MENU

Egri látnivalók borkedvelőknek

2021.12.09.
Ercsey Dániel

Mi köze van Egernek a Bizánci Birodalomhoz? Vagy éppen a török fürdőkultúrához? Vajon mivel itatta le Odüsszeusz a küklopszot, és hogy merül fel a szicíliai normann palotaépítészet a feldebrői templom kapcsán? Hogyan végezte be életét a hős Dobó István? És végezetül: hogy jön ide a bor? Tartsanak velünk ezen a nem mindennapi kultúrtörténeti utazáson!

Messziről indítok, de higgyék el, megéri! Tudják, mivel itatta le Homérosz hőse, a leleményes Odüsszeusz a küklopszot, hogy mentse társai életét? Az ókori világ leghíresebb borával, az iszmaroszival, ami annyira édes volt a leírások szerint, hogy csak hússzoros hígításban lehetett élvezni, és akkoriban a görög hajósok bizony tengervízzel higították a boraikat!

„én magam indultam tüstént, kiszemelve tizenkét
legderekabb társat, s bőrtömlőt töltve meg édes
éjszinü borral, amit nekem Euanthész fia nyujtott:
Phoibosz papja, Marón – Phoibosz volt Iszmarosz őre –,
mert megkíméltük feleségét és a fiát s őt,
félve az istentől: Phoibosz lombos ligetében
élt ugyanis.”

Az idézetből (Devecseri Gábor kiváló fordítása) kiderül az is, hogy a bor bizony vörösbor volt, valószínűleg a mediterráneumban ismert szalmaborok iskolapéldája, ahol a szőlőt teljes érettségben leszedték, majd szalmaágyra terítve aszalták a napon, hogy a cukor koncentrálódjon a bogyókban. Később az így kapott mazsolát felöntötték édes borral, majd az újbóli préselés során rendkívül édes és koncentrált bort kaptak.

Ha ismerősnek tűnik a metódus, nem véletlenül. Így készül a passito borok mindegyike Itáliában, amelyek közül kiemelkedik a passito di Pantelleria, mivel a szigetet a görögök után az arabok hódították meg, akik tökélyre fejlesztették a mazsolakészítést. És így készült egykor az egri aszú is (bizony!), azt leszámítva, hogy itt egy természetes folyamat részeként már a tőkén aszalódott a szőlő, szüret előtt.

A görög világ aztán lehanyatlott, bár sokkal később, mint hinnénk, hiszen Bizánc egészen az újkor hajnaláig őrizte vezető szerepét és a görög kultúrát Európában, erről tanúskodik a mai napig az isztambuli Hagia Sophia vagy éppen a szicíliai paloták és katedrálisok.

Apropó, Bizánc! Azt hinnénk, hogy a magyar uralkodók, élükön Szent Istvánnal a római katolikus hit mellett tették le a voksukat, ez azonban szintén nem olyan egyértelmű, legalábbis erről tanúskodik a feldebrői templom, ami eredetileg görög kereszt alaprajzú volt, vagyis centrális elrendezésű, öthajós épület, a közepén nagy kupolával.

Persze a templomot később átépítették, úgyhogy ma már csak az idegenvezető mesél az épület bizánci gyökereiről, illetve az altemplom Árpád-kori freskóiról. Ha pedig ez az alap, legalábbis a közös, kultúrtörténeti alapunk, hiszen mi máson is nyugszik az európai kultúra, mint a görög-zsidó gyökereken, akkor itt az idő, hogy bontsunk egy classicus bikavért mint kései mementóját a már az Árpád-korban ide telepedett szőlőművesek munkájának.

„Jaj úgy élvezem én a strandot!“

Az egri Török Fürdő központi épülete és medencéje – a művészettörténészek egybehangzó véleménye szerint – 1610 és 1617 között épült. Az ottomán fürdőkultúra azonban sokkal régebbi, mint hinnénk! Az Anatóliából kirajzó oszmán-törökök Konstantinápoly meghódításakor nem csupán a lófarkas zászlót tűzték ki a keresztény templomokra, de bizony fejlett közfürdőrendszert is találtak.

