MENU

Ez a világunk, ebben élünk, ezt szeretjük

2021.11.08.
Szabó Edit

Francia–esztétika szakos bölcsészként kapott diplomát, aztán a multivilágban dolgozott, most pedig a saját szőlőterületét műveli az Egri borvidéken. Daróczi Áron kis pincéjében szépen érlelődnek a borok, és ma már egyre nagyobb közönséget vonzanak a Daróczi Vinotéka szokatlan grafikájú palackjai. 

Nem mondható hagyományos pályaképnek a tiéd. Mi jött korábban az életedbe, a szőlő vagy a francia nyelv?

A szőlő jött előbb, de nem vagyok régi egri borászcsalád sarja. Apukám állatorvos, anyukám pedagógus, hivatásszerűen egyikük se foglalkozik se szőlővel, se borral, viszont egriek vagyunk, és itt szinte természetes, hogy mindenkinek van egy kis szőlőterülete. Nekünk is volt, 0,9 hektár, hobbinak túl nagy, valós eredményekhez túl kicsi. Bort csak saját fogyasztásra készítettünk, a szőlőt értékesítettük, abból volt egy kis extra bevétele a családnak. Gyerek voltam még, de ma is emlékszem, hogy kézzel telepítettünk, aztán jó messziről hordtuk a vizet a fiatal oltványokra. Kegyetlenül nehéz munka volt, el is ment tőle a kedvem. 

A nyelvek jobban érdekeltek?

Ez így nem pontos, szerintem csapnivaló a nyelvérzékem, de mivel általános iskolás koromtól tanultam franciául, adta magát, hogy kezdjek vele valamit. Így kerültem érettségi után a Pázmány Péter Katolikus Egyetem francia–esztétika szakára. 

Szeretted?

A nyelvi részét nem igazán, de azért angolból is letettem a középfokú nyelvvizsgát. Az esztétika viszont sokat adott, rengeteget olvastam, tágult a horizontom, megtanultam gondolkodni. Aztán diploma után egy éles váltással bekerültem a multivilágba. Tettem a dolgomat, bizonyos részeit még talán élveztem is, de valójában nem motivált. Kerestem az utamat. 

Hogyan találtál rá?

A feleségem segítségével. Egy pesti kiskocsmában ismerkedtünk meg, és szinte az első randinkon megbeszéltük, hogy ha lesz saját borunk, azt róla fogom elnevezni. Amikor megszületett a kisfiunk, eldöntöttük, hogy gyökeresen megváltoztatjuk az életünket, és négy éve meg is tettük ezt. Budapestről Egerbe költöztünk, vagyis mondhatjuk, hogy visszajöttem a szülővárosomba. Darvin Apartman néven van egy kis kiadó apartmanunk a belváros szélén, a Szépasszony-völgy közelében, a feleségem azt menedzseli, én pedig belevetettem magam a szőlőművelésbe és a borkészítésbe.

És tényleg a feleségedről nevezted el az első borodat?

Tényleg, de mivel az első találkozásunk után nem tudtam pontosan, hogy Zsuzsinak vagy Zsófinak hívják, a bor a Zsuzsófi nevet kapta. A címke is a találkozásunk emlékét őrzi: Duna-part, naplemente, minden, ami kell a romantikához. A bor egyébként egy félédes kékfrankos rozé, ami meglehetősen szokatlan, de nagyon népszerű a vásárlóink körében. 

Jól értem, hogy a családi 0,9 hektáron kezdtél új életet négy évvel ezelőtt?

Vettünk még hozzá két hektárt Andornaktályán, a Gesztenyés-dűlőben. Az első évet úgy nyomtuk végig, hogy a családom még Pesten élt, én meg ingáztam Eger és Pest között. 

Ezek szerint a 2017-es volt az első saját évjáratod?

Nem, az első évben még eladtam a termést, és az érte kapott összeget visszaforgattuk a vállalkozásba. Tőkéket pótoltunk, rendbe tettük a támrendszert, kis lépésekkel haladtunk előre. Béreltünk egy pincét, amiben voltak tartályok, hordók, bogyózó, minden, ami ahhoz kellett, hogy a következő őszön már oda szüreteljünk. 

Meddig őrizted meg a budapesti állásodat?

