Dr. Gál Lajos az egri csillagról
Miről ismerszik meg a nagy borvidék, milyen kommunikációs irány alakult ki a bormarketingben, és hogyan vált Gárdonyi Géza Eger legjobb marketingesévé? A Gárdonyi 100 Egri Borkóstoló Gálán dr. Gál Lajos által elmondott gondolatok foglalják össze az egri bikavér fehér párja, az egri csillag kialakulásának meghatározó szerepét.
Tisztelt Köztársasági Elnök Úr, Képviselő Úr, Alpolgármester Úr, Rektor Asszony és Rektor Úr!
Kedves Hölgyeim és Uraim!
Miről ismerszik meg a nagy borvidék? Többek között arról, hogy egyaránt van híres fehér- és vörösbora is. Az elmúlt ezer év igazolta, hogy a jóisten valószínű jókedvében volt, amikor az Egri borvidéket teremtette, mert ezen a tájon fehér, narancs, rozé, siller és vörös borszínből is lehet alkotni könnyű, jó ivású és testes, gazdag borokat is. Néhány „botritiszes évjáratban” pedig igen szép „aszú” jellegű borok is teremnek.
A magyar köztudatban benne van, hogy ha fehér-, akkor Balaton, Somló és Tokaj, ha vörösbor, akkor Villány, Szekszárd, Sopron. Ha kékfrankos, akkor Sopron, ha kadarka, akkor Szekszárd, ha cabernet-k, akkor Villány, és ha bikavér, akkor Eger. Viszont Egerhez párosítjuk a leánykát, illetve az Egri borvidék többi fehérborát, így a hárslevelűt Debrőről vagy az olaszrizlinget Egerszólátról.
Hogy Dobó István bort hozatott fel az elhíresült ostrom alatt a vár pincéiből, az megtörtént, mivel feljegyzések igazolják, hogy akkor ott bort tároltak. A leltárba azonban sajnálatos módon a borszíneket nem írták be.
A legenda mégis kialakult a bor által elvörösült szakállról, a nagyobb harci kedvről és az erőről, merthogy a bika vérét itták a várvédő harcosok.
Hogy mikor és hogyan született a bikavér bor, ezt máig nem sikerült hitelesen tisztázni.
Az is tény, hogy Magyarországon mindig is sok szőlőfajtát termeltek, ezáltal a bor nevében és karakterében a termőhely dominált. Egerben is sok szőlőfajtát termeltek mindig. Az 1860-as években egy felméréskor a Budai Állami Szőlőiskolának Heves megyéből 56 szőlőfajtát sikerült összegyűjteni.
Nálunk a filoxéravészig szinte csak vegyes telepítések voltak sok fajtával, legyen az fehérbort vagy vörösbort adó fajta. Ezeket egybe szüretelve készítették el az „igazi” küvét. Azaz igazi terroirborok teremtek akkor, és így van ez most is.
És a csillag hogy jön a képbe? Mint ahogyan már írtam, ha leányka, akkor Eger, ha hárslevelű, akkor Debrő, ha olaszrizling, akkor Egerszólát. Azonban ezen a három fajtán túl ma még további 29 fehérszőlő-fajtát lehet egrinek nevezni. Ennyi bort nehezen lehetne kommunikálni, értékesíteni.
Ha házasított vörösbora lehet és van egy borvidéknek, akkor miért ne lehetne fehér is? Már az 1990-es évek végén is egyetértettünk abban, hogy fehérborainknak is kellene egy közös név. Néhány nevet emlegettünk, de a gondolat elszunnyadt, mert az elsöprő vörösborboom a bikavérre fordította a figyelmünket.
A bormarketingben két erős kommunikációs irány alakult ki. Egyik a fajta nevéé, ami talán egyszerűbbnek és sikeresebbnek látszik, ugyanis a fajta neve adta betűsor erős kommunikáció, mert a fogyasztó által elvárt borkarakter is könnyen azonosítható a betűsorral.
A másik a termőhely neve. Ezen kommunikációs irányban azoknak van szerencséjük, akik már régóta ott vannak a piacon, és ismerté tették a termőhely nevét. Senkinek nem kell magyarázni Bordeaux-t vagy Chiantit sem.
Az egri bikavér is ehhez az irányhoz tartozik. Az egri bikavér a piacon fajtává (borfajtává) vált.
A fogyasztók, ha kiejtik a bikavér szót, általában azt Egerrel kezdik. Végső soron az egri bikavér így a termőhelynek, a borvidéknek a kommunikációja.
De térjünk vissza a fehérborokhoz! Kellett-e lépnünk? Korábban azt írtam, hogy az idő majd eldönti. Az első 10 év adatai igazolják is, hogy jó irányba léptünk az egri csillag megalkotásával. Ez is egy termőhelyi kommunikáció, merthogy az egri bikavér párja.
