MENU

A finomhangolás szakaszába léptünk

2022.11.04.
Szabó Edit

Elismerések, díjak, sikerek igazolják, hogy a Lőrincz György vezette St. Andrea Borászat csapata nem tétlenkedett az alapítás óta eltelt húsz év alatt. Az egerszalóki birtokközpont a környék egyik legfontosabb találkozóhelyévé, maga a birtokigazgató pedig a borvidék meghatározó alakjává vált, de szerénységét mostanáig megőrizte…

Nem sajnálod, hogy nem lett belőled profi vízilabdázó?

Már nem, pedig éveken keresztül a sport határozta meg az életemet. Egerben kezdtem vízilabdázni, és amikor a budapesti Kertészeti Egyetemre kerültem, ott is folytattam. Aztán amikor 1994-ben megszületett a harmadik gyermekünk, Bálint, és a feleségem már három kisbabával volt otthon egyedül egy albérletben, rá kellett jönnöm, hogy vannak fontosabb dolgok is az életben.

Hogyan indult a borászkarriered?

Az egyetem után az Egervinnél kezdtem, de viszonylag gyorsan lapátra tettek, mert egy csődhelyzet miatt leépítés kezdődött. Akkor lettem rövid időre profi vízilabdázó Egerben, de néhány hónap múlva kiderült, hogy posztgraduális képzés indul a Kertészeti Egyetemen, ahová engem is szeretettel várnak, így a családommal Budapestre költöztünk.

Tanultam, tanítottam, nagyon jó időszak volt, még az is megfordult a fejemben, hogy ott maradok a tanszéken. Tanítani ugyan nem szerettem, mert mindig izgultam, a kutatás viszont nagyon érdekelt. Ugyanakkor vonzott az alkotás izgalma is, hogy magam termeljem meg a bort. 

Ezért döntöttél végül 1999-ben úgy, hogy megalapítod a családi pincészetedet?

Igen, de azért nem volt ez annyira egyértelmű út. Háromgyermekes apa voltam, így a posztgraduális képzés harmadik évére hazakéredzkedtem Egerbe, és a kutatóintézetben kezdtem dolgozni. Itt keresett meg 1995-ben az Egervin borászati igazgatója, hogy nem mennék-e mégis vissza. Pontosan a kutatói fizetésem kétszeresét ajánlotta, el is fogadtam, és ott maradtam 2002-ig.

Tiszta erőből dolgoztam, de azért arra maradt időm, hogy édesapám örömére elkészítsek egy bort, amivel igen szép eredményt értem el a borvidéki borversenyen. Ezen felbuzdulva apósom javasolta, hogy alapítsunk családi borászati vállalkozást. Így indult apósommal, anyósommal és a sógorommal a Lőrincz és Társai Kft. 1999-ben.

Néhány hordó bort készítettünk csak, de azt válogatott szőlőből, magasabb minőségben. Híre is ment, jöttek az újságírók, aztán 2001-ben megkeresett egy befektető, és azt mondta, hogy szívesen alapítana velem egy birtokot.

Mint a mesében…

Pontosan. Nem nagyon adatott meg addig az életemben, hogy fontos legyek valakinek. A feleségem, Andika volt az első, az egyetem a második, és ő volt a harmadik, aki bízott bennem. Alapvetően szorongós alkat vagyok, féltem a feladattól, de izgatott is. A Gondviselés végül abba az irányba terelt, hogy igent mondtam, megszületett a St. Andrea Borászat, és ennek a mai napig örülök. Sok szépséget megéltem az azóta eltelt húsz év alatt. 

Melyek voltak a legfontosabb mérföldkövek a St. Andrea Borászat életében?

Felépült a birtokközpont Egerszalók határában, és megvásároltuk az első földterületeket. Minden jól haladt, aztán 2005-ben bekövetkezett az első nagy törés: meghalt az üzlettársam. Istennek hála, fennmaradt a vállalkozás ebben a rendkívül nehéz helyzetben, egy évvel később pedig lett két új partnerem, András és Attila.

A kis pince tovább élt, én pedig elkezdtem templomba járni, mert mindezt a Gondviselő Isten segítségének éreztem. 2006-ben rácsodálkozhattam egy kékfrankosra, ami a kiemelt bikavérünk, a Merengő alapját adta. Nagy ösztönzés volt számomra. A biztatások szinte folyamatosak az életünkben, 2009-ben Az Év Bortermelőjévé választottak, ami rendkívül jókor jött, egy válság közepén.