Az idei év januárjáig. A pandémia miatt addig is itthonról dolgoztam, de úgy éreztem, amíg másra is kell figyelnem, nem tudok kellő mértékben elköteleződni a szőlő és a bor mellett. Azóta sokkal több időt töltök az ültetvényen, és időben el tudok végezni minden szükséges munkát, ami hatalmas előrelépés. Most már négy hektár a teljes terület, amiből három terem is. Nem lehet félvállról venni.

Na és a saját pince?

Az is megvan már. Épp a bérleményünk melletti pincét sikerült megvennünk, most már itt készítjük a borokat, és ez a palackos érlelőnk is. Jók az adottságai, a hőmérséklet stabilan 15-16 fok, ráadásul könnyű megtalálni, mert itt van, a Szépasszony-völgy bejáratánál. Egyelőre kényelmesen el is férünk, aztán majd meglátjuk, hogy mit hoznak a következő évek.  

Milyen fajták teremnek az ültetvényeiteken?

A megvásárolt kéthektáros területen cabernet franc, cabernet sauvignon és merlot terem, a családi ültetvényünkön főként kékfrankos van, és tavaly eltelepítettünk újabb 1,2 hektár kékfrankost meg egy kis syrah-t Andornaktályán. Régi magyar fajtákban is gondolkodom, leginkább a purcsin érdekel. Sikerült is kétszáz oltócsapot szerezni, de sajnos nem jól gyökeresedett, így az oltványossal abban egyeztünk meg, hogy jövőre újra megpróbáljuk. 

Fehér szőlőd nincs is egyáltalán?

Nem volt, de lesz, lassan termőre fordul a furmint és a sauvignon blanc. Eredetileg csak kék szőlőben gondolkodtam, de úgy tűnik, a piac igényli a fehérbort, és ezt illik komolyan venni.  

Milyen borokat kínálsz most?

A fajtaborokból megvan az a választék, amit szeretnék, és bikavért is készítünk, de egri csillagot nem, ahhoz nincsenek meg a megfelelő fajtáink. Nem baj, egyelőre nem akarok tovább bővülni, ez tényleg egy családi vállalkozás, a metszést apával ketten csináljuk, szüretkor pedig itt van az egész család, apósom bográcsgulyást főz, majdnem olyan a hangulat, mint gyerekkoromban. 

Milyen filozófiát követsz a pincében és a szőlőben?

Mindegyik borunk spontán erjed, ez fontos számunkra. Nincsenek derítve, csak egy durva szűrőlappal megszűrve, és már mennek is a palackba. A szőlőben is próbálunk odafigyelni a természetességre, gyomirtót nem használunk, inkább kaszáljuk a sorközöket, próbáljuk csökkenteni a vegyszereket, de egyelőre nem számítunk organikus birtoknak.  

A címkéiteknek meglehetősen sajátos a világa. Hogyan dől el, mi kerüljön rá?

Minden borunk a családunknak állít emléket. A Zsuzsófit már meséltem, az InniKék nevű kékfrankosunkon mi ketten borozgatunk a feleségemmel, a többiek szüretelnek, a bikavérünk az Ábika nevet kapta a kisfiunk, Ábel után, és így tovább. Sokan mondják, hogy megosztó ez a címkecsalád, de számunkra fontos az összetartozás. Ha bejönnek a prémium boraink, lehet, hogy a címkéinken is tisztul majd a kép, de most ez a világunk, ebben élünk, ezt szeretjük. 

Mi az álmod, mit szeretnél létrehozni, felépíteni?

Szerintem ugyanarra vágyom, mint mindenki más. Boldog családi életre, elbírható mennyiségű munkára, és jó lenne, ha egyszer valakinek továbbadhatnám a pincekulcsot. Addig azonban még szeretném élvezni, hogy a boraim tetszenek az embereknek. Nagyon hálásak vagyunk a törzsvásárlóinknak, akik soha nem hagynak bennünket cserben, és remélem, egyre népesebb lesz a táboruk, mert annál nincs jobb érzés, mint hogy az emberek örülnek a boraimnak.

További cikkek

Egri Borvidék a terítéken | Pár ötlet mindazoknak, akik a szőlőt nemcsak isszák hanem eszik is

2024.09.09.

Nem akarjuk siettetni az időt, de pár nap múlva megérkezik az ősz és vele együtt a Borvidék kiemelt eseménye, a szüret. Az egri szüret kezdete hagyományosan szeptember 29-hez köthető, Szent Mihály napjához, ám az időjárás és a szőlő érettségi állapota miatt ez a dátum mozgatható.

