Ez a világunk, ebben élünk, ezt szeretjük
Francia–esztétika szakos bölcsészként kapott diplomát, aztán a multivilágban dolgozott, most pedig a saját szőlőterületét műveli az Egri borvidéken. Daróczi Áron kis pincéjében szépen érlelődnek a borok, és ma már egyre nagyobb közönséget vonzanak a Daróczi Vinotéka szokatlan grafikájú palackjai.
Nem mondható hagyományos pályaképnek a tiéd. Mi jött korábban az életedbe, a szőlő vagy a francia nyelv?
A szőlő jött előbb, de nem vagyok régi egri borászcsalád sarja. Apukám állatorvos, anyukám pedagógus, hivatásszerűen egyikük se foglalkozik se szőlővel, se borral, viszont egriek vagyunk, és itt szinte természetes, hogy mindenkinek van egy kis szőlőterülete. Nekünk is volt, 0,9 hektár, hobbinak túl nagy, valós eredményekhez túl kicsi. Bort csak saját fogyasztásra készítettünk, a szőlőt értékesítettük, abból volt egy kis extra bevétele a családnak. Gyerek voltam még, de ma is emlékszem, hogy kézzel telepítettünk, aztán jó messziről hordtuk a vizet a fiatal oltványokra. Kegyetlenül nehéz munka volt, el is ment tőle a kedvem.
A nyelvek jobban érdekeltek?
Ez így nem pontos, szerintem csapnivaló a nyelvérzékem, de mivel általános iskolás koromtól tanultam franciául, adta magát, hogy kezdjek vele valamit. Így kerültem érettségi után a Pázmány Péter Katolikus Egyetem francia–esztétika szakára.
Szeretted?
A nyelvi részét nem igazán, de azért angolból is letettem a középfokú nyelvvizsgát. Az esztétika viszont sokat adott, rengeteget olvastam, tágult a horizontom, megtanultam gondolkodni. Aztán diploma után egy éles váltással bekerültem a multivilágba. Tettem a dolgomat, bizonyos részeit még talán élveztem is, de valójában nem motivált. Kerestem az utamat.
Hogyan találtál rá?
A feleségem segítségével. Egy pesti kiskocsmában ismerkedtünk meg, és szinte az első randinkon megbeszéltük, hogy ha lesz saját borunk, azt róla fogom elnevezni. Amikor megszületett a kisfiunk, eldöntöttük, hogy gyökeresen megváltoztatjuk az életünket, és négy éve meg is tettük ezt. Budapestről Egerbe költöztünk, vagyis mondhatjuk, hogy visszajöttem a szülővárosomba. Darvin Apartman néven van egy kis kiadó apartmanunk a belváros szélén, a Szépasszony-völgy közelében, a feleségem azt menedzseli, én pedig belevetettem magam a szőlőművelésbe és a borkészítésbe.
És tényleg a feleségedről nevezted el az első borodat?
Tényleg, de mivel az első találkozásunk után nem tudtam pontosan, hogy Zsuzsinak vagy Zsófinak hívják, a bor a Zsuzsófi nevet kapta. A címke is a találkozásunk emlékét őrzi: Duna-part, naplemente, minden, ami kell a romantikához. A bor egyébként egy félédes kékfrankos rozé, ami meglehetősen szokatlan, de nagyon népszerű a vásárlóink körében.
Jól értem, hogy a családi 0,9 hektáron kezdtél új életet négy évvel ezelőtt?
Vettünk még hozzá két hektárt Andornaktályán, a Gesztenyés-dűlőben. Az első évet úgy nyomtuk végig, hogy a családom még Pesten élt, én meg ingáztam Eger és Pest között.
Ezek szerint a 2017-es volt az első saját évjáratod?
Nem, az első évben még eladtam a termést, és az érte kapott összeget visszaforgattuk a vállalkozásba. Tőkéket pótoltunk, rendbe tettük a támrendszert, kis lépésekkel haladtunk előre. Béreltünk egy pincét, amiben voltak tartályok, hordók, bogyózó, minden, ami ahhoz kellett, hogy a következő őszön már oda szüreteljünk.
Meddig őrizted meg a budapesti állásodat?
Az idei év januárjáig. A pandémia miatt addig is itthonról dolgoztam, de úgy éreztem, amíg másra is kell figyelnem, nem tudok kellő mértékben elköteleződni a szőlő és a bor mellett. Azóta sokkal több időt töltök az ültetvényen, és időben el tudok végezni minden szükséges munkát, ami hatalmas előrelépés. Most már négy hektár a teljes terület, amiből három terem is. Nem lehet félvállról venni.
Na és a saját pince?
