MENU

A siker erőt adott a folytatáshoz

2022.04.27.
Szabó Edit

Nyolcas Tamás több mint negyven éve telepítette el az első szőlőtőkéket az egri Pajados-dűlőben, de az élet jó negyedszázadra egy másik városba szólította. A pincészet alapjait később fiával, Ádámmal együtt rakták le, és a Nyolcas és Fia Borház tartalmas, jóivású borait gyorsan megkedvelték az igényes fogyasztók. Nyolcas Tamással beszélgettünk.

Hogyan kanyarodott az életed a szőlő, a bor felé?

Verpeléten születtem, Egerben nőttem fel. Gyerekkoromban a repülés vonzott. Pilóta szerettem volna lenni, de apám nem engedte, így léptem műszaki pályára. A barátaim többnyire a sört szerették, én meg a bort, de abban egyetértettünk, hogy se az egyikből, se a másikból nincs igazán jó minőségű a piacon, hát elhatároztuk, hogy csinálunk.

1981-ban el is telepítettem az első kékfrankosomat a Pajados-dűlőben, még ma is terem. Aztán két évvel később vettem egy kicsi pincét Ostoroson. Minden ezzel kezdődött.

Hogy sikerült az első borod? 

Szerencsére jól. Ha nem így lett volna, talán nem is megyek tovább ezen az úton, de a siker erőt adott a folytatáshoz. Az akkori 0,8 hektáros területünk mára 7 hektárra nőtt, és van mellette egy kis bérelt szőlő is, így összesen 9 hektárról szüretelünk.

Tudatosan vásárolsz területeket, vagy beleszeretősen?

Tudatosan, de amit kiválasztok, abba mindig bele is szeretek, mert olyan szép. A régi öregek azt mondták, hogy nem szabad egy helyen venni a szőlőt, mert ha jön a jég, az összeset elviszi. Hát nekem öt dűlőben vannak a területeim, és volt már, hogy egyet tényleg elvert a jég, de a többi szép maradt.

A nyolcvanas évek elején kezdtél tudatosan szőlővel foglalkozni, aztán megvetted a pincét is. Hogy lehet az, hogy mi, fogyasztók csak 2012-ben találkoztunk a Nyolcas és Fia boraival? Mi történt közben?

Úgy hozta az élet, hogy elmentem Szegedre dolgozni, és ott is maradtam 25 évig. A szőlőterületeim nagy részét bérbe adtam, de amit megtartottam, azt műveltem tisztességgel, a bort pedig megittuk a barátokkal. A földnek és a szőlőmunkának azonban komoly vonzása van.

A kétezres évek elején egyszer csak fejleszteni kezdtem az ültetvényeket, és a fiam, Ádám is egyre gyakrabban járt ki velem a szőlőbe. Dolgoztunk, terveztünk, készítettük a borokat, az ostorosi kispincét egy tágasabb egrire cseréltük. Én még mindig Szegeden dolgoztam, amikor végül 2012-ben piacra léptünk a mindkettőnk által ígéretesnek gondolt 2009-es évjárat boraival, Nyolcas és Fia néven.

És még ugyanebben az évben, 2012-ben megkaptad az Egri hegyközségben „Az év szőlőtermelője” díjat. Mivel érdemelted ki az elismerést?

Bevezettem néhány szakmai újítást a szőlészetemben, amire nagyon rácsodálkoztak. Amikor a hozamkorlátozást a kétezres évek elején alkalmazni kezdték az itteni gazdák, én már egy évtizede annak megfelelően metszettem a szőlőt.

Nyaralni mindig borvidékre mentem, kértem a külföldi kollégákat, meséljék el, mutassák meg, hogy mit hogyan csinálnak. Folyamatosan tanultam, képeztem magam, és úgy látszik, meg is lett az eredménye. Ma már sok minden természetes a szőlészetben, ami húsz éve még nem volt az, örülök, hogy én is hozzájárulhattam a szemléletváltáshoz. 

Mi a munkamegosztás köztetek Ádámmal?

Ádám a borász, én vagyok a szőlész, de a borászatot most a párommal ketten visszük, a fiam egyelőre lazábban kötődik a vállalkozáshoz. A világjárvány miatt bezártak az éttermek, a mi boraink pedig szinte csak ott keltek el, a visszaeső értékesítés meglehetősen érzékenyen érintett bennünket. Ádám keresett magának egy biztos állást, mi pedig tartjuk a frontot, és várjuk vissza, amint megerősödünk, és a borászat újra el tud tartani két családot. 

Említetted, hogy jelenleg öt dűlőben vannak a területeitek. Melyik az az öt dűlő?

