Borvidéki kisokos Budapesten

Telt ház előtt kezdődött meg az Egri borvidék bemutatkozásának első mesterkurzusa a Société Budapest földszinti termében, egy saroknyira az impozáns Szent István-bazilikától. 

A mesterkurzust három előadó tartotta, Tóth Katalin és Gál Lajos egri borászok mellett Mészáros Gabriella, hazánk első nemzetközi borakadémikusa igyekezett bemutatni Egert és az Egri borvidéket.

Kezdésként rögtön felmerült, hogy vajon Eger nem túlságosan közhelyszerű-e, hiszen mi más is lehetne nagyobb közhely az egri bikavérnél, de Mészáros Gabriella gyorsan rámutatott, hogy sokkal fontosabbak az adottságok, mint akár a borvidék mérete, akár az, amit az elmúlt 100 évben gondoltunk róla.

Számára például Eger a „lezser elegancia“ letéteményese, egy olyan borvidék, ahol a természet a legizgalmasabb oldalát tudja megmutatni, nemcsak a geológiai sokszínűségben, hanem a fekvésben, a kitettségben és a mikroklímában egyaránt.

Élettel töltjük meg a hagyományt

Közben az összegyűltek poharába megérkezett az első bor, és Tóth Katalin vette át a szót. Fontosnak tartotta elmondani, hogy bár az örökség, a tradíció lényeges eleme az egri boroknak és bortörténelemnek, mégis az az igazi kérdés, hogyan sáfárkodnak ezzel az örökséggel és mit visznek tovább belőle.

A Hegedűs a háztetőn című örökbecsű musicalben is a hagyományról énekel a haszid közösség, de a hagyomány önmagában nem képes megtartani a terméket, és végső soron a közösséget sem.

Katalin lényegesnek tartja, hogy tapasztalatokat szerezzenek a termelők a szőlőfajtákról, arról, hogy melyik hol és milyen művelésben mutatja meg leginkább a kedvező tulajdonságait, és még fontosabb, hogy a helyben már évszázadok óta termesztett fajtákra is figyeljenek, mert így lehet bekapcsolni a hagyományt a modern világ elvárásaiba.

Itt kapcsolódott be a mindig szerényen visszahúzódó Gál Lajos a beszélgetésbe. A borvidék geológiai sokszínűségét hangsúlyozva kiemelte a Nagy-Eged hegyet mint tengeri mészkőüledéket, a Tarna-völgyében található homokos területeket és a többi, riolittufán képződő talajt.

A 20 millió évvel ezelőtti vulkanikus működés kapcsán elmondta, hogy az utóvulkáni működés következtében gyakran az egymás mellett lévő dombok talajának kémiai összetétele is eltérő, ami természetesen megjelenik a borokban is.

A fekvés kapcsán megjegyezte, hogy bár Eger határozottan cool climate borvidék, vannak melegebb, már-már mediterrán mikroklímájú völgyek és lejtők, amelyek augusztus-szeptemberben kifejezetten melegnek számítanak, de a savak még itt is megmaradnak az éjszakai lehűlések miatt.

A konklúzió is az volt a borok kóstolása közepette, hogy ezek együttesen felelnek a hűvösen elegáns és egyben visszafogott egri borkarakterért.

Cool climate

A cool climate, vagyis hűvösebb klímájú borvidék szlogenre visszatérve Tóth Katalin elmondta, hogy ez napjainkban – meglátása szerint – jó hívószó lehet, az ültetvényekben pedig egyértelmű nyertese a kékfrankos és a kadarka. A hosszabb tenyészidő mélységet ad az egri boroknak, és helyzetbe hozhatja őket a nemzetközi borpiacokon is.

Az ikonikus egri borokra terelődött a szó, ami történelmileg is mindig házasítás volt, bár ez elmondható a legtöbb magyar borvidéki márkáról. Gál Lajos szerint Isten jókedvében teremthette a borvidéket, mert legyen szó akár sillerről vagy rozéról, fehérről vagy narancsborról, könnyed vagy testes vörösborokról, Egerben mindenből világszínvonalat tudnak termelni.

Az egri csillag kapcsán egy kicsit túlzónak tartja a szabályozásban megengedett 20 százalék illatos fajtát, de egyrészt ha a fogyasztók ezt keresik és szeretik, akkor maradjon így, másfelől úgy érzi, hogy a termelők a jövőben maguk fogják kérni ennek a csökkenését, ahogy tudatosabban keresik majd az egri bor arcát.

Mészáros Gabriellában felmerült a kérdés, hogy el kell-e markánsan választani Egerben a meszes és a vulkanikus talajokat, de Gál Lajos rögtön meg is válaszolta a felvetést. Szerinte a különbségek nem a települések, hanem a dűlők között vannak, úgyhogy szerencsésebb a dűlőkről beszélni, és ott elmondani, hogy éppen az adott dűlő milyen alapkőzeten fekszik.

Ez Eger

Ami az egri bikavért illeti, valamikor régen ez a bor a kadarkára épült, de amíg régen még 27.000 hektár kadarka volt az országban, ma csupán 274 hektár. A XIX. században az egri bor még a kadarkáról vagy a kadarka sillerről szólt, de a megváltozott fogyasztói szokások életre hívták a házasításokat, köztük a bikavért.

A bikavér Gál Lajos szerint nem más, mint az egri bor arca. „Ez Eger. Ennyi” – mondta a borász, hozzátéve, hogy a házasítás mindig jobb, mint a fajtabor, ezt diktálja a hagyomány, de a józan ész is. Az egri bikavér kapcsán kiemelte, hogy a filoxéra pusztítása a megbízható fajtákat hozta helyzetbe, így került központi szerepbe a kékfrankos és néhány francia világfajta is.

Szó volt még a hordóhasználatról és az érlelésről is, de abban minden résztvevő egyetértett, hogy bár két borral be lehet mutatni egy borvidéket – ez Egerben az egri csillag és a bikavér –, a fogyasztók mégis igénylik a különlegességeket, az izgalmat. Erre szolgálhat a jövőben a superior és a grand superior kategória.

A fiatalok bora legyen a classicus kategória, intenzív illatokkal és könnyed korttyal, a többi pedig szóljon a terroirról, ami Egerben és környékén kiemelkedő adottságú!