Az is megvan már. Épp a bérleményünk melletti pincét sikerült megvennünk, most már itt készítjük a borokat, és ez a palackos érlelőnk is. Jók az adottságai, a hőmérséklet stabilan 15-16 fok, ráadásul könnyű megtalálni, mert itt van, a Szépasszony-völgy bejáratánál. Egyelőre kényelmesen el is férünk, aztán majd meglátjuk, hogy mit hoznak a következő évek.
Milyen fajták teremnek az ültetvényeiteken?
A megvásárolt kéthektáros területen cabernet franc, cabernet sauvignon és merlot terem, a családi ültetvényünkön főként kékfrankos van, és tavaly eltelepítettünk újabb 1,2 hektár kékfrankost meg egy kis syrah-t Andornaktályán. Régi magyar fajtákban is gondolkodom, leginkább a purcsin érdekel. Sikerült is kétszáz oltócsapot szerezni, de sajnos nem jól gyökeresedett, így az oltványossal abban egyeztünk meg, hogy jövőre újra megpróbáljuk.
Fehér szőlőd nincs is egyáltalán?
Nem volt, de lesz, lassan termőre fordul a furmint és a sauvignon blanc. Eredetileg csak kék szőlőben gondolkodtam, de úgy tűnik, a piac igényli a fehérbort, és ezt illik komolyan venni.
Milyen borokat kínálsz most?
A fajtaborokból megvan az a választék, amit szeretnék, és bikavért is készítünk, de egri csillagot nem, ahhoz nincsenek meg a megfelelő fajtáink. Nem baj, egyelőre nem akarok tovább bővülni, ez tényleg egy családi vállalkozás, a metszést apával ketten csináljuk, szüretkor pedig itt van az egész család, apósom bográcsgulyást főz, majdnem olyan a hangulat, mint gyerekkoromban.
Milyen filozófiát követsz a pincében és a szőlőben?
Mindegyik borunk spontán erjed, ez fontos számunkra. Nincsenek derítve, csak egy durva szűrőlappal megszűrve, és már mennek is a palackba. A szőlőben is próbálunk odafigyelni a természetességre, gyomirtót nem használunk, inkább kaszáljuk a sorközöket, próbáljuk csökkenteni a vegyszereket, de egyelőre nem számítunk organikus birtoknak.
A címkéiteknek meglehetősen sajátos a világa. Hogyan dől el, mi kerüljön rá?
Minden borunk a családunknak állít emléket. A Zsuzsófit már meséltem, az InniKék nevű kékfrankosunkon mi ketten borozgatunk a feleségemmel, a többiek szüretelnek, a bikavérünk az Ábika nevet kapta a kisfiunk, Ábel után, és így tovább. Sokan mondják, hogy megosztó ez a címkecsalád, de számunkra fontos az összetartozás. Ha bejönnek a prémium boraink, lehet, hogy a címkéinken is tisztul majd a kép, de most ez a világunk, ebben élünk, ezt szeretjük.
Mi az álmod, mit szeretnél létrehozni, felépíteni?
Szerintem ugyanarra vágyom, mint mindenki más. Boldog családi életre, elbírható mennyiségű munkára, és jó lenne, ha egyszer valakinek továbbadhatnám a pincekulcsot. Addig azonban még szeretném élvezni, hogy a boraim tetszenek az embereknek. Nagyon hálásak vagyunk a törzsvásárlóinknak, akik soha nem hagynak bennünket cserben, és remélem, egyre népesebb lesz a táboruk, mert annál nincs jobb érzés, mint hogy az emberek örülnek a boraimnak.
További cikkek
Fiatal egri borász, aki a Bikavér jövőjét írhatja: Gál Tibor – Borászok Borásza 2025
„Én azért dolgozom, hogy a Bikavér legyen a legértékesebb egri bor, nyugodt megélhetést és presztízst adjon a termelőinek a bor világában.”
Gál Tibor – Borászok Borásza 2025
Mit jelent neked az, hogy az Egri Borvidéken dolgozhatsz?
Számtalan borvidéken volt lehetőségem dolgozni és tanulni az elmúlt években, de a szívem mindig hazahúzott. Ez egy megmagyarázhatatlan kapcsolat, tudod, hogy hol vagy otthon, hol érzed magad jól, hol vagy kiegyensúlyozott. Nekem ezt csak Eger adja meg. A családunk itt eresztett gyökeret, és szeretnék annyit adni ennek a vidéknek, hogy a gyermekeim ugyanezt érezhessék, amit én.
Hogyan definiálod az „egries” karaktert?
Az egri bor kétséget kizáróan egyedi. A jellemzően tufás talajnak köszönhetően minerális és ásványos, a hűvösebb klíma és a föld alatti pincelabirintusok miatt pedig úgy gyümölcsösek és vibrálóak, hogy közben koncentráltak, gazdagok és hihetetlenül elegánsak.
