MENU

A siker erőt adott a folytatáshoz

2022.04.27.
Szabó Edit

Nyolcas Tamás több mint negyven éve telepítette el az első szőlőtőkéket az egri Pajados-dűlőben, de az élet jó negyedszázadra egy másik városba szólította. A pincészet alapjait később fiával, Ádámmal együtt rakták le, és a Nyolcas és Fia Borház tartalmas, jóivású borait gyorsan megkedvelték az igényes fogyasztók. Nyolcas Tamással beszélgettünk.

Hogyan kanyarodott az életed a szőlő, a bor felé?

Verpeléten születtem, Egerben nőttem fel. Gyerekkoromban a repülés vonzott. Pilóta szerettem volna lenni, de apám nem engedte, így léptem műszaki pályára. A barátaim többnyire a sört szerették, én meg a bort, de abban egyetértettünk, hogy se az egyikből, se a másikból nincs igazán jó minőségű a piacon, hát elhatároztuk, hogy csinálunk.

1981-ban el is telepítettem az első kékfrankosomat a Pajados-dűlőben, még ma is terem. Aztán két évvel később vettem egy kicsi pincét Ostoroson. Minden ezzel kezdődött.

Hogy sikerült az első borod? 

Szerencsére jól. Ha nem így lett volna, talán nem is megyek tovább ezen az úton, de a siker erőt adott a folytatáshoz. Az akkori 0,8 hektáros területünk mára 7 hektárra nőtt, és van mellette egy kis bérelt szőlő is, így összesen 9 hektárról szüretelünk.

Tudatosan vásárolsz területeket, vagy beleszeretősen?

Tudatosan, de amit kiválasztok, abba mindig bele is szeretek, mert olyan szép. A régi öregek azt mondták, hogy nem szabad egy helyen venni a szőlőt, mert ha jön a jég, az összeset elviszi. Hát nekem öt dűlőben vannak a területeim, és volt már, hogy egyet tényleg elvert a jég, de a többi szép maradt.

A nyolcvanas évek elején kezdtél tudatosan szőlővel foglalkozni, aztán megvetted a pincét is. Hogy lehet az, hogy mi, fogyasztók csak 2012-ben találkoztunk a Nyolcas és Fia boraival? Mi történt közben?

Úgy hozta az élet, hogy elmentem Szegedre dolgozni, és ott is maradtam 25 évig. A szőlőterületeim nagy részét bérbe adtam, de amit megtartottam, azt műveltem tisztességgel, a bort pedig megittuk a barátokkal. A földnek és a szőlőmunkának azonban komoly vonzása van.

A kétezres évek elején egyszer csak fejleszteni kezdtem az ültetvényeket, és a fiam, Ádám is egyre gyakrabban járt ki velem a szőlőbe. Dolgoztunk, terveztünk, készítettük a borokat, az ostorosi kispincét egy tágasabb egrire cseréltük. Én még mindig Szegeden dolgoztam, amikor végül 2012-ben piacra léptünk a mindkettőnk által ígéretesnek gondolt 2009-es évjárat boraival, Nyolcas és Fia néven.

És még ugyanebben az évben, 2012-ben megkaptad az Egri hegyközségben „Az év szőlőtermelője” díjat. Mivel érdemelted ki az elismerést?

Bevezettem néhány szakmai újítást a szőlészetemben, amire nagyon rácsodálkoztak. Amikor a hozamkorlátozást a kétezres évek elején alkalmazni kezdték az itteni gazdák, én már egy évtizede annak megfelelően metszettem a szőlőt.

Nyaralni mindig borvidékre mentem, kértem a külföldi kollégákat, meséljék el, mutassák meg, hogy mit hogyan csinálnak. Folyamatosan tanultam, képeztem magam, és úgy látszik, meg is lett az eredménye. Ma már sok minden természetes a szőlészetben, ami húsz éve még nem volt az, örülök, hogy én is hozzájárulhattam a szemléletváltáshoz. 

Mi a munkamegosztás köztetek Ádámmal?

Ádám a borász, én vagyok a szőlész, de a borászatot most a párommal ketten visszük, a fiam egyelőre lazábban kötődik a vállalkozáshoz. A világjárvány miatt bezártak az éttermek, a mi boraink pedig szinte csak ott keltek el, a visszaeső értékesítés meglehetősen érzékenyen érintett bennünket. Ádám keresett magának egy biztos állást, mi pedig tartjuk a frontot, és várjuk vissza, amint megerősödünk, és a borászat újra el tud tartani két családot. 

Említetted, hogy jelenleg öt dűlőben vannak a területeitek. Melyik az az öt dűlő?

A Pajados volt az első, ahol nekünk csak kékfrankos terem. Aztán ott a Sík-hegy, ahol 2002-ben telepítettünk 0,4 hektár merlot-t, és közvetlenül mellette felújítottam egy egyhektáros, hatvanéves leánykaültetvényt.

A Marinka-dűlőben lévő ültetvény szintén korai szerzemény, azt volt a második területünk. Ottonel muskotály terem benne, neveletlen szőlő, sok vele a kézi munka, de az itt született muskotályt nagyon szeretik az emberek. A negyedik a Gesztenyési, ahol a kivágásra ítélt kékfrankosültetvényt az utolsó pillanatban mentettük meg, és ott van még az andornaktályai Rózsa-hegy, amit hat éve telepítettünk be: merlot, cabernet franc és turán terem benne.

Turán?

Na, éppen így szoktak visszakérdezni az emberek. Sokan nem értik, hogy festőszőlőből miért készítünk bort, de mi szeretjük, és a különlegességet kereső fogyasztók többsége is rajong érte. Akárcsak az öreg tőkéken termett leánykáért.

Miért fontos megmenteni az idős ültetvényeket?

