Hagyomány, intuíció és lélek

Besenyei Lajos 1981 óta termel szőlőt Andornaktálya és Eger határában. Sokáig a bort is maga készítette, de 2009-ben csatlakozott hozzá a menye, Klári, majd két évvel később a fia, Viktor, és a borászati munkákat ma már ők felügyelik. Színvonalas folyóboraikkal és díjnyertes palackos tételeikkel egyebek között a Szépasszony-völgy 26-os pincéjében találkozhat a közönség.

Klári, te Császártöltésen nőttél fel, Viktor, te pedig Egerben. Mi az első emléketek a szőlőről?

Besenyei Viktor: Édesapám a nyolcvanas években kezdte a szőlőművelést, és én tízéves koromtól kijártam vele metszeni, hetedikes koromban pedig már a traktoron ültem. Akkoriban minden akartam lenni, csak borász nem.

Besenyei Klári: Nekünk is volt szőlőnk Császártöltés határában, én is sokat dolgoztam ott gyerekkoromban. Nem vonzott a bizonytalan mezőgazdaság, ezért jelentkeztem a műszaki egyetemre, és ott ismerkedtem meg Viktorral.

Mikor jött a fordulat?

Besenyei Klári: Egyetem után mindketten Budapesten helyezkedtünk el, Viktor egy nagy informatikai vállalat rendszermérnöke lett, én is hasonló munkákat végeztem, de 2006-ban megszületett Luca, aztán 2008-ban Csongor, és úgy döntöttünk, hogy vidékre költözünk.

Gyakran jártunk Egerbe, néztem apósom birtokát, és láttam, hogy itt mennyivel másabb a szőlész-borász munka, mint mifelénk. Kedvet kaptam hozzá, elvégeztem a főiskolán a bortechnológusi képzést, és 2009-ben csatlakoztam apósom cégéhez.

Besenyei Viktor: Egerbe költöztünk, de én még két évig ingáztam, csak 2011-ben döntöttem úgy, hogy feladom az állásomat, és én is a Besenyei Borház csapatát erősítem.

Mi volt a feladatotok a vállalkozásban?

Besenyei Klári: Kezdetben én vezettem a céget, aztán Viktor lett az ügyvezető. Mivel termékmenedzsmentet tanultam az egyetemen, és előtte az online marketing területén is dolgoztam, sok örömöt találtam ebben a feladatban. Lendületet hoztam a munkába, és rengeteg fontos újítást vezettem be, amitől kicsit olajozottabban működtek a fogaskerekek.

Besenyei Viktor: Bár az ügyvezetést kaptam feladatul, fél év pincemunkával kezdtem. Ahhoz, hogy megalapozott és precíz utasításokat adhassak, ismernem kell minden munkafolyamatot, értenem kell, hogy mit miért lehet vagy nem lehet megcsinálni, mire mennyi idő kell, másként nem megy.

És mi volt az édesapád feladata?

Besenyei Viktor: Az övé maradt a szőlőtermesztés. Édesapám az egri átlagot bőven meghaladó minőségben termeli a szőlőt. Ezt szereti, ez az élete. Amíg mi nem csatlakoztunk a vállalkozáshoz, a bort is ő készítette, és folyóborként értékesítette. El se tudom képzelni, hogy bírta mindezt egyedül. A borkészítés lett tehát a mi feladatunk.

Mekkora szőlőterület tartozik a pincészethez?

Besenyei Klári: Amikor kezdtük, 20 hektáron gazdálkodtunk, jelenleg 45 hektárt művelünk több dűlőben, a pincészet 20 kilométeres körzetében. Nagyon sok szőlőfajtával dolgozunk, de ezt nem is bánjuk, mert így minden évben azokat a fajtákat emeljük ki, amelyek a legszebb gyümölcsöt adják.

Éppen ezért nálunk se az egri csillagnak, se a bikavérnek nem állandó az összetétele, mindig azok a borok kerülnek a házasításba, amelyek az adott évben a legszebbek. A bikavérünket is, a csillagunkat is többször választották már a borvidék legjobbjának, és erre nagyon büszkék vagyunk.

A fajtaboraitok közül mit emelnétek ki?

Besenyei Viktor: A kékfrankosunk és a kadarkánk többször volt aranyérmes, mindkettőt nagyon fontosnak tartjuk. A fehérek közül az Irsai Olivérre vagyunk büszkék, és a rozénkat is nagyon szeretjük, mert egy kicsit eltér az átlagtól, teltebb, zamatosabb. 2020-ig kékfrankosból készült, de 2021-ben úgy döntöttünk, hogy kadarka és medina lesz az alapja. Meglepő, egyedi ízvilágú bor lett.