Hogyan viszonyultok a Bikavérhez – mit jelent nektek?
A Bikavér számomra az egyetlen igaz egri bor. Ez az a kifejeződés, ami egy személyben képes közvetíteni a borvidék különleges termőterületeit, a város kulturális sokszínűségét, turisztikai izgalmait és történelmi – irodalmi varázsvilágát. Ha egy szóban kellene leírni, mindazt, amiről a borvidék szól, akkor az a szó a Bikavér lenne.
Hol tart most, szerintetek, borvidéki szinten a Bikavérről való gondolkodás?
A Bikavérről gondolkodás rendkívül bátor dolog ma Egerben. A jelenlegi közízlés és divatok sok mindenkit elijesztenek ettől a markától, csak a legelkötelezettebbek vállalják ezt a különleges küldetést! A Bikavér nem csak egy bor. Ez A Bor. A sikeréhez nagyobb önfeláldozásra lenne szükség.
Milyen saját vagy közösségi célotok, küldetésetek van a Bikavérrel kapcsolatban?
Én azért dolgozom, hogy a Bikavér legyen a legértékesebb egri bor, adjon nyugodt megélhetést és presztízst a termelőinek a bor világában.
Az idei évben különleges összecsengésként több díjat is egri borászok nyertek el – mit jelent ez nektek?
Hogy jó úton haladunk. Ezt mi eddig is éreztük, de a nehezebb órákban mindig jól jön egy kis megerősítés. Ettől természetesen nem bízhatjuk el magunkat, de fontos és értékes ez a visszacsatolás a szakmától.
Fiatal egri borász, aki a Bikavér jövőjét írhatja: Juhász Ádám – Az Év Egri Bortermelője 2025
„Nekünk a Bikavér az egri identitás kulcsa.”
Juhász Ádám – Az Év Egri Bortermelője 2025
Mit jelent neked az Egri Borvidék?
Az Egri Borvidéken dolgozni számomra egyszerre lehetőség és felelősség. Lehetőség, hiszen Eger évszázados borkultúrája, dűlői, klímája, a szőlőfajták olyan karaktert adnak a borainknak, amely minden palackban egyediséget hordoz. Felelősség, hogy igyekezzek vinni valami újat, valami előre mutatót, hogy az Egri Borvidék is tovább fejlődhessen, és ne csak múltját őrizzük, hanem jelenét és jövőjét is építsük. Számomra az Egri Borvidéken alkotni azt jelenti, hogy ismerem és tisztelem a hely adottságait (dűlők, talajok, klíma), a hagyományokat (pl. az Egri Bikavért), ugyanakkor nem ragaszkodok automatikusan a múlthoz – hanem merek újítani, innovatív lenni
Hogyan definiáljátok az „egries” karaktert?
Kékfrankos-alapú elegancia, feszes sav, finom bor, dűlők megjelenése és tiszta, modern borászati megfogalmazás, ami nem „nehézkes”, hanem energikus vörösbor. A Kékfrankost identitásképző fajtának tartom a bikavér-gondolkodásban, ezt következetesen képviselem és szeretném, ha a múltat „kiradírozó”, új stílusú egri vörösök irányába tudnám terelni a fogyasztókat
Hogyan viszonyultok a Bikavérhez – mit jelent nektek?
Nekünk a Bikavér az egri identitás kulcsa: tudatos házasítás, kékfrankos dominancia, arányokra épülő struktúra és olyan hordóhasználat, ami a gyümölcsöt nem fedi el, hanem kíséri. A prémium tételünk kézzel szüretelt alapanyagból, kékfrankos és nemzetközi fajták házasításából készül. Az erős alapokra modern precizitással építkezem.
Hol tart most szerinted a borvidéken a Bikavérről való gondolkodás?
A borvidéken erősödik a tudatos minőségi piramis és egyre karakteresebb bikavérek készülnek. Az egri közösség kommunikációja fókuszáltabb lett (négy évszakos programok, nagykóstolók, szakmai bemutatók), ami egységesíti az üzenetet a fogyasztók felé. A 2025-ös Bikavér Ünnepi Napok programsorozat is ezt a közös narratívát viszi tovább.
Milyen saját vagy közösségi célotok, küldetésetek van a Bikavérrel kapcsolatban?
A megbízhatóság a márka kulcsa ezért stabil, évjáratokon átívelő magas minőséget kell tudnunk termelni. Nagyon fontos, hogy a stílus tolódjon a nagyobb Kékfrankos dominancia és precíz házasítási arányok irányába. A fogyasztói megértés erősítése érdekében az egymástól könnyen megkülönböztethető kategóriák, könnyen érthető üzenetek és edukáció nagyon felértékelődik a jövőben. Végül, a legmagasabb minőségű bikavéreknél tovább kell erősíteni a dűlők megismertetését a fogyasztókkal.
