Szenvedély 1000 éve

1004
A fennmaradt dokumentumok szerint ekkorra már biztosan megalapítja Szent István király egyik első püspökségét Egerben. A szerzetesek fontos szerepet töltenek be a szőlő- és a borkultúra elterjesztésében.

1242
A tatárjárást követően IV. Béla vallonokat telepít a vidékre, akik többek között elterjesztik a hordók használatának gyakorlatát. Korábban jellemzően tömlőkben tárolták az itt készülő borokat.

1389
Az elvesztett első rigómezei ütközet után megindul az akkor rácoknak nevezett szerbek elvándorlása otthonukból. Az új hazájukban megosztják az egriekkel az általuk, a fajta őshazájából hozott kadarka termesztésének csínját-bínját és a vörösborok készítéséhez szükséges héjon erjesztés módszerét.

1552
A bor jelentőségét a kor gazdaságában az is bizonyítja, hogy Eger ostromának védekezési költségeit nagy részben a vár pincéjében őrzött borokból fedezik. Sőt, később a török uralom alatt sem számolják fel a szőlőket, mert a törökök ugyan bort nem fogyasztanak, de az adóztatásából jelentős bevételre tesznek szert.

1687
Miután visszafoglalják a várost a törököktől, jelentősen nő a lakosságszám, és ekkor válik meghatározóvá a szőlőtermelés.

1760
Az elmúlt száz évben kialakul a legtöbb szőlőhegy neve. Ekkor három osztályba sorolják a szőlőket a föld minősége, a terület lejtése és a napfény mennyisége szempontjából. A vidék szőlőinek közel 50%-át sorolják az első osztályú termőterületek közé.

1851
A legkorábbi megmaradt dokumentum, amelyben a bikavért egri bortípusként határozzák meg: „Bikavér: így nevezik az erős veresbort, például az egrit”.

1886
A borvidéken megjelenő filoxéra ekkorra elpusztítja a szőlők több mint 90%-át. Az újratelepítések során új szőlőfajták is megjelennek, tovább bővítve az Egerben termő fajták körét.

1896
Létrehozzák a vincellériskolával közösen az Ampelológiai Intézet egri állomását. Az intézmény a későbbiekben kutatóintézetként működik, és többek között a termőhelyek, dűlők értékelése, valamint a vörösborkészítési kutatások egyik legfontosabb hazai intézetévé válik.

1970
A borok kapcsán az „Eger” és az „Egri” védett eredetmegjelölést rögzítik a Lisszaboni Megállapodás alapján.

1989
A rendszerváltást követően megjelennek a kis- és közepes méretű magánpincészetek, családi vállalkozások.

1997
A hegyközségi törvény adta lehetőségekkel élve Magyarországon elsőként létrehozzák és teljes konszenzussal elfogadják a borvidék legfontosabb bora, az egri bikavér eredetvédelmi szabályzatát.

2003
Magyarországon kiadják a legelső eredetvédelmi jogszabályt, melyben rögzítik a szigorú, egyedi feltételekhez kötött „védett eredetű” kategóriába tartozó borok készítésének szabályozását, ez az egri bikavérre, az egri bikavér superiorra és a debrői hárslevelűre egyaránt vonatkozik.

2010
Megszületik az egri bikavér fehér párja, az egri csillag. A fehérbor legalább négy szőlőfajta házasításából készülhet, és a bikavérhez hasonlóan egyaránt készülhet classicus, superior és grand superior kategóriákban.

2017

Az egri bikavért hungarikummá választják.

2021
18 094 induló közül egy egri bikavért a világ 50 legjobb bora közé választanak a Decanter World Wine Awards versenyen.