MENU

Hagyomány, intuíció és lélek

2022.05.19.
Szabó Edit

Besenyei Lajos 1981 óta termel szőlőt Andornaktálya és Eger határában. Sokáig a bort is maga készítette, de 2009-ben csatlakozott hozzá a menye, Klári, majd két évvel később a fia, Viktor, és a borászati munkákat ma már ők felügyelik. Színvonalas folyóboraikkal és díjnyertes palackos tételeikkel egyebek között a Szépasszony-völgy 26-os pincéjében találkozhat a közönség.

Klári, te Császártöltésen nőttél fel, Viktor, te pedig Egerben. Mi az első emléketek a szőlőről?

Besenyei Viktor: Édesapám a nyolcvanas években kezdte a szőlőművelést, és én tízéves koromtól kijártam vele metszeni, hetedikes koromban pedig már a traktoron ültem. Akkoriban minden akartam lenni, csak borász nem.

Besenyei Klári: Nekünk is volt szőlőnk Császártöltés határában, én is sokat dolgoztam ott gyerekkoromban. Nem vonzott a bizonytalan mezőgazdaság, ezért jelentkeztem a műszaki egyetemre, és ott ismerkedtem meg Viktorral.

Mikor jött a fordulat?

Besenyei Klári: Egyetem után mindketten Budapesten helyezkedtünk el, Viktor egy nagy informatikai vállalat rendszermérnöke lett, én is hasonló munkákat végeztem, de 2006-ban megszületett Luca, aztán 2008-ban Csongor, és úgy döntöttünk, hogy vidékre költözünk.

Gyakran jártunk Egerbe, néztem apósom birtokát, és láttam, hogy itt mennyivel másabb a szőlész-borász munka, mint mifelénk. Kedvet kaptam hozzá, elvégeztem a főiskolán a bortechnológusi képzést, és 2009-ben csatlakoztam apósom cégéhez.

Besenyei Viktor: Egerbe költöztünk, de én még két évig ingáztam, csak 2011-ben döntöttem úgy, hogy feladom az állásomat, és én is a Besenyei Borház csapatát erősítem.

Mi volt a feladatotok a vállalkozásban?

Besenyei Klári: Kezdetben én vezettem a céget, aztán Viktor lett az ügyvezető. Mivel termékmenedzsmentet tanultam az egyetemen, és előtte az online marketing területén is dolgoztam, sok örömöt találtam ebben a feladatban. Lendületet hoztam a munkába, és rengeteg fontos újítást vezettem be, amitől kicsit olajozottabban működtek a fogaskerekek.

Besenyei Viktor: Bár az ügyvezetést kaptam feladatul, fél év pincemunkával kezdtem. Ahhoz, hogy megalapozott és precíz utasításokat adhassak, ismernem kell minden munkafolyamatot, értenem kell, hogy mit miért lehet vagy nem lehet megcsinálni, mire mennyi idő kell, másként nem megy.

És mi volt az édesapád feladata?

Besenyei Viktor: Az övé maradt a szőlőtermesztés. Édesapám az egri átlagot bőven meghaladó minőségben termeli a szőlőt. Ezt szereti, ez az élete. Amíg mi nem csatlakoztunk a vállalkozáshoz, a bort is ő készítette, és folyóborként értékesítette. El se tudom képzelni, hogy bírta mindezt egyedül. A borkészítés lett tehát a mi feladatunk.

Mekkora szőlőterület tartozik a pincészethez?

Besenyei Klári: Amikor kezdtük, 20 hektáron gazdálkodtunk, jelenleg 45 hektárt művelünk több dűlőben, a pincészet 20 kilométeres körzetében. Nagyon sok szőlőfajtával dolgozunk, de ezt nem is bánjuk, mert így minden évben azokat a fajtákat emeljük ki, amelyek a legszebb gyümölcsöt adják.

Éppen ezért nálunk se az egri csillagnak, se a bikavérnek nem állandó az összetétele, mindig azok a borok kerülnek a házasításba, amelyek az adott évben a legszebbek. A bikavérünket is, a csillagunkat is többször választották már a borvidék legjobbjának, és erre nagyon büszkék vagyunk.

A fajtaboraitok közül mit emelnétek ki?

