MENU

Ez a világunk, ebben élünk, ezt szeretjük

2021.11.08.
Szabó Edit

Francia–esztétika szakos bölcsészként kapott diplomát, aztán a multivilágban dolgozott, most pedig a saját szőlőterületét műveli az Egri borvidéken. Daróczi Áron kis pincéjében szépen érlelődnek a borok, és ma már egyre nagyobb közönséget vonzanak a Daróczi Vinotéka szokatlan grafikájú palackjai. 

Nem mondható hagyományos pályaképnek a tiéd. Mi jött korábban az életedbe, a szőlő vagy a francia nyelv?

A szőlő jött előbb, de nem vagyok régi egri borászcsalád sarja. Apukám állatorvos, anyukám pedagógus, hivatásszerűen egyikük se foglalkozik se szőlővel, se borral, viszont egriek vagyunk, és itt szinte természetes, hogy mindenkinek van egy kis szőlőterülete. Nekünk is volt, 0,9 hektár, hobbinak túl nagy, valós eredményekhez túl kicsi. Bort csak saját fogyasztásra készítettünk, a szőlőt értékesítettük, abból volt egy kis extra bevétele a családnak. Gyerek voltam még, de ma is emlékszem, hogy kézzel telepítettünk, aztán jó messziről hordtuk a vizet a fiatal oltványokra. Kegyetlenül nehéz munka volt, el is ment tőle a kedvem. 

A nyelvek jobban érdekeltek?

Ez így nem pontos, szerintem csapnivaló a nyelvérzékem, de mivel általános iskolás koromtól tanultam franciául, adta magát, hogy kezdjek vele valamit. Így kerültem érettségi után a Pázmány Péter Katolikus Egyetem francia–esztétika szakára. 

Szeretted?

A nyelvi részét nem igazán, de azért angolból is letettem a középfokú nyelvvizsgát. Az esztétika viszont sokat adott, rengeteget olvastam, tágult a horizontom, megtanultam gondolkodni. Aztán diploma után egy éles váltással bekerültem a multivilágba. Tettem a dolgomat, bizonyos részeit még talán élveztem is, de valójában nem motivált. Kerestem az utamat. 

Hogyan találtál rá?

A feleségem segítségével. Egy pesti kiskocsmában ismerkedtünk meg, és szinte az első randinkon megbeszéltük, hogy ha lesz saját borunk, azt róla fogom elnevezni. Amikor megszületett a kisfiunk, eldöntöttük, hogy gyökeresen megváltoztatjuk az életünket, és négy éve meg is tettük ezt. Budapestről Egerbe költöztünk, vagyis mondhatjuk, hogy visszajöttem a szülővárosomba. Darvin Apartman néven van egy kis kiadó apartmanunk a belváros szélén, a Szépasszony-völgy közelében, a feleségem azt menedzseli, én pedig belevetettem magam a szőlőművelésbe és a borkészítésbe.

És tényleg a feleségedről nevezted el az első borodat?

Tényleg, de mivel az első találkozásunk után nem tudtam pontosan, hogy Zsuzsinak vagy Zsófinak hívják, a bor a Zsuzsófi nevet kapta. A címke is a találkozásunk emlékét őrzi: Duna-part, naplemente, minden, ami kell a romantikához. A bor egyébként egy félédes kékfrankos rozé, ami meglehetősen szokatlan, de nagyon népszerű a vásárlóink körében. 

Jól értem, hogy a családi 0,9 hektáron kezdtél új életet négy évvel ezelőtt?

Vettünk még hozzá két hektárt Andornaktályán, a Gesztenyés-dűlőben. Az első évet úgy nyomtuk végig, hogy a családom még Pesten élt, én meg ingáztam Eger és Pest között. 

Ezek szerint a 2017-es volt az első saját évjáratod?

Nem, az első évben még eladtam a termést, és az érte kapott összeget visszaforgattuk a vállalkozásba. Tőkéket pótoltunk, rendbe tettük a támrendszert, kis lépésekkel haladtunk előre. Béreltünk egy pincét, amiben voltak tartályok, hordók, bogyózó, minden, ami ahhoz kellett, hogy a következő őszön már oda szüreteljünk. 

Meddig őrizted meg a budapesti állásodat?

