MENU

Az alkotás szépsége motivál

2021.10.25.
Szabó Edit

Szinte hihetetlen, hogy a Demjénben található Egri Korona Borház alig negyedszázada nőtt ki a földből, és azóta már termáltó és szálloda is épült a pincészet szomszédságában. A vállalkozás tulajdonosa, Rácz József szívesen idézi fel a múltat, de a jövővel kapcsolatban is határozott tervei vannak.

Valóságos birodalom nőtt ki itt a földből, de minden a borászattal indult. Ön is beleszületett a szőlőbe és a borba, ahogyan az egri borászok többsége?

Egri vagyok, 450 évre tudom visszavezetni a családfámat. Az eltelt évszázadokban errefelé minden dolgos embernek volt szőlője, bora, a mi családunk sem volt kivétel ez alól. A gazdaember mindenfelé nagyon sokat dolgozott, de legalább télen pihent, Egerben azonban télen sem adatott meg a pihenés, mert akkor pincét vágtak az emberek. A város egy csodálatos fekvésű völgyben található, és a környékbeli dombokban több mint tizenötezer pince van, az alagútrendszer 120 kilométer hosszú, azt mind az egri emberek vágták.

Akkor biztosan Önt is gyerekkorától befogták a munkába…

Én már hároméves koromban a bakművelésű tőkét kötöztem. Később a Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban érettségiztem, a Kertészeti Egyetemen szereztem diplomát zöldség-dísznövény szakon, és 1975-ben kezdtem gyakornokként az Egri Csillagok Mgtsz-ben. Egész életemben a szőlővel foglalkoztam. 1980-ban indult a szakcsoporti rendszer, ötödmagammal én hoztam létre az ország első szőlész-borász szakcsoportját.

Mekkora volt az a szakcsoporti terület?

15,4 hektár szőlőt telepítettünk, megműveltük, a termésből bort készítettünk, és azt értékesítettük. Azután 1990-ben, amikor volt lehetőség a növekedésre, telepítettünk 270 hektár szőlőt, majd erre alapozva megépítettük az Egri Korona Borházat. Ha minden jól megy, hamarosan már 300 hektárra bővülünk.

Hol vannak ezek a szőlőterületek?

Mindegyik az egri történelmi borvidék része, Demjén, Kerecsend és Maklár határában.

Milyen szőlőt adnak az ültetvények?

Kék szőlő a 80%-a, kékfrankos, cabernet sauvignon, merlot, blauburger, néró, turán. A fehérek közül leányka, olaszrizling, hárslevelű és zenit terem a birtokunkon.

Mikor építették fel a borházat?

Az első Széchenyi Tervtől kaptunk 21 millió forint támogatást 2000-ben, azzal kezdtük meg az építkezést. 2002-ben már ide szüreteltünk. Teljesen zöldmezős beruházás volt, sejtettük, hogy van a területen termálvíz, de biztosak nem lehettünk benne.

Akkor még csak a borház épült meg, vagy az épület egy részét már eleve vendégfogadásra tervezték?

Eredetileg csak pincét és feldolgozót szerettünk volna, de folyamatosan változtak a dolgok. Abban az épületben, ahol most az étterem működik, szőlészeti múzeum kapott volna helyet, de egyre többen jöttek hozzánk bort kóstolni, amikor is megéheztek az emberek, így inkább étteremmé alakítottuk. Bizony, a borozgatások után sokan kérdezték, hogy itt lehet-e tölteni az éjszakát, így szálláshelyeket is kialakítottunk. Akkor meg az volt a probléma, hogy maradtak volna még több éjszakát, csak napközben nem volt mit csinálni. Viszont volt két termálkutunk, ezért eldöntöttük, hogy építünk egy fürdőt. Így jött létre ez a csodálatos termáltó a maga 3500 négyzetméteres vízfelületével. A víz 28-30 fokos, a tó közepén van egy kis fürdőház élményelemekkel, van még szauna, csúszda, strandröplabda, teniszpálya, szóval most már nem mondják, hogy unatkoznak két borkóstoló között.

Úgy tűnik, Ön tudja, hogy mire van szükségük az embereknek. Voltak a felmenői között vendéglátósok is?

Vendéglátósok nem, de ha az embernek van pincéje és benne bora, akkor vendégül látja a betérőket. A Szépasszony-völgyben még mindig megvannak azok a régi pincék, amiket a dédnagyapám vágott. Ott van a házunk is, amit a nagyapám 1920-21-ben épített, mögötte már mindenhol szőlőterületek voltak. Ott élek ma is a közelben, a múltamtól nem szakadtam el. Gyerekkoromban gyakran átmentem nagyapámhoz, olyankor én voltam a „pincemester”. Serényen töltögettem a bort a vendégeknek, mert ott egy pohár se lehetett soha üresen. Nagyapám nem beszélt csúnyán, de akkor nagyon meg tudott haragudni, ha kiürült a pohara, és én nem töltöttem újra.

