MENU

A tökéletességre törekszem

2021.11.02.
Szabó Edit

Harmincéves kora előtt egyáltalán nem ivott bort, most pedig párjával, Vandával együtt az egyik legkedvesebb egri pincét viszi Kerenszky Attila. A Szépasszony-völgyben található Wanda Borház teraszán arról mesélt, hogyan került a borok közelébe, hogyan vált szegediből egrivé és szakácsból borásszá.

A legtöbb egri borász a városban vagy a környékén nőtt fel. Neked is voltak egri gyökereid?

Nem dicsekedhetek ilyesmivel, nekem Szegeden teltek a gyermekéveim. A szüleim a vendéglátásban dolgoztak, édesanyám először a Virág cukrászdát, édesapám az Új Hungária Szálló konyháját vezette, aztán az Alabárdos éttermet vitték együtt. Én is vendéglátós szerettem volna lenni, de ők mindenáron le akartak róla beszélni. Azt mondták, se hétvége, se ünnepnap, ne akarjam magamnak ezt a rabságot.

Sikerült lebeszélniük?

Nem igazán. Néhány év múlva az Alabárdos étterem konyhájában kötöttem ki, de addig még történt egy s más. Versenyszerűen dzsúdóztam, leérettségiztem, londiner lettem egy szegedi szállodában, esténként meg ott álltam az ajtóban a Szőke Tisza hajón, ahol a diszkókat rendezték. Jól kerestem, tizenkilenc évesen már megvettem magamnak az első Ladát.

Balhés gyerek voltál?

Azt nem mondanám. Nem kerestem a bajt, de ha úgy adódott, megoldottam a helyzetet.

Hogyan kerültél az Alabárdos étterem konyhájára?

Az Alabárdos a hatvanas évek közepén nyílt, nagyapám vezette a borozó részét. Nem édes nagyapám volt, de esküszöm, hogy hasonlítottam rá. Szmokingban, csokornyakkendőben dolgozott, ő volt kint a vendégtérben, nagymamám a söntésben készítette elő a zsíros kenyeret meg a sajtos rolót. Apukám az éttermi részt vitte, anyukám pedig a pultban és a konyhán is dolgozott. Ebben nőttem fel. A nagyapám halála után az igazgató megkérdezte, mit szólnék hozzá, ha odaadná nekem a borozót. Nagyon lelkes lettem, de apukám azt mondta, szó se lehet róla. Ha már mindenáron ott akarok dolgozni, kezdjem a konyhán. Így lettem húszévesen szakács az Alabárdosban.

Szeretted?

Imádtam. Apu mestercukrász és szakács is egyben, az ő receptjei alapján készült minden étel, ő volt az üzletvezető, mi főztünk egy szakács kollégával és anyuval hárman. Herendi készlettel terítettünk, metszett kristálypoharakból kínáltuk a bort – akkor még nem tudtuk, hogy van annál jobb is. Özönlöttek a vendégek. Így telt el néhány év az életemből, és közben megszereztem a szakács-cukrász-felszolgáló középvezetői képesítést.

Hogy lehet, hogy nem ragadtál ott?

Egy szerelem miatt Budapestre költöztem, és nyitottam egy éttermet Telkiben. Mindez 1999-ben történt, akkor még nem volt mindennapos, hogy egy étteremben olasz kávét meg Riedel poharat tesznek eléd, de mi nem adtuk alább. Ott kerültem közelebbi ismeretségbe a borokkal.

Ki vezetett be a borok világába?

Egyszer betévedt az étterembe Hantos László, aki akkor már a Riedel poharak forgalmazásával foglalkozott. Vele kezdtem el bort kóstolni, aztán később is kapcsolatban maradtunk. Amikor megbíztak a Tinto Fino Boráruház borválasztékának kialakításával, őt kértem meg, hogy segítsen.

Mi lett az étteremmel?

Elúszott. Telki gazdag falu, de azt akkor még nem tudtam, hogy oda csak aludni járnak az emberek. Drága volt a bérleti díj, magánszemélytől vettem fel kölcsönt, és nem tudtam visszafizetni. 2003 februárjában zártunk be végleg.

Hogyan kerültél Egerbe?

Ide is a szerelem hozott. Amikor a Tinto Fino választékát összeállítottuk, az egri Balla Pincészettől is vásároltunk borokat. Egy alkalommal nem a borász, hanem a felesége hozta fel a szállítmányt, és kiderült, hogy a borász meghalt autóbalesetben. Így ismertem meg Vandát, miatta jöttem Egerbe, és később összekötöttük az életünket.

Továbbvittétek a régi pincét?

Egy darabig meghagytuk a régi nevet, de úgy tizenkét éve már Wanda Borház néven ismernek bennünket. A logónkban benne van egy stilizált Ankh-kereszt, az újjászületés jelképe.

