Gyerekkoromban már itt bújócskáztam a hordók között
Aki szereti az egri borokat, jól ismeri a Csutorás nevet. És nemcsak azért, mert a Csutorás Pince 1933 óta áll az egri Kistályai úton, hanem azért is, mert a pincészet első tulajdonosa nem mással, mint Puskás Ferenccel együtt nyitott borozót Budapesten. Azóta sok szüret elmúlt, de a borkészítés hagyománya apáról fiúra öröklődött, és ma már az unoka, Csutorás Ferenc kínálja kitűnő borait az öreg tufapince falai között.
Jól tudom, hogy a nagyapádtól örökölted ezt a pincét?
Jól tudod. Mi eredetileg bunyevácok vagyunk, 1689-ben érkeztünk Egerbe. Azóta minden felmenőm itt élt, és mindenki szőlőtermelő volt. Én is ebbe születtem bele. Nagyapám 1933-ban alapította a borászatot, akkor vette meg ezt a pincét, úgyhogy én gyerekkoromban már itt bújócskáztam a hordók között.
A borászat a szocializmus idején is működött, a hetvenes években összesen 22 hold magánszőlőt telepítettek a megyében, és abból 8 hold a nagyapámé volt. Szerencsésnek mondhatom magam, mert apám és nagyapám mellett szívtam magamba a tudást, a szőlő és a bor szeretetét.
Megérte még a nagyapád, hogy te is borász lettél?
Szerencsére meg, 24 éves koromig volt mellettem. Volt idő, hogy hárman együtt dolgoztunk a pincében, nagyapám, apám és én. Nagyapám nagy tudója volt az Egri borvidéknek, nemcsak a szőlőterületeknek, de a borkészítésnek is. Neki még megadatott, hogy együtt munkálkodhatott a háború előtti nagy borászokkal, Grőber Jenővel és Braun Károllyal, akikről hosszasan mesélek a könyvemben.
Az egri bikavér című könyvedben, amit Szilágyi Rékával és Pap Péter Istvánnal együtt írtál. Miért tartottad fontosnak, hogy ez a könyv megszülessen?
A könyv megjelenését 25 évnyi kutatómunka előzte meg, ami nem csupán levéltárakban és könyvtárakban zajlott, hanem az én pincémben is. És megdöbbenve tapasztaltam, hogy amit elődeink tudtak a bikavérkészítésről, az a mai napig megállja a helyét. Most, hogy a bikavért a zászlónkra tűztük, tudnunk kell, hogy honnan indult, milyen változásokon ment keresztül, mert a múlt ismerete nélkül a jövőben sem érhetünk el komoly sikereket.
Mekkora területen gazdálkodik most a Csutorás Pince?
Hét hektár szőlőterületünk van, köztük több olyan, amit még a nagyapám ültetett. Ilyen például a Kerekszilvás-dűlőben lévő, 1968-as telepítésű kékfrankosültetvény, amiről ma már tudjuk, hogy Eger legöregebb szőlője. Innen készítem ma is a legkitűnőbb grand superior bikavéremet, nem véletlenül 68 a márkaneve annak a bornak.
De sikerült visszavásárolni nagyapám által telepített ültetvényeket az Almagyar-dombon és a Síkhegyen, a Pajados-dűlőben pedig a mai napig a családunk tulajdonában van egy 1963-ban kártalanításban visszakapott ültetvény. Onnan készítem a legszebb olaszrizling boraimat.
A pincészetetek filozófiája: hagyomány és haladás. Kifejtenéd ezt bővebben?
Modern stílusú borokat készítünk, hagyományos eljárással. Tehát fakádakban és fakácikban erjesztünk, a nyílt kádban néha tapossuk is a szőlőt, de mindig csömöszölünk. A hordóink nagy része 10 hektós tölgyfa, a fehérborok és a vörösborok egyaránt ezekben érlelődnek. Spontán erjesztünk, az almasavbomlás is spontán megy végbe, így jutunk legközelebb a termőtájat hűen tükröző borokhoz.
