A friss Gundel-díjas Macsinka János ételei kísérik majd a bikavéreket a gálaesten
Az Egri Bikavér Ünnepi Napok eseménysorozat egyik fő attrakciójaként kerül megrendezésre október 21-én az Egri Bikavér Gálaest. Az eseményen kerülnek átadásra az Egri Bikavérért díjak, mindemellett pedig az est fénypontja egy négyfogásos vacsora, az évek óta a vezető vidéki éttermek között mondhatni bérelt helyen található Macok Bisztró prezentálásában.
Az ételsort – egy kis játékként – fogásonként két-két bor kíséri majd: az olyan ismerősen csengő régi nevek mellett, mint Gál Lajos vagy éppen a Thummerer Pincészet, helyet kapnak az ifjabb generáció bikavérei is. Bukolyi Marcell és Böjt Gergő egyaránt a fiatalabb vonalat képviselik, míg a Tóth Ferenc Pincészet és a Szuromi Családi Birtok mögött már több generáció munkálkodik együtt.
A vacsora kellemes záróakkordjaként egy országosan talán kevésbé ismert termelő, Gecse István zseniális késői szüretelésű debrői hárslevelűje zárja a sort, amely bármikor egy lapon említhető akár a legnemesebb tokaji édes borokkal is.
A hárslevelű és a bikavérek mellé Macsinka János tősgyökeres egri gasztronómiai szakember és séf főz, akinek tevékenységét nemrégiben életműdíjjal koronázta meg a szakma. Őt kérdeztük most erről, valamint természetesen a bikavérekről és az ételekről is.
Ha jól tudom, egri vagy, így adja magát a kérdés: hogyan kerültél kapcsolatba te a bikavérrel?
Amikor még a hagyományos Egri Bikavér Ünnep volt a Dobó téren, mi kezdtük el ennek az úgymond gasztrorészét kialakítani, így ennek megfelelően a bikavérhez fűződő kapcsolatom is leginkább a gasztronómiához köthető. Egerben fontos, hogy az általunk készített ételek harmonizáljanak ezzel a borral; sokat dolgoztunk vele a kollégákkal, próbáltuk kitapasztalni, milyen ízharmóniák alakítják, és hogy ezek mellé milyen ételeket tudunk ajánlani.
Ha már szóba jött egy kis múltidézés: hogyan látod, mennyit alakult a bor maga az elmúlt évtizedekben?
Miként a gasztronómia, úgy a borok is sokat változtak. Nem az összetételre gondolok itt elsősorban, hanem az ízekre, a zamatokra. Régen mindig tanninhangsúlyos tételek kerültek hozzánk, most meg már a könnyedebb irány is jelen van, amelyek mellé főzni is könnyebb. Ahogy a világ változott, szerintem úgy változott meg a bikavér is. A lényeg mindig az, hogy a bor és az étel egymást emelje: ha létrejön ez az egymásba simulás, akkor döntöttünk jól.
A gála menüjéhez ráadásul két bort kell párosítani ételenként.
Igen, ez nagyon nehéz volt, noha próbálták úgy kialakítani a szervezők a borpárokat, hogy azokban legyen azért némi hasonlóság, ezáltal próbáltam én is az ételt úgy megalkotni, hogy lefedje a két bor íz- és illatvilágát.
És milyen ételeket álmodtál meg a sorhoz?
Az első fogás véres hurka és kacsasonka, ami szerintem jól tud kapcsolódni a bikavérhez. A második fogásnál viszont átmentettem egy francia receptúrát: egy vörösboros kakast hozok annak ellenére, hogy szárnyast nem nagyon szoktak bikavérhez adni. Mi most belevágunk ebbe: erős, markáns ízeket rakunk a bikavér mellé. A harmadik fogás egy klasszikus nagy vörösbor mellé párosított étel lesz: vadat adunk a bikavérhez – ezzel, úgy gondolom, nem nagyon lehet mellélőni. A desszerthez egy késői szüretelésű hárslevelűt kaptam, ami a tokaj-hegyaljai ízvilághoz hasonló karaktert tükröz: ehhez vaníliás, krémes ízt képzeltünk el, így egy újragondolt Rákóczi-túróssal fogjuk majd kiegészíteni.
Egy szakmai elismeréssel, a Gundel-díjjal lettél gazdagabb nemrégiben. Hogyan élted ezt meg?
Ez tulajdonképpen egy életműdíjnak felel meg, úgymond egy vendéglátós Kossuth-díj, amihez elvárás, hogy legalább 20-25 évet töltsön el valaki a pályán, a szakma (a szakmai szervezetek, a Gundel és a Magyar Vendéglátó Ipartestület képviselői – a szerk.) ez alatt nem is adja oda senkinek. Igazán nagy megtiszteltetés megkapni – egy kicsit én is meglepődtem, hogy ott álltam a díjazottak között.