2021-ben megkaptuk életünk legmagasabb értékelését a Decantertől, 97 pontot a Nagy-Eged-dűlős bikavérünkre. Ezt követően megduplázódott az érdeklődés a birtok iránt. Éppen akkor, amikor a világjárvány miatt mindenhol zuhanórepülésben volt a kereskedelem. Mi ez, ha nem a Gondviselés?

Mekkora most a szőlőterület?

Jelenleg 49 hektáron gazdálkodunk, de mivel az elmúlt években elkezdtük a fajtaváltást, ebből most csak 40 hektáron terem szőlő. Néhány fajtával nem találtuk a kapcsolatot, így ezeket kivontuk a termesztésből, és másokat emeltünk a helyükre.

Említetted, hogy a Decanter igen magasra értékelte a Nagy-Eged-dűlőben született bikavéreteket. Miért annyira különleges az a termőhely?

Mert az egri kontinentális klímán belül szubmediterrán a mikroklímája, és nem vulkanikus az alapkőzete, hanem mészkő. Ennek köszönhetően utánozhatatlan aromavilágú, gazdag, mély ugyanakkor elegáns borok születnek azon a hegyen. Szeretjük, de nem vagyunk vele elfogultak, számunkra minden dűlőnk egyformán fontos. 

Fajtaborként vagy házasításban lehet leginkább megmutatni az Egri borvidék termőhelyi értékeit?

Véleményem szerint az egri borok egyértelműen házasítások, de hogy milyen fajták alkotják a bázist, azzal kapcsolatban még folyik az útkeresés. Én magam fehérben az olaszrizling-furmint-hárslevelű hármasára koncentrálnék, a vörösboroknál pedig a kékfrankost és a kadarkát helyezném előtérbe, világfajtákkal kiegészítve. 

Legidősebb fiad, az ifjabbik Lőrincz György már kilenc éve dolgozik veled. Mi a munkamegosztás köztetek?

A szőlőművelés szervezése teljesen az ő kezében van, a fejlesztés és a szerkezetátalakítási stratégia közös feladat. Alapvetően ő a szőlész, de azért ott van a pincében is, főleg szüret idején és a borok házasításakor. Mindezek mellett sokat utazik, a világban ma már sokszor ő a St. Andrea borok „arca”. 

Nemcsak a birtok, a birtokközpont is folyamatosan épül. A borbolt és a kóstolóterem régóta megvan, de két éve elkészült egy hatalmas, minden igényt kielégítő rendezvényhelyszín is. Milyen eseményeknek adtok ott teret? 

Meggyőződésem, hogy a fogyasztóknak leginkább itt, a borvidéken tudjuk bemutatni az egri borok szépségét. A hozzánk látogatókkal bejárjuk a pincét, kóstolókat tartunk, és gondoskodunk arról, hogy jó élményekkel távozzanak. A rendezvényterem pedig nagyobb lélegzetű borvidéki események vagy akár konferenciák helyszíneként is bevált.

Saját konyhánk nincs, de vannak remek partnereink, akik kitelepülnek ilyenkor, így akár több száz fő ellátásáról is tudunk gondoskodni. A rendezvényhelyszín a feleségem, Andika birodalma, ő felel a szervezésért, a dekorációért, az arculatért, és ma már a kiállításokon is az ő elképzelései szerint jelenik meg a borászatunk. 

Melyek azok a borok, amelyekre a St. Andrea Borászat leginkább koncentrál, amelyek által meghatározható a stílusotok, az identitásotok?

Mi az egri csillag és az egri bikavér mellett tettük le a voksunkat. A szortimentünk összeállt, és már a finomhangolás szakaszába léptünk, de ez olyan komoly feladat, hogy nemcsak bennünket, hanem az utánunk jövő generációkat is bőségesen ellátja munkával. 

Milyen vágyakat dédelgetsz a borvidék és a pincészet jövőjével kapcsolatban?

Jó lenne, ha az Egri borvidék üzenetét mindenki megismerné, ha a csillag és a bikavér ismert márkává erősödne mindenhol a világon. A személyes vágyam pedig az, hogy ez a birtok váljon mértékadóvá, stabillá, generációkon átívelővé, hogy az unokáink unokái is ihassanak esténként egy pohár jó bort abból, amit a saját kezükkel, a saját területükön ők maguk termeltek meg.

További cikkek

Egri Borvidék a terítéken | Pár ötlet mindazoknak, akik a szőlőt nemcsak isszák hanem eszik is

2024.09.09.