A Pajados volt az első, ahol nekünk csak kékfrankos terem. Aztán ott a Sík-hegy, ahol 2002-ben telepítettünk 0,4 hektár merlot-t, és közvetlenül mellette felújítottam egy egyhektáros, hatvanéves leánykaültetvényt.

A Marinka-dűlőben lévő ültetvény szintén korai szerzemény, azt volt a második területünk. Ottonel muskotály terem benne, neveletlen szőlő, sok vele a kézi munka, de az itt született muskotályt nagyon szeretik az emberek. A negyedik a Gesztenyési, ahol a kivágásra ítélt kékfrankosültetvényt az utolsó pillanatban mentettük meg, és ott van még az andornaktályai Rózsa-hegy, amit hat éve telepítettünk be: merlot, cabernet franc és turán terem benne.

Turán?

Na, éppen így szoktak visszakérdezni az emberek. Sokan nem értik, hogy festőszőlőből miért készítünk bort, de mi szeretjük, és a különlegességet kereső fogyasztók többsége is rajong érte. Akárcsak az öreg tőkéken termett leánykáért.

Miért fontos megmenteni az idős ültetvényeket?

Mert az öreg tőke mindig komplexebb gyümölcsöt ad. Képzeld el, hogy egy gyökér már 30-60 éve keres magának utat a talaj alatti rétegekben, és gyűjti a dűlő jellegzetességeit. Ehhez képest egy fiatal szőlő nagyon keveset mutat. Ezért van, hogy ameddig lehet, életben tartom a növényt. Ha látom, hogy megindult, akkor van türelmem akár két évig is várni, hogy újranevelje a kart. Ha visszafogjuk rajta a terhelést, nagyon szép gyümölcsökkel hálálja meg a törődést.

Melyik szőlőfajta a szívügyed?

A kékfrankos, egyértelműen. Egyrészt mert az a bikavér alapja, és a bikavért nagyon fontosnak tartjuk, másrészt pedig mert megbízhatóan terem és nagyon jó bort ad. A fehérek közül pedig a leányka áll hozzám legközelebb. 

A szőlészetben szigorú elvek szerint dolgozol: alkalmazod a hozamkorlátozást, nem használsz gyomirtót, csak bioanyagokkal permetezel. Mi a helyzet a pincében?

Itt is igyekszünk a természetességre törekedni. A boraink spontán erjednek és mindenféle adalékanyagok nélkül születnek meg. A kénhasználatot is igyekszünk a minimálisra csökkenteni. 

Hol fogadjátok a vendégeiteket?

2018 őszén készült el a kóstolóhelyiségünk, és ha minden jól megy, nyárra meglesz a terasz is. A tervek szerint csütörtöktől vasárnapig fogadjuk majd a látogatókat. 

Milyen terveket dédelgetsz a borászat számára a jövőben? 

A borpalettánkon nem akarok változtatni, semmiképpen sem szeretném 10 hektár fölé növelni a területeimet, és olyan tervem sincs, hogy új fajtákat vezetek be. Bár az olaszrizling izgat, és a kadarkával is szívesen megpróbálkoznék, de azt hiszem, nem ez rá a legalkalmasabb időszak. A meglévő fajtáinkból kell az évjáratok sajátosságait figyelembe véve kihozni a legjobbat.

Viszont szívesen látom a vendégeket, és elmegyek bárhová borkóstolót tartani, mert számomra megtiszteltetés, hogy az embereket érdekli, hogy mit tudunk mi, Nyolcas és Fia megmutatni ebből a csodálatos adottságokkal rendelkező, sokoldalú borvidékből.

További cikkek

Igazi csapatmunka: Egri bikavér a Hungarikum Fesztiválon

2025.05.23.

Az egri bikavért – ahogy minden jó házasítást – az teszi kiemelkedővé, hogy a bennük lévő szőlőfajták együttműködése többet tud, összetettebb, több réteget felvonultató bort ad, mint amire az egyes alapborok önállóan képesek.

Pont ezért, bár az egri bikavérnek minden esetben kékfrankos alapra kell épülnie, a hozzá házasított legalább három másik szőlőfajtáknak köszönhetően a végső karakterében már nem egy szőlőfajta dominál. Új egység, új egyéniség jön létre: az egri bikavér.

A Hungarikum Bizottság hivatalosan 2017. március 21-én emelte a hungarikumok sorába az Egri Bikavért, és így a május 30 – június 1-e között megrendezésre kerülő Kecskeméti Hungarikum Fesztiválon az Egri Borvidék is képviselteti magát.

Hét kiemelkedő borászat kiváló Egri Bikavéreit kóstolhatják az odalátogatók:

A gasztronómiában, a színpadi műsorokban, a hagyományőrző programokban, bemutatókban is megelevenednek nemzetünk csúcsteljesítményei, a hungarikumok, amelyek különlegességük, egyediségük és minőségük folytán értékőrző- és teremtő üzenetet hordoznak, kifejezik a magyar életérzést.

