MENU

Egri látnivalók borkedvelőknek

2021.12.09.
Ercsey Dániel

Mi köze van Egernek a Bizánci Birodalomhoz? Vagy éppen a török fürdőkultúrához? Vajon mivel itatta le Odüsszeusz a küklopszot, és hogy merül fel a szicíliai normann palotaépítészet a feldebrői templom kapcsán? Hogyan végezte be életét a hős Dobó István? És végezetül: hogy jön ide a bor? Tartsanak velünk ezen a nem mindennapi kultúrtörténeti utazáson!

Messziről indítok, de higgyék el, megéri! Tudják, mivel itatta le Homérosz hőse, a leleményes Odüsszeusz a küklopszot, hogy mentse társai életét? Az ókori világ leghíresebb borával, az iszmaroszival, ami annyira édes volt a leírások szerint, hogy csak hússzoros hígításban lehetett élvezni, és akkoriban a görög hajósok bizony tengervízzel higították a boraikat!

„én magam indultam tüstént, kiszemelve tizenkét
legderekabb társat, s bőrtömlőt töltve meg édes
éjszinü borral, amit nekem Euanthész fia nyujtott:
Phoibosz papja, Marón – Phoibosz volt Iszmarosz őre –,
mert megkíméltük feleségét és a fiát s őt,
félve az istentől: Phoibosz lombos ligetében
élt ugyanis.”

Az idézetből (Devecseri Gábor kiváló fordítása) kiderül az is, hogy a bor bizony vörösbor volt, valószínűleg a mediterráneumban ismert szalmaborok iskolapéldája, ahol a szőlőt teljes érettségben leszedték, majd szalmaágyra terítve aszalták a napon, hogy a cukor koncentrálódjon a bogyókban. Később az így kapott mazsolát felöntötték édes borral, majd az újbóli préselés során rendkívül édes és koncentrált bort kaptak.

Ha ismerősnek tűnik a metódus, nem véletlenül. Így készül a passito borok mindegyike Itáliában, amelyek közül kiemelkedik a passito di Pantelleria, mivel a szigetet a görögök után az arabok hódították meg, akik tökélyre fejlesztették a mazsolakészítést. És így készült egykor az egri aszú is (bizony!), azt leszámítva, hogy itt egy természetes folyamat részeként már a tőkén aszalódott a szőlő, szüret előtt.

A görög világ aztán lehanyatlott, bár sokkal később, mint hinnénk, hiszen Bizánc egészen az újkor hajnaláig őrizte vezető szerepét és a görög kultúrát Európában, erről tanúskodik a mai napig az isztambuli Hagia Sophia vagy éppen a szicíliai paloták és katedrálisok.

Apropó, Bizánc! Azt hinnénk, hogy a magyar uralkodók, élükön Szent Istvánnal a római katolikus hit mellett tették le a voksukat, ez azonban szintén nem olyan egyértelmű, legalábbis erről tanúskodik a feldebrői templom, ami eredetileg görög kereszt alaprajzú volt, vagyis centrális elrendezésű, öthajós épület, a közepén nagy kupolával.

Persze a templomot később átépítették, úgyhogy ma már csak az idegenvezető mesél az épület bizánci gyökereiről, illetve az altemplom Árpád-kori freskóiról. Ha pedig ez az alap, legalábbis a közös, kultúrtörténeti alapunk, hiszen mi máson is nyugszik az európai kultúra, mint a görög-zsidó gyökereken, akkor itt az idő, hogy bontsunk egy classicus bikavért mint kései mementóját a már az Árpád-korban ide telepedett szőlőművesek munkájának.

„Jaj úgy élvezem én a strandot!“

Az egri Török Fürdő központi épülete és medencéje – a művészettörténészek egybehangzó véleménye szerint – 1610 és 1617 között épült. Az ottomán fürdőkultúra azonban sokkal régebbi, mint hinnénk! Az Anatóliából kirajzó oszmán-törökök Konstantinápoly meghódításakor nem csupán a lófarkas zászlót tűzték ki a keresztény templomokra, de bizony fejlett közfürdőrendszert is találtak.

Hogyan volt ez lehetséges? Nos, igaz, hogy a Római Birodalom, ahol tökélyre fejlesztették a fürdőt mint intézményt, lehanyatlott 476-ban, de a Keletrómai Birodalom Bizánc néven még 1000 évig fennállt, pont amíg a törökök el nem foglalták.

Tudják hogy nevezték magukat akkoriban a helyiek? Rumi vagyis római. Nem véletlen, hogy az oszmán seregek később rettegett ruméliai hadteste is ezt a nevet őrizte meg, hiszen innen hurcolták el a sereget alkotó janicsárok zömét gyerekkorában. Ha pedig már ott voltak a fürdők, természetesen megőrizték, sőt használni is kezdték őket a derék törökök. Nem is tehettek másként, a Koránban, az iszlám vallás szent könyvében ugyanis ez áll:

„ … Allah vizet bocsát le az égből, és újjáéleszti vele a földet, miután az már meghalt … „ (2. szúra 164).

