Áder János gondolatai a Gárdonyi emlékborról
Gárdonyi Géza halálának 100. évfordulójára való megemlékezés és az egri borászközösség erősítésének jegyében születtek meg a Gárdonyi 100 Összefogás Borok.
Augusztus 13-án az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Líceum dísztermében került megrendezésre a Gárdonyi 100 Egri Borkóstoló Gála, ahol először találkozhattak az érdeklődők a Gárdonyi 100 Összefogás Borainak fehér tételével, a 2021-es évjáratú Gárdonyi 100 Egri Csillag Superiorral.
A gála díszvendége Áder János korábbi köztársasági elnök volt, aki az alábbi gondolatokkal tisztelgett Gárdonyi Géza emléke előtt.
Amikor Pajtók Gábor felkért a mai köszöntő megtartására, épp Erdélybe készülődtünk, és olvasnivalót kerestem a hosszú útra.
Gárdonyi Géza. Eger. Borkóstoló.
Kézenfekvő volt, hogy újra elolvassam az Egri csillagokat. A sokszor csalódást keltő, úgynevezett sikerkönyveket futószalagon gyártó korunkban élmény volt megtapasztalni, hogy Gárdonyi regénye ma is izgalmas, az érdeklődő figyelmét folyamatosan lekötő olvasmány.
A két kötet, amit magammal vittem, a Millenniumi Könyvtár sorozatban jelent meg, és Rónay László írt hozzá rövid ismertetőt:
„Az Egri csillagok a műfaj klasszikus remeke.
Nem történetszemléletének mélységével, a korábrázolásban rejlő aktuális tendenciák kifejezésével lett Gárdonyi életművének csúcsa, hanem mert ebben a művében meg tudta teremteni a nemzeti mitológiát.
Ennek sarokköve az egyszerű emberek hősies helytállása, halált megvető bátorsága és tiszta érzésvilága.
Azoknak a hétköznapi erényeknek a becsületét állította vissza, amelyeket a századvég kérdésessé tett.
Az elbizonytalanodó, kétkedő, illúziót vesztő világban Bornemissza Gergely Gárdonyi alakjával visszaállította a hagyományos értékrendet.”
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Amikor száz esztendővel ezelőtt, 1922-ben meghalt Gárdonyi Géza, nemcsak hatalmas írói életművet hagyott hátra, hanem egy jókora rejtélyt is. Hagyatékából ugyanis előkerült egy különös kötet.
No, nem egy titkos borkódex vagy kóstolónapló… De azért a könyv körül így is nagy volt az irodalmi izgatottság. Főleg azért, mert az írásból nem lehetett érteni semmit.
Hieroglifáknak látszó jelekkel, krikszkrakszokkal volt teli. Minden egyes oldala kézírással, mégpedig Gárdonyi Géza saját titkosírásával íródott. Amihez azonban nem volt feloldókulcs.
Sokan tudták Gárdonyiról, hogy kitalált magának egy saját gyorsírásfélét. (Egyszer állítólag egy kellemetlenkedő, magánéletét firtató újságírónak ezzel a kóddal válaszolt.) De senki nem ismerte a jelek megfejtését – az író nem kötötte azt az utókor olvasójának orrára.
Majdnem ötven esztendőbe telt, mire sikerült megfejteni a furcsa rajzolatokat. Kiderült, hogy az voltaképpen egy napló. Az irodalomtudomány úgy nevezte el: Titkosnapló.
Hétköznapi jegyzetek, különböző eseményekre adott rövid reflexiók, emlékeztetők éppúgy akadnak benne, mint kiérlelt életbölcsességek. Vagy Gárdonyi gondolatai írásról, irodalomról. És igen, olykor ételről-italról is.
Ezek között a pompás mondatok között találni azt is, amelynek látszólag semmi köze a borhoz, és így szól:
„Az író hatalma nem abban rejlik, amit mond,
hanem amit az olvasó fantáziájával mondat:
ahogy az olvasó fantáziáját működteti.”
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Gárdonyi titkosnaplós gondolatát vetítsük az írókról a borászokra!
Ki nem hallott már odaadó borkészítőt beszélni termésről, évjáratról, testességről vagy ízjegyekről. Vagyis mindarról, ami a hivatása, szerelmetes munkája, s ami egy ígéretes palackban válik valósággá.
Majd elérkezik a kóstolás pillanata. Amikor kiderül, hogy érzünk-e a bor megízlelése közben bármit abból, amit készítője megálmodott, azaz működteti-e a fantáziánkat.
Mint minden bornak, a Gárdonyi 100 fantázianevű bornak is van saját története. Az író halálának századik évfordulóján a legjobb egri borászatok egy közös bor megalkotásával kívántak tisztelegni Gárdonyi Géza emléke és az ő kedves borvidékének értékei előtt.
