MENU

Az egyediség kulcsa – a dűlős egri borok

2022.05.26.
Ercsey Dániel

A harmadik, egyben utolsó mesterkurzusra tartogatta az Egri borvidék a nagyágyúkat! Itt mutatták be a borvidék tervezett csúcsait, ahol mindenki az elérhető legjobbra törekszik minden tekintetben. Bár nem a borokról szólt az este, hanem inkább a mondandóról, de ezen a mesterkurzuson voltak olyan borok is, ahol elcsendesedett a terem, és elállt a szavunk.

A termőhely kötelez

A beszélgetés résztvevői Lőrincz György, Bukolyi Marcell és Bálint László voltak. Bukolyi Marci szinte rögtön magához ragadta a mikrofont, és azzal kezdte, hogy az Egri borvidéken az nem lehet piaci kérdés, hogy készítsenek-e dűlős borokat, mert a termőhelyek erre predesztináltak!

A termőhely szerinte erre egyenesen kötelezi a borászokat, olyan hihetetlenek az adottságok, amiket nem kihasználni egyenesen vétek. Csak abban lehet bízni, hogy ezt a fogyasztók is felismerik, és jól fogadják az elkészült borokat.

A hallgatóságban kissé kajánul felmerült, hogy könnyű annak, akinek csak a Nagy-Eged hegyen vannak területei, de Marci gyorsan eloszlatta a kételyeket: szerinte bár a borvidéken a Nagy-Eged tényleg különleges szerepet tölt be, elég csak arra gondolni, hogy ott mészkő alapkőzeten vannak a szőlők, szemben a többségében vulkanikus területekkel, de Eger nem csak az Egedről szól.

„Számtalan világklasszis dűlő van a borvidéken!“

– zárta a gondolatmenetet Marci, amire Lőrincz György szinte azonnal úgy válaszolt, hogy csak meg kell tanulni rajtuk gazdálkodni!

A lényeg a végeredmény

Innentől kezdve arra terelődött a szó, hogy bizony a helyes termesztéstechnológia megválasztása kulcskérdés, és ebben senkire nem tudnak támaszkodni a termelők, maguknak kell kitapasztalni, hogy mi működik és mi nem.

Egerben vannak olyan területek, ahol utoljára ötszáz éve volt szőlő, most mégis jónak tűnik, jól működhet, de nem tudnak róla semmit. Olyan területek is vannak, amiket esetleg rosszabb dűlőnek könyveltek el, pedig lehet, hogy csak a nem oda való fajtákat erőltették rajta, esetleg nem a megfelelő művelésmóddal vagy iskolázással.

Ráadásul a mennyiségi termelés és az ötéves tervek szocialista tervgazdálkodásában a meglévő információk is elvesztek, mondhatni újra kell tanulnia a borvidéknek a dűlőit! A lényeg viszont, ami miatt ez az egész egyáltalán szóba került, az a végeredmény, a bor, és innentől kezdve a fogyasztó mond ítéletet.

Ahogy Lőrincz György fogalmazott:

„A fogyasztót nem érdekli a befektetett munka, nem érdekli, hogy 1000 éves a szőlőterület, és már Szent István idejében is művelték, csak az érdekli, hogy eltérő karakterű-e az adott bor.“

Az élesztőhasználat kérdése

A hallgatóság ezen a ponton az élesztők felé terelte a beszélgetés fonalát. Egyáltalán megengedhető-e a fajélesztő használata a dűlős borok esetében? Nem fedi-e el túlságosan a dűlő egyedi karakterét?

Bukolyi Marci erre úgy reagált, hogy az élesztő kérdése szerinte eleve túl van démonizálva. Szerinte egy neutrális élesztő még egy organikus bor esetében is megengedhető. Fontos a vegyszermentes gazdálkodás, az alacsony hozam és az érett, egészséges szőlő, így lehet a legjobban bemutatni a termőhelyet. A technológia hiánya is bizonyos értelemben technológia, ami akár el is fedheti a termőhelyet…

A megfelelő fajták megtalálása

A cool climate mint hívószó és a klímaváltozás esetünkben pozitív hatásai itt is felmerültek, ahogy a kérdés is, hogy ha már a dűlős borokról van szó, mivel lehet még finomítani ezeknek a boroknak a karakterét. A termelők és Bálint László egyaránt úgy fogalmaztak, hogy a megfelelő fajták megtalálása lehet a kulcs.