A bikavérkészítésnél mit jelent a hagyomány?
Azt, hogy ragaszkodunk a régi receptúrához, vagyis a kékfrankos mellett minden dűlőnkben van kadarka vagy a rég elfeledett menoire, és mellette két világfajta, a cabernet franc és a pinot noir. Nálunk ezekből áll össze a bikavér.
Olvastam egy vicces mondatot, amely szerint a ti pincétekben egyedül a borász az adalékanyag…
Ez így van, semmi mást nem adunk a borhoz, csak az én tudásomat. Jól el is fáradok mindig a szüret végére, de nem bánom. A borkészítést soha nem tekintettem munkának, ahogy a felmenőim sem. Imádom csinálni, tele van meglepetésekkel, és minden év egy újabb kihívás.
A bikavér mellett a kadarka a másik nagy szenvedélyed. Komoly fajtagyűjteményed is van belőle. Mit tud a kadarka, ami miatt ennyire ragaszkodsz hozzá?
A kadarka érték, amit nem szabad elveszítenünk. Komoly kutatásokat végeztünk azzal kapcsolatban, hogy mely fajtákat termesztették a borvidéken. Ilyen volt például a lúdtalpú kadarka, amiből tudomásom szerint csak a mi pincészetünknek van 1800 tőkéje, de hozattunk Arad-Hegyaljáról ménesi kadarkát, amit eltelepítettünk az Almagyar-dombon, a Pajados-dűlőben pedig fügefalevelű kadarkánk van.
Mi a különbség közöttük?
A ménesi érik a legkorábban, nagyon jó cukorgyűjtő, sötétebb és tanninosabb borszerkezetet ad. A fügefalevelű meglepően nem rothadékony fajta, viszont sokkal kevesebb cukrot termel. Az eredeti lúdtalpú – amit egri feketének hívtak, és a levélformájáról kapta a nevét – érik a legkésőbb, viszont nagyon fűszeres, és illatban, ízben sokkal gazdagabb, mint a másik kettő.
Ennek a három fajtának a házasításából születnek a kadarka boraink. Majdnem minden évben készítünk superior és grand superior kadarkát, és előszeretettel használjuk őket a bikavéreknél is.
Van-e a kadarkának jövője?
Van, ha olyan magas minőségű bort készítünk belőle, mint a pinot noirból vagy a cabernet fajtákból. Mert a fogyasztónak csak az számít, hogy a bor finom és nagy legyen. Én hiszek abban, hogy ha a kadarkának jó a szerkezete, akár a bikavér gerincét is adhatná – nem a kékfrankos helyett, hanem mellette –, de azt ma nem engedi az egri OEM termékleírás.
Szerinted melyek az Egri borvidék legjobb fehérbort adó szőlőfajtái?
Az olaszrizling nemcsak Egerben kap kiemelt szerepet, hanem az egész országban fontosnak tartjuk. A mi borvidékünkön ehhez még két kiváló hazai fajta jön, a furmint és a hárslevelű. A világfajták között pedig a chardonnay és a sauvignon blanc ad szép borokat.
A Csutorás Pince mellett az Almagyar Érseki Szőlőbirtok is a te irányításod alatt működik. Hogyan kapcsolódik össze a két vállalkozás?
Az Almagyar Érseki Szőlőbirtokot azért hoztuk létre két társammal, Mészáros Péterrel és Csernus Imrével, hogy megmentsük a régi érseki ültetvények egy részét. A százéves tőkéket ugyan kivágták, de mi 2011-ben visszatelepítettük, és saját klónszelekciókkal is dolgozunk.
A hely csodálatos, tavasztól őszig ott fogadjuk a vendégeket, a téli időszakban pedig itt, a régi pincében tartjuk a hagyományos pincekóstolóinkat. A terem kényelmes, akár negyven fő is le tud ülni, a vacsorát egy catering cég biztosítja, de a lényeg mindig a pincében történik, a hordók között.
