Dr. Gál Lajos az egri csillagról
Miről ismerszik meg a nagy borvidék, milyen kommunikációs irány alakult ki a bormarketingben, és hogyan vált Gárdonyi Géza Eger legjobb marketingesévé? A Gárdonyi 100 Egri Borkóstoló Gálán dr. Gál Lajos által elmondott gondolatok foglalják össze az egri bikavér fehér párja, az egri csillag kialakulásának meghatározó szerepét.
Tisztelt Köztársasági Elnök Úr, Képviselő Úr, Alpolgármester Úr, Rektor Asszony és Rektor Úr!
Kedves Hölgyeim és Uraim!
Miről ismerszik meg a nagy borvidék? Többek között arról, hogy egyaránt van híres fehér- és vörösbora is. Az elmúlt ezer év igazolta, hogy a jóisten valószínű jókedvében volt, amikor az Egri borvidéket teremtette, mert ezen a tájon fehér, narancs, rozé, siller és vörös borszínből is lehet alkotni könnyű, jó ivású és testes, gazdag borokat is. Néhány „botritiszes évjáratban” pedig igen szép „aszú” jellegű borok is teremnek.
A magyar köztudatban benne van, hogy ha fehér-, akkor Balaton, Somló és Tokaj, ha vörösbor, akkor Villány, Szekszárd, Sopron. Ha kékfrankos, akkor Sopron, ha kadarka, akkor Szekszárd, ha cabernet-k, akkor Villány, és ha bikavér, akkor Eger. Viszont Egerhez párosítjuk a leánykát, illetve az Egri borvidék többi fehérborát, így a hárslevelűt Debrőről vagy az olaszrizlinget Egerszólátról.
Hogy Dobó István bort hozatott fel az elhíresült ostrom alatt a vár pincéiből, az megtörtént, mivel feljegyzések igazolják, hogy akkor ott bort tároltak. A leltárba azonban sajnálatos módon a borszíneket nem írták be.
A legenda mégis kialakult a bor által elvörösült szakállról, a nagyobb harci kedvről és az erőről, merthogy a bika vérét itták a várvédő harcosok.
Hogy mikor és hogyan született a bikavér bor, ezt máig nem sikerült hitelesen tisztázni.
Az is tény, hogy Magyarországon mindig is sok szőlőfajtát termeltek, ezáltal a bor nevében és karakterében a termőhely dominált. Egerben is sok szőlőfajtát termeltek mindig. Az 1860-as években egy felméréskor a Budai Állami Szőlőiskolának Heves megyéből 56 szőlőfajtát sikerült összegyűjteni.
Nálunk a filoxéravészig szinte csak vegyes telepítések voltak sok fajtával, legyen az fehérbort vagy vörösbort adó fajta. Ezeket egybe szüretelve készítették el az „igazi” küvét. Azaz igazi terroirborok teremtek akkor, és így van ez most is.
És a csillag hogy jön a képbe? Mint ahogyan már írtam, ha leányka, akkor Eger, ha hárslevelű, akkor Debrő, ha olaszrizling, akkor Egerszólát. Azonban ezen a három fajtán túl ma még további 29 fehérszőlő-fajtát lehet egrinek nevezni. Ennyi bort nehezen lehetne kommunikálni, értékesíteni.
Ha házasított vörösbora lehet és van egy borvidéknek, akkor miért ne lehetne fehér is? Már az 1990-es évek végén is egyetértettünk abban, hogy fehérborainknak is kellene egy közös név. Néhány nevet emlegettünk, de a gondolat elszunnyadt, mert az elsöprő vörösborboom a bikavérre fordította a figyelmünket.
A bormarketingben két erős kommunikációs irány alakult ki. Egyik a fajta nevéé, ami talán egyszerűbbnek és sikeresebbnek látszik, ugyanis a fajta neve adta betűsor erős kommunikáció, mert a fogyasztó által elvárt borkarakter is könnyen azonosítható a betűsorral.