Hogyan volt ez lehetséges? Nos, igaz, hogy a Római Birodalom, ahol tökélyre fejlesztették a fürdőt mint intézményt, lehanyatlott 476-ban, de a Keletrómai Birodalom Bizánc néven még 1000 évig fennállt, pont amíg a törökök el nem foglalták.

Tudják hogy nevezték magukat akkoriban a helyiek? Rumi vagyis római. Nem véletlen, hogy az oszmán seregek később rettegett ruméliai hadteste is ezt a nevet őrizte meg, hiszen innen hurcolták el a sereget alkotó janicsárok zömét gyerekkorában. Ha pedig már ott voltak a fürdők, természetesen megőrizték, sőt használni is kezdték őket a derék törökök. Nem is tehettek másként, a Koránban, az iszlám vallás szent könyvében ugyanis ez áll:

„ … Allah vizet bocsát le az égből, és újjáéleszti vele a földet, miután az már meghalt … „ (2. szúra 164).

A víz tehát szent dolog, ami, ugye, nem csoda egy sivatagi kultúrában, ráadásul a napi öt ima előtt kötelező a rituális mosakodás is. Evlija Cselebi, a kor híres török utazója így írt az egri fürdőkről:

„A lelkeket megnyugtató gőzfürdők dicsérete. Összesen két darab fényes gőzfürdő van. Az egyik, Valide Szultán gőzfürdője a belső vár kapuja alatt, a híd végénél. A szívet nagyon felvidító, kellemes fürdő ez, vize és levegője jó, hat kamrája [halvet] van, minden kupoláját cserép fedi. Van egy másik gőzfürdő is a Felemet [ti. Felnémet] kapu mellett, ez egy kicsi, hasznos fürdőcske, kályhás gőzfürdőnek is nevezik.”

Az egri Török Fürdő őrzi a hagyományos hamamot, és tudtán kívül, a kupola belső aranymozaikos díszítésével a bizánci hagyományokhoz is kapcsolódik, és bár egy superior bikavér elmélyült kóstolást kíván, én mégis úgy gondolom, hogy a fürdő meglátogatása után jön el az igazi ideje ezeknek a boroknak!

Hősök a várfalon

Nem véletlen, hogy Strobl Alajos híres szobrán, ami egyébként a Dobó István téren található Egerben, a nevezett hős balján egy asszony látható, aki egy sziklát emel a feje fölé, hogy ledobja az ostromló törökök fejére. Egerben ugyanis a nők is kivették a részüket a védekezésből. Nem is tehettek másképp, hiszen a többszörösen megígért felmentő sereg soha nem érkezett meg, így nagyjából kétezer ember tartotta meg a várat a korabeli világ legfegyelmezettebb hadigépezete, az oszmán sereg negyvenezer katonájával szemben.

„Lám, sok köveket vártákra hordnak,
Nagy bátor szívvel ők hagyigálnak.
Aranyas zászlóját Ali basának
Hősek bényerék, igen vigadának.“

Írta Tinódi Lantos Sebestyén, aki bár nem volt jelen az ostromnál, de utána szinte elsőként érkezett a várba, hogy a kor oknyomozó újságírójaként megénekelje a várvédők hőstetteit és begyűjtse az információkat.

Ekkor keletkezett az a legenda is, hogy a várvédők – bátorításként – bort kaptak a csata előtt, ami vörös szalagokat színezett a szakállukba, a török ostromlók pedig, látván a védők hősiességét, azt kezdték beszélni, hogy a leölt bikák vérét isszák a várvédők, attól ilyen bátrak.

Ennyit a legendáról, ami ugyan fontos, mi lenne fontosabb egy ilyen történetnél a marketinges modern világban, de azért a hősök utóéletéről is érdemes szólni, akiket Gárdonyi regényéből megismertünk.

