MENU

Ez a világunk, ebben élünk, ezt szeretjük

2021.11.08.
Szabó Edit

Francia–esztétika szakos bölcsészként kapott diplomát, aztán a multivilágban dolgozott, most pedig a saját szőlőterületét műveli az Egri borvidéken. Daróczi Áron kis pincéjében szépen érlelődnek a borok, és ma már egyre nagyobb közönséget vonzanak a Daróczi Vinotéka szokatlan grafikájú palackjai. 

Nem mondható hagyományos pályaképnek a tiéd. Mi jött korábban az életedbe, a szőlő vagy a francia nyelv?

A szőlő jött előbb, de nem vagyok régi egri borászcsalád sarja. Apukám állatorvos, anyukám pedagógus, hivatásszerűen egyikük se foglalkozik se szőlővel, se borral, viszont egriek vagyunk, és itt szinte természetes, hogy mindenkinek van egy kis szőlőterülete. Nekünk is volt, 0,9 hektár, hobbinak túl nagy, valós eredményekhez túl kicsi. Bort csak saját fogyasztásra készítettünk, a szőlőt értékesítettük, abból volt egy kis extra bevétele a családnak. Gyerek voltam még, de ma is emlékszem, hogy kézzel telepítettünk, aztán jó messziről hordtuk a vizet a fiatal oltványokra. Kegyetlenül nehéz munka volt, el is ment tőle a kedvem. 

A nyelvek jobban érdekeltek?

Ez így nem pontos, szerintem csapnivaló a nyelvérzékem, de mivel általános iskolás koromtól tanultam franciául, adta magát, hogy kezdjek vele valamit. Így kerültem érettségi után a Pázmány Péter Katolikus Egyetem francia–esztétika szakára. 

Szeretted?

A nyelvi részét nem igazán, de azért angolból is letettem a középfokú nyelvvizsgát. Az esztétika viszont sokat adott, rengeteget olvastam, tágult a horizontom, megtanultam gondolkodni. Aztán diploma után egy éles váltással bekerültem a multivilágba. Tettem a dolgomat, bizonyos részeit még talán élveztem is, de valójában nem motivált. Kerestem az utamat. 

Hogyan találtál rá?

A feleségem segítségével. Egy pesti kiskocsmában ismerkedtünk meg, és szinte az első randinkon megbeszéltük, hogy ha lesz saját borunk, azt róla fogom elnevezni. Amikor megszületett a kisfiunk, eldöntöttük, hogy gyökeresen megváltoztatjuk az életünket, és négy éve meg is tettük ezt. Budapestről Egerbe költöztünk, vagyis mondhatjuk, hogy visszajöttem a szülővárosomba. Darvin Apartman néven van egy kis kiadó apartmanunk a belváros szélén, a Szépasszony-völgy közelében, a feleségem azt menedzseli, én pedig belevetettem magam a szőlőművelésbe és a borkészítésbe.

És tényleg a feleségedről nevezted el az első borodat?

Tényleg, de mivel az első találkozásunk után nem tudtam pontosan, hogy Zsuzsinak vagy Zsófinak hívják, a bor a Zsuzsófi nevet kapta. A címke is a találkozásunk emlékét őrzi: Duna-part, naplemente, minden, ami kell a romantikához. A bor egyébként egy félédes kékfrankos rozé, ami meglehetősen szokatlan, de nagyon népszerű a vásárlóink körében. 

Jól értem, hogy a családi 0,9 hektáron kezdtél új életet négy évvel ezelőtt?

Vettünk még hozzá két hektárt Andornaktályán, a Gesztenyés-dűlőben. Az első évet úgy nyomtuk végig, hogy a családom még Pesten élt, én meg ingáztam Eger és Pest között. 

Ezek szerint a 2017-es volt az első saját évjáratod?

Nem, az első évben még eladtam a termést, és az érte kapott összeget visszaforgattuk a vállalkozásba. Tőkéket pótoltunk, rendbe tettük a támrendszert, kis lépésekkel haladtunk előre. Béreltünk egy pincét, amiben voltak tartályok, hordók, bogyózó, minden, ami ahhoz kellett, hogy a következő őszön már oda szüreteljünk. 

Meddig őrizted meg a budapesti állásodat?

Az idei év januárjáig. A pandémia miatt addig is itthonról dolgoztam, de úgy éreztem, amíg másra is kell figyelnem, nem tudok kellő mértékben elköteleződni a szőlő és a bor mellett. Azóta sokkal több időt töltök az ültetvényen, és időben el tudok végezni minden szükséges munkát, ami hatalmas előrelépés. Most már négy hektár a teljes terület, amiből három terem is. Nem lehet félvállról venni.

Na és a saját pince?