Ki készíti a borokat?

Természetesen én. Elvégeztem a borásztechnológusi szakot az Eszterházy Egyetemen. Hét és fél hektár a szőlőterületünk, az ültetvények az Egeden, a Sík-hegyen és Andornaktálya határában terülnek el. A leányka, a szürkebarát, a kékfrankos, a cabernet franc és a merlot a sajátunk, a pinot noirt és a syrah-t bérelt területről szüreteljük. Hamarosan telepítek még syrah-t és kadarkát is. A kékfrankost nagyon sokoldalú szőlőfajtának tartom, szeretnék belőle rozét, rozé pezsgőt, könnyű és érlelt vörösbort, de késői szüretet és jégbort is készíteni. Egyébként a jégborból írtam a szakdolgozatomat.

A borok készítésénél mi a legfontosabb számodra?

Maximalista vagyok, a tökéletességre törekszem. 2007-ben, amikor elkezdtük Vandával a munkát, írtam egy tervet negyven szüretre. Viszonylag jól haladunk vele. Meggyőződésem, hogy természetes tisztaságú, vegyszermentes borokat kell készítenünk. Egy hektár kivételével a teljes területünket organikusan műveljük, és 2018 óta grépfrútmagkivonattal permetezünk, ez a világ egyik legerősebb antioxidánsa. Kipróbáltam azt is, milyen, ha kén helyett a borászatban is ezt a szert használjuk, és ezen a területen következetesen haladok előre.

A fajtaborokban vagy a házasításban hiszel?

A bikavérnél hiszek a házasításban, de inkább a fajtaborok erényeit szeretem kidomborítani.

A borok a szépasszony-völgyi pincében készülnek?

Nem, ez egy gasztroborozó, szőlőfeldolgozás nem zajlik benne. A boraink egy része bérfeldolgozásban készül, a prémium kategória pedig az új birtokközpontunkban, ahol további fejlesztéseket tervezünk. Tágas a tér, mindennek lesz helye, ott talán majd azt az álmomat is meg tudom valósítani, hogy prosecco jellegű borokat készítsek.

Kedves, hangulatos a pincétek a Szépasszony-völgyben. Bárki betérhet hozzátok?

Vanda belsőépítész, ezt a teret ő álmodta meg. Hozzánk egy deci borra is bárki benézhet, a földszinti részen hatvan, az emeleten harminc fő tud helyet foglalni. À la carte étlapunk nincs, a borvacsora menünket viszont akár két fő részére is elkészítjük, és szívesen fogadunk csoportokat. Aki járt itt, visszatér, mert tudja, hogy igényes vendéglátásban lesz része.

Szőlőtelepítés, pinceépítés, organikus termesztés, prosecco – látszik, hogy tele vagy tervekkel…

Gyerekkorom óta azt gondolom, hogy nem azért születtem, hogy csak úgy éljek bele a világba. Ha valami célt kitűzök magam elé, azt meg is valósítom. Csodálatos a családom, a Vandával közös kisfiunk, Kende most ötéves, de mindkettőnknek vannak gyerekei a korábbi házasságokból. Szeretném, ha jó és tartalmas életük lenne. Az elkövetkezendő negyven évre biztosan megvannak a célok, a többin majd ráérek akkor gondolkodni.

További cikkek

Szakmai csúcsra ért az Egri borvidék

2025.12.08.

Páratlan siker: 2025 minden nagy elismerését a bikavér és a csillag hazájának ítéltek

Újabb hatalmas szakmai elismerés érkezett az Egri borvidékre: Lamport Józsefet választották 2025-ben Az Év Bortermelőjévé. Ez a kiemelkedő siker azt jelenti, hogy…

TOVÁBB

Az Egri Borvidék büszkesége: Lamport József nyerte el az Év Bortermelője címet

2025.12.05.

Ismét rangos elismerés érte a borvidékünket: a Magyar Bor Akadémia „Minden idők legjobbjai – Év Bortermelője 2025” díj nyertese Lamport József, a Thummerer Pincészet főborásza!

A díj nemcsak a szakember egyéni teljesítményének szól, hanem az egész Egri Borvidék minőség iránti elkötelezettségét is fémjelzi.

Életút a szőlőtőkék között

Lamport József neve mára összeforrt a Noszvajon található Thummerer Pincészettel, ahol 2004 óta irányítja főborászként a szakmai munkát. A bor iránti szenvedélye azonban sokkal régebbre nyúlik vissza: édesanyja példáját követve már gyermekkorában eldőlt, hogy a szőlő és a bor világa lesz az ő útja.

A Kertészeti Egyetem elvégzése után a Törley pezsgőpincészetnél szerzett tapasztalatokat, ahol az ország különböző tájairól származó vörösborokkal dolgozhatott. Ez a széleskörű rálátás alapozta meg azt a szakmai magabiztosságot, amellyel később az egri terroirban rejlő lehetőségeket kezdte kibontani.