Besenyei Viktor: A kékfrankosunk és a kadarkánk többször volt aranyérmes, mindkettőt nagyon fontosnak tartjuk. A fehérek közül az Irsai Olivérre vagyunk büszkék, és a rozénkat is nagyon szeretjük, mert egy kicsit eltér az átlagtól, teltebb, zamatosabb. 2020-ig kékfrankosból készült, de 2021-ben úgy döntöttünk, hogy kadarka és medina lesz az alapja. Meglepő, egyedi ízvilágú bor lett.

Besenyei Klári: Szerencsére nálunk nincs olyan nyomás, hogy ki kell pörgetni a bort, mert kell a hely; a pincénk tágas, van tér a kísérletezésre. Így született meg például az egyik legizgalmasabb borunk, a kadarka-pinot noir házasítás.

Melyikőtök készíti a Besenyei Borház borait?

Besenyei Viktor: Egyikünk sem, és mindketten, vagy inkább mindhárman. Találtunk ugyanis a feladatra egy kiváló szakembert Aux Pál személyében. Pali 2009 óta a főborászunk, Gál Tibortól jött át hozzánk, Klárival együtt érkeztek. Szabad kezet kapott nálunk, a saját tempójában dolgozik, de a komolyabb döntéseket mindig együtt hozzuk meg.

Ha valaki kiesik a munkából, általában én állok be helyette, ezért Pali mellett is sokszor dolgoztam már, és számomra ez mindig megtiszteltetés. Rengeteget tanultam tőle, nagyon jó, hogy itt van velünk. Pali olyan borokat készít, amilyeneket én készítenék, ha borász lennék, talán ezért is szeretem annyira a stílusát.

Hol lehet megkóstolni a boraitokat?

Besenyei Klári: Mielőtt csatlakoztunk a vállalkozáshoz, a pincészet kizárólag folyóbort értékesített, amit a környékbeli kocsmák, éttermek, szállodák vittek el. 2009-től megkezdtük a palackos értékesítést, de nagyáruházakban nem jelentünk meg, mert egyedi, kézműves jellegű borokkal, és viszonylag alacsony palackszámokkal dolgozunk.

Most is jelentős a folyóboros piacunk, az emberek szeretik, mert nagyon jó a minősége, palackba pedig a kiemelkedő tételeink kerülnek, ezeket borszaküzleteknek, magánvevőknek adjuk el.

Besenyei Viktor: És ezen kívül a Szépasszony-völgyben is várjuk a vendégeket, ahol a miénk a 26-os pince. 2018. május elsején nyitottunk, és nagyon gyorsan felfutott a hely. Ha a világjárvány nem szól közbe, már sokkal jobban állnánk, de így sincs okunk panaszra.

Tavasztól őszig tartunk nyitva, és itt végig lehet kóstolni a pincészet teljes szortimentjét. Konyhánk nincs, de borkóstoló csoportjainknak megrendeljük a meleg ételt a partneréttermeink valamelyikéből. Jelenleg 50-70 főt tudunk fogadni, de már látszik, hogy kinőttük a helyet, lassan ideje lesz egy 150-200 fős pincét keresni.

A borászat és a vendéglátás együtt nagyon sok munkát ad. Jut azért idő a családra is?

Besenyei Viktor: Klári most egy kicsit eltávolodott a borászattól, így nekem jutott a Szépasszony-völgy és a papírmunka is, de cserébe ő legalább jobban tud figyelni a gyerekekre, és én is igyekszem együtt lenni a családdal, amennyit csak lehetséges.

Besenyei Klári: Egyébként mindkét gyerek szeret velünk kijönni a szőlőbe, sőt Csongor, a fiunk egy időben borász akart lenni, Luca pedig a szőlő növény csodálata mellett az állatokkal találta meg legjobban a közös hangot: állatorvosnak készül.

Azon túl, hogy szeretnétek a Szépasszony-völgyben egy nagyobb rendezvények számára is alkalmas helyet, milyen terveket dédelgettek a közeljövőre?

Besenyei Viktor: Csodálatos az andornaktályai pincénk, mindenki elámul a méretei láttán. Jó lenne, ha egyszer majd itt is fogadhatnánk vendégeket. Egy kis panzió az álmom, kedves, színvonalas vendéglátással. Nagyon szép a természeti környezet, rengeteg a túraútvonal a közelünkben, itt nagyon jól el lehet tölteni egy aktív hétvégét.