A szürettel elkezdődik a legújabb borok feldolgozása, ám ne felejtsük el, hogy a finom szőlőből nem csak minőségi italokat kóstolhatunk, hanem mennyei ételeket is készíthetünk. Ebben a cikkünkben összegyűjtöttük a kedvenc receptjeinket, hogy az Egri Borvidéket az asztalra csempészhessétek.

Minden főzés-sütés a minőségi alapanyagok beszerzésével kezdődik: a finom borokat megvásárolhatod borászainktól, a friss szőlőt pedig beszerezheted hétköznap Egerben a Katona téren található piacon, hétvégén pedig a Kisasszony piacon.

Az első recept ötletünk egy igazán könnyed szüreti sajtsaláta, ami egy kitűnő előételként szolgál:

Hozzávalók:

  • 1db alma
  • 1db körte
  • 1db narancs
  • 20 dkg szőlő
  • 2 dkg dió
  • 2 dkg kesudió
  • 20 dkg camembert sajt

Öntet:

  • 1.5 dl tejföl
  • 1db narancs
  • 2ek tej
  • 2 tk méz
  • 0.5tk currypor
  • 1kh őrölt fahéj

A gyümölcsöket apróra vágjuk, a camambert felszeleteljük, kistányérokba adagoljuk és megszórjuk a diófélékkel. Az öntethez a tejfölt krémesre keverjük, fokozatosan hozzáadjuk a narancslevet, a tejet és a mézet. Végül a curryvel és a fahéjjal pikánsra ízesítjük, tálkába töltjük, és külön kínáljuk a salátához.

A szőlő nem csak finom, hanem rengeteg jótékony hatással is rendelkezik! Rengeteg C- és B-vitamint, káliumot-, kalciumot-, magnéziumot-, és flavonoidokat tartalmaz, erősiti az immunrendszert, segíti az emésztést és lassítja az öregedést is!

Ezért következő receptnek egy olyat választottunk, amivel könnyedén kiegészítheted a család kedvenc húsételeit, miközben az egészségükről is gondoskodsz!

Szőlős chutney:

Hozzávalók:

  • 40 dkg szőlő
  • 10 dkg barna cukor
  • 1 fej vöröshagyma
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 1 dl fehérbor
  • 1 db fahéj
  • 1 db csillagánizs

A szőlőt leszemezzük és kettévágjuk a szemeket. A cukrot száraz serpenyőben karamellizáljuk, majd rátesszük a vékonyra szeletelt hagymákat és összekeverjük a szőlővel. Felöntjük a borral, ízesítjük a fahéjjal és az ánizzsal. Kitűnően párosíthatjuk sült húsokkal, pirított burgonyával, párolt rizzsel, grillezett zöldségfélékkel.

Ne feledkezzünk meg a szőlő szárított formájáról sem, a mazsoláról, ami már önmagában is remek nassolnivaló, ám a belőle készült sütemények egyszerűen ínycsiklandozóak!

Túrós mazsolás villámsüti:

Hozzávalók:

A mazsolát lelocsoljuk rum aromával és félretesszük. Az összes többi hozzávalót csomómentesre keverjük, majd hozzáadjuk a mazsolát. A masszát beleöntjük egy kisebb tepsibe és 180 fokra előmelegített sütőben tűpróbáig sütjük (35-40 perc). Porcukorral együtt tálalhatjuk is.

Egyetek finom szőlős ételeket, igyatok finom borokat és élvezzétek a hétköznapok örömteli perceit!

Források:

https://cookpad.com/hu/receptek/13680847-turos-mazsolas-villam-sut
https://www.mindmegette.hu/szureti-sajtsalata.recept/
https://www.mindmegette.hu/csirkemell-szolos-chutneyval.recept/

Képek forrása: egriborvidek.hu és pexels.hu

TOVÁBB

Időutazás az Egri Borvidéken – szüreti hagyományok

2024.09.04.

A szüreti időszak a borvidék egyik legvártabb és legkiemeltebb eseménye évszázadok óta, ami kicsiket és nagyokat egyaránt érintett Egerben.

De hogyan is zajlott a szüret a modern technológia előtt?

A szüret kezdő időpontját a városi tanács állapította meg, majd egy dobos segítségével két héttel korábban hirdették ki a városban.