TOVÁBB

Gál Tibor lett 2025-ben a Borászok Borásza

2025.05.13.

Ezzel az elismeréssel a Kárpát-medence legjobb borászait díjazzák, melynek egyedisége és hitelessége abban rejlik, hogy maguk a díjra jelölt borászok választják meg a legjobbat évről-évre.

A díjat idén 19. alkalommal adták át ünnepélyes gála keretében Budapesten, a New York Palotában, Sulyok Tamás köztársasági elnök fővédnöksége mellett. Gál Tibor a díjat Bárdos Saroltától, a tavalyi győztestől vehette át.

A díjátadón Rókusfalvy Pál, a nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos – egyben a díj alapítója – hangsúlyozta, hogy a bor elsősorban kultúrát, nem pedig alkoholt jelent, és a magyar bor túlélésének záloga a kulturált borfogyasztás népszerűsítése. Kiemelte a generációváltás fontosságát is, hiszen a fiatal borászok szerepe meghatározó a magyar borkultúra jövője szempontjából.

A Borászok Borásza díj odaítélésének menete is különleges: Magyarország 50 legjobb borászának listáját a korábbi évek győztesei állítják össze, majd ők két fordulóban, egymás közül választják ki a végső győztest.

Az idei döntőbe az alábbi öt borász került: Balassa István (Tokaj), Gál Tibor (Eger), Ipacs Szabó István (Villány), Maurer Oszkár (Délvidék), Szászi Endre (Badacsony).

Gál Tibor a díjjal együtt megkapja a 19. csillagot a Borászok Borásza Csillagok Sétányán, amely Budapest szívében, a Zrínyi utcában található.

A díjátadón további elismeréseket is kiosztottak:

  • Jövő Borásza ösztöndíj: Peszlen Tamás Sándor borászhallgató nyerte el, aki egymillió forintos ösztöndíjat kapott külföldi szakmai gyakorlatra.
  • Borászok Barátja díj: Kézdy Dániel borgyűjtő, borkereskedő, szakértő kapta, aki tevékenységével kiemelkedően segíti a magyar borászokat és a magyar bor ügyét.

Gál Tibor hisz a minőségben, az értékmegőrzésben és a megújulásban is. A Gál Tibor Pincészet Eger egyik meghatározó borászata, amely a hagyományok és a modern szemlélet ötvözésével évről évre kiemelkedő borokat készít. 

Tibor személyes története is példaértékű: 40 évesen, első alkalommal került a legjobb öt közé, és már most a legfiatalabb, aki elnyerte ezt a rangos, kicsit életműdíj jellegű elismerést. A díj számára is meglepetés volt, hiszen a szakma egyik legnagyobb presztízsű kitüntetését kapta meg.

Remek helyre került a díj, mi szívből gratulálunk neki és kívánunk még sok szakmai sikert, elismerést!

(Fotó: MTI/Purger Tamás)

TOVÁBB

Az Egri Vár Bora 2025

2025.04.02.

Az Egri Vár Bora 2025 pályázatot az Egri borvidék bortermelői számára hirdették meg, hogy az Egri vár látogatói megismerhessék a borvidék három kiemelkedő borát.

A pályázatra palackozott egri védett eredetű borokkal lehetett nevezni, amelyek megfelelnek a magyarországi termékelőírásoknak. A borkiválasztás célja, hogy Magyarország leglátogatottabb vidéki múzeumának vendégei az Egri várban is megvásárolhassák a borvidék legjobb borait.

Pályázat és bírálat

Idén nyolc pincészet összesen 19 tétellel nevezett, amelyek között 8 csillag, 7 bikavér és 4 rozé szerepelt.

A borokat vakbírálattal értékelték március 25-én, Tarsoly József egri hegybíró elnökletével. A zsűri a harmonikus ízvilágot helyezte előtérbe. A bikavérek főként 2018–2022 közötti évjáratokból származtak, míg a rozék és csillagok többsége 2024-ben került palackba.

Győztesek

A 100 pontos rendszer alapján kategóriánként egy győztest választottak:

  • Egri Csillag kategória: Varsányi Pincészet – Egri Csillag Classicus 2024
  • Egri Rozé kategória: Ostoros Családi Pincészet – Egri Rozé 2024
  • Egri Bikavér kategória: Szuromi Családi Birtok – Egri Bikavér Superior 2021

Ezek a borok jogosultak viselni az „Az Egri Vár Bora 2025” címet, amelyet később az évszám megjelölésével továbbra is használhatnak.

Fotók: Egri vár

TOVÁBB