Besenyei Klári: Amikor elkezdtünk a borászatban dolgozni, mi is nagyon sokat jártuk Viktorral az országot, elmentünk más borvidékekre, szerettünk ismeretlen tájakat felfedezni, de az is jólesett, ha esténként nyugodtan leülhettünk egy pohár finom borral. A munkám során egy bor számomra számok és paraméterek halmaza volt, ezért különösen érdekes felfedezni, hogy mennyi íz és illat lakik benne.

Azt hiszem, a hagyomány, az intuíció és a lélek sajátos elegye adja azt az értéket, amitől egy bor valóban különlegessé, egyedivé válik. Jó ezt újra és újra felfedezni, és jó arra gondolni, hogy talán a mi vállalkozásunk is segít szebbé varázsolni az emberek életét.

További cikkek

Bio borok az Egri Borvidéken

2026.07.02.

A minősítési folyamat 

Egyre több borfogyasztó keresi azokat a borokat, amelyek mögött tudatos, fenntartható gazdálkodás áll. A bio bor azonban nem csupán egy címke a palackon: megszületéséhez hosszú évek következetes munkájára és szigorú előírások betartására van szükség. A bio minősítés megszerzése több éves folyamat, amely során a termelők rendszeres ellenőrzéseken és mintavételeken esnek át. A tanúsítást akkreditált szervezetek végzik, melyek munkáját a NÉBIH felügyeli. Csak azok a borok viselhetik a bio minősítést, amelyek megfelelnek a szigorú termesztési és feldolgozási követelményeknek. 

A bio gazdálkodás legfontosabb jellemzője, hogy csak az ökológiai gazdálkodásban engedélyezett anyagokat és technológiákat használnak, tehát szintetikus növényvédő szerekkel, gyomirtókkal, és műtrágyával nem terhelik a tőkéket és a környezetet. A cél a talaj és a szőlő természetes egyensúlyának fenntartását. A pincében is a lehető legkíméletesebb beavatkozásra törekednek, hogy a bor minél tisztábban tükrözze a termőhely karakterét. Ez a szemlélet az élő környezet és az emberi egészség megóvásáról szól valamint arról, mit hagyunk a jövő generációjára.

A borfogyasztási trendek az új generációkkal változnak, növekvő igény mutatkozik a bio borokra. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa által készített reprezentatív felmérés szerint a Z és Y generáció számára a boválasztás meghatározó eleme a fenntarthatóság megjelenése a termelésben. 

Bio vagy natúr?

Gyakori, hogy a bio és natúr borokat egy lapon emlegetik. Fontos tudni, hogy bár a natúr bor alapelvárása, hogy bio szőlőből készüljön, mégsem ugyanaz a két elnevezés. A natúr bor minimális beavatkozással készül, mely során nem használnak természetes adalékot és nem szűrik, nem derítik a bort, emiatt az zavaros és íze jelentősen eltér a kereskedelmi forgalomból ismert borok zamatától. A bio bor esetén a borász jelen van, támogatja a folyamatot, melynek végeredményeképp egy tiszta, áttetsző ital kerül a palackba. A bio bor tehát nem egyenlő a natúr borral.

Hogy áll az Egri Borvidék a bio borokkal?

Az a jó hírünk, hogy az Egri borvidéken is vannak már olyan elkötelezett termelők, akik ezt az utat járják. A bio bor szerelmeseinek jó szívvel ajánljuk Bukolyi Marcell Organic Wines és a Böjt Borászat kiváló borait!

A Böjt Borászat 12 hektáron gazdálkodik Ostoros határában. 2016 óta műveli organikusan a szőlőit, a hivatalos bio minősítési folyamatot 2019-ben indították el. Öt év felügyelt és ellenőrzött gazdálkodás kellett ahhoz, hogy a hivatalos bio minősítést megszerezzék, így a 2024-es évjáratú boraik már viselhetik a bio jelzőt. Kínálatukban bio Egri Csillag és hamarosan debütáló bio Egri Bikavér is megtalálható, 2026-ban pedig első pezsgőjük is megjelent a piacon.