Nem akarjuk siettetni az időt, de pár nap múlva megérkezik az ősz és vele együtt a Borvidék kiemelt eseménye, a szüret. Az egri szüret kezdete hagyományosan szeptember 29-hez köthető, Szent Mihály napjához, ám az időjárás és a szőlő érettségi állapota miatt ez a dátum mozgatható.

A szürettel elkezdődik a legújabb borok feldolgozása, ám ne felejtsük el, hogy a finom szőlőből nem csak minőségi italokat kóstolhatunk, hanem mennyei ételeket is készíthetünk. Ebben a cikkünkben összegyűjtöttük a kedvenc receptjeinket, hogy az Egri Borvidéket az asztalra csempészhessétek.

Minden főzés-sütés a minőségi alapanyagok beszerzésével kezdődik: a finom borokat megvásárolhatod borászainktól, a friss szőlőt pedig beszerezheted hétköznap Egerben a Katona téren található piacon, hétvégén pedig a Kisasszony piacon.

Az első recept ötletünk egy igazán könnyed szüreti sajtsaláta, ami egy kitűnő előételként szolgál:

Hozzávalók:

  • 1db alma
  • 1db körte
  • 1db narancs
  • 20 dkg szőlő
  • 2 dkg dió
  • 2 dkg kesudió
  • 20 dkg camembert sajt

Öntet:

  • 1.5 dl tejföl
  • 1db narancs
  • 2ek tej
  • 2 tk méz
  • 0.5tk currypor
  • 1kh őrölt fahéj

A gyümölcsöket apróra vágjuk, a camambert felszeleteljük, kistányérokba adagoljuk és megszórjuk a diófélékkel. Az öntethez a tejfölt krémesre keverjük, fokozatosan hozzáadjuk a narancslevet, a tejet és a mézet. Végül a curryvel és a fahéjjal pikánsra ízesítjük, tálkába töltjük, és külön kínáljuk a salátához.

A szőlő nem csak finom, hanem rengeteg jótékony hatással is rendelkezik! Rengeteg C- és B-vitamint, káliumot-, kalciumot-, magnéziumot-, és flavonoidokat tartalmaz, erősiti az immunrendszert, segíti az emésztést és lassítja az öregedést is!

Ezért következő receptnek egy olyat választottunk, amivel könnyedén kiegészítheted a család kedvenc húsételeit, miközben az egészségükről is gondoskodsz!

Szőlős chutney:

Hozzávalók:

  • 40 dkg szőlő
  • 10 dkg barna cukor
  • 1 fej vöröshagyma
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 1 dl fehérbor
  • 1 db fahéj
  • 1 db csillagánizs

A szőlőt leszemezzük és kettévágjuk a szemeket. A cukrot száraz serpenyőben karamellizáljuk, majd rátesszük a vékonyra szeletelt hagymákat és összekeverjük a szőlővel. Felöntjük a borral, ízesítjük a fahéjjal és az ánizzsal. Kitűnően párosíthatjuk sült húsokkal, pirított burgonyával, párolt rizzsel, grillezett zöldségfélékkel.

Ne feledkezzünk meg a szőlő szárított formájáról sem, a mazsoláról, ami már önmagában is remek nassolnivaló, ám a belőle készült sütemények egyszerűen ínycsiklandozóak!

Túrós mazsolás villámsüti:

Hozzávalók:

A mazsolát lelocsoljuk rum aromával és félretesszük. Az összes többi hozzávalót csomómentesre keverjük, majd hozzáadjuk a mazsolát. A masszát beleöntjük egy kisebb tepsibe és 180 fokra előmelegített sütőben tűpróbáig sütjük (35-40 perc). Porcukorral együtt tálalhatjuk is.

Egyetek finom szőlős ételeket, igyatok finom borokat és élvezzétek a hétköznapok örömteli perceit!

Források:

https://cookpad.com/hu/receptek/13680847-turos-mazsolas-villam-sut
https://www.mindmegette.hu/szureti-sajtsalata.recept/
https://www.mindmegette.hu/csirkemell-szolos-chutneyval.recept/

Képek forrása: egriborvidek.hu és pexels.hu

TOVÁBB

Időutazás az Egri Borvidéken – szüreti hagyományok

2024.09.04.

A szüreti időszak a borvidék egyik legvártabb és legkiemeltebb eseménye évszázadok óta, ami kicsiket és nagyokat egyaránt érintett Egerben.