A minőség filozófiája: Bikavér és Csillag

Az Egri Bikavér Lovagrend tagjaként Lamport József hitvallása a szigorú fegyelem és a terméskorlátozás köré épül. Úgy véli, a régi és a mai Bikavérek közötti minőségi ugrás kulcsa – hasonlóan más nagy vörösborokhoz – a technológiai fegyelemben és a tökéletesen érett, válogatott alapanyagban rejlik.

Munkássága azonban nemcsak a vörösborokra korlátozódik. Aktív szerepet vállalt az Egri Bikavér méltó fehér párjának, az Egri Csillagnak a megalkotásában is, ezzel beírva nevét a borvidék modern kori történelmébe. Szakértelme és elhivatottsága az elmúlt két évtizedben számos hazai és nemzetközi elismeréshez segítette a Thummerer Pincészetet.

Illusztris társaságban

Az Év Bortermelője címért folyó versenyben idén is rendkívül erős mezőny gyűlt össze. Lamport József mellett a díj további várományosai voltak:

  • Gere Zsolt (Villányi borvidék)
  • Ipacs Szabó István (Villányi borvidék)
  • Szentpétery Attila (Kunsági borvidék)
  • Vesztergombi Csaba (Szekszárdi borvidék)

Mindannyian a magyar borászat meghatározó alakjai, akik saját borvidékükön a hagyományok őrzése mellett a folyamatos megújulást képviselik.

A Magyar Bor Akadémia döntése alapján a végső győztes kilétére december 5-én, egy sajtótájékoztató keretein belül került sor.

Az Egri Borvidék közössége egy emberként szurkolt Lamport Józsefnek, akinek már a jelölése is bizonyította: Eger ott van Európa és Magyarország bortérképének legkiemelkedőbb pontjai között.

Gratulálunk az elismeréshez!

TOVÁBB

Fiatal egri borász, aki a Bikavér jövőjét írhatja: Gál Tibor – Borászok Borásza 2025

2025.10.21.

„Én azért dolgozom, hogy a Bikavér legyen a legértékesebb egri bor, nyugodt megélhetést és presztízst adjon a termelőinek a bor világában.”

Gál Tibor – Borászok Borásza 2025

 Mit jelent neked az, hogy az Egri Borvidéken dolgozhatsz?

Számtalan borvidéken volt lehetőségem dolgozni és tanulni az elmúlt években, de a szívem mindig hazahúzott. Ez egy megmagyarázhatatlan kapcsolat, tudod, hogy hol vagy otthon, hol érzed magad jól, hol vagy kiegyensúlyozott. Nekem ezt csak Eger adja meg. A családunk itt eresztett gyökeret, és szeretnék annyit adni ennek a vidéknek, hogy a gyermekeim ugyanezt érezhessék, amit én.

Hogyan definiálod az „egries” karaktert?

Az egri bor kétséget kizáróan egyedi. A jellemzően tufás talajnak köszönhetően minerális és ásványos, a hűvösebb klíma és a föld alatti pincelabirintusok miatt pedig úgy gyümölcsösek és vibrálóak, hogy közben koncentráltak, gazdagok és hihetetlenül elegánsak.

Hogyan viszonyultok a Bikavérhez – mit jelent nektek?

A Bikavér számomra az egyetlen igaz egri bor. Ez az a kifejeződés, ami egy személyben képes közvetíteni a borvidék különleges termőterületeit, a város kulturális sokszínűségét, turisztikai izgalmait és történelmi – irodalmi varázsvilágát. Ha egy szóban kellene leírni, mindazt, amiről a borvidék szól, akkor az a szó a Bikavér lenne.

Hol tart most, szerintetek, borvidéki szinten a Bikavérről való gondolkodás? 

A Bikavérről gondolkodás rendkívül bátor dolog ma Egerben. A jelenlegi közízlés és divatok sok mindenkit elijesztenek ettől a markától, csak a legelkötelezettebbek vállalják ezt a különleges küldetést! A Bikavér nem csak egy bor. Ez A Bor. A sikeréhez nagyobb önfeláldozásra lenne szükség. 

Milyen saját vagy közösségi célotok, küldetésetek van a Bikavérrel kapcsolatban? 

Én azért dolgozom, hogy a Bikavér legyen a legértékesebb egri bor, adjon nyugodt megélhetést és presztízst a termelőinek a bor világában. 

Az idei évben különleges összecsengésként több díjat is egri borászok nyertek el – mit jelent ez nektek?

Hogy jó úton haladunk. Ezt mi eddig is éreztük, de a nehezebb órákban mindig jól jön egy kis megerősítés. Ettől természetesen nem bízhatjuk el magunkat, de fontos és értékes ez a visszacsatolás a szakmától.

TOVÁBB