MENU

Borvidéki kisokos Budapesten

2022.05.11.
Ercsey Dániel

Telt ház előtt kezdődött meg az Egri borvidék bemutatkozásának első mesterkurzusa a Société Budapest földszinti termében, egy saroknyira az impozáns Szent István-bazilikától. 

A mesterkurzust három előadó tartotta, Tóth Katalin és Gál Lajos egri borászok mellett Mészáros Gabriella, hazánk első nemzetközi borakadémikusa igyekezett bemutatni Egert és az Egri borvidéket.

Kezdésként rögtön felmerült, hogy vajon Eger nem túlságosan közhelyszerű-e, hiszen mi más is lehetne nagyobb közhely az egri bikavérnél, de Mészáros Gabriella gyorsan rámutatott, hogy sokkal fontosabbak az adottságok, mint akár a borvidék mérete, akár az, amit az elmúlt 100 évben gondoltunk róla.

Számára például Eger a „lezser elegancia“ letéteményese, egy olyan borvidék, ahol a természet a legizgalmasabb oldalát tudja megmutatni, nemcsak a geológiai sokszínűségben, hanem a fekvésben, a kitettségben és a mikroklímában egyaránt.

Élettel töltjük meg a hagyományt

Közben az összegyűltek poharába megérkezett az első bor, és Tóth Katalin vette át a szót. Fontosnak tartotta elmondani, hogy bár az örökség, a tradíció lényeges eleme az egri boroknak és bortörténelemnek, mégis az az igazi kérdés, hogyan sáfárkodnak ezzel az örökséggel és mit visznek tovább belőle.

A Hegedűs a háztetőn című örökbecsű musicalben is a hagyományról énekel a haszid közösség, de a hagyomány önmagában nem képes megtartani a terméket, és végső soron a közösséget sem.

Katalin lényegesnek tartja, hogy tapasztalatokat szerezzenek a termelők a szőlőfajtákról, arról, hogy melyik hol és milyen művelésben mutatja meg leginkább a kedvező tulajdonságait, és még fontosabb, hogy a helyben már évszázadok óta termesztett fajtákra is figyeljenek, mert így lehet bekapcsolni a hagyományt a modern világ elvárásaiba.

Itt kapcsolódott be a mindig szerényen visszahúzódó Gál Lajos a beszélgetésbe. A borvidék geológiai sokszínűségét hangsúlyozva kiemelte a Nagy-Eged hegyet mint tengeri mészkőüledéket, a Tarna-völgyében található homokos területeket és a többi, riolittufán képződő talajt.

A 20 millió évvel ezelőtti vulkanikus működés kapcsán elmondta, hogy az utóvulkáni működés következtében gyakran az egymás mellett lévő dombok talajának kémiai összetétele is eltérő, ami természetesen megjelenik a borokban is.

A fekvés kapcsán megjegyezte, hogy bár Eger határozottan cool climate borvidék, vannak melegebb, már-már mediterrán mikroklímájú völgyek és lejtők, amelyek augusztus-szeptemberben kifejezetten melegnek számítanak, de a savak még itt is megmaradnak az éjszakai lehűlések miatt.

A konklúzió is az volt a borok kóstolása közepette, hogy ezek együttesen felelnek a hűvösen elegáns és egyben visszafogott egri borkarakterért.

Cool climate

A cool climate, vagyis hűvösebb klímájú borvidék szlogenre visszatérve Tóth Katalin elmondta, hogy ez napjainkban – meglátása szerint – jó hívószó lehet, az ültetvényekben pedig egyértelmű nyertese a kékfrankos és a kadarka. A hosszabb tenyészidő mélységet ad az egri boroknak, és helyzetbe hozhatja őket a nemzetközi borpiacokon is.

Az ikonikus egri borokra terelődött a szó, ami történelmileg is mindig házasítás volt, bár ez elmondható a legtöbb magyar borvidéki márkáról. Gál Lajos szerint Isten jókedvében teremthette a borvidéket, mert legyen szó akár sillerről vagy rozéról, fehérről vagy narancsborról, könnyed vagy testes vörösborokról, Egerben mindenből világszínvonalat tudnak termelni.