Bukolyi Marcell 2015-ben kezdte saját gazdaságát felépíteni, mára 14 hektáron termeli a saját maga által ültetett szőlőt a Nagy-Eged hegy lankáin. A kezdetektől fogva ökológiai gazdálkodást folytat. Úgy látja, a bio bor sok külföldi fogyasztónál alapelvárásként jelenik meg, és bízik benne, hogy hazánkban is egyre elterjedtebb lesz a vegyszermentes gazdálkodás. Talán épp ennek eredménye, hogy borait több mint 15 országba importálják, és évente összesen 30.000 palack bort értékesít itthon és külföldi piacokon egyaránt.

Mindkét pincészet boraival magasabb kategóriájú éttermekben és borbárokban lehet találkozni, de előzetes bejelentkezés alapján a birtokon is várják az érdeklődőket pincelátogatásra és borkóstolóra.

TOVÁBB

Szakmai csúcsra ért az Egri borvidék

2025.12.08.

Páratlan siker: 2025 minden nagy elismerését a bikavér és a csillag hazájának ítéltek

Újabb hatalmas szakmai elismerés érkezett az Egri borvidékre: Lamport Józsefet választották 2025-ben Az Év Bortermelőjévé. Ez a kiemelkedő siker azt jelenti, hogy…

TOVÁBB

Az Egri Borvidék büszkesége: Lamport József nyerte el az Év Bortermelője címet

2025.12.05.

Ismét rangos elismerés érte a borvidékünket: a Magyar Bor Akadémia „Minden idők legjobbjai – Év Bortermelője 2025” díj nyertese Lamport József, a Thummerer Pincészet főborásza!

A díj nemcsak a szakember egyéni teljesítményének szól, hanem az egész Egri Borvidék minőség iránti elkötelezettségét is fémjelzi.

Életút a szőlőtőkék között

Lamport József neve mára összeforrt a Noszvajon található Thummerer Pincészettel, ahol 2004 óta irányítja főborászként a szakmai munkát. A bor iránti szenvedélye azonban sokkal régebbre nyúlik vissza: édesanyja példáját követve már gyermekkorában eldőlt, hogy a szőlő és a bor világa lesz az ő útja.

A Kertészeti Egyetem elvégzése után a Törley pezsgőpincészetnél szerzett tapasztalatokat, ahol az ország különböző tájairól származó vörösborokkal dolgozhatott. Ez a széleskörű rálátás alapozta meg azt a szakmai magabiztosságot, amellyel később az egri terroirban rejlő lehetőségeket kezdte kibontani.

A minőség filozófiája: Bikavér és Csillag

Az Egri Bikavér Lovagrend tagjaként Lamport József hitvallása a szigorú fegyelem és a terméskorlátozás köré épül. Úgy véli, a régi és a mai Bikavérek közötti minőségi ugrás kulcsa – hasonlóan más nagy vörösborokhoz – a technológiai fegyelemben és a tökéletesen érett, válogatott alapanyagban rejlik.

Munkássága azonban nemcsak a vörösborokra korlátozódik. Aktív szerepet vállalt az Egri Bikavér méltó fehér párjának, az Egri Csillagnak a megalkotásában is, ezzel beírva nevét a borvidék modern kori történelmébe. Szakértelme és elhivatottsága az elmúlt két évtizedben számos hazai és nemzetközi elismeréshez segítette a Thummerer Pincészetet.

Illusztris társaságban

Az Év Bortermelője címért folyó versenyben idén is rendkívül erős mezőny gyűlt össze. Lamport József mellett a díj további várományosai voltak:

  • Gere Zsolt (Villányi borvidék)
  • Ipacs Szabó István (Villányi borvidék)
  • Szentpétery Attila (Kunsági borvidék)
  • Vesztergombi Csaba (Szekszárdi borvidék)

Mindannyian a magyar borászat meghatározó alakjai, akik saját borvidékükön a hagyományok őrzése mellett a folyamatos megújulást képviselik.

A Magyar Bor Akadémia döntése alapján a végső győztes kilétére december 5-én, egy sajtótájékoztató keretein belül került sor.

Az Egri Borvidék közössége egy emberként szurkolt Lamport Józsefnek, akinek már a jelölése is bizonyította: Eger ott van Európa és Magyarország bortérképének legkiemelkedőbb pontjai között.

Gratulálunk az elismeréshez!

TOVÁBB