Egy cabernet sauvignon eleve kevésbé alkalmas egy dűlő megmutatására, erre a syrah vagy a pinot noir megfelelőbbnek tűnnek, de Egerben a hangsúly a nemzetközi fajták helyett inkább a Kárpát-medencei fajtákra helyeződött át, főként a kékfrankosra, nem elfeledve, hogy az egri bor alapvetően egy házasítás.

A hordó megválasztása

Ezen a témán túllendülve szóba került még a megfelelő hordó megválasztása; érdekes, hogy a termelők mind egyetértettek abban, hogy az élénkebb egri savkarakterhez sokkal jobban passzolnak a medium+ vagy a heavy pörkölésű hordók.

„Ezekkel a savakkal csak ezek a hordók birkóznak meg”

– mondta Lőrincz György.

Eljutni a közönségig

De ami a legfontosabb, és ebben a jelenlévők segítségét is kérték, az a kommunikáció. A borász készíthet bármilyen jó bort, ha arról nem mondják el, vagy ha el is mondják, de nem jut el a közönségig, hogyan kell értelmezni, miért olyan, amilyen.

A Nagy-Eged-dűlőben például, mint azt megtudhattuk, 14% feletti alkoholnál sem száll el a pH, és a savak is élénkek maradnak. Ahogy Bukolyi Marci fogalmazott, a Nagy-Egeden „ott van meg az egyensúly“, a Nagy-Egedről készült borok „ott finomak“! Ezt viszont a mai világban, ahol a 13% alkohol már elrettentően soknak számít, fontos elmondani, akár úgy is – és talán úgy a legjobb –, hogy leülünk a fogyasztó mellé, és közösen kóstoljuk meg a borokat.

Ez a tanulási folyamat nem megspórolható sem a borászok, sem a fogyasztók, a borkedvelők részéről. A nevezett dűlő borait kóstolva, néma áhítatban csak egyetérteni tudunk. Az egyediségnek ára van – mind pénzben, mind időben. Jó lenne, ha a jövőben ezt felismerve a grand superior egri borok valóban méltó helyükre kerülnének a polcokon.

További cikkek

Igazi csapatmunka: Egri bikavér a Hungarikum Fesztiválon

2025.05.23.

Az egri bikavért – ahogy minden jó házasítást – az teszi kiemelkedővé, hogy a bennük lévő szőlőfajták együttműködése többet tud, összetettebb, több réteget felvonultató bort ad, mint amire az egyes alapborok önállóan képesek.

Pont ezért, bár az egri bikavérnek minden esetben kékfrankos alapra kell épülnie, a hozzá házasított legalább három másik szőlőfajtáknak köszönhetően a végső karakterében már nem egy szőlőfajta dominál. Új egység, új egyéniség jön létre: az egri bikavér.

A Hungarikum Bizottság hivatalosan 2017. március 21-én emelte a hungarikumok sorába az Egri Bikavért, és így a május 30 – június 1-e között megrendezésre kerülő Kecskeméti Hungarikum Fesztiválon az Egri Borvidék is képviselteti magát.

Hét kiemelkedő borászat kiváló Egri Bikavéreit kóstolhatják az odalátogatók:

A gasztronómiában, a színpadi műsorokban, a hagyományőrző programokban, bemutatókban is megelevenednek nemzetünk csúcsteljesítményei, a hungarikumok, amelyek különlegességük, egyediségük és minőségük folytán értékőrző- és teremtő üzenetet hordoznak, kifejezik a magyar életérzést.

TOVÁBB

Gál Tibor lett 2025-ben a Borászok Borásza

2025.05.13.

Ezzel az elismeréssel a Kárpát-medence legjobb borászait díjazzák, melynek egyedisége és hitelessége abban rejlik, hogy maguk a díjra jelölt borászok választják meg a legjobbat évről-évre.