Azt mondta, hogy az egész élete a szőlő és a bor körül forgott. Megtalálja az örömét ebben a hihetetlen komplexumban?

Engem az alkotás szépsége motivál. Ha már alkottunk valamit, nem születtünk hiába. A mi borászatunkban másfél millió palack bor készül évente, amelynek legnagyobb része a hazai áruházláncokba kerül, de Németországba, Angliába, Romániába, Csehországba, Kínába és Lengyelországba is szállítunk. A szőlőbe ma is kijárok, amikor csak tehetem. Szeretném fejleszteni az ültetvényeinket, mert növelnünk kell a munka hatékonyságát. Már régóta kombájnnal szüretelünk, de jó lenne megoldani a gépesítést minden területen, különben nem leszünk versenyképesek.

Na és a pince?

Modern, korszerű, minden igényt kielégítő. Van kádárüzemünk, a válogatott tételeinket új fahordókban érleljük. Kocsánytalan zempléni tölgyet használunk, az a legjobb, az ízvilága sokat ad a borainkhoz.

Mit tart a legfontosabb emberi értéknek?

A szeretetet.

Mi az, ami nélkül nem lehet élni?

Az ember társas lény, és a bor kiválóan alkalmas arra, hogy az emberek közötti kapcsolatteremtést elősegítse vagy még magasabb szintre emelje. Tehát a bor az, ami nélkül nem lehet élni.

Mi az, ami Önt tíz év múlva boldoggá tenné?

Ha minél több unokám lenne – most van útban a hatodik –, és ha az évszázadokra visszatekintő szőlőművelés és borkészítés akkor is stabil lábakon állna a családban. A lányom élelmiszeripari mérnök és borász, a három fiam műszaki egyetemet végzett. A tervek szerint a lányom viszi majd tovább a borászatot, gondolom, a fiúk segítségével. Remélem, akkor is folytatódnak az Egri Korona Borház sikerei, egyre több aranyérmes borunk lesz Bordeaux-ban, és egyre több vendégünk itt, Demjénben.

További cikkek

Ízek Viadala eredmények, avagy hol kóstolhatod meg a nyertes fogásokat év végéig

2024.11.07.

Az Egri Bikavér Ünnepi Napok gasztronómiai rendezvény sorozat mindent átfogó program eleme, az Ízek Viadala I Főzőverseny Egri Bikavérre hangolva volt idén októberben.

10 különböző Egri Borvidéki étterem versengett egymással októberben a vendégek és a zsűri kegyeiért Egri Bikavérhez készített finomságokkal.
Célunk az volt, hogy bevonjuk az éttermekbe járó közönséget a kóstolgatásba, népszerűsítsük az Egri Bikavért és a helyi gasztronómiát, valamint növeljük a közösségi élményt és vendég számot az éttermekben, cukrászdákban.

Előétel kategória
Arany minősítés: 1552 Étterem
Ezüst minősítés: Flamingo Bistro Bár

Főétel kategória
Arany minősítés: Lumen Étterem
Ezüst minősítés: Forst-Ház Étterem

Desszert kategória
Arany minősítés: Zsenge inFúzió
Ezüst minősítés: Trakta by Nomád

Közönség kedvence
Arany minősítés: Macok Bisztró
Ezüst minősítés: Sulyom Tájétterem

Tekintsd meg galériánkat az ünnepélyes eredményhirdetésről

Szívből ajánljuk, hogy kóstoljátok meg a nyertes fogásokat, azokban az éttermekben, amelyek arany minősítést kaptak az idei Ízek Viadala Főzőversenyen.

A nyertes fogások 2024.12.31-ig kóstolhatóak.

TOVÁBB

Mutatjuk kik és miért kaptak idén Egri Bikavérért díjat

2024.11.06.

Az Egri Bikavér Ünnepi Napok keretein belül, október 18-án rendeztük meg harmadik alkalommal az Egri Bikavér Vacsoraestet, amely során három személynek adtunk át Egri Bikavérért Díjat.

Az Egri Bikavér Vacsoraest megrendezésének egyik célja a díjátadás maga, túl azon, hogy szeretnénk megmutatni, mennyit fejlődött az Egri Bikavérek minősége, hogy milyen finom az Egri Bikavér.

