MENU

A hagyományokat nem ápolni, hanem éltetni kell

2022.06.16.
Szabó Edit

Volt idő, hogy az egész ország a Juhász Testvérek ropogós rozéját itta. A borok kezdetben a kőlyuktetői pincében készültek, aztán 2018-ban megnyílt a vadonatúj borászati központ is Egerszalókon. A vállalkozáshoz néhány éve csatlakozott az egyik alapító fia, Ádám, aki komoly nemzetközi tapasztalatokat és modern szemléletet hozott a pincészet életébe. Az új utakról, a lehetőségekről és az Egri borvidék értékeiről kérdeztük.

Édesapád, Juhász Attila villamosmérnökként végzett, és a rendszerváltásig a szakmájában dolgozott. Te talán óvodás lehettél, amikor úgy döntött, hogy a család néhány hektáros birtokán borászati vállalkozást indít, amihez a testvére, Péter is csatlakozott. Emlékszel még a kezdetekre?

A vállalkozás indításakor még nagyon kicsi voltam, de arra pontosan emlékszem, hogy a családunk mindennapjait a szőlő és a bor határozta meg. A borok kezdetben a nagyszüleim régi pincéjében készültek, aztán megvásároltak egy tágas pincét a Kőlyuktetőn. Sikeresen pályáztak, fejlesztették a gépparkot, a technológiát, és a borászat 26 év alatt a szemem előtt vált családi minibirtokból az ország egyik legnagyobb magántulajdonban lévő borászatává.

Természetes volt számodra, hogy te is a családi pincészet részévé válj?

Hogy borász szeretnék lenni, azt elég gyorsan eldöntöttem, de nem volt egyértelmű, hogy hol képzelem el a jövőmet. Az első diplomámat a Kertészeti Egyetemen kaptam, de fontosnak tartottam, hogy az itthon megszerzett tudást külföldön tökéletesítsem, ezért megpályáztam egy ösztöndíjat, hogy jó nevű nemzetközi egyetemeken tanulva szerezhessem meg a mesterdiplomát. Közben fel-feltűntem a családi pincészet életében, de mindig csak néhány hónapra.

Hol, merre jártál a világban?

Mielőtt az Európai Unió ösztöndíját elnyertem volna, Új-Zélandon dolgoztam pincemunkásként. Már ez is nagyon sokat adott, de a java csak ezután következett. Egy-egy szemesztert hallgattam a nemzetközi borászképzés olyan fellegváraiban, mint Montpellier, Bordeaux vagy Geisenheim.

Az utolsó állomás Stellenbosch volt, Dél-Afrika, ahol a professzorom egyezséget ajánlott: ha dolgozom mellette hat hónapig, akkor maradhatok még egy szemeszterre. Elfogadtam, maradtam, és ott írtam meg a diplomamunkámat.

Mi volt a kutatási témád?

A sauvignon blanc aromavilága. Tudjuk, hogy minden a szőlőben dől el, de azért lehet pozitívan befolyásolni az aromaanyagok hasznosulását. Nagyon izgalmas téma, reggelig tudnék róla beszélni. A tanulmányaim során rengeteg barátot szereztem, és komoly kapcsolati tőkével jöttem haza.

Németországban államvizsgáztam 2015-ben, és utána kapcsolódtam be a családi pincészet munkájába. Mehettem volna még vissza Dél-Afrikába egy hároméves kutatói szerződéssel, de apa arra kért, hogy maradjak itthon. Azt mondta, hogy szívesen hátrább lépne már a frontvonalból, és szeretné, ha néhány éven belül átvenném a céget.

A borászatot akkor édesapád, Juhász Attila és a nagybátyád, Juhász Péter vezette. Neked mi volt a feladatod?

Szőlész-borászként csatlakoztam a céghez, éppen akkor, amikor leraktuk az új borászat alapkövét. Egy kétmilliárd forintos beruházás valósult meg több ütemben, és 2018-ban megnyitottuk az egerszalóki borászati központunkat. Amikor mindennel elkészültünk, apa kiszállt az operatív ügyek intézéséből, aztán 2020-ban Péter is elköszönt tőlünk. Azóta én irányítom a borászatot, de apa tulajdonosként továbbra is ott van a háttérben.

Mekkora most a birtok?

A saját szőlőterületünk 180 hektár, és további 200 hektárról vásárolunk termést minden évben. Hosszú távú szerződésekkel, modern, minőségorientált felvásárlási rendszerben dolgozunk.

Milyen az ültetvényszerkezet?

Közel harmincféle szőlő terem a földjeinken. A fehérek közül az Irsai Olivér, az ottonel muskotály, az olaszrizling, a sauvignon blanc és a chardonnay, a kék szőlők közül pedig a kékfrankos a legfontosabb, de mellette van még merlot, cabernet franc, cabernet sauvignon, pinot noir, portugieser és blauburger is.