Gyerekkorod óta együtt lélegzel a pincével, a borokkal. Mennyit változott az egri borok stílusa az elmúlt 30 évben?
Nagyon sokat, és szerencsére ezt a fogyasztók is egyre inkább értékelik. Régóta úgy gondoljuk, hogy a bikavér lehet a borvidék zászlóshajója, és a mi pincénk már 2002-ben útjára bocsátott egy dűlőszelektált bikavérekből álló sorozatot, azt azonban akkor még nem értették az emberek.
Mostanra viszont megérett erre az idő, ezért is tartjuk fontosnak, hogy a Csutorás Pince majdnem minden dűlőszelektált bora bikavér legyen. A 2021-es évjáratból már három dűlős bikavér érlelődik a pincében, az Almagyar, a Síkhegy és a Kerekszilvás. Hiszünk abban, hogy a borvidék borászainak kitartó munkája meghozza a gyümölcsét, és sikerül a bikavért a lehető legmagasabb rangra emelni az Egri borvidéken.
További cikkek
Fiatal egri borász, aki a Bikavér jövőjét írhatja: Gál Tibor – Borászok Borásza 2025
„Én azért dolgozom, hogy a Bikavér legyen a legértékesebb egri bor, nyugodt megélhetést és presztízst adjon a termelőinek a bor világában.”
Gál Tibor – Borászok Borásza 2025
Mit jelent neked az, hogy az Egri Borvidéken dolgozhatsz?
Számtalan borvidéken volt lehetőségem dolgozni és tanulni az elmúlt években, de a szívem mindig hazahúzott. Ez egy megmagyarázhatatlan kapcsolat, tudod, hogy hol vagy otthon, hol érzed magad jól, hol vagy kiegyensúlyozott. Nekem ezt csak Eger adja meg. A családunk itt eresztett gyökeret, és szeretnék annyit adni ennek a vidéknek, hogy a gyermekeim ugyanezt érezhessék, amit én.
Hogyan definiálod az „egries” karaktert?
Az egri bor kétséget kizáróan egyedi. A jellemzően tufás talajnak köszönhetően minerális és ásványos, a hűvösebb klíma és a föld alatti pincelabirintusok miatt pedig úgy gyümölcsösek és vibrálóak, hogy közben koncentráltak, gazdagok és hihetetlenül elegánsak.
Hogyan viszonyultok a Bikavérhez – mit jelent nektek?
A Bikavér számomra az egyetlen igaz egri bor. Ez az a kifejeződés, ami egy személyben képes közvetíteni a borvidék különleges termőterületeit, a város kulturális sokszínűségét, turisztikai izgalmait és történelmi – irodalmi varázsvilágát. Ha egy szóban kellene leírni, mindazt, amiről a borvidék szól, akkor az a szó a Bikavér lenne.
Hol tart most, szerintetek, borvidéki szinten a Bikavérről való gondolkodás?
A Bikavérről gondolkodás rendkívül bátor dolog ma Egerben. A jelenlegi közízlés és divatok sok mindenkit elijesztenek ettől a markától, csak a legelkötelezettebbek vállalják ezt a különleges küldetést! A Bikavér nem csak egy bor. Ez A Bor. A sikeréhez nagyobb önfeláldozásra lenne szükség.
Milyen saját vagy közösségi célotok, küldetésetek van a Bikavérrel kapcsolatban?
Én azért dolgozom, hogy a Bikavér legyen a legértékesebb egri bor, adjon nyugodt megélhetést és presztízst a termelőinek a bor világában.
Az idei évben különleges összecsengésként több díjat is egri borászok nyertek el – mit jelent ez nektek?
Hogy jó úton haladunk. Ezt mi eddig is éreztük, de a nehezebb órákban mindig jól jön egy kis megerősítés. Ettől természetesen nem bízhatjuk el magunkat, de fontos és értékes ez a visszacsatolás a szakmától.