Az egri csillag kapcsán egy kicsit túlzónak tartja a szabályozásban megengedett 20 százalék illatos fajtát, de egyrészt ha a fogyasztók ezt keresik és szeretik, akkor maradjon így, másfelől úgy érzi, hogy a termelők a jövőben maguk fogják kérni ennek a csökkenését, ahogy tudatosabban keresik majd az egri bor arcát.

Mészáros Gabriellában felmerült a kérdés, hogy el kell-e markánsan választani Egerben a meszes és a vulkanikus talajokat, de Gál Lajos rögtön meg is válaszolta a felvetést. Szerinte a különbségek nem a települések, hanem a dűlők között vannak, úgyhogy szerencsésebb a dűlőkről beszélni, és ott elmondani, hogy éppen az adott dűlő milyen alapkőzeten fekszik.

Ez Eger

Ami az egri bikavért illeti, valamikor régen ez a bor a kadarkára épült, de amíg régen még 27.000 hektár kadarka volt az országban, ma csupán 274 hektár. A XIX. században az egri bor még a kadarkáról vagy a kadarka sillerről szólt, de a megváltozott fogyasztói szokások életre hívták a házasításokat, köztük a bikavért.

A bikavér Gál Lajos szerint nem más, mint az egri bor arca. „Ez Eger. Ennyi” – mondta a borász, hozzátéve, hogy a házasítás mindig jobb, mint a fajtabor, ezt diktálja a hagyomány, de a józan ész is. Az egri bikavér kapcsán kiemelte, hogy a filoxéra pusztítása a megbízható fajtákat hozta helyzetbe, így került központi szerepbe a kékfrankos és néhány francia világfajta is.

Szó volt még a hordóhasználatról és az érlelésről is, de abban minden résztvevő egyetértett, hogy bár két borral be lehet mutatni egy borvidéket – ez Egerben az egri csillag és a bikavér –, a fogyasztók mégis igénylik a különlegességeket, az izgalmat. Erre szolgálhat a jövőben a superior és a grand superior kategória.

A fiatalok bora legyen a classicus kategória, intenzív illatokkal és könnyed korttyal, a többi pedig szóljon a terroirról, ami Egerben és környékén kiemelkedő adottságú!

További cikkek

Gál Tibor lett 2025-ben a Borászok Borásza

2025.05.13.

Ezzel az elismeréssel a Kárpát-medence legjobb borászait díjazzák, melynek egyedisége és hitelessége abban rejlik, hogy maguk a díjra jelölt borászok választják meg a legjobbat évről-évre.

A díjat idén 19. alkalommal adták át ünnepélyes gála keretében Budapesten, a New York Palotában, Sulyok Tamás köztársasági elnök fővédnöksége mellett. Gál Tibor a díjat Bárdos Saroltától, a tavalyi győztestől vehette át.

A díjátadón Rókusfalvy Pál, a nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos – egyben a díj alapítója – hangsúlyozta, hogy a bor elsősorban kultúrát, nem pedig alkoholt jelent, és a magyar bor túlélésének záloga a kulturált borfogyasztás népszerűsítése. Kiemelte a generációváltás fontosságát is, hiszen a fiatal borászok szerepe meghatározó a magyar borkultúra jövője szempontjából.

A Borászok Borásza díj odaítélésének menete is különleges: Magyarország 50 legjobb borászának listáját a korábbi évek győztesei állítják össze, majd ők két fordulóban, egymás közül választják ki a végső győztest.

Az idei döntőbe az alábbi öt borász került: Balassa István (Tokaj), Gál Tibor (Eger), Ipacs Szabó István (Villány), Maurer Oszkár (Délvidék), Szászi Endre (Badacsony).

Gál Tibor a díjjal együtt megkapja a 19. csillagot a Borászok Borásza Csillagok Sétányán, amely Budapest szívében, a Zrínyi utcában található.