Megváltoztat ez téged?
Abszolút marad minden a régiben. Ez egy díj, aminek köszönhetően szerintem lezárult az életemben egy szakasz, és ugyanúgy megyünk tovább.
Az eseménnyel kapcsolatos további információk elérhetők a Facebook-eseményben és a honlapon.
További cikkek
Egri Borvidék a terítéken | Pár ötlet mindazoknak, akik a szőlőt nemcsak isszák hanem eszik is
Nem akarjuk siettetni az időt, de pár nap múlva megérkezik az ősz és vele együtt a Borvidék kiemelt eseménye, a szüret. Az egri szüret kezdete hagyományosan szeptember 29-hez köthető, Szent Mihály napjához, ám az időjárás és a szőlő érettségi állapota miatt ez a dátum mozgatható.
A szürettel elkezdődik a legújabb borok feldolgozása, ám ne felejtsük el, hogy a finom szőlőből nem csak minőségi italokat kóstolhatunk, hanem mennyei ételeket is készíthetünk. Ebben a cikkünkben összegyűjtöttük a kedvenc receptjeinket, hogy az Egri Borvidéket az asztalra csempészhessétek.
Minden főzés-sütés a minőségi alapanyagok beszerzésével kezdődik: a finom borokat megvásárolhatod borászainktól, a friss szőlőt pedig beszerezheted hétköznap Egerben a Katona téren található piacon, hétvégén pedig a Kisasszony piacon.
Az első recept ötletünk egy igazán könnyed szüreti sajtsaláta, ami egy kitűnő előételként szolgál:
Hozzávalók:
- 1db alma
- 1db körte
- 1db narancs
- 20 dkg szőlő
- 2 dkg dió
- 2 dkg kesudió
- 20 dkg camembert sajt
Öntet:
- 1.5 dl tejföl
- 1db narancs
- 2ek tej
- 2 tk méz
- 0.5tk currypor
- 1kh őrölt fahéj
A gyümölcsöket apróra vágjuk, a camambert felszeleteljük, kistányérokba adagoljuk és megszórjuk a diófélékkel. Az öntethez a tejfölt krémesre keverjük, fokozatosan hozzáadjuk a narancslevet, a tejet és a mézet. Végül a curryvel és a fahéjjal pikánsra ízesítjük, tálkába töltjük, és külön kínáljuk a salátához.
A szőlő nem csak finom, hanem rengeteg jótékony hatással is rendelkezik! Rengeteg C- és B-vitamint, káliumot-, kalciumot-, magnéziumot-, és flavonoidokat tartalmaz, erősiti az immunrendszert, segíti az emésztést és lassítja az öregedést is!
Ezért következő receptnek egy olyat választottunk, amivel könnyedén kiegészítheted a család kedvenc húsételeit, miközben az egészségükről is gondoskodsz!
Szőlős chutney:
Hozzávalók:
- 40 dkg szőlő
- 10 dkg barna cukor
- 1 fej vöröshagyma
- 2 gerezd fokhagyma
- 1 dl fehérbor
- 1 db fahéj
- 1 db csillagánizs
A szőlőt leszemezzük és kettévágjuk a szemeket. A cukrot száraz serpenyőben karamellizáljuk, majd rátesszük a vékonyra szeletelt hagymákat és összekeverjük a szőlővel. Felöntjük a borral, ízesítjük a fahéjjal és az ánizzsal. Kitűnően párosíthatjuk sült húsokkal, pirított burgonyával, párolt rizzsel, grillezett zöldségfélékkel.
Ne feledkezzünk meg a szőlő szárított formájáról sem, a mazsoláról, ami már önmagában is remek nassolnivaló, ám a belőle készült sütemények egyszerűen ínycsiklandozóak!
Túrós mazsolás villámsüti:
Hozzávalók:
- 50 dkg túró
- 10 dkg puha vaj
- 6 db tojás
- 1 zacskó sütőpor (16g)
- 33 dkg tejföl (20 %-os)
- 12 dkg cukor
- 13 dkg liszt
- 9 dkg mazsola
- 2 ml rumaroma
A mazsolát lelocsoljuk rum aromával és félretesszük. Az összes többi hozzávalót csomómentesre keverjük, majd hozzáadjuk a mazsolát. A masszát beleöntjük egy kisebb tepsibe és 180 fokra előmelegített sütőben tűpróbáig sütjük (35-40 perc). Porcukorral együtt tálalhatjuk is.
Egyetek finom szőlős ételeket, igyatok finom borokat és élvezzétek a hétköznapok örömteli perceit!