A borvidék apraja-nagyja izgatottá vált és elkezdődtek a munkálatok: az eszközöket megtisztították, a hordókat kimostál és beáztatták. Mindenki résztvett a folyamatok előkészítésében és a munkában is.

A szüret igazi közösségi élménynek számított, ugyanis a kisebb szőlőbirtokosok a családtagok, barátok, szomszédok segítségével szedték a szőlőt, míg a nagybirtokosok a környék napszámosait is felfogadták.

A feladatokat igazságosan elosztották: a gyermekek és a nők szedőként dolgoztak, míg a férfiak a puttonyozást végezték el. 3-6 szedő munkáját egy puttonyos segítette – a szedők a puttonyba gyűjtötték a szőlőt, melyet a férfiak egy szüretelő kádhoz vittek. Az összegyűjtött gyümölcsöt megtaposták és elkészítették a mustot.

Az egri találmány

A taposók feladatát egy egri asztalosmester, Oberfrank Antal könnyítette meg, ugyanis a 19. század elején feltalálta a szőlőmalmot, mellyel forradalmasította a mustkészítést. A malom használata hatékonyabbá és gyorsabbá tette a szüretet, ugyanis percenként akár egy puttony szőlő őrlésére is képes volt.

Érdekesség a Borvidékről

Egerben a borászatokat, pincéket a városban és a város peremén helyezték el, ezért más borvidékekkel ellentétben külön figyelmet kellett szentelni a szőlő szállítására, ami nem csak költséges volt, hanem sokszor logisztikai kihívásokat is jelentett.

Szüreti mulatságok régen

A szüret végét egy hatalmas mulatsággal zárta a közösség, mely mindig egy ünnepélyes megnyitóval kezdődött. A szedők egy óriási, akár egy mázsás szőlő koszorút készítettek a szőlősgazdáknak, megünnepelve a szüretet és az új bor kezdetét.

Az ünnepség után hajnalig mulattak az egriek: cigányzenészek gondoskodtak a muzsikáról, maszkokban, álarcokban táncoltak és finom ételeket készítettek. Ezen a napon a lőszereket és fegyvereket korlátlanul lehetett használni, a mozsárágyúkkal úgynevezett rakétákat durrogtattak, így a vidék a lobogó tűz fényébe öltözött.

Szüreti mulatság napjainkban

A szüretet, mint minden évben, idén is megünnepeljük Eger legendás bornegyedében, a Szépasszony-völgyben. Borászaink a borvidék kiváló boraival, mennyei ételekkel, pincetúrákkal, mustkóstolással, szüreti felvonulással, koncertekkel és kézműves vásárral vár mindenkit!

A részletes programok az alábbi oldalon érhetőek el:
https://visiteger.com/programok/osszes/szuret-a-szepasszony-volgyben

TOVÁBB

THUMMERER 40 | Egy mindenkiért, mindenki egyért.

2024.09.03.

Egy mindenkiért, mindenki egyért. Az egy a történetünkben a Thummerer pincészet. Mindenki pedig a Thummerer család három generációjának tagjai és társaik – Vilmos, Kati, Ildikó, Éva, András, Tamás, Elza, Polett, Ede – no meg József. Ők a Thummerer birodalom test- és értékőrei.

A birodalom kifejezést most a szó legnemesebb értelmében képzeljük el. Ehhez a paradicsomi kis birodalomhoz – a Thummerer Pincészet és Szőlőbirtokhoz – tartozik 120 hektár szőlő ültetvény Noszvaj és a Nagy Eged térségében, 4400 nm pincerendszer kemencés kóstolóteremmel, egy lovastanya kövér mezőkkel és gyönyörű paripákkal, a noszvaji Magtár fogadó szállással és üveggyűjteménnyel. És egy nagy becsben lévő barlanglakás, ahol minden elkezdődött.