A díjátadón további elismeréseket is kiosztottak:

  • Jövő Borásza ösztöndíj: Peszlen Tamás Sándor borászhallgató nyerte el, aki egymillió forintos ösztöndíjat kapott külföldi szakmai gyakorlatra.
  • Borászok Barátja díj: Kézdy Dániel borgyűjtő, borkereskedő, szakértő kapta, aki tevékenységével kiemelkedően segíti a magyar borászokat és a magyar bor ügyét.

Gál Tibor hisz a minőségben, az értékmegőrzésben és a megújulásban is. A Gál Tibor Pincészet Eger egyik meghatározó borászata, amely a hagyományok és a modern szemlélet ötvözésével évről évre kiemelkedő borokat készít. 

Tibor személyes története is példaértékű: 40 évesen, első alkalommal került a legjobb öt közé, és már most a legfiatalabb, aki elnyerte ezt a rangos, kicsit életműdíj jellegű elismerést. A díj számára is meglepetés volt, hiszen a szakma egyik legnagyobb presztízsű kitüntetését kapta meg.

Remek helyre került a díj, mi szívből gratulálunk neki és kívánunk még sok szakmai sikert, elismerést!

(Fotó: MTI/Purger Tamás)

TOVÁBB

Az Egri Vár Bora 2025

2025.04.02.

Az Egri Vár Bora 2025 pályázatot az Egri borvidék bortermelői számára hirdették meg, hogy az Egri vár látogatói megismerhessék a borvidék három kiemelkedő borát.

A pályázatra palackozott egri védett eredetű borokkal lehetett nevezni, amelyek megfelelnek a magyarországi termékelőírásoknak. A borkiválasztás célja, hogy Magyarország leglátogatottabb vidéki múzeumának vendégei az Egri várban is megvásárolhassák a borvidék legjobb borait.

Pályázat és bírálat

Idén nyolc pincészet összesen 19 tétellel nevezett, amelyek között 8 csillag, 7 bikavér és 4 rozé szerepelt.

A borokat vakbírálattal értékelték március 25-én, Tarsoly József egri hegybíró elnökletével. A zsűri a harmonikus ízvilágot helyezte előtérbe. A bikavérek főként 2018–2022 közötti évjáratokból származtak, míg a rozék és csillagok többsége 2024-ben került palackba.

Győztesek

A 100 pontos rendszer alapján kategóriánként egy győztest választottak:

  • Egri Csillag kategória: Varsányi Pincészet – Egri Csillag Classicus 2024
  • Egri Rozé kategória: Ostoros Családi Pincészet – Egri Rozé 2024
  • Egri Bikavér kategória: Szuromi Családi Birtok – Egri Bikavér Superior 2021

Ezek a borok jogosultak viselni az „Az Egri Vár Bora 2025” címet, amelyet később az évszám megjelölésével továbbra is használhatnak.

Fotók: Egri vár

TOVÁBB

Ifj. Gál Tibor a Borászok Borásza díj várományosai között

2025.04.02.

A Borászok Borásza díj legszűkebb mezőnyébe kerülni hatalmas elismerés, a szakma ezzel a díjjal ismerheti el a munkát, amit Ifj. Gál Tibor és a Pincészet nap, mint nap elvégez.

A Borászok Borásza 50 fős jelöltlistáját február 28-án – a Borkonferencia keretein belül – hozták nyilvánosságra és azzal egyidőben, a Borászok Borásza Kóstoló Körön el is indították az elsőkörös szavazást.

A döntés joga az 50 jelölt kezében van, egy kétfordulós választási rendszerben ők választják ki maguk közül minden évben a Borászok Borászát.

Az Egri Borvidék szurkol Tibornak és izgatottan várjuk május 9-ét, amikor megismerhetjük a díjazottakat és a 19. Borászok Borászát.

További információk a versenyről ezen a linken keresztül érhetőek el:

borespiac.hu/2025/03/30/ok-oten-a-boraszok-borasza-dij-varomanyosai

TOVÁBB