a Magyar Bor Akadémia „Minden idők legjobbjai – Év Bortermelője 2025” díj nyertese Lamport József, a Thummerer Pincészet főborásza!

A díj nemcsak a szakember egyéni teljesítményének szól, hanem az egész Egri Borvidék minőség iránti elkötelezettségét is fémjelzi.

Életút a szőlőtőkék között

Lamport József neve mára összeforrt a Noszvajon található Thummerer Pincészettel, ahol 2004 óta irányítja főborászként a szakmai munkát. A bor iránti szenvedélye azonban sokkal régebbre nyúlik vissza: édesanyja példáját követve már gyermekkorában eldőlt, hogy a szőlő és a bor világa lesz az ő útja.

A Kertészeti Egyetem elvégzése után a Törley pezsgőpincészetnél szerzett tapasztalatokat, ahol az ország különböző tájairól származó vörösborokkal dolgozhatott. Ez a széleskörű rálátás alapozta meg azt a szakmai magabiztosságot, amellyel később az egri terroirban rejlő lehetőségeket kezdte kibontani.

A minőség filozófiája: Bikavér és Csillag

Az Egri Bikavér Lovagrend tagjaként Lamport József hitvallása a szigorú fegyelem és a terméskorlátozás köré épül. Úgy véli, a régi és a mai Bikavérek közötti minőségi ugrás kulcsa – hasonlóan más nagy vörösborokhoz – a technológiai fegyelemben és a tökéletesen érett, válogatott alapanyagban rejlik.

Munkássága azonban nemcsak a vörösborokra korlátozódik. Aktív szerepet vállalt az Egri Bikavér méltó fehér párjának, az Egri Csillagnak a megalkotásában is, ezzel beírva nevét a borvidék modern kori történelmébe. Szakértelme és elhivatottsága az elmúlt két évtizedben számos hazai és nemzetközi elismeréshez segítette a Thummerer Pincészetet.

Illusztris társaságban

Az Év Bortermelője címért folyó versenyben idén is rendkívül erős mezőny gyűlt össze. Lamport József mellett a díj további várományosai voltak:

  • Gere Zsolt (Villányi borvidék)
  • Ipacs Szabó István (Villányi borvidék)
  • Szentpétery Attila (Kunsági borvidék)
  • Vesztergombi Csaba (Szekszárdi borvidék)

Mindannyian a magyar borászat meghatározó alakjai, akik saját borvidékükön a hagyományok őrzése mellett a folyamatos megújulást képviselik.

A Magyar Bor Akadémia döntése alapján a végső győztes kilétére december 5-én, egy sajtótájékoztató keretein belül került sor.

Az Egri Borvidék közössége egy emberként szurkolt Lamport Józsefnek, akinek már a jelölése is bizonyította: Eger ott van Európa és Magyarország bortérképének legkiemelkedőbb pontjai között.

Gratulálunk az elismeréshez!

TOVÁBB