Bornemissza Gergelyt például később a törökök egy árulás miatt elfogták, Isztambulba vitték és kivégezték, a hős várkapitány, Dobó István, „a kereszténység Herkulese“ a féltékeny magyar főurak jóvoltából többször is börtönbe került, míg végül emberi roncsként halt meg a megaláztatások miatt. Az egri bikavér eredetvédelmi csúcsával, egy grand superior bikavérrel arra is koccintsunk, hogy ilyen igazságtalanságok többé ne fordulhassanak elő!

További cikkek

Bukolyi Marcell, Organic Wines, Egri Borvidék | 2024

2024.04.05.

Bukolyi Marcival egy egri kávézóban beszélgettem, hisz célom volt kirobbantani a komfort zónájából és mivel szereti a finom kávét, így el tudtam csalogatni gyönyörű szép birtokáról.

Marci meghatározó alakja az Egri Borvidéknek, bár nagyon keveset lehet őt látni. A fiatal generációt erősíti és bár bor termelésének nagy tömegét az Egri Csillag teszi ki – Borvidéki viszonylatban is – úgy látja, hogy a fehér házasítás még mindig kevésbé ismert széles körben. Szerinte az aki már hallott az Egri Csillagról, az is inkább az egyszerű szupermarketes reduktív Egri csillagokkal azonosítja. Ha Marcin múlik, akkor ez is szépen lassan változni fog. 

E.B. | Hogy indult Nálad az Egri Csillag termelés?

B.M. | Én tudatosan Csillagot szerettem volna készíteni, pont ezért ültettem 8 szőlőfajtát, hogy lehessen Egri Bikavért és Egri Csillagot is tartani a birtokon belül. Megvan a minimum 4 fajta, úgy hogy a Kárpát-medencei fajtákon legyen a túlsúly. De nem csak az előírás miatt fókuszálok Kárpát-medenceire, hanem egyébként is azt gondolom hogy külföld számára ez az izgalmas innen Magyarországról. Belföldön el lehet adni nemzetközi fajták borait is, de szerintem az az autentikus, hogyha Hárslevelűből, Furmintból, Olaszrizlingből, Király Leánykából készítjük el.

E.B. | Van még más termelő is akinek van Furmint a Csillagjában?

B.M. | Nem tudok róla. Egyébként nagyon kevés Furmint van az Egri Borvidéken. Azt hiszem a második legnagyobb Furmint termelő vagyok a borvidéken, 1,26 hektárral.

E.B. | Elégedett is vagy azzal ahogy itt él és ahogy viselkedik a Furmint?

B.M. | Nyilván a tavalyi év növényvédelmi kihívásairól ne beszéljünk, az nem volt jó, de egyébként összegségében én szeretem a borát, nagyon jó cucc. De én most már a Hárslevelűre fókuszálok inkább, nekem az szebb, közelebb áll hozzám talán. A furmintot is szeretem de a Hárslevelűt még jobban. Furmintból fajtabor valószínűleg a jövőben nem fog készülni, nem érzem azt hogy annyira nagyon jó lenne, mint amennyire jó a hárslevelű. Egyszerre a kettő párhuzamosan meg fölösleges, nem is akarom külön kommunikálni, legyen egy ilyen prémium csúcssorszámozott kis tételem, és akkor az Hárslevelűből fog készülni.

E.B. | Eddig te miért nem állítottál ki borászként az Egri Csillag Weekenden?

B.M. | Én nem csak az Egri Csillag Weekenden nem voltam kint, hanem sehol sem. Valamiért én az ilyen rendezvényeket azzal azonosítom, hogy itt sok ember sokat iszik. Nem olyanok körülmények között, amelyek mondjuk lehetővé tennék azt, hogy megfelelőlen élvezzék, megítéljék a bort. Ez nem nagyképűség vagy ilyesmi, hanem egész egyszerűen úgy gondolom hogy a food truckból kiáramló kolbász szag mellett nem lehet úgy kóstolni egy terroirt, mint ahogyan azt megilletné. Bár tudom, hogy idén már igényes gasztro kiállítók lesznek és nagyobb hangsúlyt kap a minőségi borkóstolás, bor-étel párosítás.
Ettől függetlenül az Egri Csillag Futamon nagyon szívesen elindulok, mert szeretek és szoktam is futni, ahogy időm engedi. Bár elengedtem tavaly ősz óta picit, mert a szüret nagyon megviselt fizikailag, de lassan újra kell kezdeni.

