Négy fiatal egri borász, akik a Bikavér jövőjét írhatják
Az október az Egri borvidéken hagyományosan a közös kulturális és gasztronómiai érték, az Egri Bikavér ünnepe – az idei év azonban az egri csillagok különleges együttállásáról is szól. Idén a borászszakma az Egri borvidékre figyelt, hiszen négy fiatal egri borász kapott egyszerre helyi vagy országos elismerést. 2025-ben a Egri borvidéken közösen ünnepli Gált Tibort és a Borászok Borásza címet, Juhász Ádámot, az Év Egri Bortermelőjét és Bukolyi Marcellt, az Év Egri Szőlőtermelőjét, valamint ifj. Lőrincz Györgyöt és a St. Andrea Szőlőbirtokot, amelyet az Év Pincészetének választottak. Nem túlzás azt állítani, hogy a négy fiatal egri borász gondolatai és munkája határozza majd meg azt, amit az Egri Bikavér jövőjéről gondolunk.
Mit jelent neked az, hogy az Egri Borvidéken dolgozhattok?
Gál Tibor: Számtalan borvidéken volt lehetőségem dolgozni és tanulni az elmúlt években, de a szívem mindig hazahúzott. Ez egy megmagyarázhatatlan kapcsolat, tudod, hogy hol vagy otthon, hol érzed magad jól, hol vagy kiegyensúlyozott. Nekem ezt csak Eger adja meg. A családunk itt eresztett gyökeret, és szeretnék annyit adni ennek a vidéknek, hogy a gyermekeim ugyanezt érezhessék, amit én.
Juhász Ádám: Az Egri Borvidéken dolgozni számomra egyszerre lehetőség és felelősség. Lehetőség, hiszen Eger évszázados borkultúrája, dűlői, klímája, a szőlőfajták olyan karaktert adnak a borainknak, amely minden palackban egyediséget hordoz. Felelősség, hogy igyekezzek vinni valami újat, valami előre mutatót, hogy az Egri Borvidék is tovább fejlődhessen, és ne csak múltját őrizzük, hanem jelenét és jövőjét is építsük. Számomra az Egri Borvidéken alkotni azt jelenti, hogy ismerem és tisztelem a hely adottságait (dűlők, talajok, klíma), a hagyományokat (pl. az Egri Bikavért), ugyanakkor nem ragaszkodok automatikusan a múlthoz – hanem merek újítani, innovatív lenni
Bukolyi Marcell: Itt dolgozni egyszerre ajándék és kötelesség. A világ egyik legnagyobb ökológiai potenciállal rendelkező borvidékének a szívében, a Nagy-Eged-hegy lábánál élhetünk és gazdálkodhatunk. Ez a hely a legnagyszerűbb borok elkészítésének lehetőségével ajándékoz meg bennünket, amely lehetőséggel kötelezően élnünk kell. Mindent alá kell rendelnünk annak, hogy ennek a csodás termőhelynek azt egyedi karaktere a borainkon keresztül érvényre jusson.
Lőrincz György: Elképesztően hálás vagyok, hogy ilyen fantasztikus borvidéken van lehetőségem dolgozni. Szerintem világszínvonalú adottságokkal rendelkezik Eger, amit szeretnénk is a világba kiáltani. Nagyon inspiráló és egyben nagy felelősség is, hogy azon dolgozhatunk, hogy egyszer akár a világ legjobb borvidékei mellett említsék a mi borvidékünket.
Hogyan definiáljátok az „egries” karaktert?
Lőrincz György: Eger számomra három dologról szól: hűvös klíma, vulkanikus talaj és házasított borok. Ezek mind azt eredményezik, hogy boraink rendkívül energikusak, izgalmas aromatikával, lendületes savakkal és komplexitással rendelkeznek. Szerintem nagyon vagány!
Gál Tibor: Az egri bor kétséget kizáróan egyedi. A jellemzően tufás talajnak köszönhetően minerális és ásványos, a hűvösebb klíma és a föld alatti pincelabirintusok miatt pedig úgy gyümölcsösek és vibrálóak, hogy közben koncentráltak, gazdagok és hihetetlenül elegánsak.