Ebben a borban benne van mindaz, amit a készítők tudnak Egerről, erről a borvidékről, az itteni dűlőkről, erről a semmi máshoz nem hasonlítható földről.
Gárdonyi esetében a bort elővenni és az asztalra tenni egyáltalán nem ördögtől való. Egri polgárként maga is szőlőbirtokos lett, és lelkes, de okos borivó volt. Népszerű színdarabot is írt A bor címmel. És verset arról, hogyan adta ajándékul az Isten személyesen Noénak a borkészítés titkát.
Így Gárdonyinál Noé a valaha élt legnagyobb „feltaláló”. A borivás pedig egyenesen szakrális cselekedet, Krisztus pedig a kehelybe öntött bor megszentelője. A borkészítés az ember szövetsége az égiekkel: az örök boldogság földi elővételezése.
„Azért teremtett az Isten venyigét – mondja Gárdonyi –, hogy könnyebben megérthessük az igét.”
Az író az Egri csillagokban külön figyelmet szentelt a várvédők borkészletének, jelezve, hogy a várpince hordói az ostrom során tartalmazták a szükséges, napi fejenkénti 4 liter bort. Sok ez vagy kevés? Az egri hősöknek mindenesetre megsokszorozta az erejét.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Gárdonyi A bor című színdarabja kéziratának elejére ezt írta:
„… szóból kell a legkevesebb.”
Érdekes gondolat valakitől, aki íróként a szavakból élt. Ugyanakkor sokra becsülte a szavakkal való takarékos bánásmódot.
Ezért aztán a szót én sem szaporítom tovább, hogy minél hamarabb a szóból legyen kevesebb – a cselekvésből, zenéből, összefogásból, borközösségből, a fantáziánkat megmozgató nemes nedűből valamivel több.
Isten éltesse az egri borászokat!
Gárdonyi 100 borbemutató
Eger, 2022. augusztus 13.
További cikkek
Szakmai csúcsra ért az Egri borvidék
Páratlan siker: 2025 minden nagy elismerését a bikavér és a csillag hazájának ítéltek
Újabb hatalmas szakmai elismerés érkezett az Egri borvidékre: Lamport Józsefet választották 2025-ben Az Év Bortermelőjévé. Ez a kiemelkedő siker azt jelenti, hogy…
Az Egri Borvidék büszkesége: Lamport József nyerte el az Év Bortermelője címet
Ismét rangos elismerés érte a borvidékünket: a Magyar Bor Akadémia „Minden idők legjobbjai – Év Bortermelője 2025” díj nyertese Lamport József, a Thummerer Pincészet főborásza!
A díj nemcsak a szakember egyéni teljesítményének szól, hanem az egész Egri Borvidék minőség iránti elkötelezettségét is fémjelzi.
Életút a szőlőtőkék között
Lamport József neve mára összeforrt a Noszvajon található Thummerer Pincészettel, ahol 2004 óta irányítja főborászként a szakmai munkát. A bor iránti szenvedélye azonban sokkal régebbre nyúlik vissza: édesanyja példáját követve már gyermekkorában eldőlt, hogy a szőlő és a bor világa lesz az ő útja.
A Kertészeti Egyetem elvégzése után a Törley pezsgőpincészetnél szerzett tapasztalatokat, ahol az ország különböző tájairól származó vörösborokkal dolgozhatott. Ez a széleskörű rálátás alapozta meg azt a szakmai magabiztosságot, amellyel később az egri terroirban rejlő lehetőségeket kezdte kibontani.
A minőség filozófiája: Bikavér és Csillag
Az Egri Bikavér Lovagrend tagjaként Lamport József hitvallása a szigorú fegyelem és a terméskorlátozás köré épül. Úgy véli, a régi és a mai Bikavérek közötti minőségi ugrás kulcsa – hasonlóan más nagy vörösborokhoz – a technológiai fegyelemben és a tökéletesen érett, válogatott alapanyagban rejlik.
Munkássága azonban nemcsak a vörösborokra korlátozódik. Aktív szerepet vállalt az Egri Bikavér méltó fehér párjának, az Egri Csillagnak a megalkotásában is, ezzel beírva nevét a borvidék modern kori történelmébe. Szakértelme és elhivatottsága az elmúlt két évtizedben számos hazai és nemzetközi elismeréshez segítette a Thummerer Pincészetet.