A víz tehát szent dolog, ami, ugye, nem csoda egy sivatagi kultúrában, ráadásul a napi öt ima előtt kötelező a rituális mosakodás is. Evlija Cselebi, a kor híres török utazója így írt az egri fürdőkről:

„A lelkeket megnyugtató gőzfürdők dicsérete. Összesen két darab fényes gőzfürdő van. Az egyik, Valide Szultán gőzfürdője a belső vár kapuja alatt, a híd végénél. A szívet nagyon felvidító, kellemes fürdő ez, vize és levegője jó, hat kamrája [halvet] van, minden kupoláját cserép fedi. Van egy másik gőzfürdő is a Felemet [ti. Felnémet] kapu mellett, ez egy kicsi, hasznos fürdőcske, kályhás gőzfürdőnek is nevezik.”

Az egri Török Fürdő őrzi a hagyományos hamamot, és tudtán kívül, a kupola belső aranymozaikos díszítésével a bizánci hagyományokhoz is kapcsolódik, és bár egy superior bikavér elmélyült kóstolást kíván, én mégis úgy gondolom, hogy a fürdő meglátogatása után jön el az igazi ideje ezeknek a boroknak!

Hősök a várfalon

Nem véletlen, hogy Strobl Alajos híres szobrán, ami egyébként a Dobó István téren található Egerben, a nevezett hős balján egy asszony látható, aki egy sziklát emel a feje fölé, hogy ledobja az ostromló törökök fejére. Egerben ugyanis a nők is kivették a részüket a védekezésből. Nem is tehettek másképp, hiszen a többszörösen megígért felmentő sereg soha nem érkezett meg, így nagyjából kétezer ember tartotta meg a várat a korabeli világ legfegyelmezettebb hadigépezete, az oszmán sereg negyvenezer katonájával szemben.

„Lám, sok köveket vártákra hordnak,
Nagy bátor szívvel ők hagyigálnak.
Aranyas zászlóját Ali basának
Hősek bényerék, igen vigadának.“

Írta Tinódi Lantos Sebestyén, aki bár nem volt jelen az ostromnál, de utána szinte elsőként érkezett a várba, hogy a kor oknyomozó újságírójaként megénekelje a várvédők hőstetteit és begyűjtse az információkat.

Ekkor keletkezett az a legenda is, hogy a várvédők – bátorításként – bort kaptak a csata előtt, ami vörös szalagokat színezett a szakállukba, a török ostromlók pedig, látván a védők hősiességét, azt kezdték beszélni, hogy a leölt bikák vérét isszák a várvédők, attól ilyen bátrak.

Ennyit a legendáról, ami ugyan fontos, mi lenne fontosabb egy ilyen történetnél a marketinges modern világban, de azért a hősök utóéletéről is érdemes szólni, akiket Gárdonyi regényéből megismertünk.

Bornemissza Gergelyt például később a törökök egy árulás miatt elfogták, Isztambulba vitték és kivégezték, a hős várkapitány, Dobó István, „a kereszténység Herkulese“ a féltékeny magyar főurak jóvoltából többször is börtönbe került, míg végül emberi roncsként halt meg a megaláztatások miatt. Az egri bikavér eredetvédelmi csúcsával, egy grand superior bikavérrel arra is koccintsunk, hogy ilyen igazságtalanságok többé ne fordulhassanak elő!

További cikkek

Mutatjuk az Egri Bor Ünnepének zenei programkínálatát

2022.06.23.
Győrfi Alexandra

Július 7–9. között rendezik meg Eger legnagyobb borgasztronómiai fesztiválját, az Egri Bor Ünnepét a belváros közvetlen szomszédságában, az Érsekkertben. Összegyűjtöttük, hogy milyen zenei és egyéb programok várják a rendezvényre látogatókat ebben a pár napban.

„Még…

TOVÁBB

Mit kóstoljak a Rozék és Dallamok rendezvényen?

2022.06.22.
Győrfi Alexandra

Június 25-én, a hónap utolsó szombatján hangulatos nyáresti kikapcsolódásra hívnak a szépasszony-völgyi borászatok, hogy a völgy szívében, a Piknik Parkban legyél részese a Rozék és Dallamok, avagy a harmónia találkozásának. Mutatjuk, mely borokat nem…

TOVÁBB

A hagyományokat nem ápolni, hanem éltetni kell

2022.06.16.
Szabó Edit

Volt idő, hogy az egész ország a Juhász Testvérek ropogós rozéját itta. A borok kezdetben a kőlyuktetői pincében készültek, aztán 2018-ban megnyílt a vadonatúj borászati központ is Egerszalókon. A vállalkozáshoz néhány éve csatlakozott az…

TOVÁBB