Egri érmek a szerbiai borversenyről

Minden főzés-sütés a minőségi alapanyagok beszerzésével kezdődik: a finom borokat megvásárolhatod borászainktól, a friss szőlőt pedig beszerezheted hétköznap Egerben a Katona téren található piacon, hétvégén pedig a Kisasszony piacon.

Az első recept ötletünk egy igazán könnyed szüreti sajtsaláta, ami egy kitűnő előételként szolgál:

Hozzávalók:

• 1db alma
• 1db körte
• 1db narancs
• 20 dkg szőlő
• 2 dkg dió
• 2 dkg kesudió
• 20 dkg camembert sajt

Öntet:

• 1.5 dl tejföl
• 1db narancs
• 2ek tej
• 2 tk méz
• 0.5tk currypor
• 1kh őrölt fahéj

A gyümölcsöket apróra vágjuk, a camambert felszeleteljük, kistányérokba adagoljuk és megszórjuk a diófélékkel. Az öntethez a tejfölt krémesre keverjük, fokozatosan hozzáadjuk a narancslevet, a tejet és a mézet. Végül a curryvel és a fahéjjal pikánsra ízesítjük, tálkába töltjük, és külön kínáljuk a salátához.

De hogyan is zajlott a szüret a modern technológia előtt?

A szüret kezdő időpontját a városi tanács állapította meg, majd egy dobos segítségével két héttel korábban hirdették ki a városban.

A borvidék apraja-nagyja izgatottá vált és elkezdődtek a munkálatok: az eszközöket megtisztították, a hordókat kimostál és beáztatták. Mindenki résztvett a folyamatok előkészítésében és a munkában is.

A szüret igazi közösségi élménynek számított, ugyanis a kisebb szőlőbirtokosok a családtagok, barátok, szomszédok segítségével szedték a szőlőt, míg a nagybirtokosok a környék napszámosait is felfogadták.

A feladatokat igazságosan elosztották: a gyermekek és a nők szedőként dolgoztak, míg a férfiak a puttonyozást végezték el. 3-6 szedő munkáját egy puttonyos segítette – a szedők a puttonyba gyűjtötték a szőlőt, melyet a férfiak egy szüretelő kádhoz vittek. Az összegyűjtött gyümölcsöt megtaposták és elkészítették a mustot.

Thummererék története úgy indul, mint a népmesék, tündérmesébe illően folytatódik és reméljük, végtelen történet. A szegény, de igen talpraesett fiatalember Vilmos elindul Egerből, kitanulja a szőlész-gyümölcsész szakmát, megtalálja párját, Katit, akivel elindulnak az üveghegyen túlra. Bár a világ kételkedik, ők töretlenül haladnak előre, kézenfogva az élet rengetegében, számukra nincs áttörhetetlen üvegplafon. Vilmos útja eleinte erdőn vezet keresztül, majd már Katival közösen rózsákon és krizantémokon át eljutnak a szőlőtenger partjára. A kockázatot vállalva elmerülnek a szőlőben. Ennek közepén találnak egy szigetet, vagyis egy hatalmas ódon pincét egy 14 ezer literes ászok hordóval, (nyugalom, ez a szörnyeteg már csak dísz), ahol a szőlőt borrá alakíthatják. Megtanulják a borvarázslás minden csínját-bínját, Vilmos még az Óperencián túlra is elmegy híres régi borbirodalmakba tanulni és közben felépíti a sajátját. Hitük, tehetségük és szorgalmuk segíti őket mindenféle próbatételeken keresztül. A kis birodalom és a család is gyarapszik. A szomszéd borászok és mindenféle népek csodájára járnak a Thummerer birtoknak és nagy, testes boraiknak. Fennállásuk 40 éve alatt sok követendő, olykor igen izgalmas példával járnak elől. Vili Papa, ahogy unokái hívják a családalapítót, visszaszerzi az Egri Bikavér becsületét, dűlőit külön-külön is bátran felteszi a bortérképre, részt vesz az Egri Csillag születésében, mindenféle modern eszközöket bevet, egyszóval folyamatosan megreformálja a mesterséget. Ahogy nő a birodalom és a feladat, úgy lesz egyre nagyobb szükség hozzáértő segítségre. A próbákat végül József állja ki, aki azóta is hűséges fővezére, akarom mondani főborásza a Thummerer pincének.

Vili Papa évente párszor elutazik, hogy Magyarország más családi borbirodalmainak, vagyis szőlőbirtokainak alapítóival tanácskozzon, kvaterkázzon, megbeszéljék a világ folyásának irányát, a jókat és a rosszakat is. Közben elismerően kóstolgatják egymás borait és megmutatják, mennyit okosodtak az utódok és mit lehetne még tanítani nekik. Hiszen ezért alapították a Pannon Bormíves Céhet.