Dr. Gál Lajos az egri csillagról

Miről ismerszik meg a nagy borvidék, milyen kommunikációs irány alakult ki a bormarketingben, és hogyan vált Gárdonyi Géza Eger legjobb marketingesévé? A Gárdonyi 100 Egri Borkóstoló Gálán dr. Gál Lajos által elmondott gondolatok foglalják össze az egri bikavér fehér párja, az egri csillag kialakulásának meghatározó szerepét. 

Tisztelt Köztársasági Elnök Úr, Képviselő Úr, Alpolgármester Úr, Rektor Asszony és Rektor Úr!
Kedves Hölgyeim és Uraim!

Miről ismerszik meg a nagy borvidék? Többek között arról, hogy egyaránt van híres fehér- és vörösbora is. Az elmúlt ezer év igazolta, hogy a jóisten valószínű jókedvében volt, amikor az Egri borvidéket teremtette, mert ezen a tájon fehér, narancs, rozé, siller és vörös borszínből is lehet alkotni könnyű, jó ivású és testes, gazdag borokat is. Néhány „botritiszes évjáratban” pedig igen szép „aszú” jellegű borok is teremnek.

A magyar köztudatban benne van, hogy ha fehér-, akkor Balaton, Somló és Tokaj, ha vörösbor, akkor Villány, Szekszárd, Sopron. Ha kékfrankos, akkor Sopron, ha kadarka, akkor Szekszárd, ha cabernet-k, akkor Villány, és ha bikavér, akkor Eger. Viszont Egerhez párosítjuk a leánykát, illetve az Egri borvidék többi fehérborát, így a hárslevelűt Debrőről vagy az olaszrizlinget Egerszólátról.

Hogy Dobó István bort hozatott fel az elhíresült ostrom alatt a vár pincéiből, az megtörtént, mivel feljegyzések igazolják, hogy akkor ott bort tároltak. A leltárba azonban sajnálatos módon a borszíneket nem írták be.

A legenda mégis kialakult a bor által elvörösült szakállról, a nagyobb harci kedvről és az erőről, merthogy a bika vérét itták a várvédő harcosok.

Hogy mikor és hogyan született a bikavér bor, ezt máig nem sikerült hitelesen tisztázni.

Az is tény, hogy Magyarországon mindig is sok szőlőfajtát termeltek, ezáltal a bor nevében és karakterében a termőhely dominált. Egerben is sok szőlőfajtát termeltek mindig. Az 1860-as években egy felméréskor a Budai Állami Szőlőiskolának Heves megyéből 56 szőlőfajtát sikerült összegyűjteni.

Nálunk a filoxéravészig szinte csak vegyes telepítések voltak sok fajtával, legyen az fehérbort vagy vörösbort adó fajta. Ezeket egybe szüretelve készítették el az „igazi” küvét. Azaz igazi terroirborok teremtek akkor, és így van ez most is.

És a csillag hogy jön a képbe? Mint ahogyan már írtam, ha leányka, akkor Eger, ha hárslevelű, akkor Debrő, ha olaszrizling, akkor Egerszólát. Azonban ezen a három fajtán túl ma még további 29 fehérszőlő-fajtát lehet egrinek nevezni. Ennyi bort nehezen lehetne kommunikálni, értékesíteni.

Ha házasított vörösbora lehet és van egy borvidéknek, akkor miért ne lehetne fehér is? Már az 1990-es évek végén is egyetértettünk abban, hogy fehérborainknak is kellene egy közös név. Néhány nevet emlegettünk, de a gondolat elszunnyadt, mert az elsöprő vörösborboom a bikavérre fordította a figyelmünket.

A bormarketingben két erős kommunikációs irány alakult ki. Egyik a fajta nevéé, ami talán egyszerűbbnek és sikeresebbnek látszik, ugyanis a fajta neve adta betűsor erős kommunikáció, mert a fogyasztó által elvárt borkarakter is könnyen azonosítható a betűsorral.