Besenyei Klári: Szerencsére nálunk nincs olyan nyomás, hogy ki kell pörgetni a bort, mert kell a hely; a pincénk tágas, van tér a kísérletezésre. Így született meg például az egyik legizgalmasabb borunk, a kadarka-pinot noir házasítás.

Melyikőtök készíti a Besenyei Borház borait?

Besenyei Viktor: Egyikünk sem, és mindketten, vagy inkább mindhárman. Találtunk ugyanis a feladatra egy kiváló szakembert Aux Pál személyében. Pali 2009 óta a főborászunk, Gál Tibortól jött át hozzánk, Klárival együtt érkeztek. Szabad kezet kapott nálunk, a saját tempójában dolgozik, de a komolyabb döntéseket mindig együtt hozzuk meg.

Ha valaki kiesik a munkából, általában én állok be helyette, ezért Pali mellett is sokszor dolgoztam már, és számomra ez mindig megtiszteltetés. Rengeteget tanultam tőle, nagyon jó, hogy itt van velünk. Pali olyan borokat készít, amilyeneket én készítenék, ha borász lennék, talán ezért is szeretem annyira a stílusát.

Hol lehet megkóstolni a boraitokat?

Besenyei Klári: Mielőtt csatlakoztunk a vállalkozáshoz, a pincészet kizárólag folyóbort értékesített, amit a környékbeli kocsmák, éttermek, szállodák vittek el. 2009-től megkezdtük a palackos értékesítést, de nagyáruházakban nem jelentünk meg, mert egyedi, kézműves jellegű borokkal, és viszonylag alacsony palackszámokkal dolgozunk.

Most is jelentős a folyóboros piacunk, az emberek szeretik, mert nagyon jó a minősége, palackba pedig a kiemelkedő tételeink kerülnek, ezeket borszaküzleteknek, magánvevőknek adjuk el.

Besenyei Viktor: És ezen kívül a Szépasszony-völgyben is várjuk a vendégeket, ahol a miénk a 26-os pince. 2018. május elsején nyitottunk, és nagyon gyorsan felfutott a hely. Ha a világjárvány nem szól közbe, már sokkal jobban állnánk, de így sincs okunk panaszra.

Tavasztól őszig tartunk nyitva, és itt végig lehet kóstolni a pincészet teljes szortimentjét. Konyhánk nincs, de borkóstoló csoportjainknak megrendeljük a meleg ételt a partneréttermeink valamelyikéből. Jelenleg 50-70 főt tudunk fogadni, de már látszik, hogy kinőttük a helyet, lassan ideje lesz egy 150-200 fős pincét keresni.

A borászat és a vendéglátás együtt nagyon sok munkát ad. Jut azért idő a családra is?

Besenyei Viktor: Klári most egy kicsit eltávolodott a borászattól, így nekem jutott a Szépasszony-völgy és a papírmunka is, de cserébe ő legalább jobban tud figyelni a gyerekekre, és én is igyekszem együtt lenni a családdal, amennyit csak lehetséges.

Besenyei Klári: Egyébként mindkét gyerek szeret velünk kijönni a szőlőbe, sőt Csongor, a fiunk egy időben borász akart lenni, Luca pedig a szőlő növény csodálata mellett az állatokkal találta meg legjobban a közös hangot: állatorvosnak készül.

Azon túl, hogy szeretnétek a Szépasszony-völgyben egy nagyobb rendezvények számára is alkalmas helyet, milyen terveket dédelgettek a közeljövőre?

Besenyei Viktor: Csodálatos az andornaktályai pincénk, mindenki elámul a méretei láttán. Jó lenne, ha egyszer majd itt is fogadhatnánk vendégeket. Egy kis panzió az álmom, kedves, színvonalas vendéglátással. Nagyon szép a természeti környezet, rengeteg a túraútvonal a közelünkben, itt nagyon jól el lehet tölteni egy aktív hétvégét.

Besenyei Klári: Amikor elkezdtünk a borászatban dolgozni, mi is nagyon sokat jártuk Viktorral az országot, elmentünk más borvidékekre, szerettünk ismeretlen tájakat felfedezni, de az is jólesett, ha esténként nyugodtan leülhettünk egy pohár finom borral. A munkám során egy bor számomra számok és paraméterek halmaza volt, ezért különösen érdekes felfedezni, hogy mennyi íz és illat lakik benne.

Azt hiszem, a hagyomány, az intuíció és a lélek sajátos elegye adja azt az értéket, amitől egy bor valóban különlegessé, egyedivé válik. Jó ezt újra és újra felfedezni, és jó arra gondolni, hogy talán a mi vállalkozásunk is segít szebbé varázsolni az emberek életét.