MENU

A hagyományokat nem ápolni, hanem éltetni kell

2022.06.16.
Szabó Edit

Volt idő, hogy az egész ország a Juhász Testvérek ropogós rozéját itta. A borok kezdetben a kőlyuktetői pincében készültek, aztán 2018-ban megnyílt a vadonatúj borászati központ is Egerszalókon. A vállalkozáshoz néhány éve csatlakozott az egyik alapító fia, Ádám, aki komoly nemzetközi tapasztalatokat és modern szemléletet hozott a pincészet életébe. Az új utakról, a lehetőségekről és az Egri borvidék értékeiről kérdeztük.

Édesapád, Juhász Attila villamosmérnökként végzett, és a rendszerváltásig a szakmájában dolgozott. Te talán óvodás lehettél, amikor úgy döntött, hogy a család néhány hektáros birtokán borászati vállalkozást indít, amihez a testvére, Péter is csatlakozott. Emlékszel még a kezdetekre?

A vállalkozás indításakor még nagyon kicsi voltam, de arra pontosan emlékszem, hogy a családunk mindennapjait a szőlő és a bor határozta meg. A borok kezdetben a nagyszüleim régi pincéjében készültek, aztán megvásároltak egy tágas pincét a Kőlyuktetőn. Sikeresen pályáztak, fejlesztették a gépparkot, a technológiát, és a borászat 26 év alatt a szemem előtt vált családi minibirtokból az ország egyik legnagyobb magántulajdonban lévő borászatává.

Természetes volt számodra, hogy te is a családi pincészet részévé válj?

Hogy borász szeretnék lenni, azt elég gyorsan eldöntöttem, de nem volt egyértelmű, hogy hol képzelem el a jövőmet. Az első diplomámat a Kertészeti Egyetemen kaptam, de fontosnak tartottam, hogy az itthon megszerzett tudást külföldön tökéletesítsem, ezért megpályáztam egy ösztöndíjat, hogy jó nevű nemzetközi egyetemeken tanulva szerezhessem meg a mesterdiplomát. Közben fel-feltűntem a családi pincészet életében, de mindig csak néhány hónapra.

Hol, merre jártál a világban?

Mielőtt az Európai Unió ösztöndíját elnyertem volna, Új-Zélandon dolgoztam pincemunkásként. Már ez is nagyon sokat adott, de a java csak ezután következett. Egy-egy szemesztert hallgattam a nemzetközi borászképzés olyan fellegváraiban, mint Montpellier, Bordeaux vagy Geisenheim.

Az utolsó állomás Stellenbosch volt, Dél-Afrika, ahol a professzorom egyezséget ajánlott: ha dolgozom mellette hat hónapig, akkor maradhatok még egy szemeszterre. Elfogadtam, maradtam, és ott írtam meg a diplomamunkámat.

Mi volt a kutatási témád?

A sauvignon blanc aromavilága. Tudjuk, hogy minden a szőlőben dől el, de azért lehet pozitívan befolyásolni az aromaanyagok hasznosulását. Nagyon izgalmas téma, reggelig tudnék róla beszélni. A tanulmányaim során rengeteg barátot szereztem, és komoly kapcsolati tőkével jöttem haza.

Németországban államvizsgáztam 2015-ben, és utána kapcsolódtam be a családi pincészet munkájába. Mehettem volna még vissza Dél-Afrikába egy hároméves kutatói szerződéssel, de apa arra kért, hogy maradjak itthon. Azt mondta, hogy szívesen hátrább lépne már a frontvonalból, és szeretné, ha néhány éven belül átvenném a céget.

A borászatot akkor édesapád, Juhász Attila és a nagybátyád, Juhász Péter vezette. Neked mi volt a feladatod?

Szőlész-borászként csatlakoztam a céghez, éppen akkor, amikor leraktuk az új borászat alapkövét. Egy kétmilliárd forintos beruházás valósult meg több ütemben, és 2018-ban megnyitottuk az egerszalóki borászati központunkat. Amikor mindennel elkészültünk, apa kiszállt az operatív ügyek intézéséből, aztán 2020-ban Péter is elköszönt tőlünk. Azóta én irányítom a borászatot, de apa tulajdonosként továbbra is ott van a háttérben.

Mekkora most a birtok?

A saját szőlőterületünk 180 hektár, és további 200 hektárról vásárolunk termést minden évben. Hosszú távú szerződésekkel, modern, minőségorientált felvásárlási rendszerben dolgozunk.

Milyen az ültetvényszerkezet?

Közel harmincféle szőlő terem a földjeinken. A fehérek közül az Irsai Olivér, az ottonel muskotály, az olaszrizling, a sauvignon blanc és a chardonnay, a kék szőlők közül pedig a kékfrankos a legfontosabb, de mellette van még merlot, cabernet franc, cabernet sauvignon, pinot noir, portugieser és blauburger is.