E.B. | Mi a célod, mint borász?

B.M. | Szeretnék a legjobbak közé tartozni, nem akarok megfeszülni, de szeretnék nagyon jó lenni.

E.B. | És hol tartasz ebben a törekvésedben?

B.M. | Szakmai szempontból elégedett vagyok azzal az úttal ahol járunk. Szerintem nem rossz, nyilván van mit csiszolni, finom hangolni, tökéletesíteni, de azt hiszem jó út ahol mi járunk. Ha végig gondolom hol lehetne a technológián javítani, változtatni, fejleszteni, elég kevés olyan pont van, amin őszintén szólva komolyan változtatnék. Tehát vehetnénk egy jobb minőségű szivattyút, ami lehet hogy valamennyit javítana, de ezek már apróságok.

E.B. | Ha valaki szeretne kóstolni Nálad a szép új pincében és kóstolóteremben, akkor ők hogyan találnak meg Téged? Nem hirdeted sehol ezt a szolgáltatást.

B.M. | 5 éve áll ez az új épület és az első néhány évben még a noszvajiak sem tudták hogy az ott mi. De a Google map-en szerepel a lokáció, így azok akik kifejezetten hozzám szeretnének jönni, megtalálják a módját. Olyan is van, aki autóval elsuhan és látja, hogy Organic Wines és ő fogékony, az megáll és lekanyarodik az útról. De a többség az az aki már találkozott valahol a borunkkal, tetszett neki és amiatt keres meg. Azt gondolom 90%-ban olyanok jönnek, akik rám vagy kifejezetten a borainkra kíváncsiak.

E.B. | És azok akik jönnek hozzád, lehet tudni, hogy honnan érkeznek? Főleg fővárosiak, vagy külföldiek is?

B.M. | Fú, már nagyon sok népnek a szülöttje volt nálunk, orosztól japánig, tényleg sorolhatnám, nagyon sokféle náció volt már, de jellemzően elsősorban olyanok akik a budapesti gasztronómiában találkoznak a borunkkal. 

E.B. | Hogy látod te most összességében az egri borvidéket 2024-ben?

B.M. | Borminőség mindenképpen fejlődött. Közösségi szempontból is kifejezetten jónak tartom Egert, ehhez szerintem én is kellettem hogy változzak kicsit, a görcsösségből engedjek és nyissak úgymond emberek felé. A fiatalokkal szinte mindenkivel jóban vagyok, de az idős generációval is, Gál Lajost kifejezetten kedvelem. Gál Lajosnak a fehér borai nagyon jók, azokat nagyon tudom ajánlani. A Tarnóczi Zolit is nagyon szeretem, de jóban vagyok a Vámos Attilával is. Persze a stílusukkal már kevésbé tudok azonosulni, de ez csak stíluskérdés.

Kedves Borszerető Olvasó!
Szívből ajánlom Bukolyi Marcit, mert csupa olyan dologgal tud minket meglepni, amire egy nyitott borturista vágyik, még akár a húrok közé is csap, ha arra terelődik a beszélgetés.

 

TOVÁBB

Borban az egészség

2024.04.03.

A vörösbor világszerte népszerű és sokak által kedvelt alkoholos ital. A borkészítés és borfogyasztás hagyománya évszázadok óta jelen van az életünkben. Az ősi  rómaiak ismerték a bor egészségügyi előnyeit, és népszerűsítették azokat világszerte. A bor és az egészségünk két olyan dolog, amelynek látszólag semmi köze egymáshoz, azonban ezek kapcsolata ennél sokkal mélyebb és összetettebb. Az egészségesebb életmód részeként rendszeres borfogyasztással segíthetjük testünket és immunrendszerünk működését, továbbá meggátolhatjuk egyes betegségek kialakulását. 

Mi a polifenol és rezveratol?