Persze még sokan mondják egri csillagoknak, Eger csillagának az egri csillagot. Nem baj, mert ez is erősíti a nevet. Azt a több mint 3000 pályázatból több lépcsőben kiválasztott nevet, amelyet ha már párosítani kell valamilyen földrajzi névvel, egyértelműen Egerhez társít a magyar köztudat.
Ezt követően sok vita után eldőlt, hogy az eredeti pályázati kiírásnak megfelelően az egri bikavér fehérborpárjaként az egri csillag egy speciális házasítás, száraz fehérbor, amelyben a termőhely Eger, vagy dűlőnév használata esetén a dűlő jellege jelenik meg. A bor legalább felerészben Kárpát-medencei fajtákból kell hogy legyen, és a muskotályos fajták aránya nem haladja meg a 30%-ot. Ezt az idei évben 20%-ra csökkentettük.
Kérdem én, hogyan hangoznának a következő bornevek: tokaji csillag vagy badacsonyi csillag, és hogyan hangzik az egri csillag? Az egyértelműségén senki sem vitatkozik.
Valószínű, hogy költséges és időigényes munkával bármely borvidék bevezethetné ezt a nevet. Nekünk, egrieknek ezt már Gárdonyi a nagy regény megírásával megtette. Nem is gondolta akkor, hogy ő lesz Eger legjobb marketingese.
Milyen lett az egri csillag? Karaktere, minősége egyre jobban alakul, fejlődik. Ne várja el senki, hogy minden termelőé azonos legyen. (Milyen unalmas lenne, ha ez történt volna.) Ráadásul a piacépítésnek és az igényeknek megfelelően már vannak különböző kategóriájú, így classicus, superior és egy dűlőben termelt grand superior borok. Hogy mennyi is?
2011-ben, az első piaci évben 442 hektoliter classicus bor készült. Tíz év múlva, 2021-ben classicus egri csillagból 4309 hektolitert, superiorból 185 hektolitert, a dűlőnevű grand superiorból pedig 117 hektoliter bort minősítettek. Ezek a számok elemzés nélkül is egyértelműek.
Van és volt már nemzetközi borversenyen aranyérmes csillagunk, és volt már a fehérborok TOP 12-jében borszakújságírók által beválasztott egri csillag is.
Ennél azonban fontosabb az, hogy a stílus az egriség, a gazdagabb, zamatosabb összetett, hosszú ízű fehérbor finom savassággal, egyre nagyobb volumenben megtalálható a polcokon.
A mai kommunikációs zűrzavarban és hangzavarban talán esélyünk van arra, hogy a híressé vált fajtaboraink (pinot noir, kékfrankos, chardonnay, olaszrizling, hárslevelű) csak színesíteni fogják azt a képet, amit a két „marketingernyő”, a két igazán egri bor, az egri bikavér és az egri csillag biztosít nekünk.
A végén hadd idézzem Gárdonyi Gézát:
„Csak az az óra a miénk, amelyikben jól érezzük magunkat, a többi az ördögé.”
Kívánom, hogy boraink a mai napon minden percünket-óránkat ne az ördögnek, hanem a jókedvnek, a jóistennek adják!
Köszönöm, hogy meghallgattak.
További cikkek
Szakmai csúcsra ért az Egri borvidék
Páratlan siker: 2025 minden nagy elismerését a bikavér és a csillag hazájának ítéltek
Újabb hatalmas szakmai elismerés érkezett az Egri borvidékre: Lamport Józsefet választották 2025-ben Az Év Bortermelőjévé. Ez a kiemelkedő siker azt jelenti, hogy…
Az Egri Borvidék büszkesége: Lamport József nyerte el az Év Bortermelője címet
Ismét rangos elismerés érte a borvidékünket: a Magyar Bor Akadémia „Minden idők legjobbjai – Év Bortermelője 2025” díj nyertese Lamport József, a Thummerer Pincészet főborásza!
A díj nemcsak a szakember egyéni teljesítményének szól, hanem az egész Egri Borvidék minőség iránti elkötelezettségét is fémjelzi.
Életút a szőlőtőkék között
Lamport József neve mára összeforrt a Noszvajon található Thummerer Pincészettel, ahol 2004 óta irányítja főborászként a szakmai munkát. A bor iránti szenvedélye azonban sokkal régebbre nyúlik vissza: édesanyja példáját követve már gyermekkorában eldőlt, hogy a szőlő és a bor világa lesz az ő útja.
A Kertészeti Egyetem elvégzése után a Törley pezsgőpincészetnél szerzett tapasztalatokat, ahol az ország különböző tájairól származó vörösborokkal dolgozhatott. Ez a széleskörű rálátás alapozta meg azt a szakmai magabiztosságot, amellyel később az egri terroirban rejlő lehetőségeket kezdte kibontani.