A másik a termőhely neve. Ezen kommunikációs irányban azoknak van szerencséjük, akik már régóta ott vannak a piacon, és ismerté tették a termőhely nevét. Senkinek nem kell magyarázni Bordeaux-t vagy Chiantit sem.
Az egri bikavér is ehhez az irányhoz tartozik. Az egri bikavér a piacon fajtává (borfajtává) vált.
A fogyasztók, ha kiejtik a bikavér szót, általában azt Egerrel kezdik. Végső soron az egri bikavér így a termőhelynek, a borvidéknek a kommunikációja.
De térjünk vissza a fehérborokhoz! Kellett-e lépnünk? Korábban azt írtam, hogy az idő majd eldönti. Az első 10 év adatai igazolják is, hogy jó irányba léptünk az egri csillag megalkotásával. Ez is egy termőhelyi kommunikáció, merthogy az egri bikavér párja.
Persze még sokan mondják egri csillagoknak, Eger csillagának az egri csillagot. Nem baj, mert ez is erősíti a nevet. Azt a több mint 3000 pályázatból több lépcsőben kiválasztott nevet, amelyet ha már párosítani kell valamilyen földrajzi névvel, egyértelműen Egerhez társít a magyar köztudat.
Ezt követően sok vita után eldőlt, hogy az eredeti pályázati kiírásnak megfelelően az egri bikavér fehérborpárjaként az egri csillag egy speciális házasítás, száraz fehérbor, amelyben a termőhely Eger, vagy dűlőnév használata esetén a dűlő jellege jelenik meg. A bor legalább felerészben Kárpát-medencei fajtákból kell hogy legyen, és a muskotályos fajták aránya nem haladja meg a 30%-ot. Ezt az idei évben 20%-ra csökkentettük.
Kérdem én, hogyan hangoznának a következő bornevek: tokaji csillag vagy badacsonyi csillag, és hogyan hangzik az egri csillag? Az egyértelműségén senki sem vitatkozik.
Valószínű, hogy költséges és időigényes munkával bármely borvidék bevezethetné ezt a nevet. Nekünk, egrieknek ezt már Gárdonyi a nagy regény megírásával megtette. Nem is gondolta akkor, hogy ő lesz Eger legjobb marketingese.
Milyen lett az egri csillag? Karaktere, minősége egyre jobban alakul, fejlődik. Ne várja el senki, hogy minden termelőé azonos legyen. (Milyen unalmas lenne, ha ez történt volna.) Ráadásul a piacépítésnek és az igényeknek megfelelően már vannak különböző kategóriájú, így classicus, superior és egy dűlőben termelt grand superior borok. Hogy mennyi is?
2011-ben, az első piaci évben 442 hektoliter classicus bor készült. Tíz év múlva, 2021-ben classicus egri csillagból 4309 hektolitert, superiorból 185 hektolitert, a dűlőnevű grand superiorból pedig 117 hektoliter bort minősítettek. Ezek a számok elemzés nélkül is egyértelműek.
Van és volt már nemzetközi borversenyen aranyérmes csillagunk, és volt már a fehérborok TOP 12-jében borszakújságírók által beválasztott egri csillag is.
Ennél azonban fontosabb az, hogy a stílus az egriség, a gazdagabb, zamatosabb összetett, hosszú ízű fehérbor finom savassággal, egyre nagyobb volumenben megtalálható a polcokon.
A mai kommunikációs zűrzavarban és hangzavarban talán esélyünk van arra, hogy a híressé vált fajtaboraink (pinot noir, kékfrankos, chardonnay, olaszrizling, hárslevelű) csak színesíteni fogják azt a képet, amit a két „marketingernyő”, a két igazán egri bor, az egri bikavér és az egri csillag biztosít nekünk.
A végén hadd idézzem Gárdonyi Gézát:
„Csak az az óra a miénk, amelyikben jól érezzük magunkat, a többi az ördögé.”