EGRI BIKAVÉRÉRT DÍJAZOTTAK 2024

EGRI BIKAVÉRÉRT DÍJAZOTTAK 2024-Cseh-Andras

Cseh András és Cseh Andrásné

Az Egri Bikavér Ünnep ötlete 1996-ban született meg, és azóta az egri borvidék egyik legnagyobb hagyományőrző eseményévé vált. Az akkori Egri Bikavér Ünnepe Szent Donát Napján névre hallgató rendezvény alapítói Thummerer Vilmos, a Hegyközség elnöke; Dula Bence egri hegybíró; Bíró József, a Hotel Eger-Park igazgatója; Marosfalvi László, a Talizmán Étterem tulajdonosa; Barócsi Tibor, a Polgármesteri Hivatal irodavezetője; Bakondi Endre

Az első Bikavér Ünnep 1997-ben került megrendezésre Eger szívében, a Dobó téren, ahol 12 borászat és 12 étterem vett részt, bemutatva kézműves borokat és ételkülönlegességeket. Olyan ikonikus helyek is megjelentek, mint a Gundel Étterem, amelynek saját egri borászata és Bikavére volt Hagymási József vezetésével.
A rendezvény központi eleme az ételek és borok harmonizálása volt, amit egy szakértő zsűri értékelt. A fesztivál kizárólag Egri Bikavéreket mutatott be, és óriási sikert aratott. Ennek eredményeképpen döntés született a rendezvény évenkénti megismétléséről, amely hagyományt teremtett.

Ma azonban különösen fontos napot ünneplünk, hiszen olyan személyeket is köszönthetünk, akik kiemelkedő munkájával, elkötelezettségével és szenvedélyével gazdagították aktívan hosszú évtizedekig nemcsak az Egri Bikavér hagyományát, hanem a magyar borgasztronómia egészét is.

EGRI BIKAVÉRÉRT DÍJAZOTTAK 2024-Gal-Lajos

Dr. Gál Lajos

Dr. Gál Lajos elévülhetetlen érdemeket szerzett az egri borok, ezen belül az egri bikavér eredetvédelmi rendszerének és szabályzatának kidolgozásában.
Évtizedeken keresztül volt meghatározó tagja a borvidék irányító testületének és a mai napig elismert szaktekintélye a borvidék termelői közösségének. Az általa javasolt eredetvédelmi rendszer és a termékleírások alapul szolgáltak minden magyarországi borvidék számára is.

Aktív pályája során több év tudományos kutatómunkát áldozott az egri bikavér fejlesztésére. Doktori dolgozatát AZ EGRI BIKAVÉR MINŐSÉGFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI címmel védte meg a budapesti Corvinus Egyetemen.
A bortermelés során is kiemelten foglalkozik az Egri bikavérrel. Az általa termelt és jegyzett borok magas minőségben, méltó módon képviselték és képviseli az egri borvidéket.

EGRI BIKAVÉRÉRT DÍJAZOTTAK 2024-04

Szívből gratulálunk a díjazottaknak,
EBHT

TOVÁBB

Az Érsek Istállója

2024.10.04.

Már mutattunk pár képet a csodásan felújított Érsekudvarról és a Pátriárka Étteremről, ami az Egri Bikavér Ünnepi Napok vacsoraest és Grand Kóstolófesztivál programjainak ad helyet október 18-án és 19-én. Node ennek a barokk épületegyüttesnek a története sem mindennapi – megér egy posztot.

El tudjátok képzelni, hogy ezt a hatalmas boltozott csarnokot az 1770-es évek végétől 100 évig az egri püspököket, majd érsekeket és vendégekeit szállító hintók elé fogott paripák és egyéb gyönyörű lovak élvezhették? Ez volt ugyanis Eszterházy Károly, a líceumot is építtető, műgyűjtő érsek istállója.
Kapcsolódtak hozzá kocsiszínek és hintógarázsok. Amikor a hintókból kiszálltak a vendégek az érseki palota kapualjában, a kocsisok ide, az Érsekudvarba hajtottak át és pihentek meg. A Pátriárka étteremmel szembeni épületben lakott a palota személyzete. Nagy élet volt itt a 19. században. A 20. században az egyházmegyei gyűjtemény és levéltár, a Pátriárka helyén kegytárgybolt és más kisebb boltok, oktató helyiségek működtek. A parkosított udvar a szökőkúttal pedig kiváló randi helyszín volt. Majd sokáig zárva voltak a hatalmas vaskapuk, csendben várva a felébredést, ami ebben az évben jött el 6 évnyi felújítás után.

érsek udvar anno
Érsekudvar anno
érsekudvar_bartus jános
Érsekudvar felújítás után

A bor mindvégig jelen volt itt. A Pátriárka éttermet hatalmas pince tartja. Az érseki pincerendszer pedig a belváros jelentős része alatt kacskaringózik. A kommunista, majd szocialista időszakban pedig az érseki palotát az állam a borforgalmi vállalat használhatta.

Az Egri Bikavér Vacsoraesten és a Grand Kóstoló Fesztiválon járjátok be az Érsekudvart, borozzatok a szökőkútnál, fedezzétek fel a Pátriárka éttermet és feltétlenül simítsátok meg a csodás oszlopokat. Ünnepi alkalomhoz illő kiállítással és díszítéssel is készülünk.

TOVÁBB