A munka hatékonysága érdekében arra törekszünk, hogy minél több egybefüggő, nagy terület tartozzon hozzánk. Az egerszóláti termőhelyünk 40, a maklári 53 hektárnyi egybefüggő területen fekszik, de hiába számít ehhez képest a maga 10 hektárjával kicsinek a Paptag- vagy a Gesztenyés-dűlő, azokat is nagyon szeretjük.

A fajtaborban vagy a házasításban hiszel?

A borvidéken jelenleg 64 szőlőfajta van bejegyezve, és ez is egyértelműen jelzi, hogy a termőhely értékeit leginkább a házasításokban tudjuk megmutatni. A három legfontosabb pillérünk az egri csillag, a rosé cuvée, és az egri bikavér, ebből a három borból készül a legnagyobb tételszám a pincészetünknél.

Vannak boraink, amelyeket kézzel csömöszölünk, és két évig érlelünk hordóban, de vannak olyanok is, amelyek a tartályból mennek a piacra. A tradíció nagyon fontos, ám meggyőződésem, hogy a hagyományokat nem ápolni, hanem éltetni kell.

A már jól ismert borokon kívül milyen újdonságok készülnek a pincészetnél?

Sok területen jelentős reformokat hajtottunk végre. Úgy tapasztalom, hogy a hordóban érlelt fehérborok kezdenek újra sikeresek lenni. A 2019-es hordós érlelésű chardonnay borunkból például tavaly egy év alatt annyi fogyott, mint korábban két év alatt.

A hétköznapi fogyasztásra szánt bikavérünknél viszont minimalizáltuk a hordóhasználatot, és szép, gyümölcsös, modern bor lett belőle. A piramis csúcsára a fehérborok közül a hagyományos, oxidatív technológiával készült chardonnay kerül, amelyet a burgundiai élményeimre hagyatkozva készítek, és rozéból is kínálunk olyan mélyebb, gazdagabb bort, ami a provence-i életérzést juttatja az eszünkbe.

Vörösben pedig már bontogatja a szárnyát a grand selection sorozat. Most még nagyon fiatal mindegyik, de már látszik, hogy jó az irány. A jövőben itt is főként házasításokban gondolkodunk, csak egy-két fajtabort hagyunk meg. A Grand Superior Egri Cuvée már megszületett, és hamarosan jön mellé a Grand Superior Egri Bikavér is.

Számodra melyik bor jelenti a borvidék jövőjét?

Egyértelműen az egri csillag és a bikavér. Szerintem ez a két bor képes arra, hogy megmutassa Eger értékeit, ezekkel tudunk kitűnni. Az exportban én is erre a két borra helyezem a fókuszt.

A boraitok egy része ott van a szupermarketek polcain, más tételekkel éttermekben, borszaküzletekben találkozhatunk. A pincészetnél is van lehetőség kóstolásra?

A Kőlyuktetői pincesoron található pincénkben van egy 120 fős kóstolóterem, ahol autentikus körülmények között tudjuk megtartani a kóstolót. A borok mellé hidegtálat kínálunk, de ha van rá igény, előzetes bejelentkezés alapján meleg ételt is felszolgálunk.

Emellett Budapesten, a Lövölde téren is van egy bázisunk, amely jelenleg borbárként és szálláshelyként üzemel, de a tervek szerint lesz majd itt egy kis étterem is a jövőben. A vendégeket – előzetes bejelentkezés után – Egerben is, Budapesten is szívesen látjuk, jöjjenek hozzánk minél többen, és vigyék messzire a jó egri bor hírét!

További cikkek

Egyből nagyobb lesz a szerelem a bor iránt

2022.08.05.
Kriston Orsi

„Egyből nagyobb lesz a szerelem a bor iránt”
Szépasszony-völgyi vendégvárók

A köztudatban a Szépasszony-völgy egyet jelent az egri borral, és bár vannak, akik ezzel a kijelentéssel vitatkoznának, az utóbbi években az egri borászok mintha visszataláltak…

TOVÁBB

Egri érem is született az első olaszrizling-világversenyen

2022.07.27.
Tóth Adrienn

Első alkalommal került megrendezésre a GROW du Monde elnevezésű, olaszrizlingekre szakosodott nemzetközi borverseny, amelyen egri bor is szerepelt a díjazottak között. Az első GROW du Monde tapasztalatai még csak összegződnek, de máris szerveződik a…

TOVÁBB

Sokrétű, sokarcú borok születnek itt

2022.07.26.
Szabó Edit

Hagymási József az Egri borvidék egyik legismertebb alakja. A családi hagyományokat folytatva lett borász, dolgozott a Borkombinátnál, a Kutatóintézetben, majd 1999-ben lerakta saját családi birtoka alapjait. Jelenleg 17 hektáron gazdálkodik, és borai többségét a…

TOVÁBB