Az idei évben különleges összecsengésként több díjat is egri borászok nyertek el – mit jelent ez nektek?
Nagyon fontos visszajelzés, egy megerősítés: azt jelzi, hogy jó az út, amin járunk. A jövőre nézve inspiráció és motiváció, ami új lendületet ad, hogy még jobban dolgozzunk – nem elég megállni a jelenlegi szinten, hanem tovább kell lépni. Számomra a díjak nem célok önmagukban, hanem mérföldkövek, visszajelzések, és ösztönzők, hogy tovább menni érdemes. Reméljük, hogy a következő években még többször állhatunk ilyen elismerések mögött – nem csak személyesen, hanem közösségi, borvidéki szinten is.
Fiatal egri borász, aki a Bikavér jövőjét írhatja: Ifj. Lőrincz György – Az Év Pincészete 2025
„A Bikavér a mi lehetőségünk, hogy felkerülhessünk a világtérképre.”
Ifj. Lőrincz György – Az Év Pincészete 2025
Mit jelent neked az, hogy az Egri Borvidéken dolgozhattok?
Elképesztően hálás vagyok, hogy ilyen fantasztikus borvidéken van lehetőségem dolgozni. Szerintem világszínvonalú adottságokkal rendelkezik Eger, amit szeretnénk is a világba kiáltani. Nagyon inspiráló és egyben nagy felelősség is, hogy azon dolgozhatunk, hogy egyszer akár a világ legjobb borvidékei mellett említsék a mi borvidékünket.
Hogyan definiáljátok az „egries” karaktert?
Eger számomra három dologról szól: hűvös klíma, vulkanikus talaj és házasított borok. Ezek mind azt eredményezik, hogy boraink rendkívül energikusak, izgalmas aromatikával, lendületes savakkal és komplexitással rendelkeznek. Szerintem nagyon vagány!
Hogyan viszonyultok a Bikavérhez – mit jelent nektek?
Sok borvidék csak áhítozik egy olyan közösségi márkára, amiben meg van minden, hogy világsiker legyen. Az Egri bikavér ilyen. Ott van benne a sztori, a legenda, ott van benne minden, ami a közel 1000 éves egri szőlő és borkultúra alatt az emberek megtapasztaltak, a mikroklímáink, a talajadottságaink, az egyedi fajtáink, egyszóval ez az esszenciája az Egri borvidéknek. Úgy érzem, hogy a Bikavér az egyetlen nagy lehetőségünk, amivel felkerülhetünk a világ bortérképére.
Hol tart most, szerintetek, borvidéki szinten a Bikavérről való gondolkodás?
Egyelőre a lassú, akár megfontoltnak is nevezhető, hosszú távú építkezés folyamata zajlik. Hála Istennek úgy néz ki, hogy egyre többen veszik komolyan ezt a bort és egyre többen látják, hogy ez nem csak a múltja és jelene a borvidéknek, hanem a jövője is. Persze sok feladatunk van még, amíg olyan erős márkát tudunk építeni, ami megkérdőjelezhetetlen minőséget tud képviselni a világban, de közösséget építve, együtt gondolkozva, Isten áldásával sikerülhet.
Milyen saját vagy közösségi célotok, küldetésetek van a Bikavérrel kapcsolatban?
Az az álmom, hogy olyan bor legyen az Egri Bikavér, aminek minden egyes palackja felismerhető, egyedi és magas minőséget közvetít. Szeretném, ha egyszer a világ legjobb borai mellett rangsorolnák, és ha valaki kap a poharába akár egy New York-i étteremben vakon egy vörösbort, ne csak az jusson eszébe, hogy ez a bor esetleg olyan burgundis, vagy piemonti, talán bordeauxi, hanem, hogy huhh ez olyan egries, olyan Egri Bikavéres! És legyen is abban New York-i pohárban egy Egri Bikavér!
Az idei évben különleges összecsengésként több díjat is egri borászok nyertek el – mit jelent ez nektek?
Minden hír, ami Egerről szól az nagy dolog, minden díj, amit egri borász kaphat hatalmas siker. Nemcsak az adott borásznak elismerése, hanem az egész borvidékünknek. Szívből örülök a kollégáim eredményeinek is, amik talán még inkább alátámasztják azt, hogy micsoda fantasztikus borvidéken dolgozhatunk. Reméljük, hogy minél többször hallat magáról az Egri borvidék és minél többször kerülnek reflektorfénybe az Egri Bikavérek és az Egri Csillagok.