Bukolyi Marcell: A jó egri bor telt, tartalmas, gazdag ugyanakkor jóivású és szerethető. Az Egri Borvidék hihetetlenül sokszínű és széles skálán mozgó borstílusokat képvisel, mindezekben mégis közös nevező a hűvös elegancia és a kifinomult egyensúly.
Juhász Ádám: Kékfrankos-alapú elegancia, feszes sav, finom bor, dűlők megjelenése és tiszta, modern borászati megfogalmazás, ami nem „nehézkes”, hanem energikus vörösbor. A Kékfrankost identitásképző fajtának tartom a bikavér-gondolkodásban, ezt következetesen képviselem és szeretném, ha a múltat „kiradírozó”, új stílusú egri vörösök irányába tudnám terelni a fogyasztókat
Hogyan viszonyultok a Bikavérhez – mit jelent nektek?
Gál Tibor: A Bikavér számomra az egyetlen igaz egri bor. Ez az a kifejeződés, ami egyszemélyben képes közvetíteni a borvidék különleges termőterületeit, a város kulturális sokszínűségét, turisztikai izgalmait és történelmi – irodalmi varázsvilágát. Ha egy szóban kellene leírni, mindazt, amiről a borvidék szól, akkor az a szó a Bikavér lenne.
Juhász Ádám: Nekünk a Bikavér az egri identitás kulcsa: tudatos házasítás, kékfrankos dominancia, arányokra épülő struktúra és olyan hordóhasználat, ami a gyümölcsöt nem fedi el, hanem kíséri. A prémium tételünk kézzel szüretelt alapanyagból, kékfrankos és nemzetközi fajták házasításából készül. Az erős alapokra modern precizitással építkezem.
Lőrincz György: Sok borvidék csak áhítozik egy olyan közösségi márkára, amiben meg van minden, hogy világsiker legyen. Az Egri bikavér ilyen. Ott van benne a sztori, a legenda, ott van benne minden, ami a közel 1000 éves egri szőlő és borkultúra alatt az emberek megtapasztaltak, a mikroklímáink, a talajadottságaink, az egyedi fajtáink, egyszóval ez az esszenciája az Egri borvidéknek. Úgy érzem, hogy a Bikavér az egyetlen nagy lehetőségünk, amivel felkerülhetünk a világ bortérképére.
Bukolyi Marcell: A bikavér a borvidékünk elsőszámú legendája és brandje, így ő számunkra a jövő záloga is.
Hol tart most, szerintetek, borvidéki szinten a Bikavérről való gondolkodás?
Gál Tibor: A Bikavérről gondolkodás rendkívül bátor dolog ma Egerben. A jelenlegi közízlés és divatok sok mindenkit elijesztenek ettől a markától, csak a legelkötelezettebbek vállalják ezt a különleges küldetést! A Bikavér nem csak egy bor. Ez A Bor. A sikeréhez nagyobb önfeláldozásra lenne szükség.
Bukolyi Marcell: A prémium szegmens fogyasztói ma már minden esetleges korábbi előítélettől mentesen, a legnagyobb lelkesedéssel fogyasztják a felső kategóriás Egri Bikavéreket. A bizalmukat az évről évre konzisztensen magas minőségű Egri Bikavér borainkkal sikerült elnyerni. Az alsó kategóriákra nincs rálátásom, az kissé más műfaj.
Juhász Ádám: A borvidéken erősödik a tudatos minőségi piramis és egyre karakteresebb bikavérek készülnek. Az egri közösség kommunikációja fókuszáltabb lett (négy évszakos programok, nagykóstolók, szakmai bemutatók), ami egységesíti az üzenetet a fogyasztók felé. A 2025-ös Bikavér Ünnepi Napok programsorozat is ezt a közös narratívát viszi tovább.