Thummererék története úgy indul, mint a népmesék, tündérmesébe illően folytatódik és reméljük, végtelen történet. A szegény, de igen talpraesett fiatalember Vilmos elindul Egerből, kitanulja a szőlész-gyümölcsész szakmát, megtalálja párját, Katit, akivel elindulnak az üveghegyen túlra. Bár a világ kételkedik, ők töretlenül haladnak előre, kézenfogva az élet rengetegében, számukra nincs áttörhetetlen üvegplafon. Vilmos útja eleinte erdőn vezet keresztül, majd már Katival közösen rózsákon és krizantémokon át eljutnak a szőlőtenger partjára. A kockázatot vállalva elmerülnek a szőlőben. Ennek közepén találnak egy szigetet, vagyis egy hatalmas ódon pincét egy 14 ezer literes ászok hordóval, (nyugalom, ez a szörnyeteg már csak dísz), ahol a szőlőt borrá alakíthatják. Megtanulják a borvarázslás minden csínját-bínját, Vilmos még az Óperencián túlra is elmegy híres régi borbirodalmakba tanulni és közben felépíti a sajátját. Hitük, tehetségük és szorgalmuk segíti őket mindenféle próbatételeken keresztül. A kis birodalom és a család is gyarapszik. A szomszéd borászok és mindenféle népek csodájára járnak a Thummerer birtoknak és nagy, testes boraiknak. Fennállásuk 40 éve alatt sok követendő, olykor igen izgalmas példával járnak elől. Vili Papa, ahogy unokái hívják a családalapítót, visszaszerzi az Egri Bikavér becsületét, dűlőit külön-külön is bátran felteszi a bortérképre, részt vesz az Egri Csillag születésében, mindenféle modern eszközöket bevet, egyszóval folyamatosan megreformálja a mesterséget. Ahogy nő a birodalom és a feladat, úgy lesz egyre nagyobb szükség hozzáértő segítségre. A próbákat végül József állja ki, aki azóta is hűséges fővezére, akarom mondani főborásza a Thummerer pincének.

Vili Papa évente párszor elutazik, hogy Magyarország más családi borbirodalmainak, vagyis szőlőbirtokainak alapítóival tanácskozzon, kvaterkázzon, megbeszéljék a világ folyásának irányát, a jókat és a rosszakat is. Közben elismerően kóstolgatják egymás borait és megmutatják, mennyit okosodtak az utódok és mit lehetne még tanítani nekik. Hiszen ezért alapították a Pannon Bormíves Céhet.

Gyermekeik is szeretik a bort, de még jobban a vendégeket, akik a világ minden tájáról sereglenek, hogy megkóstolják a mesés borokat és lássák a hatalmas pincét (és a barlanglakást, ahol minden elkezdődött). Éva és András vendégeiket igen jól tartják, jó borokkal, kemencés vagy épp gourmet étkekkel kínálják a birtok és Noszvaj legjavából. Szállást is adnak nekik. A birodalomhoz tartozik Ildikó lovastanyája. A vállalkozó szelleműek szépséges lovai hátán csodálhatják meg a környező hegyoldalakon hullámzó, végtelen (legalábbis annak tűnő, 120 hektáros) szőlőtengert. Jönnek is az emberek, hogy részesülhessenek ebből a sok jóból meg Thummererék életszeretetéből, szenvedélyéből. A legkisebb fiút, Tamást inkább a szőlő érdekli, mintsem a sok ember. Kedvesével, Elzával ők a szőlőtenger, vagyis a dűlők kapitányai. Vili Papa egy nap egy másik birodalomba költözik. A legkisebb királylány, Polett, akinek az alapító Vili Papa még életében átadta a birodalom kincstárának kulcsát, szóval ő meg nem átall mindenféle influenszereket is bevonni a bormarketingbe, akik hírét viszik Thummereréknek. Nem bánják a többiek, hiszen Polett csak hozzáteszi az örökséghez ezeket újdonságokat, miközben a főborász és a dűlők kapitánya viszik tovább a Thummererek alkotmányát. 40 éve rendületlenül készülnek a nagy borok, de az idők szavát meghallva már fehérek és pezsgők is. Mivel a családban nagy tisztelet uralkodik és mindenki másban mester, időről időre kupaktanácsot tartanak. Olyankor bezárják a birodalom kapuit és maguk kóstolgatják a borokat, mesélnek egymásnak, ki milyen újdonságot látott a világban, tanakodnak, mit kellene megfogadni ezekből, döntést hoznak és azonnal, nagy lendülettel el is kezdik megvalósítani. Pont, ahogy Vili Papa tette mindig. Így aztán csak jönnek az érmek, a legtöbb arany meg a vendégek 40 éve és a Thummerer név ma is fényes. Egy Egri Borvidéki csillag. Aki nem hiszi, járjon utána.

THUMMERER 40-4
THUMMERER 40-5
TOVÁBB