A tökéletességre törekszem
Harmincéves kora előtt egyáltalán nem ivott bort, most pedig párjával, Vandával együtt az egyik legkedvesebb egri pincét viszi Kerenszky Attila. A Szépasszony-völgyben található Wanda Borház teraszán arról mesélt, hogyan került a borok közelébe, hogyan vált szegediből egrivé és szakácsból borásszá.
A legtöbb egri borász a városban vagy a környékén nőtt fel. Neked is voltak egri gyökereid?
Nem dicsekedhetek ilyesmivel, nekem Szegeden teltek a gyermekéveim. A szüleim a vendéglátásban dolgoztak, édesanyám először a Virág cukrászdát, édesapám az Új Hungária Szálló konyháját vezette, aztán az Alabárdos éttermet vitték együtt. Én is vendéglátós szerettem volna lenni, de ők mindenáron le akartak róla beszélni. Azt mondták, se hétvége, se ünnepnap, ne akarjam magamnak ezt a rabságot.
Sikerült lebeszélniük?
Nem igazán. Néhány év múlva az Alabárdos étterem konyhájában kötöttem ki, de addig még történt egy s más. Versenyszerűen dzsúdóztam, leérettségiztem, londiner lettem egy szegedi szállodában, esténként meg ott álltam az ajtóban a Szőke Tisza hajón, ahol a diszkókat rendezték. Jól kerestem, tizenkilenc évesen már megvettem magamnak az első Ladát.
Balhés gyerek voltál?
Azt nem mondanám. Nem kerestem a bajt, de ha úgy adódott, megoldottam a helyzetet.
Hogyan kerültél az Alabárdos étterem konyhájára?
Az Alabárdos a hatvanas évek közepén nyílt, nagyapám vezette a borozó részét. Nem édes nagyapám volt, de esküszöm, hogy hasonlítottam rá. Szmokingban, csokornyakkendőben dolgozott, ő volt kint a vendégtérben, nagymamám a söntésben készítette elő a zsíros kenyeret meg a sajtos rolót. Apukám az éttermi részt vitte, anyukám pedig a pultban és a konyhán is dolgozott. Ebben nőttem fel. A nagyapám halála után az igazgató megkérdezte, mit szólnék hozzá, ha odaadná nekem a borozót. Nagyon lelkes lettem, de apukám azt mondta, szó se lehet róla. Ha már mindenáron ott akarok dolgozni, kezdjem a konyhán. Így lettem húszévesen szakács az Alabárdosban.
Szeretted?
Imádtam. Apu mestercukrász és szakács is egyben, az ő receptjei alapján készült minden étel, ő volt az üzletvezető, mi főztünk egy szakács kollégával és anyuval hárman. Herendi készlettel terítettünk, metszett kristálypoharakból kínáltuk a bort – akkor még nem tudtuk, hogy van annál jobb is. Özönlöttek a vendégek. Így telt el néhány év az életemből, és közben megszereztem a szakács-cukrász-felszolgáló középvezetői képesítést.
Hogy lehet, hogy nem ragadtál ott?
Egy szerelem miatt Budapestre költöztem, és nyitottam egy éttermet Telkiben. Mindez 1999-ben történt, akkor még nem volt mindennapos, hogy egy étteremben olasz kávét meg Riedel poharat tesznek eléd, de mi nem adtuk alább. Ott kerültem közelebbi ismeretségbe a borokkal.
Ki vezetett be a borok világába?
Egyszer betévedt az étterembe Hantos László, aki akkor már a Riedel poharak forgalmazásával foglalkozott. Vele kezdtem el bort kóstolni, aztán később is kapcsolatban maradtunk. Amikor megbíztak a Tinto Fino Boráruház borválasztékának kialakításával, őt kértem meg, hogy segítsen.
Mi lett az étteremmel?
Elúszott. Telki gazdag falu, de azt akkor még nem tudtam, hogy oda csak aludni járnak az emberek. Drága volt a bérleti díj, magánszemélytől vettem fel kölcsönt, és nem tudtam visszafizetni. 2003 februárjában zártunk be végleg.
Hogyan kerültél Egerbe?
Ide is a szerelem hozott. Amikor a Tinto Fino választékát összeállítottuk, az egri Balla Pincészettől is vásároltunk borokat. Egy alkalommal nem a borász, hanem a felesége hozta fel a szállítmányt, és kiderült, hogy a borász meghalt autóbalesetben. Így ismertem meg Vandát, miatta jöttem Egerbe, és később összekötöttük az életünket.