Illusztris társaságban
Az Év Bortermelője címért folyó versenyben idén is rendkívül erős mezőny gyűlt össze. Lamport József mellett a díj további várományosai voltak:
- Gere Zsolt (Villányi borvidék)
- Ipacs Szabó István (Villányi borvidék)
- Szentpétery Attila (Kunsági borvidék)
- Vesztergombi Csaba (Szekszárdi borvidék)
Mindannyian a magyar borászat meghatározó alakjai, akik saját borvidékükön a hagyományok őrzése mellett a folyamatos megújulást képviselik.
A Magyar Bor Akadémia döntése alapján a végső győztes kilétére december 5-én, egy sajtótájékoztató keretein belül került sor.
Az Egri Borvidék közössége egy emberként szurkolt Lamport Józsefnek, akinek már a jelölése is bizonyította: Eger ott van Európa és Magyarország bortérképének legkiemelkedőbb pontjai között.
Gratulálunk az elismeréshez!
Fiatal egri borász, aki a Bikavér jövőjét írhatja: Juhász Ádám – Az Év Egri Bortermelője 2025
„Nekünk a Bikavér az egri identitás kulcsa.”
Juhász Ádám – Az Év Egri Bortermelője 2025
Mit jelent neked az Egri Borvidék?
Az Egri Borvidéken dolgozni számomra egyszerre lehetőség és felelősség. Lehetőség, hiszen Eger évszázados borkultúrája, dűlői, klímája, a szőlőfajták olyan karaktert adnak a borainknak, amely minden palackban egyediséget hordoz. Felelősség, hogy igyekezzek vinni valami újat, valami előre mutatót, hogy az Egri Borvidék is tovább fejlődhessen, és ne csak múltját őrizzük, hanem jelenét és jövőjét is építsük. Számomra az Egri Borvidéken alkotni azt jelenti, hogy ismerem és tisztelem a hely adottságait (dűlők, talajok, klíma), a hagyományokat (pl. az Egri Bikavért), ugyanakkor nem ragaszkodok automatikusan a múlthoz – hanem merek újítani, innovatív lenni
Hogyan definiáljátok az „egries” karaktert?
Kékfrankos-alapú elegancia, feszes sav, finom bor, dűlők megjelenése és tiszta, modern borászati megfogalmazás, ami nem „nehézkes”, hanem energikus vörösbor. A Kékfrankost identitásképző fajtának tartom a bikavér-gondolkodásban, ezt következetesen képviselem és szeretném, ha a múltat „kiradírozó”, új stílusú egri vörösök irányába tudnám terelni a fogyasztókat
Hogyan viszonyultok a Bikavérhez – mit jelent nektek?
Nekünk a Bikavér az egri identitás kulcsa: tudatos házasítás, kékfrankos dominancia, arányokra épülő struktúra és olyan hordóhasználat, ami a gyümölcsöt nem fedi el, hanem kíséri. A prémium tételünk kézzel szüretelt alapanyagból, kékfrankos és nemzetközi fajták házasításából készül. Az erős alapokra modern precizitással építkezem.
Hol tart most szerinted a borvidéken a Bikavérről való gondolkodás?
A borvidéken erősödik a tudatos minőségi piramis és egyre karakteresebb bikavérek készülnek. Az egri közösség kommunikációja fókuszáltabb lett (négy évszakos programok, nagykóstolók, szakmai bemutatók), ami egységesíti az üzenetet a fogyasztók felé. A 2025-ös Bikavér Ünnepi Napok programsorozat is ezt a közös narratívát viszi tovább.
Milyen saját vagy közösségi célotok, küldetésetek van a Bikavérrel kapcsolatban?
A megbízhatóság a márka kulcsa ezért stabil, évjáratokon átívelő magas minőséget kell tudnunk termelni. Nagyon fontos, hogy a stílus tolódjon a nagyobb Kékfrankos dominancia és precíz házasítási arányok irányába. A fogyasztói megértés erősítése érdekében az egymástól könnyen megkülönböztethető kategóriák, könnyen érthető üzenetek és edukáció nagyon felértékelődik a jövőben. Végül, a legmagasabb minőségű bikavéreknél tovább kell erősíteni a dűlők megismertetését a fogyasztókkal.
Az idei évben különleges összecsengésként több díjat is egri borászok nyertek el – mit jelent ez nektek?
Nagyon fontos visszajelzés, egy megerősítés: azt jelzi, hogy jó az út, amin járunk. A jövőre nézve inspiráció és motiváció, ami új lendületet ad, hogy még jobban dolgozzunk – nem elég megállni a jelenlegi szinten, hanem tovább kell lépni. Számomra a díjak nem célok önmagukban, hanem mérföldkövek, visszajelzések, és ösztönzők, hogy tovább menni érdemes. Reméljük, hogy a következő években még többször állhatunk ilyen elismerések mögött – nem csak személyesen, hanem közösségi, borvidéki szinten is.