Az idei év januárjáig. A pandémia miatt addig is itthonról dolgoztam, de úgy éreztem, amíg másra is kell figyelnem, nem tudok kellő mértékben elköteleződni a szőlő és a bor mellett. Azóta sokkal több időt töltök az ültetvényen, és időben el tudok végezni minden szükséges munkát, ami hatalmas előrelépés. Most már négy hektár a teljes terület, amiből három terem is. Nem lehet félvállról venni.

Na és a saját pince?

Az is megvan már. Épp a bérleményünk melletti pincét sikerült megvennünk, most már itt készítjük a borokat, és ez a palackos érlelőnk is. Jók az adottságai, a hőmérséklet stabilan 15-16 fok, ráadásul könnyű megtalálni, mert itt van, a Szépasszony-völgy bejáratánál. Egyelőre kényelmesen el is férünk, aztán majd meglátjuk, hogy mit hoznak a következő évek.  

Milyen fajták teremnek az ültetvényeiteken?

A megvásárolt kéthektáros területen cabernet franc, cabernet sauvignon és merlot terem, a családi ültetvényünkön főként kékfrankos van, és tavaly eltelepítettünk újabb 1,2 hektár kékfrankost meg egy kis syrah-t Andornaktályán. Régi magyar fajtákban is gondolkodom, leginkább a purcsin érdekel. Sikerült is kétszáz oltócsapot szerezni, de sajnos nem jól gyökeresedett, így az oltványossal abban egyeztünk meg, hogy jövőre újra megpróbáljuk. 

Fehér szőlőd nincs is egyáltalán?

Nem volt, de lesz, lassan termőre fordul a furmint és a sauvignon blanc. Eredetileg csak kék szőlőben gondolkodtam, de úgy tűnik, a piac igényli a fehérbort, és ezt illik komolyan venni.  

Milyen borokat kínálsz most?

A fajtaborokból megvan az a választék, amit szeretnék, és bikavért is készítünk, de egri csillagot nem, ahhoz nincsenek meg a megfelelő fajtáink. Nem baj, egyelőre nem akarok tovább bővülni, ez tényleg egy családi vállalkozás, a metszést apával ketten csináljuk, szüretkor pedig itt van az egész család, apósom bográcsgulyást főz, majdnem olyan a hangulat, mint gyerekkoromban. 

Milyen filozófiát követsz a pincében és a szőlőben?

Mindegyik borunk spontán erjed, ez fontos számunkra. Nincsenek derítve, csak egy durva szűrőlappal megszűrve, és már mennek is a palackba. A szőlőben is próbálunk odafigyelni a természetességre, gyomirtót nem használunk, inkább kaszáljuk a sorközöket, próbáljuk csökkenteni a vegyszereket, de egyelőre nem számítunk organikus birtoknak.  

A címkéiteknek meglehetősen sajátos a világa. Hogyan dől el, mi kerüljön rá?

Minden borunk a családunknak állít emléket. A Zsuzsófit már meséltem, az InniKék nevű kékfrankosunkon mi ketten borozgatunk a feleségemmel, a többiek szüretelnek, a bikavérünk az Ábika nevet kapta a kisfiunk, Ábel után, és így tovább. Sokan mondják, hogy megosztó ez a címkecsalád, de számunkra fontos az összetartozás. Ha bejönnek a prémium boraink, lehet, hogy a címkéinken is tisztul majd a kép, de most ez a világunk, ebben élünk, ezt szeretjük. 

Mi az álmod, mit szeretnél létrehozni, felépíteni?

Szerintem ugyanarra vágyom, mint mindenki más. Boldog családi életre, elbírható mennyiségű munkára, és jó lenne, ha egyszer valakinek továbbadhatnám a pincekulcsot. Addig azonban még szeretném élvezni, hogy a boraim tetszenek az embereknek. Nagyon hálásak vagyunk a törzsvásárlóinknak, akik soha nem hagynak bennünket cserben, és remélem, egyre népesebb lesz a táboruk, mert annál nincs jobb érzés, mint hogy az emberek örülnek a boraimnak.

További cikkek

Stuart Pigott Egerben

2026.07.21.

Az Egri Bikavérben rejlő erő

Kevés nemzetközi borszakíró ismeri olyan jól Közép-Európa borait, mint Stuart Pigott. A brit származású, de ma már Németországban élő Stuart évekig a híres James Suckling csapatát erősítette. Két éve újra…

TOVÁBB

Bio borok az Egri Borvidéken

2026.07.02.