A másik a termőhely neve. Ezen kommunikációs irányban azoknak van szerencséjük, akik már régóta ott vannak a piacon, és ismerté tették a termőhely nevét. Senkinek nem kell magyarázni Bordeaux-t vagy Chiantit sem.

Az egri bikavér is ehhez az irányhoz tartozik. Az egri bikavér a piacon fajtává (borfajtává) vált.

A fogyasztók, ha kiejtik a bikavér szót, általában azt Egerrel kezdik. Végső soron az egri bikavér így a termőhelynek, a borvidéknek a kommunikációja.

De térjünk vissza a fehérborokhoz! Kellett-e lépnünk? Korábban azt írtam, hogy az idő majd eldönti. Az első 10 év adatai igazolják is, hogy jó irányba léptünk az egri csillag megalkotásával. Ez is egy termőhelyi kommunikáció, merthogy az egri bikavér párja.

Persze még sokan mondják egri csillagoknak, Eger csillagának az egri csillagot. Nem baj, mert ez is erősíti a nevet. Azt a több mint 3000 pályázatból több lépcsőben kiválasztott nevet, amelyet ha már párosítani kell valamilyen földrajzi névvel, egyértelműen Egerhez társít a magyar köztudat.

Ezt követően sok vita után eldőlt, hogy az eredeti pályázati kiírásnak megfelelően az egri bikavér fehérborpárjaként az egri csillag egy speciális házasítás, száraz fehérbor, amelyben a termőhely Eger, vagy dűlőnév használata esetén a dűlő jellege jelenik meg. A bor legalább felerészben Kárpát-medencei fajtákból kell hogy legyen, és a muskotályos fajták aránya nem haladja meg a 30%-ot. Ezt az idei évben 20%-ra csökkentettük.

Kérdem én, hogyan hangoznának a következő bornevek: tokaji csillag vagy badacsonyi csillag, és hogyan hangzik az egri csillag? Az egyértelműségén senki sem vitatkozik.

Valószínű, hogy költséges és időigényes munkával bármely borvidék bevezethetné ezt a nevet. Nekünk, egrieknek ezt már Gárdonyi a nagy regény megírásával megtette. Nem is gondolta akkor, hogy ő lesz Eger legjobb marketingese.

Milyen lett az egri csillag? Karaktere, minősége egyre jobban alakul, fejlődik. Ne várja el senki, hogy minden termelőé azonos legyen. (Milyen unalmas lenne, ha ez történt volna.) Ráadásul a piacépítésnek és az igényeknek megfelelően már vannak különböző kategóriájú, így classicus, superior és egy dűlőben termelt grand superior borok. Hogy mennyi is?

2011-ben, az első piaci évben 442 hektoliter classicus bor készült. Tíz év múlva, 2021-ben classicus egri csillagból 4309 hektolitert, superiorból 185 hektolitert, a dűlőnevű grand superiorból pedig 117 hektoliter bort minősítettek. Ezek a számok elemzés nélkül is egyértelműek.

Van és volt már nemzetközi borversenyen aranyérmes csillagunk, és volt már a fehérborok TOP 12-jében borszakújságírók által beválasztott egri csillag is.

Ennél azonban fontosabb az, hogy a stílus az egriség, a gazdagabb, zamatosabb összetett, hosszú ízű fehérbor finom savassággal, egyre nagyobb volumenben megtalálható a polcokon.

A mai kommunikációs zűrzavarban és hangzavarban talán esélyünk van arra, hogy a híressé vált fajtaboraink (pinot noir, kékfrankos, chardonnay, olaszrizling, hárslevelű) csak színesíteni fogják azt a képet, amit a két „marketingernyő”, a két igazán egri bor, az egri bikavér és az egri csillag biztosít nekünk.

A végén hadd idézzem Gárdonyi Gézát:

„Csak az az óra a miénk, amelyikben jól érezzük magunkat, a többi az ördögé.”

Kívánom, hogy boraink a mai napon minden percünket-óránkat ne az ördögnek, hanem a jókedvnek, a jóistennek adják!

Köszönöm, hogy meghallgattak.