Kívánom, hogy boraink a mai napon minden percünket-óránkat ne az ördögnek, hanem a jókedvnek, a jóistennek adják!
Köszönöm, hogy meghallgattak.
További cikkek
Bio borok az Egri Borvidéken
A minősítési folyamat
Egyre több borfogyasztó keresi azokat a borokat, amelyek mögött tudatos, fenntartható gazdálkodás áll. A bio bor azonban nem csupán egy címke a palackon: megszületéséhez hosszú évek következetes munkájára és szigorú előírások betartására van szükség. A bio minősítés megszerzése több éves folyamat, amely során a termelők rendszeres ellenőrzéseken és mintavételeken esnek át. A tanúsítást akkreditált szervezetek végzik, melyek munkáját a NÉBIH felügyeli. Csak azok a borok viselhetik a bio minősítést, amelyek megfelelnek a szigorú termesztési és feldolgozási követelményeknek.
A bio gazdálkodás legfontosabb jellemzője, hogy csak az ökológiai gazdálkodásban engedélyezett anyagokat és technológiákat használnak, tehát szintetikus növényvédő szerekkel, gyomirtókkal, és műtrágyával nem terhelik a tőkéket és a környezetet. A cél a talaj és a szőlő természetes egyensúlyának fenntartását. A pincében is a lehető legkíméletesebb beavatkozásra törekednek, hogy a bor minél tisztábban tükrözze a termőhely karakterét. Ez a szemlélet az élő környezet és az emberi egészség megóvásáról szól valamint arról, mit hagyunk a jövő generációjára.
A borfogyasztási trendek az új generációkkal változnak, növekvő igény mutatkozik a bio borokra. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa által készített reprezentatív felmérés szerint a Z és Y generáció számára a boválasztás meghatározó eleme a fenntarthatóság megjelenése a termelésben.
Bio vagy natúr?
Gyakori, hogy a bio és natúr borokat egy lapon emlegetik. Fontos tudni, hogy bár a natúr bor alapelvárása, hogy bio szőlőből készüljön, mégsem ugyanaz a két elnevezés. A natúr bor minimális beavatkozással készül, mely során nem használnak természetes adalékot és nem szűrik, nem derítik a bort, emiatt az zavaros és íze jelentősen eltér a kereskedelmi forgalomból ismert borok zamatától. A bio bor esetén a borász jelen van, támogatja a folyamatot, melynek végeredményeképp egy tiszta, áttetsző ital kerül a palackba. A bio bor tehát nem egyenlő a natúr borral.
Hogy áll az Egri Borvidék a bio borokkal?
Az a jó hírünk, hogy az Egri borvidéken is vannak már olyan elkötelezett termelők, akik ezt az utat járják. A bio bor szerelmeseinek jó szívvel ajánljuk Bukolyi Marcell Organic Wines és a Böjt Borászat kiváló borait!
A Böjt Borászat 12 hektáron gazdálkodik Ostoros határában. 2016 óta műveli organikusan a szőlőit, a hivatalos bio minősítési folyamatot 2019-ben indították el. Öt év felügyelt és ellenőrzött gazdálkodás kellett ahhoz, hogy a hivatalos bio minősítést megszerezzék, így a 2024-es évjáratú boraik már viselhetik a bio jelzőt. Kínálatukban bio Egri Csillag és hamarosan debütáló bio Egri Bikavér is megtalálható, 2026-ban pedig első pezsgőjük is megjelent a piacon.
Bukolyi Marcell 2015-ben kezdte saját gazdaságát felépíteni, mára 14 hektáron termeli a saját maga által ültetett szőlőt a Nagy-Eged hegy lankáin. A kezdetektől fogva ökológiai gazdálkodást folytat. Úgy látja, a bio bor sok külföldi fogyasztónál alapelvárásként jelenik meg, és bízik benne, hogy hazánkban is egyre elterjedtebb lesz a vegyszermentes gazdálkodás. Talán épp ennek eredménye, hogy borait több mint 15 országba importálják, és évente összesen 30.000 palack bort értékesít itthon és külföldi piacokon egyaránt.