Források:
https://cookpad.com/hu/receptek/13680847-turos-mazsolas-villam-sut
https://www.mindmegette.hu/szureti-sajtsalata.recept/
https://www.mindmegette.hu/csirkemell-szolos-chutneyval.recept/
Képek forrása: egriborvidek.hu és pexels.hu
Időutazás az Egri Borvidéken – szüreti hagyományok
A szüreti időszak a borvidék egyik legvártabb és legkiemeltebb eseménye évszázadok óta, ami kicsiket és nagyokat egyaránt érintett Egerben.
De hogyan is zajlott a szüret a modern technológia előtt?
A szüret kezdő időpontját a városi tanács állapította meg, majd egy dobos segítségével két héttel korábban hirdették ki a városban.
A borvidék apraja-nagyja izgatottá vált és elkezdődtek a munkálatok: az eszközöket megtisztították, a hordókat kimostál és beáztatták. Mindenki résztvett a folyamatok előkészítésében és a munkában is.
A szüret igazi közösségi élménynek számított, ugyanis a kisebb szőlőbirtokosok a családtagok, barátok, szomszédok segítségével szedték a szőlőt, míg a nagybirtokosok a környék napszámosait is felfogadták.
A feladatokat igazságosan elosztották: a gyermekek és a nők szedőként dolgoztak, míg a férfiak a puttonyozást végezték el. 3-6 szedő munkáját egy puttonyos segítette – a szedők a puttonyba gyűjtötték a szőlőt, melyet a férfiak egy szüretelő kádhoz vittek. Az összegyűjtött gyümölcsöt megtaposták és elkészítették a mustot.
Az egri találmány
A taposók feladatát egy egri asztalosmester, Oberfrank Antal könnyítette meg, ugyanis a 19. század elején feltalálta a szőlőmalmot, mellyel forradalmasította a mustkészítést. A malom használata hatékonyabbá és gyorsabbá tette a szüretet, ugyanis percenként akár egy puttony szőlő őrlésére is képes volt.
Érdekesség a Borvidékről
Egerben a borászatokat, pincéket a városban és a város peremén helyezték el, ezért más borvidékekkel ellentétben külön figyelmet kellett szentelni a szőlő szállítására, ami nem csak költséges volt, hanem sokszor logisztikai kihívásokat is jelentett.
Szüreti mulatságok régen
A szüret végét egy hatalmas mulatsággal zárta a közösség, mely mindig egy ünnepélyes megnyitóval kezdődött. A szedők egy óriási, akár egy mázsás szőlő koszorút készítettek a szőlősgazdáknak, megünnepelve a szüretet és az új bor kezdetét.
Az ünnepség után hajnalig mulattak az egriek: cigányzenészek gondoskodtak a muzsikáról, maszkokban, álarcokban táncoltak és finom ételeket készítettek. Ezen a napon a lőszereket és fegyvereket korlátlanul lehetett használni, a mozsárágyúkkal úgynevezett rakétákat durrogtattak, így a vidék a lobogó tűz fényébe öltözött.
Szüreti mulatság napjainkban
A szüretet, mint minden évben, idén is megünnepeljük Eger legendás bornegyedében, a Szépasszony-völgyben. Borászaink a borvidék kiváló boraival, mennyei ételekkel, pincetúrákkal, mustkóstolással, szüreti felvonulással, koncertekkel és kézműves vásárral vár mindenkit!
A részletes programok az alábbi oldalon érhetőek el:
https://visiteger.com/programok/osszes/szuret-a-szepasszony-volgyben
THUMMERER 40 | Egy mindenkiért, mindenki egyért.
Egy mindenkiért, mindenki egyért. Az egy a történetünkben a Thummerer pincészet. Mindenki pedig a Thummerer család három generációjának tagjai és társaik – Vilmos, Kati, Ildikó, Éva, András, Tamás, Elza, Polett, Ede – no meg József. Ők a Thummerer birodalom test- és értékőrei.
A birodalom kifejezést most a szó legnemesebb értelmében képzeljük el. Ehhez a paradicsomi kis birodalomhoz – a Thummerer Pincészet és Szőlőbirtokhoz – tartozik 120 hektár szőlő ültetvény Noszvaj és a Nagy Eged térségében, 4400 nm pincerendszer kemencés kóstolóteremmel, egy lovastanya kövér mezőkkel és gyönyörű paripákkal, a noszvaji Magtár fogadó szállással és üveggyűjteménnyel. És egy nagy becsben lévő barlanglakás, ahol minden elkezdődött.
