Katona István díjat kapott Varsányi Lajos

A Verpeléten megrendezett Szüret 2030 Konferencián vehette át Varsányi Lajos a Katona István díjat, amelyet azoknak a szakembereknek ítélnek oda, akik sokat tettek a magyar szőlő- és borágazatért.

Az elismerés kapcsán Varsányi Lajost a díjon túl arról az eseményről is kérdeztük, amelyet az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsa, a Magyar Borok Háza Alapítvány és a Varsányi Pincészet közösen szervezett.

Mit jelent az Ön számára a Katona István díj?

Alapvetően meglepetésként ért. Nem is számítottam rá. Azonban jólesően vettem tudomásul, hogy a korábbi sok-sok közösségi munka nem volt eredménytelen. Az ilyen tevékenységnek akkor van értelme, ha áldozunk rá. Nem szabad csak az eredményekre várnunk, mert az eredmények nem maguktól születnek.

Egy szakmai konferencián sok információ elhangzik, különböző összefüggéseket tárnak fel az előadók, a vendégekben utólag mégis egy-két gondolat ragad meg erősebben. A Szüret 2030 Konferencián mi volt az Ön számára a legemlékezetesebb?

Az ilyen jellegű összejövetelen derül ki igazán, hogy mekkora mennyiségű információ és tudásanyag van a szakmai szereplők kezében. Ezen információk kapcsán a lehetőségek még sokszor kiaknázatlanok, kihívást jelent a szélesebb szakmai körbe történő eljuttatásuk.

A konferenciánk egyik tanulsága, hogy nem felülről kell várni mindennek a megoldását, ezt az ágazat szereplői maguk is meg tudják oldani.

Sok esetben kifogások tömkelege van jelen, hogy miért is nem működik, működhet egy probléma megoldása, ilyenkor az akadályokat sorolják fel, pedig csak azt a néhány feladatot kellene kiemelni, hogy miként is működik vagy tehető működőképessé egy folyamat.

Ha nagyon direkt megfogalmazást keresek erre: aki akar dolgozni, mindenre talál megoldást, aki nem akar dolgozni, az mindenre keres kifogást.

Számtalan alkalommal megerősítette, hogy a debrői hárslevelű különösen fontos az Ön számára. Mi teszi ezt a bortípust különlegessé?

A hárslevelű azon kevés szőlőfajták egyike, amelyik igényli a jó gazda gondosságát. Meghálálja a törődést, és kellő türelemmel kezelve, érlelve feledhetetlen élményeket tud nyújtani a borfogyasztó számára. Széles spektrumban felhasználható, beszélgetésekhez, ételekhez párosítva, illetve egyedi eseményeken történő koccintásra.

A verpeléti olaszrizling is nagy kedvence. Miért érdemes azoknak a borkedvelőknek is megismerkednie vele, akik még nem kóstolták?

Véleményem szerint az olaszrizling lehetne Magyarország nemzeti fő fehér fajtája úgy, mint Ausztriában a zöld veltelini. Megfelelő időben szüretelve friss, üde gyöngyözőbor, fröccsbor készíthető belőle. Kellő terméskorlátozással, késői szürettel verhetetlen minőséget képes produkálni.

És miért a verpeléti olaszrizling? Az eddigi tapasztalataim alapján a verpeléti mikroklímán és talajon egészen egyedi tételeket lehet készíteni belőle. 

Több évtizedes rálátással bír a magyar borágazatra. Mit gondol, az elmúlt évtizedekben miben fejlődtünk a legtöbbet, és mely területek igényelnek különös figyelmet a jövőre nézve?

Véleményem szerint a legnagyobb fejlődés a borok minőségének javításában történt, és a jövőt illetően sokkal nagyobb szerepet kell hogy kapjon a vevő, a fogyasztó igényeinek a kiszolgálása. A másik fontos dolog, hogy jelenleg részben elkülönül a szőlészet és a borászat, de ezt a két ágazatot a piac valós igényeinek kiszolgálásával együtt lehet csak jól működtetni.