A polifenol egy olyan vegyületcsoport, amely természetesen megtalálható sok növényben, különösen gyümölcsökben, zöldségekben, tea és kávéfajtákban, valamint vörösborban. Antioxidáns tulajdonságaik miatt a polifenolok hozzájárulhatnak az egészséges öregedéshez vagy a gyulladás csökkentéséhez. A polifenolok különböző formái közé tartoznak a flavonoidok, antociánok, resveratrol és kurkumin.

A rezveratrol egy növényi vegyület, amely elsősorban a vörösborban és a vörös szőlőben található meg. A rezveratrol számos egészségügyi előnnyel rendelkezik, például antioxidáns hatással, gyulladáscsökkentő hatással és segíthet az érrendszer egészségének megőrzésében. Több kutatás is mutat rá, hogy a rezveratrol számos betegség megelőzésében és kezelésében is hasznos lehet, például a szív- és érrendszeri betegségek, a rák vagy az Alzheimer-kór esetében. A rezveratrol nevű vegyület nemcsak a szőlőben, hanem más növényekben is megtalálható, például a szilva, málna, szeder és földimogyoróban is. Sajnos a fehérborban vagy a rozéban, csak nagyon alacsony mennyiségben található meg ez az antioxidáns.

A vörösbor pozitív hatása az egészségre

A vörösbor rendszeres fogyasztása számos pozitív hatással lehet az egészségünkre. Az antioxidánsok és flavonoidok segítenek megelőzni a károsodást a sejtekben, javítják az érrendszer működését és erősítik az immunrendszert. Az érrendszer felelős a vér szállításáért az egész testben. Az érrendszer rugalmassága és egészsége határozza meg, hogy milyen hatékonysággal tudja ellátni a test szöveteit oxigénnel és tápanyagokkal, emellett a jó érrendszeri állapot segít fenntartani az energiaszintet, a mentális frissességet és az általános jó közérzetet. A vörösborban található rostok támogatják az emésztést. Segítenek a bélműködés szabályozásában, emellett hozzájárulnak a tápanyagok felszívódásához. Az emésztési folyamat során a rostok a bélflóra egészséges egyensúlyát is támogatják, ami javítja az általános emésztési egészséget. A rostok továbbá segítenek a testsúlykontrollban, mivel hosszabb ideig telítettségérzetet biztosítanak, és segítik a szervezet toxinoktól és salakanyagoktól való megtisztulását. A vörösbor jótékony hatása viszonylag rövid idő alatt kimutatható. Mindössze öt hét szükséges, hogy a  vastagbél baktériumflórája komplexebb és egészségesebb összetételű legyen és ezzel elkerülve az emésztési problémákat. A vas segíthet a vérszegénység megelőzésében, a fitonutriensek csökkentik a gyulladást és a polifenolok segítenek csökkenteni a koleszterinszintet. Mindezek mellett a vörösbor hozzájárulhat az egészséges bőr fenntartásához, az agy egészségének megőrzéséhez és az energiaszint növeléséhez is. Érdemes tehát odafigyelni a vörösbor rendszeres, mérsékelt fogyasztására az egészségünk érdekében. Egyes tanulmányok szerint a vörösbor fogyasztása összefüggésbe hozható a hosszabb élettartammal is. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a mértéktelen alkoholfogyasztás egészségügyi kockázatokkal járhat. Mindig ügyeljünk arra, hogy csak mérsékelten fogyasszunk vörösbort, és az egészséges életmód más elemeit se hagyjuk figyelmen kívül.

Mi az elfogadható italmennyiség?

Férfiak esetében az elfogadható alkoholfogyasztás a 4 vagy annál kevesebb átlagos mennyiségű ital naponta, és kevesebb, mint 14 átlagos italmennyiség, hetente. Mi számít átlagos italmennyiségnek? Az amerikai ajánlások szerint 0,17 dl tiszta alkohol számít átlagos mennyiségnek ez nagyjából 1,4 dl bort jelent. Kutatások kimutatták, hogy a nők szervezete kevésbé hatékonyan dolgozza fel az alkoholt, vagyis a férfiak ajánlásánál kevesebb mennyiség lesz a megfelelő a hölgyek számára. Ennek oka az alacsonyabb alkohol-dehidrogenáz aktivitás a nőknél, ami lassítja az alkohol lebontását és felszívódását. Nők esetében az elfogadható mennyiségű alkoholfogyasztás a 3 vagy annál kevesebb átlagos mennyiségű ital naponta, és nem több mint 7 átlagos mennyiségű hetente ez nagyjából 1 dl bort jelent.