Továbbvittétek a régi pincét?
Egy darabig meghagytuk a régi nevet, de úgy tizenkét éve már Wanda Borház néven ismernek bennünket. A logónkban benne van egy stilizált Ankh-kereszt, az újjászületés jelképe.
Ki készíti a borokat?
Természetesen én. Elvégeztem a borásztechnológusi szakot az Eszterházy Egyetemen. Hét és fél hektár a szőlőterületünk, az ültetvények az Egeden, a Sík-hegyen és Andornaktálya határában terülnek el. A leányka, a szürkebarát, a kékfrankos, a cabernet franc és a merlot a sajátunk, a pinot noirt és a syrah-t bérelt területről szüreteljük. Hamarosan telepítek még syrah-t és kadarkát is. A kékfrankost nagyon sokoldalú szőlőfajtának tartom, szeretnék belőle rozét, rozé pezsgőt, könnyű és érlelt vörösbort, de késői szüretet és jégbort is készíteni. Egyébként a jégborból írtam a szakdolgozatomat.
A borok készítésénél mi a legfontosabb számodra?
Maximalista vagyok, a tökéletességre törekszem. 2007-ben, amikor elkezdtük Vandával a munkát, írtam egy tervet negyven szüretre. Viszonylag jól haladunk vele. Meggyőződésem, hogy természetes tisztaságú, vegyszermentes borokat kell készítenünk. Egy hektár kivételével a teljes területünket organikusan műveljük, és 2018 óta grépfrútmagkivonattal permetezünk, ez a világ egyik legerősebb antioxidánsa. Kipróbáltam azt is, milyen, ha kén helyett a borászatban is ezt a szert használjuk, és ezen a területen következetesen haladok előre.
A fajtaborokban vagy a házasításban hiszel?
A bikavérnél hiszek a házasításban, de inkább a fajtaborok erényeit szeretem kidomborítani.
A borok a szépasszony-völgyi pincében készülnek?
Nem, ez egy gasztroborozó, szőlőfeldolgozás nem zajlik benne. A boraink egy része bérfeldolgozásban készül, a prémium kategória pedig az új birtokközpontunkban, ahol további fejlesztéseket tervezünk. Tágas a tér, mindennek lesz helye, ott talán majd azt az álmomat is meg tudom valósítani, hogy prosecco jellegű borokat készítsek.
Kedves, hangulatos a pincétek a Szépasszony-völgyben. Bárki betérhet hozzátok?
Vanda belsőépítész, ezt a teret ő álmodta meg. Hozzánk egy deci borra is bárki benézhet, a földszinti részen hatvan, az emeleten harminc fő tud helyet foglalni. À la carte étlapunk nincs, a borvacsora menünket viszont akár két fő részére is elkészítjük, és szívesen fogadunk csoportokat. Aki járt itt, visszatér, mert tudja, hogy igényes vendéglátásban lesz része.
Szőlőtelepítés, pinceépítés, organikus termesztés, prosecco – látszik, hogy tele vagy tervekkel…
Gyerekkorom óta azt gondolom, hogy nem azért születtem, hogy csak úgy éljek bele a világba. Ha valami célt kitűzök magam elé, azt meg is valósítom. Csodálatos a családom, a Vandával közös kisfiunk, Kende most ötéves, de mindkettőnknek vannak gyerekei a korábbi házasságokból. Szeretném, ha jó és tartalmas életük lenne. Az elkövetkezendő negyven évre biztosan megvannak a célok, a többin majd ráérek akkor gondolkodni.
További cikkek
Fiatal egri borász, aki a Bikavér jövőjét írhatja: Bukolyi Marcell – Az Év Egri Szőlőtermelője
„Számunkra a Bikavér a jövő záloga.”
Bukolyi Marcell – Az Év Egri Szőlőtermelője
Mit jelent az nektek, hogy az Egri Borvidéken dolgozhattok?
Egyszerre ajándék és kötelesség. A világ egyik legnagyobb ökológiai potenciállal rendelkező borvidékének a szívében, a Nagy-Eged-hegy lábánál élhetünk és gazdálkodhatunk. Ez a hely a legnagyszerűbb borok elkészítésének lehetőségével ajándékoz meg bennünket, amely lehetőséggel kötelezően élnünk kell. Mindent alá kell rendelnünk annak, hogy ennek a csodás termőhelynek azt egyedi karaktere a borainkon keresztül érvényre jusson.