Az is megvan már. Épp a bérleményünk melletti pincét sikerült megvennünk, most már itt készítjük a borokat, és ez a palackos érlelőnk is. Jók az adottságai, a hőmérséklet stabilan 15-16 fok, ráadásul könnyű megtalálni, mert itt van, a Szépasszony-völgy bejáratánál. Egyelőre kényelmesen el is férünk, aztán majd meglátjuk, hogy mit hoznak a következő évek.  

Milyen fajták teremnek az ültetvényeiteken?

A megvásárolt kéthektáros területen cabernet franc, cabernet sauvignon és merlot terem, a családi ültetvényünkön főként kékfrankos van, és tavaly eltelepítettünk újabb 1,2 hektár kékfrankost meg egy kis syrah-t Andornaktályán. Régi magyar fajtákban is gondolkodom, leginkább a purcsin érdekel. Sikerült is kétszáz oltócsapot szerezni, de sajnos nem jól gyökeresedett, így az oltványossal abban egyeztünk meg, hogy jövőre újra megpróbáljuk. 

Fehér szőlőd nincs is egyáltalán?

Nem volt, de lesz, lassan termőre fordul a furmint és a sauvignon blanc. Eredetileg csak kék szőlőben gondolkodtam, de úgy tűnik, a piac igényli a fehérbort, és ezt illik komolyan venni.  

Milyen borokat kínálsz most?

A fajtaborokból megvan az a választék, amit szeretnék, és bikavért is készítünk, de egri csillagot nem, ahhoz nincsenek meg a megfelelő fajtáink. Nem baj, egyelőre nem akarok tovább bővülni, ez tényleg egy családi vállalkozás, a metszést apával ketten csináljuk, szüretkor pedig itt van az egész család, apósom bográcsgulyást főz, majdnem olyan a hangulat, mint gyerekkoromban. 

Milyen filozófiát követsz a pincében és a szőlőben?

Mindegyik borunk spontán erjed, ez fontos számunkra. Nincsenek derítve, csak egy durva szűrőlappal megszűrve, és már mennek is a palackba. A szőlőben is próbálunk odafigyelni a természetességre, gyomirtót nem használunk, inkább kaszáljuk a sorközöket, próbáljuk csökkenteni a vegyszereket, de egyelőre nem számítunk organikus birtoknak.  

A címkéiteknek meglehetősen sajátos a világa. Hogyan dől el, mi kerüljön rá?

Minden borunk a családunknak állít emléket. A Zsuzsófit már meséltem, az InniKék nevű kékfrankosunkon mi ketten borozgatunk a feleségemmel, a többiek szüretelnek, a bikavérünk az Ábika nevet kapta a kisfiunk, Ábel után, és így tovább. Sokan mondják, hogy megosztó ez a címkecsalád, de számunkra fontos az összetartozás. Ha bejönnek a prémium boraink, lehet, hogy a címkéinken is tisztul majd a kép, de most ez a világunk, ebben élünk, ezt szeretjük. 

Mi az álmod, mit szeretnél létrehozni, felépíteni?

Szerintem ugyanarra vágyom, mint mindenki más. Boldog családi életre, elbírható mennyiségű munkára, és jó lenne, ha egyszer valakinek továbbadhatnám a pincekulcsot. Addig azonban még szeretném élvezni, hogy a boraim tetszenek az embereknek. Nagyon hálásak vagyunk a törzsvásárlóinknak, akik soha nem hagynak bennünket cserben, és remélem, egyre népesebb lesz a táboruk, mert annál nincs jobb érzés, mint hogy az emberek örülnek a boraimnak.

További cikkek

Körbeér a segítség

2024.12.19.

Egri borászok ünnepi ajándéka a Markhot Ferenc Kórháznak.

Idén már ötödik alkalommal adott át boradományt az Egri Borvidék borász közössége az egri Markhot Ferenc Kórház dolgozóinak.

A kezdeményezés, amely a koronavírus-járvány idején indult, mára hagyománnyá vált.

Farkas László, az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke 10-12 borászat prémium borait juttatta el az intézménybe.

„Ezekkel a borokkal szeretnénk kicsit ünnepibbé tenni a kórház dolgozóinak karácsonyát. Ez egy apró gesztus a részünkről, amivel hálánkat fejezzük ki a munkájukért.”

Az adományt dr. Mátrai Zsolt, a gyermekosztály vezető főorvosa vette át, aki az osztályon dolgozó minden munkatársának ajándékoz majd belőle.

A borok tehát nemcsak az ünnepi asztalt díszítik, hanem egy kicsit közelebb hozzák a borvidék közösségét és a kórház dolgozóit is.

Egy újabb példa arra, hogyan lehet a helyi értékeket és az összefogást az ünnepi időszakban kiemelni – mindezt egy pohár egri bor kíséretében.

TOVÁBB

Ízek Viadala eredmények, avagy hol kóstolhatod meg a nyertes fogásokat év végéig

2024.11.07.

Az Egri Bikavér Ünnepi Napok gasztronómiai rendezvény sorozat mindent átfogó program eleme, az Ízek Viadala I Főzőverseny Egri Bikavérre hangolva volt idén októberben.