Fiatal egri borász, aki a Bikavér jövőjét írhatja: Juhász Ádám – Az Év Egri Bortermelője 2025
„Nekünk a Bikavér az egri identitás kulcsa.”
Juhász Ádám – Az Év Egri Bortermelője 2025
Mit jelent neked az Egri Borvidék?
Az Egri Borvidéken dolgozni számomra egyszerre lehetőség és felelősség. Lehetőség, hiszen Eger évszázados borkultúrája, dűlői, klímája, a szőlőfajták olyan karaktert adnak a borainknak, amely minden palackban egyediséget hordoz. Felelősség, hogy igyekezzek vinni valami újat, valami előre mutatót, hogy az Egri Borvidék is tovább fejlődhessen, és ne csak múltját őrizzük, hanem jelenét és jövőjét is építsük. Számomra az Egri Borvidéken alkotni azt jelenti, hogy ismerem és tisztelem a hely adottságait (dűlők, talajok, klíma), a hagyományokat (pl. az Egri Bikavért), ugyanakkor nem ragaszkodok automatikusan a múlthoz – hanem merek újítani, innovatív lenni
Hogyan definiáljátok az „egries” karaktert?
Kékfrankos-alapú elegancia, feszes sav, finom bor, dűlők megjelenése és tiszta, modern borászati megfogalmazás, ami nem „nehézkes”, hanem energikus vörösbor. A Kékfrankost identitásképző fajtának tartom a bikavér-gondolkodásban, ezt következetesen képviselem és szeretném, ha a múltat „kiradírozó”, új stílusú egri vörösök irányába tudnám terelni a fogyasztókat
Hogyan viszonyultok a Bikavérhez – mit jelent nektek?
Nekünk a Bikavér az egri identitás kulcsa: tudatos házasítás, kékfrankos dominancia, arányokra épülő struktúra és olyan hordóhasználat, ami a gyümölcsöt nem fedi el, hanem kíséri. A prémium tételünk kézzel szüretelt alapanyagból, kékfrankos és nemzetközi fajták házasításából készül. Az erős alapokra modern precizitással építkezem.
Hol tart most szerinted a borvidéken a Bikavérről való gondolkodás?
A borvidéken erősödik a tudatos minőségi piramis és egyre karakteresebb bikavérek készülnek. Az egri közösség kommunikációja fókuszáltabb lett (négy évszakos programok, nagykóstolók, szakmai bemutatók), ami egységesíti az üzenetet a fogyasztók felé. A 2025-ös Bikavér Ünnepi Napok programsorozat is ezt a közös narratívát viszi tovább.
Milyen saját vagy közösségi célotok, küldetésetek van a Bikavérrel kapcsolatban?
A megbízhatóság a márka kulcsa ezért stabil, évjáratokon átívelő magas minőséget kell tudnunk termelni. Nagyon fontos, hogy a stílus tolódjon a nagyobb Kékfrankos dominancia és precíz házasítási arányok irányába. A fogyasztói megértés erősítése érdekében az egymástól könnyen megkülönböztethető kategóriák, könnyen érthető üzenetek és edukáció nagyon felértékelődik a jövőben. Végül, a legmagasabb minőségű bikavéreknél tovább kell erősíteni a dűlők megismertetését a fogyasztókkal.
Az idei évben különleges összecsengésként több díjat is egri borászok nyertek el – mit jelent ez nektek?
Nagyon fontos visszajelzés, egy megerősítés: azt jelzi, hogy jó az út, amin járunk. A jövőre nézve inspiráció és motiváció, ami új lendületet ad, hogy még jobban dolgozzunk – nem elég megállni a jelenlegi szinten, hanem tovább kell lépni. Számomra a díjak nem célok önmagukban, hanem mérföldkövek, visszajelzések, és ösztönzők, hogy tovább menni érdemes. Reméljük, hogy a következő években még többször állhatunk ilyen elismerések mögött – nem csak személyesen, hanem közösségi, borvidéki szinten is.