Hogyan definiáljátok az „egries” karaktert?
A jó egri bor telt, tartalmas, gazdag ugyanakkor jóivású és szerethető. Az Egri Borvidék hihetetlenül sokszínű és széles skálán mozgó borstílusokat képvisel, mindezekben mégis közös nevező a hűvös elegancia és a kifinomult egyensúly.
Hogyan viszonyultok a Bikavérhez – mit jelent nektek?
A bikavér a borvidékünk elsőszámú legendája és brandje, így ő számunkra a jövő záloga is.
Hol tart most, szerintetek, borvidéki szinten a Bikavérről való gondolkodás?
A prémium szegmens fogyasztói ma már minden esetleges korábbi előítélettől mentesen, a legnagyobb lelkesedéssel fogyasztják a felső kategóriás Egri Bikavéreket. A bizalmukat az évről évre konzisztensen magas minőségű Egri Bikavér borainkkal sikerült elnyerni. Az alsó kategóriákra nincs rálátásom, az kissé más műfaj.
Milyen saját vagy közösségi célotok, küldetésetek van a Bikavérrel kapcsolatban?
Hiszünk abban, hogy az Egri Borvidék zászlóshajója az Egri Bikavér lesz a jövőben is. Ez a bor tud minket megfogalmazni, elhelyezni a koordináta rendszerben és előkelő pozícióba juttatni a világ bortérképén. Azon kell dolgoznunk, hogy a lehető legnagyszerűbb Egri Bikavér borokat készítsük el (és a kollégáinkat is erre ösztönözzük), amelyek örömöt okoznak a hazai fogyasztóinknak, és nemzetközi figyelemre is számot tarthatnak.
Az idei évben különleges összecsengésként több díjat is egri borászok nyertek el – mit jelent ez nektek?
Úgy érzem, hogy mindnyájan megérdemeltük az elismerést! Büszke vagyok a barátaim országos sikerére, és természetesen a saját helyi sikerem is büszkeséggel tölt el.
Fiatal egri borász, aki a Bikavér jövőjét írhatja: Gál Tibor – Borászok Borásza 2025
„Én azért dolgozom, hogy a Bikavér legyen a legértékesebb egri bor, nyugodt megélhetést és presztízst adjon a termelőinek a bor világában.”
Gál Tibor – Borászok Borásza 2025
Mit jelent neked az, hogy az Egri Borvidéken dolgozhatsz?
Számtalan borvidéken volt lehetőségem dolgozni és tanulni az elmúlt években, de a szívem mindig hazahúzott. Ez egy megmagyarázhatatlan kapcsolat, tudod, hogy hol vagy otthon, hol érzed magad jól, hol vagy kiegyensúlyozott. Nekem ezt csak Eger adja meg. A családunk itt eresztett gyökeret, és szeretnék annyit adni ennek a vidéknek, hogy a gyermekeim ugyanezt érezhessék, amit én.
Hogyan definiálod az „egries” karaktert?
Az egri bor kétséget kizáróan egyedi. A jellemzően tufás talajnak köszönhetően minerális és ásványos, a hűvösebb klíma és a föld alatti pincelabirintusok miatt pedig úgy gyümölcsösek és vibrálóak, hogy közben koncentráltak, gazdagok és hihetetlenül elegánsak.
Hogyan viszonyultok a Bikavérhez – mit jelent nektek?
A Bikavér számomra az egyetlen igaz egri bor. Ez az a kifejeződés, ami egy személyben képes közvetíteni a borvidék különleges termőterületeit, a város kulturális sokszínűségét, turisztikai izgalmait és történelmi – irodalmi varázsvilágát. Ha egy szóban kellene leírni, mindazt, amiről a borvidék szól, akkor az a szó a Bikavér lenne.
Hol tart most, szerintetek, borvidéki szinten a Bikavérről való gondolkodás?
A Bikavérről gondolkodás rendkívül bátor dolog ma Egerben. A jelenlegi közízlés és divatok sok mindenkit elijesztenek ettől a markától, csak a legelkötelezettebbek vállalják ezt a különleges küldetést! A Bikavér nem csak egy bor. Ez A Bor. A sikeréhez nagyobb önfeláldozásra lenne szükség.
Milyen saját vagy közösségi célotok, küldetésetek van a Bikavérrel kapcsolatban?