A munka hatékonysága érdekében arra törekszünk, hogy minél több egybefüggő, nagy terület tartozzon hozzánk. Az egerszóláti termőhelyünk 40, a maklári 53 hektárnyi egybefüggő területen fekszik, de hiába számít ehhez képest a maga 10 hektárjával kicsinek a Paptag- vagy a Gesztenyés-dűlő, azokat is nagyon szeretjük.

A fajtaborban vagy a házasításban hiszel?

A borvidéken jelenleg 64 szőlőfajta van bejegyezve, és ez is egyértelműen jelzi, hogy a termőhely értékeit leginkább a házasításokban tudjuk megmutatni. A három legfontosabb pillérünk az egri csillag, a rosé cuvée, és az egri bikavér, ebből a három borból készül a legnagyobb tételszám a pincészetünknél.

Vannak boraink, amelyeket kézzel csömöszölünk, és két évig érlelünk hordóban, de vannak olyanok is, amelyek a tartályból mennek a piacra. A tradíció nagyon fontos, ám meggyőződésem, hogy a hagyományokat nem ápolni, hanem éltetni kell.

A már jól ismert borokon kívül milyen újdonságok készülnek a pincészetnél?

Sok területen jelentős reformokat hajtottunk végre. Úgy tapasztalom, hogy a hordóban érlelt fehérborok kezdenek újra sikeresek lenni. A 2019-es hordós érlelésű chardonnay borunkból például tavaly egy év alatt annyi fogyott, mint korábban két év alatt.

A hétköznapi fogyasztásra szánt bikavérünknél viszont minimalizáltuk a hordóhasználatot, és szép, gyümölcsös, modern bor lett belőle. A piramis csúcsára a fehérborok közül a hagyományos, oxidatív technológiával készült chardonnay kerül, amelyet a burgundiai élményeimre hagyatkozva készítek, és rozéból is kínálunk olyan mélyebb, gazdagabb bort, ami a provence-i életérzést juttatja az eszünkbe.

Vörösben pedig már bontogatja a szárnyát a grand selection sorozat. Most még nagyon fiatal mindegyik, de már látszik, hogy jó az irány. A jövőben itt is főként házasításokban gondolkodunk, csak egy-két fajtabort hagyunk meg. A Grand Superior Egri Cuvée már megszületett, és hamarosan jön mellé a Grand Superior Egri Bikavér is.

Számodra melyik bor jelenti a borvidék jövőjét?

Egyértelműen az egri csillag és a bikavér. Szerintem ez a két bor képes arra, hogy megmutassa Eger értékeit, ezekkel tudunk kitűnni. Az exportban én is erre a két borra helyezem a fókuszt.

A boraitok egy része ott van a szupermarketek polcain, más tételekkel éttermekben, borszaküzletekben találkozhatunk. A pincészetnél is van lehetőség kóstolásra?

A Kőlyuktetői pincesoron található pincénkben van egy 120 fős kóstolóterem, ahol autentikus körülmények között tudjuk megtartani a kóstolót. A borok mellé hidegtálat kínálunk, de ha van rá igény, előzetes bejelentkezés alapján meleg ételt is felszolgálunk.

Emellett Budapesten, a Lövölde téren is van egy bázisunk, amely jelenleg borbárként és szálláshelyként üzemel, de a tervek szerint lesz majd itt egy kis étterem is a jövőben. A vendégeket – előzetes bejelentkezés után – Egerben is, Budapesten is szívesen látjuk, jöjjenek hozzánk minél többen, és vigyék messzire a jó egri bor hírét!

További cikkek

Négy új tag az Egri Bikavér Lovagrendben és két nagydíj az Egri Bor Ünnepe borversenyen

2024.07.15.

Újabb tagokat köszönthetünk az Egri Bikavér Lovagrendben, akiknek az avatására ünnepélyes körülmények között 2024-ben is az Egri Bor Ünnepén került sor.

Borászok közül a Juhász Testvérek Pincészetének ügyvezetőjét és főborászát, Juhász Ádámot választották.
Gasztronómiai körökből, Macsinka János, Gundel díjas séfet, a Macok Bisztró tulajdonosát köszönthetjük.
És idén lett két professzorunk is, Dr. Halmai Péter, közgazdász professzor, az MTA tagja, egyetemi professzor a BME-n és az NKE-n is. Valamint tiszteletbeli taggá avatták dr. Cs. Varga István irodalomtörténész és történelem professzort.

2024-ben az Egri Bor Ünnep győztes borai pedig az alábbiak lettek:

Egri Csillag kategóriában Gál Lajos Kamra-völgy 2021 Grand Superiorja, az Egri Bikavér kategória győztese pedig Csutorás Ferenc Vulcanic Noire Egri Bikavér 2021-es superiorja lett.
Szívből gratulálunk minden új tagnak és győztesnek!

TOVÁBB

Egri Borünnep 2024 nyitó nap és díjazottok

2024.07.12.