A díjat idén 19. alkalommal adták át ünnepélyes gála keretében Budapesten, a New York Palotában, Sulyok Tamás köztársasági elnök fővédnöksége mellett. Gál Tibor a díjat Bárdos Saroltától, a tavalyi győztestől vehette át.

A díjátadón Rókusfalvy Pál, a nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos – egyben a díj alapítója – hangsúlyozta, hogy a bor elsősorban kultúrát, nem pedig alkoholt jelent, és a magyar bor túlélésének záloga a kulturált borfogyasztás népszerűsítése. Kiemelte a generációváltás fontosságát is, hiszen a fiatal borászok szerepe meghatározó a magyar borkultúra jövője szempontjából.

A Borászok Borásza díj odaítélésének menete is különleges: Magyarország 50 legjobb borászának listáját a korábbi évek győztesei állítják össze, majd ők két fordulóban, egymás közül választják ki a végső győztest.

Az idei döntőbe az alábbi öt borász került: Balassa István (Tokaj), Gál Tibor (Eger), Ipacs Szabó István (Villány), Maurer Oszkár (Délvidék), Szászi Endre (Badacsony).

Gál Tibor a díjjal együtt megkapja a 19. csillagot a Borászok Borásza Csillagok Sétányán, amely Budapest szívében, a Zrínyi utcában található.

A díjátadón további elismeréseket is kiosztottak:

  • Jövő Borásza ösztöndíj: Peszlen Tamás Sándor borászhallgató nyerte el, aki egymillió forintos ösztöndíjat kapott külföldi szakmai gyakorlatra.
  • Borászok Barátja díj: Kézdy Dániel borgyűjtő, borkereskedő, szakértő kapta, aki tevékenységével kiemelkedően segíti a magyar borászokat és a magyar bor ügyét.

Gál Tibor hisz a minőségben, az értékmegőrzésben és a megújulásban is. A Gál Tibor Pincészet Eger egyik meghatározó borászata, amely a hagyományok és a modern szemlélet ötvözésével évről évre kiemelkedő borokat készít. 

Tibor személyes története is példaértékű: 40 évesen, első alkalommal került a legjobb öt közé, és már most a legfiatalabb, aki elnyerte ezt a rangos, kicsit életműdíj jellegű elismerést. A díj számára is meglepetés volt, hiszen a szakma egyik legnagyobb presztízsű kitüntetését kapta meg.

Remek helyre került a díj, mi szívből gratulálunk neki és kívánunk még sok szakmai sikert, elismerést!

(Fotó: MTI/Purger Tamás)

TOVÁBB

Az Egri Vár Bora 2025

2025.04.02.

Az Egri Vár Bora 2025 pályázatot az Egri borvidék bortermelői számára hirdették meg, hogy az Egri vár látogatói megismerhessék a borvidék három kiemelkedő borát.

A pályázatra palackozott egri védett eredetű borokkal lehetett nevezni, amelyek megfelelnek a magyarországi termékelőírásoknak. A borkiválasztás célja, hogy Magyarország leglátogatottabb vidéki múzeumának vendégei az Egri várban is megvásárolhassák a borvidék legjobb borait.

Pályázat és bírálat

Idén nyolc pincészet összesen 19 tétellel nevezett, amelyek között 8 csillag, 7 bikavér és 4 rozé szerepelt.

A borokat vakbírálattal értékelték március 25-én, Tarsoly József egri hegybíró elnökletével. A zsűri a harmonikus ízvilágot helyezte előtérbe. A bikavérek főként 2018–2022 közötti évjáratokból származtak, míg a rozék és csillagok többsége 2024-ben került palackba.

Győztesek

A 100 pontos rendszer alapján kategóriánként egy győztest választottak:

  • Egri Csillag kategória: Varsányi Pincészet – Egri Csillag Classicus 2024
  • Egri Rozé kategória: Ostoros Családi Pincészet – Egri Rozé 2024
  • Egri Bikavér kategória: Szuromi Családi Birtok – Egri Bikavér Superior 2021

Ezek a borok jogosultak viselni az „Az Egri Vár Bora 2025” címet, amelyet később az évszám megjelölésével továbbra is használhatnak.

Fotók: Egri vár

TOVÁBB