Fiatal egri borász, aki a Bikavér jövőjét írhatja: Ifj. Lőrincz György – Az Év Pincészete 2025
„A Bikavér a mi lehetőségünk, hogy felkerülhessünk a világtérképre.”
Ifj. Lőrincz György – Az Év Pincészete 2025
Mit jelent neked az, hogy az Egri Borvidéken dolgozhattok?
Elképesztően hálás vagyok, hogy ilyen fantasztikus borvidéken van lehetőségem dolgozni. Szerintem világszínvonalú adottságokkal rendelkezik Eger, amit szeretnénk is a világba kiáltani. Nagyon inspiráló és egyben nagy felelősség is, hogy azon dolgozhatunk, hogy egyszer akár a világ legjobb borvidékei mellett említsék a mi borvidékünket.
Hogyan definiáljátok az „egries” karaktert?
Eger számomra három dologról szól: hűvös klíma, vulkanikus talaj és házasított borok. Ezek mind azt eredményezik, hogy boraink rendkívül energikusak, izgalmas aromatikával, lendületes savakkal és komplexitással rendelkeznek. Szerintem nagyon vagány!
Hogyan viszonyultok a Bikavérhez – mit jelent nektek?
Sok borvidék csak áhítozik egy olyan közösségi márkára, amiben meg van minden, hogy világsiker legyen. Az Egri bikavér ilyen. Ott van benne a sztori, a legenda, ott van benne minden, ami a közel 1000 éves egri szőlő és borkultúra alatt az emberek megtapasztaltak, a mikroklímáink, a talajadottságaink, az egyedi fajtáink, egyszóval ez az esszenciája az Egri borvidéknek. Úgy érzem, hogy a Bikavér az egyetlen nagy lehetőségünk, amivel felkerülhetünk a világ bortérképére.
Hol tart most, szerintetek, borvidéki szinten a Bikavérről való gondolkodás?
Egyelőre a lassú, akár megfontoltnak is nevezhető, hosszú távú építkezés folyamata zajlik. Hála Istennek úgy néz ki, hogy egyre többen veszik komolyan ezt a bort és egyre többen látják, hogy ez nem csak a múltja és jelene a borvidéknek, hanem a jövője is. Persze sok feladatunk van még, amíg olyan erős márkát tudunk építeni, ami megkérdőjelezhetetlen minőséget tud képviselni a világban, de közösséget építve, együtt gondolkozva, Isten áldásával sikerülhet.
Milyen saját vagy közösségi célotok, küldetésetek van a Bikavérrel kapcsolatban?
Az az álmom, hogy olyan bor legyen az Egri Bikavér, aminek minden egyes palackja felismerhető, egyedi és magas minőséget közvetít. Szeretném, ha egyszer a világ legjobb borai mellett rangsorolnák, és ha valaki kap a poharába akár egy New York-i étteremben vakon egy vörösbort, ne csak az jusson eszébe, hogy ez a bor esetleg olyan burgundis, vagy piemonti, talán bordeauxi, hanem, hogy huhh ez olyan egries, olyan Egri Bikavéres! És legyen is abban New York-i pohárban egy Egri Bikavér!
Az idei évben különleges összecsengésként több díjat is egri borászok nyertek el – mit jelent ez nektek?
Minden hír, ami Egerről szól az nagy dolog, minden díj, amit egri borász kaphat hatalmas siker. Nemcsak az adott borásznak elismerése, hanem az egész borvidékünknek. Szívből örülök a kollégáim eredményeinek is, amik talán még inkább alátámasztják azt, hogy micsoda fantasztikus borvidéken dolgozhatunk. Reméljük, hogy minél többször hallat magáról az Egri borvidék és minél többször kerülnek reflektorfénybe az Egri Bikavérek és az Egri Csillagok.