A minősítési folyamat 

Egyre több borfogyasztó keresi azokat a borokat, amelyek mögött tudatos, fenntartható gazdálkodás áll. A bio bor azonban nem csupán egy címke a palackon: megszületéséhez hosszú évek következetes munkájára és szigorú előírások betartására van szükség. A bio minősítés megszerzése több éves folyamat, amely során a termelők rendszeres ellenőrzéseken és mintavételeken esnek át. A tanúsítást akkreditált szervezetek végzik, melyek munkáját a NÉBIH felügyeli. Csak azok a borok viselhetik a bio minősítést, amelyek megfelelnek a szigorú termesztési és feldolgozási követelményeknek. 

A bio gazdálkodás legfontosabb jellemzője, hogy csak az ökológiai gazdálkodásban engedélyezett anyagokat és technológiákat használnak, tehát szintetikus növényvédő szerekkel, gyomirtókkal, és műtrágyával nem terhelik a tőkéket és a környezetet. A cél a talaj és a szőlő természetes egyensúlyának fenntartását. A pincében is a lehető legkíméletesebb beavatkozásra törekednek, hogy a bor minél tisztábban tükrözze a termőhely karakterét. Ez a szemlélet az élő környezet és az emberi egészség megóvásáról szól valamint arról, mit hagyunk a jövő generációjára.

A borfogyasztási trendek az új generációkkal változnak, növekvő igény mutatkozik a bio borokra. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa által készített reprezentatív felmérés szerint a Z és Y generáció számára a boválasztás meghatározó eleme a fenntarthatóság megjelenése a termelésben. 

Bio vagy natúr?

Gyakori, hogy a bio és natúr borokat egy lapon emlegetik. Fontos tudni, hogy bár a natúr bor alapelvárása, hogy bio szőlőből készüljön, mégsem ugyanaz a két elnevezés. A natúr bor minimális beavatkozással készül, mely során nem használnak természetes adalékot és nem szűrik, nem derítik a bort, emiatt az zavaros és íze jelentősen eltér a kereskedelmi forgalomból ismert borok zamatától. A bio bor esetén a borász jelen van, támogatja a folyamatot, melynek végeredményeképp egy tiszta, áttetsző ital kerül a palackba. A bio bor tehát nem egyenlő a natúr borral.

Hogy áll az Egri Borvidék a bio borokkal?

Az a jó hírünk, hogy az Egri borvidéken is vannak már olyan elkötelezett termelők, akik ezt az utat járják. A bio bor szerelmeseinek jó szívvel ajánljuk Bukolyi Marcell Organic Wines és a Böjt Borászat kiváló borait!

A Böjt Borászat 12 hektáron gazdálkodik Ostoros határában. 2016 óta műveli organikusan a szőlőit, a hivatalos bio minősítési folyamatot 2019-ben indították el. Öt év felügyelt és ellenőrzött gazdálkodás kellett ahhoz, hogy a hivatalos bio minősítést megszerezzék, így a 2024-es évjáratú boraik már viselhetik a bio jelzőt. Kínálatukban bio Egri Csillag és hamarosan debütáló bio Egri Bikavér is megtalálható, 2026-ban pedig első pezsgőjük is megjelent a piacon.

Bukolyi Marcell 2015-ben kezdte saját gazdaságát felépíteni, mára 14 hektáron termeli a saját maga által ültetett szőlőt a Nagy-Eged hegy lankáin. A kezdetektől fogva ökológiai gazdálkodást folytat. Úgy látja, a bio bor sok külföldi fogyasztónál alapelvárásként jelenik meg, és bízik benne, hogy hazánkban is egyre elterjedtebb lesz a vegyszermentes gazdálkodás. Talán épp ennek eredménye, hogy borait több mint 15 országba importálják, és évente összesen 30.000 palack bort értékesít itthon és külföldi piacokon egyaránt.

Mindkét pincészet boraival magasabb kategóriájú éttermekben és borbárokban lehet találkozni, de előzetes bejelentkezés alapján a birtokon is várják az érdeklődőket pincelátogatásra és borkóstolóra.

TOVÁBB

Szakmai csúcsra ért az Egri borvidék

2025.12.08.

Páratlan siker: 2025 minden nagy elismerését a bikavér és a csillag hazájának ítéltek

Újabb hatalmas szakmai elismerés érkezett az Egri borvidékre: Lamport Józsefet választották 2025-ben Az Év Bortermelőjévé. Ez a kiemelkedő siker azt jelenti, hogy…

TOVÁBB