Én azért dolgozom, hogy a Bikavér legyen a legértékesebb egri bor, adjon nyugodt megélhetést és presztízst a termelőinek a bor világában.
Az idei évben különleges összecsengésként több díjat is egri borászok nyertek el – mit jelent ez nektek?
Hogy jó úton haladunk. Ezt mi eddig is éreztük, de a nehezebb órákban mindig jól jön egy kis megerősítés. Ettől természetesen nem bízhatjuk el magunkat, de fontos és értékes ez a visszacsatolás a szakmától.
Fiatal egri borász, aki a Bikavér jövőjét írhatja: Juhász Ádám – Az Év Egri Bortermelője 2025
„Nekünk a Bikavér az egri identitás kulcsa.”
Juhász Ádám – Az Év Egri Bortermelője 2025
Mit jelent neked az Egri Borvidék?
Az Egri Borvidéken dolgozni számomra egyszerre lehetőség és felelősség. Lehetőség, hiszen Eger évszázados borkultúrája, dűlői, klímája, a szőlőfajták olyan karaktert adnak a borainknak, amely minden palackban egyediséget hordoz. Felelősség, hogy igyekezzek vinni valami újat, valami előre mutatót, hogy az Egri Borvidék is tovább fejlődhessen, és ne csak múltját őrizzük, hanem jelenét és jövőjét is építsük. Számomra az Egri Borvidéken alkotni azt jelenti, hogy ismerem és tisztelem a hely adottságait (dűlők, talajok, klíma), a hagyományokat (pl. az Egri Bikavért), ugyanakkor nem ragaszkodok automatikusan a múlthoz – hanem merek újítani, innovatív lenni
Hogyan definiáljátok az „egries” karaktert?
Kékfrankos-alapú elegancia, feszes sav, finom bor, dűlők megjelenése és tiszta, modern borászati megfogalmazás, ami nem „nehézkes”, hanem energikus vörösbor. A Kékfrankost identitásképző fajtának tartom a bikavér-gondolkodásban, ezt következetesen képviselem és szeretném, ha a múltat „kiradírozó”, új stílusú egri vörösök irányába tudnám terelni a fogyasztókat
Hogyan viszonyultok a Bikavérhez – mit jelent nektek?
Nekünk a Bikavér az egri identitás kulcsa: tudatos házasítás, kékfrankos dominancia, arányokra épülő struktúra és olyan hordóhasználat, ami a gyümölcsöt nem fedi el, hanem kíséri. A prémium tételünk kézzel szüretelt alapanyagból, kékfrankos és nemzetközi fajták házasításából készül. Az erős alapokra modern precizitással építkezem.
Hol tart most szerinted a borvidéken a Bikavérről való gondolkodás?
A borvidéken erősödik a tudatos minőségi piramis és egyre karakteresebb bikavérek készülnek. Az egri közösség kommunikációja fókuszáltabb lett (négy évszakos programok, nagykóstolók, szakmai bemutatók), ami egységesíti az üzenetet a fogyasztók felé. A 2025-ös Bikavér Ünnepi Napok programsorozat is ezt a közös narratívát viszi tovább.
Milyen saját vagy közösségi célotok, küldetésetek van a Bikavérrel kapcsolatban?
A megbízhatóság a márka kulcsa ezért stabil, évjáratokon átívelő magas minőséget kell tudnunk termelni. Nagyon fontos, hogy a stílus tolódjon a nagyobb Kékfrankos dominancia és precíz házasítási arányok irányába. A fogyasztói megértés erősítése érdekében az egymástól könnyen megkülönböztethető kategóriák, könnyen érthető üzenetek és edukáció nagyon felértékelődik a jövőben. Végül, a legmagasabb minőségű bikavéreknél tovább kell erősíteni a dűlők megismertetését a fogyasztókkal.
Az idei évben különleges összecsengésként több díjat is egri borászok nyertek el – mit jelent ez nektek?
Nagyon fontos visszajelzés, egy megerősítés: azt jelzi, hogy jó az út, amin járunk. A jövőre nézve inspiráció és motiváció, ami új lendületet ad, hogy még jobban dolgozzunk – nem elég megállni a jelenlegi szinten, hanem tovább kell lépni. Számomra a díjak nem célok önmagukban, hanem mérföldkövek, visszajelzések, és ösztönzők, hogy tovább menni érdemes. Reméljük, hogy a következő években még többször állhatunk ilyen elismerések mögött – nem csak személyesen, hanem közösségi, borvidéki szinten is.