A minőség filozófiája: Bikavér és Csillag
Az Egri Bikavér Lovagrend tagjaként Lamport József hitvallása a szigorú fegyelem és a terméskorlátozás köré épül. Úgy véli, a régi és a mai Bikavérek közötti minőségi ugrás kulcsa – hasonlóan más nagy vörösborokhoz – a technológiai fegyelemben és a tökéletesen érett, válogatott alapanyagban rejlik.
Munkássága azonban nemcsak a vörösborokra korlátozódik. Aktív szerepet vállalt az Egri Bikavér méltó fehér párjának, az Egri Csillagnak a megalkotásában is, ezzel beírva nevét a borvidék modern kori történelmébe. Szakértelme és elhivatottsága az elmúlt két évtizedben számos hazai és nemzetközi elismeréshez segítette a Thummerer Pincészetet.
Illusztris társaságban
Az Év Bortermelője címért folyó versenyben idén is rendkívül erős mezőny gyűlt össze. Lamport József mellett a díj további várományosai voltak:
- Gere Zsolt (Villányi borvidék)
- Ipacs Szabó István (Villányi borvidék)
- Szentpétery Attila (Kunsági borvidék)
- Vesztergombi Csaba (Szekszárdi borvidék)
Mindannyian a magyar borászat meghatározó alakjai, akik saját borvidékükön a hagyományok őrzése mellett a folyamatos megújulást képviselik.
A Magyar Bor Akadémia döntése alapján a végső győztes kilétére december 5-én, egy sajtótájékoztató keretein belül került sor.
Az Egri Borvidék közössége egy emberként szurkolt Lamport Józsefnek, akinek már a jelölése is bizonyította: Eger ott van Európa és Magyarország bortérképének legkiemelkedőbb pontjai között.
Gratulálunk az elismeréshez!
Fiatal egri borász, aki a Bikavér jövőjét írhatja: Gál Tibor – Borászok Borásza 2025
„Én azért dolgozom, hogy a Bikavér legyen a legértékesebb egri bor, nyugodt megélhetést és presztízst adjon a termelőinek a bor világában.”
Gál Tibor – Borászok Borásza 2025
Mit jelent neked az, hogy az Egri Borvidéken dolgozhatsz?
Számtalan borvidéken volt lehetőségem dolgozni és tanulni az elmúlt években, de a szívem mindig hazahúzott. Ez egy megmagyarázhatatlan kapcsolat, tudod, hogy hol vagy otthon, hol érzed magad jól, hol vagy kiegyensúlyozott. Nekem ezt csak Eger adja meg. A családunk itt eresztett gyökeret, és szeretnék annyit adni ennek a vidéknek, hogy a gyermekeim ugyanezt érezhessék, amit én.
Hogyan definiálod az „egries” karaktert?
Az egri bor kétséget kizáróan egyedi. A jellemzően tufás talajnak köszönhetően minerális és ásványos, a hűvösebb klíma és a föld alatti pincelabirintusok miatt pedig úgy gyümölcsösek és vibrálóak, hogy közben koncentráltak, gazdagok és hihetetlenül elegánsak.
Hogyan viszonyultok a Bikavérhez – mit jelent nektek?
A Bikavér számomra az egyetlen igaz egri bor. Ez az a kifejeződés, ami egy személyben képes közvetíteni a borvidék különleges termőterületeit, a város kulturális sokszínűségét, turisztikai izgalmait és történelmi – irodalmi varázsvilágát. Ha egy szóban kellene leírni, mindazt, amiről a borvidék szól, akkor az a szó a Bikavér lenne.
Hol tart most, szerintetek, borvidéki szinten a Bikavérről való gondolkodás?
A Bikavérről gondolkodás rendkívül bátor dolog ma Egerben. A jelenlegi közízlés és divatok sok mindenkit elijesztenek ettől a markától, csak a legelkötelezettebbek vállalják ezt a különleges küldetést! A Bikavér nem csak egy bor. Ez A Bor. A sikeréhez nagyobb önfeláldozásra lenne szükség.
Milyen saját vagy közösségi célotok, küldetésetek van a Bikavérrel kapcsolatban?
Én azért dolgozom, hogy a Bikavér legyen a legértékesebb egri bor, adjon nyugodt megélhetést és presztízst a termelőinek a bor világában.
Az idei évben különleges összecsengésként több díjat is egri borászok nyertek el – mit jelent ez nektek?
Hogy jó úton haladunk. Ezt mi eddig is éreztük, de a nehezebb órákban mindig jól jön egy kis megerősítés. Ettől természetesen nem bízhatjuk el magunkat, de fontos és értékes ez a visszacsatolás a szakmától.