De hogyan is zajlott a szüret a modern technológia előtt?

A szüret kezdő időpontját a városi tanács állapította meg, majd egy dobos segítségével két héttel korábban hirdették ki a városban.

A borvidék apraja-nagyja izgatottá vált és elkezdődtek a munkálatok: az eszközöket megtisztították, a hordókat kimostál és beáztatták. Mindenki résztvett a folyamatok előkészítésében és a munkában is.

A szüret igazi közösségi élménynek számított, ugyanis a kisebb szőlőbirtokosok a családtagok, barátok, szomszédok segítségével szedték a szőlőt, míg a nagybirtokosok a környék napszámosait is felfogadták.

A feladatokat igazságosan elosztották: a gyermekek és a nők szedőként dolgoztak, míg a férfiak a puttonyozást végezték el. 3-6 szedő munkáját egy puttonyos segítette – a szedők a puttonyba gyűjtötték a szőlőt, melyet a férfiak egy szüretelő kádhoz vittek. Az összegyűjtött gyümölcsöt megtaposták és elkészítették a mustot.

Az egri találmány

A taposók feladatát egy egri asztalosmester, Oberfrank Antal könnyítette meg, ugyanis a 19. század elején feltalálta a szőlőmalmot, mellyel forradalmasította a mustkészítést. A malom használata hatékonyabbá és gyorsabbá tette a szüretet, ugyanis percenként akár egy puttony szőlő őrlésére is képes volt.

Érdekesség a Borvidékről

Egerben a borászatokat, pincéket a városban és a város peremén helyezték el, ezért más borvidékekkel ellentétben külön figyelmet kellett szentelni a szőlő szállítására, ami nem csak költséges volt, hanem sokszor logisztikai kihívásokat is jelentett.

Szüreti mulatságok régen

A szüret végét egy hatalmas mulatsággal zárta a közösség, mely mindig egy ünnepélyes megnyitóval kezdődött. A szedők egy óriási, akár egy mázsás szőlő koszorút készítettek a szőlősgazdáknak, megünnepelve a szüretet és az új bor kezdetét.

Az ünnepség után hajnalig mulattak az egriek: cigányzenészek gondoskodtak a muzsikáról, maszkokban, álarcokban táncoltak és finom ételeket készítettek. Ezen a napon a lőszereket és fegyvereket korlátlanul lehetett használni, a mozsárágyúkkal úgynevezett rakétákat durrogtattak, így a vidék a lobogó tűz fényébe öltözött.

Szüreti mulatság napjainkban

A szüretet, mint minden évben, idén is megünnepeljük Eger legendás bornegyedében, a Szépasszony-völgyben. Borászaink a borvidék kiváló boraival, mennyei ételekkel, pincetúrákkal, mustkóstolással, szüreti felvonulással, koncertekkel és kézműves vásárral vár mindenkit!

A részletes programok az alábbi oldalon érhetőek el:
https://visiteger.com/programok/osszes/szuret-a-szepasszony-volgyben

TOVÁBB

THUMMERER 40 | Egy mindenkiért, mindenki egyért.

2024.09.03.

Egy mindenkiért, mindenki egyért. Az egy a történetünkben a Thummerer pincészet. Mindenki pedig a Thummerer család három generációjának tagjai és társaik – Vilmos, Kati, Ildikó, Éva, András, Tamás, Elza, Polett, Ede – no meg József. Ők a Thummerer birodalom test- és értékőrei.

A birodalom kifejezést most a szó legnemesebb értelmében képzeljük el. Ehhez a paradicsomi kis birodalomhoz – a Thummerer Pincészet és Szőlőbirtokhoz – tartozik 120 hektár szőlő ültetvény Noszvaj és a Nagy Eged térségében, 4400 nm pincerendszer kemencés kóstolóteremmel, egy lovastanya kövér mezőkkel és gyönyörű paripákkal, a noszvaji Magtár fogadó szállással és üveggyűjteménnyel. És egy nagy becsben lévő barlanglakás, ahol minden elkezdődött.