Mindkét pincészet boraival magasabb kategóriájú éttermekben és borbárokban lehet találkozni, de előzetes bejelentkezés alapján a birtokon is várják az érdeklődőket pincelátogatásra és borkóstolóra.
Szakmai csúcsra ért az Egri borvidék
Páratlan siker: 2025 minden nagy elismerését a bikavér és a csillag hazájának ítéltek
Újabb hatalmas szakmai elismerés érkezett az Egri borvidékre: Lamport Józsefet választották 2025-ben Az Év Bortermelőjévé. Ez a kiemelkedő siker azt jelenti, hogy…
Az Egri Borvidék büszkesége: Lamport József nyerte el az Év Bortermelője címet
Ismét rangos elismerés érte a borvidékünket: a Magyar Bor Akadémia „Minden idők legjobbjai – Év Bortermelője 2025” díj nyertese Lamport József, a Thummerer Pincészet főborásza!
A díj nemcsak a szakember egyéni teljesítményének szól, hanem az egész Egri Borvidék minőség iránti elkötelezettségét is fémjelzi.
Életút a szőlőtőkék között
Lamport József neve mára összeforrt a Noszvajon található Thummerer Pincészettel, ahol 2004 óta irányítja főborászként a szakmai munkát. A bor iránti szenvedélye azonban sokkal régebbre nyúlik vissza: édesanyja példáját követve már gyermekkorában eldőlt, hogy a szőlő és a bor világa lesz az ő útja.
A Kertészeti Egyetem elvégzése után a Törley pezsgőpincészetnél szerzett tapasztalatokat, ahol az ország különböző tájairól származó vörösborokkal dolgozhatott. Ez a széleskörű rálátás alapozta meg azt a szakmai magabiztosságot, amellyel később az egri terroirban rejlő lehetőségeket kezdte kibontani.
A minőség filozófiája: Bikavér és Csillag
Az Egri Bikavér Lovagrend tagjaként Lamport József hitvallása a szigorú fegyelem és a terméskorlátozás köré épül. Úgy véli, a régi és a mai Bikavérek közötti minőségi ugrás kulcsa – hasonlóan más nagy vörösborokhoz – a technológiai fegyelemben és a tökéletesen érett, válogatott alapanyagban rejlik.
Munkássága azonban nemcsak a vörösborokra korlátozódik. Aktív szerepet vállalt az Egri Bikavér méltó fehér párjának, az Egri Csillagnak a megalkotásában is, ezzel beírva nevét a borvidék modern kori történelmébe. Szakértelme és elhivatottsága az elmúlt két évtizedben számos hazai és nemzetközi elismeréshez segítette a Thummerer Pincészetet.
Illusztris társaságban
Az Év Bortermelője címért folyó versenyben idén is rendkívül erős mezőny gyűlt össze. Lamport József mellett a díj további várományosai voltak:
- Gere Zsolt (Villányi borvidék)
- Ipacs Szabó István (Villányi borvidék)
- Szentpétery Attila (Kunsági borvidék)
- Vesztergombi Csaba (Szekszárdi borvidék)
Mindannyian a magyar borászat meghatározó alakjai, akik saját borvidékükön a hagyományok őrzése mellett a folyamatos megújulást képviselik.
A Magyar Bor Akadémia döntése alapján a végső győztes kilétére december 5-én, egy sajtótájékoztató keretein belül került sor.
Az Egri Borvidék közössége egy emberként szurkolt Lamport Józsefnek, akinek már a jelölése is bizonyította: Eger ott van Európa és Magyarország bortérképének legkiemelkedőbb pontjai között.
Gratulálunk az elismeréshez!