10 különböző Egri Borvidéki étterem versengett egymással októberben a vendégek és a zsűri kegyeiért Egri Bikavérhez készített finomságokkal.
Célunk az volt, hogy bevonjuk az éttermekbe járó közönséget a kóstolgatásba, népszerűsítsük az Egri Bikavért és a helyi gasztronómiát, valamint növeljük a közösségi élményt és vendég számot az éttermekben, cukrászdákban.

Előétel kategória
Arany minősítés: 1552 Étterem
Ezüst minősítés: Flamingo Bistro Bár

Főétel kategória
Arany minősítés: Lumen Étterem
Ezüst minősítés: Forst-Ház Étterem

Desszert kategória
Arany minősítés: Zsenge inFúzió
Ezüst minősítés: Trakta by Nomád

Közönség kedvence
Arany minősítés: Macok Bisztró
Ezüst minősítés: Sulyom Tájétterem

Tekintsd meg galériánkat az ünnepélyes eredményhirdetésről

Szívből ajánljuk, hogy kóstoljátok meg a nyertes fogásokat, azokban az éttermekben, amelyek arany minősítést kaptak az idei Ízek Viadala Főzőversenyen.

A nyertes fogások 2024.12.31-ig kóstolhatóak.

TOVÁBB

Mutatjuk kik és miért kaptak idén Egri Bikavérért díjat

2024.11.06.

Az Egri Bikavér Ünnepi Napok keretein belül, október 18-án rendeztük meg harmadik alkalommal az Egri Bikavér Vacsoraestet, amely során három személynek adtunk át Egri Bikavérért Díjat.

Az Egri Bikavér Vacsoraest megrendezésének egyik célja a díjátadás maga, túl azon, hogy szeretnénk megmutatni, mennyit fejlődött az Egri Bikavérek minősége, hogy milyen finom az Egri Bikavér.

EGRI BIKAVÉRÉRT DÍJAZOTTAK 2024

EGRI BIKAVÉRÉRT DÍJAZOTTAK 2024-Cseh-Andras

Cseh András és Cseh Andrásné

Az Egri Bikavér Ünnep ötlete 1996-ban született meg, és azóta az egri borvidék egyik legnagyobb hagyományőrző eseményévé vált. Az akkori Egri Bikavér Ünnepe Szent Donát Napján névre hallgató rendezvény alapítói Thummerer Vilmos, a Hegyközség elnöke; Dula Bence egri hegybíró; Bíró József, a Hotel Eger-Park igazgatója; Marosfalvi László, a Talizmán Étterem tulajdonosa; Barócsi Tibor, a Polgármesteri Hivatal irodavezetője; Bakondi Endre

Az első Bikavér Ünnep 1997-ben került megrendezésre Eger szívében, a Dobó téren, ahol 12 borászat és 12 étterem vett részt, bemutatva kézműves borokat és ételkülönlegességeket. Olyan ikonikus helyek is megjelentek, mint a Gundel Étterem, amelynek saját egri borászata és Bikavére volt Hagymási József vezetésével.
A rendezvény központi eleme az ételek és borok harmonizálása volt, amit egy szakértő zsűri értékelt. A fesztivál kizárólag Egri Bikavéreket mutatott be, és óriási sikert aratott. Ennek eredményeképpen döntés született a rendezvény évenkénti megismétléséről, amely hagyományt teremtett.

Ma azonban különösen fontos napot ünneplünk, hiszen olyan személyeket is köszönthetünk, akik kiemelkedő munkájával, elkötelezettségével és szenvedélyével gazdagították aktívan hosszú évtizedekig nemcsak az Egri Bikavér hagyományát, hanem a magyar borgasztronómia egészét is.

EGRI BIKAVÉRÉRT DÍJAZOTTAK 2024-Gal-Lajos

Dr. Gál Lajos

Dr. Gál Lajos elévülhetetlen érdemeket szerzett az egri borok, ezen belül az egri bikavér eredetvédelmi rendszerének és szabályzatának kidolgozásában.
Évtizedeken keresztül volt meghatározó tagja a borvidék irányító testületének és a mai napig elismert szaktekintélye a borvidék termelői közösségének. Az általa javasolt eredetvédelmi rendszer és a termékleírások alapul szolgáltak minden magyarországi borvidék számára is.

Aktív pályája során több év tudományos kutatómunkát áldozott az egri bikavér fejlesztésére. Doktori dolgozatát AZ EGRI BIKAVÉR MINŐSÉGFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI címmel védte meg a budapesti Corvinus Egyetemen.
A bortermelés során is kiemelten foglalkozik az Egri bikavérrel. Az általa termelt és jegyzett borok magas minőségben, méltó módon képviselték és képviseli az egri borvidéket.

EGRI BIKAVÉRÉRT DÍJAZOTTAK 2024-04

Szívből gratulálunk a díjazottaknak,
EBHT

TOVÁBB