Thummererék története úgy indul, mint a népmesék, tündérmesébe illően folytatódik és reméljük, végtelen történet. A szegény, de igen talpraesett fiatalember Vilmos elindul Egerből, kitanulja a szőlész-gyümölcsész szakmát, megtalálja párját, Katit, akivel elindulnak az üveghegyen túlra. Bár a világ kételkedik, ők töretlenül haladnak előre, kézenfogva az élet rengetegében, számukra nincs áttörhetetlen üvegplafon. Vilmos útja eleinte erdőn vezet keresztül, majd már Katival közösen rózsákon és krizantémokon át eljutnak a szőlőtenger partjára. A kockázatot vállalva elmerülnek a szőlőben. Ennek közepén találnak egy szigetet, vagyis egy hatalmas ódon pincét egy 14 ezer literes ászok hordóval, (nyugalom, ez a szörnyeteg már csak dísz), ahol a szőlőt borrá alakíthatják. Megtanulják a borvarázslás minden csínját-bínját, Vilmos még az Óperencián túlra is elmegy híres régi borbirodalmakba tanulni és közben felépíti a sajátját. Hitük, tehetségük és szorgalmuk segíti őket mindenféle próbatételeken keresztül. A kis birodalom és a család is gyarapszik. A szomszéd borászok és mindenféle népek csodájára járnak a Thummerer birtoknak és nagy, testes boraiknak. Fennállásuk 40 éve alatt sok követendő, olykor igen izgalmas példával járnak elől. Vili Papa, ahogy unokái hívják a családalapítót, visszaszerzi az Egri Bikavér becsületét, dűlőit külön-külön is bátran felteszi a bortérképre, részt vesz az Egri Csillag születésében, mindenféle modern eszközöket bevet, egyszóval folyamatosan megreformálja a mesterséget. Ahogy nő a birodalom és a feladat, úgy lesz egyre nagyobb szükség hozzáértő segítségre. A próbákat végül József állja ki, aki azóta is hűséges fővezére, akarom mondani főborásza a Thummerer pincének.

Vili Papa évente párszor elutazik, hogy Magyarország más családi borbirodalmainak, vagyis szőlőbirtokainak alapítóival tanácskozzon, kvaterkázzon, megbeszéljék a világ folyásának irányát, a jókat és a rosszakat is. Közben elismerően kóstolgatják egymás borait és megmutatják, mennyit okosodtak az utódok és mit lehetne még tanítani nekik. Hiszen ezért alapították a Pannon Bormíves Céhet.

Gyermekeik is szeretik a bort, de még jobban a vendégeket, akik a világ minden tájáról sereglenek, hogy megkóstolják a mesés borokat és lássák a hatalmas pincét (és a barlanglakást, ahol minden elkezdődött). Éva és András vendégeiket igen jól tartják, jó borokkal, kemencés vagy épp gourmet étkekkel kínálják a birtok és Noszvaj legjavából. Szállást is adnak nekik. A birodalomhoz tartozik Ildikó lovastanyája. A vállalkozó szelleműek szépséges lovai hátán csodálhatják meg a környező hegyoldalakon hullámzó, végtelen (legalábbis annak tűnő, 120 hektáros) szőlőtengert. Jönnek is az emberek, hogy részesülhessenek ebből a sok jóból meg Thummererék életszeretetéből, szenvedélyéből. A legkisebb fiút, Tamást inkább a szőlő érdekli, mintsem a sok ember. Kedvesével, Elzával ők a szőlőtenger, vagyis a dűlők kapitányai. Vili Papa egy nap egy másik birodalomba költözik. A legkisebb királylány, Polett, akinek az alapító Vili Papa még életében átadta a birodalom kincstárának kulcsát, szóval ő meg nem átall mindenféle influenszereket is bevonni a bormarketingbe, akik hírét viszik Thummereréknek. Nem bánják a többiek, hiszen Polett csak hozzáteszi az örökséghez ezeket újdonságokat, miközben a főborász és a dűlők kapitánya viszik tovább a Thummererek alkotmányát. 40 éve rendületlenül készülnek a nagy borok, de az idők szavát meghallva már fehérek és pezsgők is. Mivel a családban nagy tisztelet uralkodik és mindenki másban mester, időről időre kupaktanácsot tartanak. Olyankor bezárják a birodalom kapuit és maguk kóstolgatják a borokat, mesélnek egymásnak, ki milyen újdonságot látott a világban, tanakodnak, mit kellene megfogadni ezekből, döntést hoznak és azonnal, nagy lendülettel el is kezdik megvalósítani. Pont, ahogy Vili Papa tette mindig. Így aztán csak jönnek az érmek, a legtöbb arany meg a vendégek 40 éve és a Thummerer név ma is fényes. Egy Egri Borvidéki csillag. Aki nem hiszi, járjon utána.

THUMMERER 40-4
THUMMERER 40-5
TOVÁBB