Lőrincz György: Én úgy látom, hogy egyelőre a lassú, akár megfontoltnak is nevezhető, hosszú távú építkezés folyamata zajlik. Hála Istennek úgy néz ki, hogy egyre többen veszik komolyan ezt a bort és egyre többen látják, hogy ez nem csak a múltja és jelene a borvidéknek, hanem a jövője is. Persze sok feladatunk van még, amíg olyan erős márkát tudunk építeni, ami megkérdőjelezhetetlen minőséget tud képviselni a világban, de közösséget építve, együtt gondolkozva, Isten áldásával sikerülhet.
Milyen saját vagy közösségi célotok, küldetésetek van a Bikavérrel kapcsolatban?
Bukolyi Marcell: Hiszünk abban, hogy az Egri Borvidék zászlóshajója az Egri Bikavér lesz a jövőben is. Ez a bor tud minket megfogalmazni, elhelyezni a koordináta rendszerben és előkelő pozícióba juttatni a világ bortérképén. Azon kell dolgoznunk, hogy a lehető legnagyszerűbb Egri Bikavér borokat készítsük el (és a kollégáinkat is erre ösztönözzük), amelyek örömöt okoznak a hazai fogyasztóinknak, és nemzetközi figyelemre is számot tarthatnak.
Juhász Ádám: A megbízhatóság a márka kulcsa ezért stabil, évjáratokon átívelő magas minőséget kell tudnunk termelni. Nagyon fontos, hogy a stílus tolódjon a nagyobb Kékfrankos dominancia és precíz házasítási arányok irányába. A fogyasztói megértés erősítése érdekében az egymástól könnyen megkülönböztethető kategóriák, könnyen érthető üzenetek és edukáció nagyon felértékelődik a jövőben. Végül, a legmagasabb minőségű bikavéreknél tovább kell erősíteni a dűlők megismertetését a fogyasztókkal.
Gál Tibor: Én azért dolgozom, hogy a Bikavér legyen a legértékesebb egri bor, adjon nyugodt megélhetést és presztízst a termelőinek a bor világában.
Lőrincz György: Az az álmom, hogy olyan bor legyen az Egri Bikavér, aminek minden egyes palackja felismerhető, egyedi és magas minőséget közvetít. Szeretném, ha egyszer a világ legjobb borai mellett rangsorolnák, és ha valaki kap a poharába akár egy New York-i étteremben vakon egy vörösbort, ne csak az jusson eszébe, hogy ez a bor esetleg olyan burgundis, vagy piemonti, talán bordeauxi, hanem, hogy huhh ez olyan egries, olyan Egri Bikavéres! És legyen is abban New York-i pohárban egy Egri Bikavér!
Az idei évben különleges összecsengésként több díjat is egri borászok nyertek el – mit jelent ez nektek?
Juhász Ádám: Nagyon fontos visszajelzés, egy megerősítés: azt jelzi, hogy jó az út, amin járunk. A jövőre nézve inspiráció és motiváció, ami új lendületet ad, hogy még jobban dolgozzunk – nem elég megállni a jelenlegi szinten, hanem tovább kell lépni. Számomra a díjak nem célok önmagukban, hanem mérföldkövek, visszajelzések, és ösztönzők, hogy tovább menni érdemes. Reméljük, hogy a következő években még többször állhatunk ilyen elismerések mögött – nem csak személyesen, hanem közösségi, borvidéki szinten is.
Lőrincz György: Minden hír, ami Egerről szól az nagy dolog, minden díj, amit egri borász kaphat hatalmas siker. Nemcsak az adott borásznak elismerése, hanem az egész borvidékünknek. Szívből örülök a kollégáim eredményeinek is, amik talán még inkább alátámasztják azt, hogy micsoda fantasztikus borvidéken dolgozhatunk.
Gál Tibor: Hogy jó úton haladunk. Ezt mi eddig is éreztük, de a nehezebb órákban mindig jól jön egy kis megerősítés. Ettől természetesen nem bízhatjuk el magunkat, de fontos és értékes ez a visszacsatolás a szakmától.