Thummererék története úgy indul, mint a népmesék, tündérmesébe illően folytatódik és reméljük, végtelen történet. A szegény, de igen talpraesett fiatalember Vilmos elindul Egerből, kitanulja a szőlész-gyümölcsész szakmát, megtalálja párját, Katit, akivel elindulnak az üveghegyen túlra. Bár a világ kételkedik, ők töretlenül haladnak előre, kézenfogva az élet rengetegében, számukra nincs áttörhetetlen üvegplafon. Vilmos útja eleinte erdőn vezet keresztül, majd már Katival közösen rózsákon és krizantémokon át eljutnak a szőlőtenger partjára. A kockázatot vállalva elmerülnek a szőlőben. Ennek közepén találnak egy szigetet, vagyis egy hatalmas ódon pincét egy 14 ezer literes ászok hordóval, (nyugalom, ez a szörnyeteg már csak dísz), ahol a szőlőt borrá alakíthatják. Megtanulják a borvarázslás minden csínját-bínját, Vilmos még az Óperencián túlra is elmegy híres régi borbirodalmakba tanulni és közben felépíti a sajátját. Hitük, tehetségük és szorgalmuk segíti őket mindenféle próbatételeken keresztül. A kis birodalom és a család is gyarapszik. A szomszéd borászok és mindenféle népek csodájára járnak a Thummerer birtoknak és nagy, testes boraiknak. Fennállásuk 40 éve alatt sok követendő, olykor igen izgalmas példával járnak elől. Vili Papa, ahogy unokái hívják a családalapítót, visszaszerzi az Egri Bikavér becsületét, dűlőit külön-külön is bátran felteszi a bortérképre, részt vesz az Egri Csillag születésében, mindenféle modern eszközöket bevet, egyszóval folyamatosan megreformálja a mesterséget. Ahogy nő a birodalom és a feladat, úgy lesz egyre nagyobb szükség hozzáértő segítségre. A próbákat végül József állja ki, aki azóta is hűséges fővezére, akarom mondani főborásza a Thummerer pincének.
Vili Papa évente párszor elutazik, hogy Magyarország más családi borbirodalmainak, vagyis szőlőbirtokainak alapítóival tanácskozzon, kvaterkázzon, megbeszéljék a világ folyásának irányát, a jókat és a rosszakat is. Közben elismerően kóstolgatják egymás borait és megmutatják, mennyit okosodtak az utódok és mit lehetne még tanítani nekik. Hiszen ezért alapították a Pannon Bormíves Céhet.
Gyermekeik is szeretik a bort, de még jobban a vendégeket, akik a világ minden tájáról sereglenek, hogy megkóstolják a mesés borokat és lássák a hatalmas pincét (és a barlanglakást, ahol minden elkezdődött). Éva és András vendégeiket igen jól tartják, jó borokkal, kemencés vagy épp gourmet étkekkel kínálják a birtok és Noszvaj legjavából. Szállást is adnak nekik. A birodalomhoz tartozik Ildikó lovastanyája. A vállalkozó szelleműek szépséges lovai hátán csodálhatják meg a környező hegyoldalakon hullámzó, végtelen (legalábbis annak tűnő, 120 hektáros) szőlőtengert. Jönnek is az emberek, hogy részesülhessenek ebből a sok jóból meg Thummererék életszeretetéből, szenvedélyéből. A legkisebb fiút, Tamást inkább a szőlő érdekli, mintsem a sok ember. Kedvesével, Elzával ők a szőlőtenger, vagyis a dűlők kapitányai. Vili Papa egy nap egy másik birodalomba költözik. A legkisebb királylány, Polett, akinek az alapító Vili Papa még életében átadta a birodalom kincstárának kulcsát, szóval ő meg nem átall mindenféle influenszereket is bevonni a bormarketingbe, akik hírét viszik Thummereréknek. Nem bánják a többiek, hiszen Polett csak hozzáteszi az örökséghez ezeket újdonságokat, miközben a főborász és a dűlők kapitánya viszik tovább a Thummererek alkotmányát. 40 éve rendületlenül készülnek a nagy borok, de az idők szavát meghallva már fehérek és pezsgők is. Mivel a családban nagy tisztelet uralkodik és mindenki másban mester, időről időre kupaktanácsot tartanak. Olyankor bezárják a birodalom kapuit és maguk kóstolgatják a borokat, mesélnek egymásnak, ki milyen újdonságot látott a világban, tanakodnak, mit kellene megfogadni ezekből, döntést hoznak és azonnal, nagy lendülettel el is kezdik megvalósítani. Pont, ahogy Vili Papa tette mindig. Így aztán csak jönnek az érmek, a legtöbb arany meg a vendégek 40 éve és a Thummerer név ma is fényes. Egy Egri Borvidéki csillag. Aki nem hiszi, járjon utána.