Emlékezzünk arra, hogy a mértéktartás mindig az egészségünk legfontosabb szövetségese marad. Legyünk tudatosak az alkoholfogyasztásunkkal, és figyeljünk oda a saját testünk jelzéseire. Mindig fontos megtalálni az egyensúlyt az élvezetes és az egészséges életmód között.

TOVÁBB

Gasztrokörút Eger | Reggeli

2024.03.25.

Egerben Május 1-én indul a Gasztrokörút Eger kampányunk, együttműködésben a VisitEger.com-al, amely keretén belül végig járhatod és kóstolhatod a város nevezetességeit.

Érdemes minél több vendéglátó helyre betérned, mert ha minimum 5 helyre becsekkolsz május 1. és október 31. között, akkor garantált ajándékot kapsz a VisitEger.com irodájában.

Ehhez a kulináris és történelmi kalandozáshoz készítettünk egy városfelfedező útitervet.

A reggeli a nap legkedveltebb étkezése lett

Reggeliző I.

Manooka kávézóban a világos pörkölésű kávék, a mennyei chai latte és a bagelek mellett több finomság közül is válogathatsz. A hely specialitása, a bababarát kialakítás, így a legkisebbek is szuperül érezhetik magukat, amíg a szülők megreggeliznek.

Ha a Manooka kávézót választod, megismerheted Eger rejtett belső udvarait, kalandozhatsz a zegzugos utcákon. Legyél figyelmes, ugyanis a kis átjárók meseszép freskókkal díszített tömbbelsőket rejtenek.

Reggeliző II.

Kávésdoboz Coffee Bar & Deli célkitűzése az, hogy amikor betérsz hozzájuk, megtapasztalhasd az élet apró örömeit. Kézműves finomságokkal, friss, helyben készült pékáruval várják a vendégeket. A kávézóban megkóstolhatod és meg is vásárolhatod az egri kávépörkölő (Coffee Líceum) különlegességeit is.

A finom reggeli után, irány a Kossuth Lajos utca, ahol szintén elrejtett kincsekre bukkanhatsz. A Kávésdoboztól 2 perc sétányira találhatóak a Fazola kapuk és a Sportmúzeum. A rokokó stílusú Fazola kapuk számtalan szimbólumot foglalnak magukba ezért jó játék ötlet lehet, hogy ki mennyi jelképet tud felfedezni a vasszerkezeten.

A játék után betekintést nyerhetsz a nagybetűs versenyzők életébe is. A Sportmúzeum 3 emeleten és 12 termen keresztül vezet minket a helyi és az egyetemes sporttörténelem fejezetein keresztül.

Reggeliző III.

Ha reggel egy nagy adag frissességre vágysz, akkor a Dopamin Juice&Spirit Barban a helyed, ahol szezonális gyümölcsökből, zöldségekből készült turmixokat, juiceokat és ételeket kóstolhatsz meg. A Dopamin este is nyitva van, Imi, a Bar lelke ínycsiklandozó koktélokat készít, így érdemes ekkor is betérni.

Eger központi helyszíne, az ikonikus Dobó tér könnyedén megközelíthető a reggeliző helyszíntől, ahol megtekintheted a Minorita templomot, valamint a tér mellett készíthetsz egy jó képet az Eger felirat előtt.

+ 1

Zsenge in Fúzió

Épp a napokban nyílik a belváros szívében egy új reggeliző, épp egy borbárban, így garantált, hogy borban, rostban, fehérjében és boldogságban gazdag reggeli kaphatsz. MEGNÉZEM

TOVÁBB