𝗔𝘇 𝗘𝗴𝗿𝗶 𝗕𝗼𝗿𝘂̈𝗻𝗻𝗲𝗽 𝗻𝘆𝗶𝘁𝗼́ 𝗻𝗮𝗽𝗷𝗮́𝗻, az alábbi szőlő- és bortermelőknek nyújtottak át díjakat, melyhez szívből gratulálunk!

» 2023-as Év Szőlőtermelője Stumpf Péter lett.
» 2023-as Év bortermelője Tarjányi Gyula lett.
» A Hordós Attila Emlékdíjat, mely vándordíj évente más-más borvidéken talál gazdára, idén Szuromi Misi kapta.

Tóth Feri bácsit, 85. születésnapja alkalmából dr. Lőrincz György borász köszöntötte.

TOVÁBB

SZAKMAI BORKÓSTOLÓ EGERBEN, EGY VENDÉG SZEMÉVEL

2024.07.12.

Tegnap újra szerelmes lettem az egri borba. Egészen különleges eseményen vehettem részt a Gál Tibor Fúzióban. Első alkalommal valósulhatott meg egy olyan tematikus szakmai borkóstoló, amelynek a célja az volt, hogy az egri borvidék vendéglátóhelyein és turisztikai szolgáltatóinál a vendégeket kiszolgáló különböző szakemberek kifejezetten egri borvidéki minőségi bortermelők nyári, őszi kínálatba illeszthető tételeit kóstolhassák meg és beszélgethessenek egymással lehetséges ételpárosításokról, napszakhoz, hangulathoz, rendezvényekhez ajánlható borokról vagy bármiről borok és emberek kapcsán. A borászok a nyárhoz illeszkedve a kínálatukból a hűsítő fehér és könnyű vörös boraikat hozták magukkal a sétáló kóstolóra.

Az esemény egyik fő tapasztalata az hogy az egri éttermek jelentős részében a borkínálat megegyezik vagy alig különbözik a nagy bevásárló láncok polcainak választékától, pedig az egri borvidék egyre magasabb színvonalú és egyre sokszínűbb, izgalmas palettával rendelkezik és a minőségi termelők tudatos, akár közvetlen B2B értékesítési rendszerekkel is állnak a vendéglátóhelyek rendelkezésére. A borvidék kínálatából minden igényt kielégítő „nagyon egri” csúcsminőségű borlapot lehet összeállítani mindegyik árfekvésben.

Akkor vajon mi hiányzik, hogy Egerben is megvalósulhasson az a vendégélmény, amit más borvidékeken is átélhet az ember? A szervezők szerint az, hogy azok az emberek, hogy azok akik a vendégekkel találkoznak, bor ajánlanak, azok sakát maguk is átélhessék ezt az élményt. Ez a szakmai kóstoló túlteljesítette ezt a vágyat.

Az élmény számomra ismeretlen volt. Turisztikai szakemberként első alkalommal vehettem részt terroir és évszakspecifikus, ezesetben nyári egri borkóstolón, de remélem nem utoljára. Ezzel a kicsit beszűkült tudatállapottal – amit azért említek meg, mert sok boomer és x-es kortársamnál tapasztalom ezt a nehéz örökséget – meglepetéssel tapasztaltam, milyen változatos és csodálatos ízvilágú fehér fajtabor választékkal szolgálnak az egri borvidék termelői. Pedig, ha belegondolok abba, hogy északi és relatív nagy térszint feletti magasságban terülnek el a szőlőbirtokok, még a klíma melegedésével együtt is a leghűvösebb hazai borvidék az egri, ami kedvez a fehér borszőlőnek.

Kóstoltam pl. olyan felhőkönnyű Sauvignon Blanc-t a Stumpf Pincészettől, amit még egy forró nyári napon is bármely napszakban el tudok képzelni hűsítőnek, ugyanígy a Szuromi Misi sillerét is. Nagyon élveztem a különböző termelők egri csillagai közötti különbségek felfedezését is. Azt tudtam, hogy a kadarka és a syrah lágyabb ízvilága kifejezetten feldobnak egy nyári estét, de az új élmény volt, hogy egy Superior Egri Bikavér fiatalon, pl. a Böjt Borászat 2021-es bikavére, kifejezetten hűsítő. Az érzékszerveim mellett a rengeteg ismeret és szenvedély is lenyűgözött, amit az egri, ostorosi, andornaktályai, egerszalóki és egerszóláti borászok megosztottak velünk.

próbáljak ki. Akkor lennék a legboldogabb, ha egriként ezt megtehetném bármelyik étteremben, ahova elmegyek ebédelni, vacsorázni vagy akárcsak egy jó baráti beszélgetésre. Ehhez azonban valószínűleg jó pár hasonló szakmai kóstoló eseményre szükség van még, mert sajnos a vendéglátósok kisebb számban képviselték a szektort, mint a borászok. Azonban akik eljöttek Egerből és a térségből, hasonló lelkesedést tapasztaltam.

Mindannyian megegyeztünk abban, hogy hasznos lenne gyakrabban ilyen szakmai kóstolókon részt venni és tanulni, aztán tovább adni az élményt a vendégnek.

TOVÁBB