Mert az öreg tőke mindig komplexebb gyümölcsöt ad. Képzeld el, hogy egy gyökér már 30-60 éve keres magának utat a talaj alatti rétegekben, és gyűjti a dűlő jellegzetességeit. Ehhez képest egy fiatal szőlő nagyon keveset mutat. Ezért van, hogy ameddig lehet, életben tartom a növényt. Ha látom, hogy megindult, akkor van türelmem akár két évig is várni, hogy újranevelje a kart. Ha visszafogjuk rajta a terhelést, nagyon szép gyümölcsökkel hálálja meg a törődést.

Melyik szőlőfajta a szívügyed?

A kékfrankos, egyértelműen. Egyrészt mert az a bikavér alapja, és a bikavért nagyon fontosnak tartjuk, másrészt pedig mert megbízhatóan terem és nagyon jó bort ad. A fehérek közül pedig a leányka áll hozzám legközelebb. 

A szőlészetben szigorú elvek szerint dolgozol: alkalmazod a hozamkorlátozást, nem használsz gyomirtót, csak bioanyagokkal permetezel. Mi a helyzet a pincében?

Itt is igyekszünk a természetességre törekedni. A boraink spontán erjednek és mindenféle adalékanyagok nélkül születnek meg. A kénhasználatot is igyekszünk a minimálisra csökkenteni. 

Hol fogadjátok a vendégeiteket?

2018 őszén készült el a kóstolóhelyiségünk, és ha minden jól megy, nyárra meglesz a terasz is. A tervek szerint csütörtöktől vasárnapig fogadjuk majd a látogatókat. 

Milyen terveket dédelgetsz a borászat számára a jövőben? 

A borpalettánkon nem akarok változtatni, semmiképpen sem szeretném 10 hektár fölé növelni a területeimet, és olyan tervem sincs, hogy új fajtákat vezetek be. Bár az olaszrizling izgat, és a kadarkával is szívesen megpróbálkoznék, de azt hiszem, nem ez rá a legalkalmasabb időszak. A meglévő fajtáinkból kell az évjáratok sajátosságait figyelembe véve kihozni a legjobbat.

Viszont szívesen látom a vendégeket, és elmegyek bárhová borkóstolót tartani, mert számomra megtiszteltetés, hogy az embereket érdekli, hogy mit tudunk mi, Nyolcas és Fia megmutatni ebből a csodálatos adottságokkal rendelkező, sokoldalú borvidékből.

További cikkek

Egri Borvidék a terítéken | Pár ötlet mindazoknak, akik a szőlőt nemcsak isszák hanem eszik is

2024.09.09.

Nem akarjuk siettetni az időt, de pár nap múlva megérkezik az ősz és vele együtt a Borvidék kiemelt eseménye, a szüret. Az egri szüret kezdete hagyományosan szeptember 29-hez köthető, Szent Mihály napjához, ám az időjárás és a szőlő érettségi állapota miatt ez a dátum mozgatható.

A szürettel elkezdődik a legújabb borok feldolgozása, ám ne felejtsük el, hogy a finom szőlőből nem csak minőségi italokat kóstolhatunk, hanem mennyei ételeket is készíthetünk. Ebben a cikkünkben összegyűjtöttük a kedvenc receptjeinket, hogy az Egri Borvidéket az asztalra csempészhessétek.

Minden főzés-sütés a minőségi alapanyagok beszerzésével kezdődik: a finom borokat megvásárolhatod borászainktól, a friss szőlőt pedig beszerezheted hétköznap Egerben a Katona téren található piacon, hétvégén pedig a Kisasszony piacon.

Az első recept ötletünk egy igazán könnyed szüreti sajtsaláta, ami egy kitűnő előételként szolgál:

Hozzávalók:

  • 1db alma
  • 1db körte
  • 1db narancs
  • 20 dkg szőlő
  • 2 dkg dió
  • 2 dkg kesudió
  • 20 dkg camembert sajt

Öntet:

  • 1.5 dl tejföl
  • 1db narancs
  • 2ek tej
  • 2 tk méz
  • 0.5tk currypor
  • 1kh őrölt fahéj

A gyümölcsöket apróra vágjuk, a camambert felszeleteljük, kistányérokba adagoljuk és megszórjuk a diófélékkel. Az öntethez a tejfölt krémesre keverjük, fokozatosan hozzáadjuk a narancslevet, a tejet és a mézet. Végül a curryvel és a fahéjjal pikánsra ízesítjük, tálkába töltjük, és külön kínáljuk a salátához.

A szőlő nem csak finom, hanem rengeteg jótékony hatással is rendelkezik! Rengeteg C- és B-vitamint, káliumot-, kalciumot-, magnéziumot-, és flavonoidokat tartalmaz, erősiti az immunrendszert, segíti az emésztést és lassítja az öregedést is!

Ezért következő receptnek egy olyat választottunk, amivel könnyedén kiegészítheted a család kedvenc húsételeit, miközben az egészségükről is gondoskodsz!

Szőlős chutney:

Hozzávalók:

  • 40 dkg szőlő
  • 10 dkg barna cukor
  • 1 fej vöröshagyma
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 1 dl fehérbor
  • 1 db fahéj
  • 1 db csillagánizs

A szőlőt leszemezzük és kettévágjuk a szemeket. A cukrot száraz serpenyőben karamellizáljuk, majd rátesszük a vékonyra szeletelt hagymákat és összekeverjük a szőlővel. Felöntjük a borral, ízesítjük a fahéjjal és az ánizzsal. Kitűnően párosíthatjuk sült húsokkal, pirított burgonyával, párolt rizzsel, grillezett zöldségfélékkel.

Ne feledkezzünk meg a szőlő szárított formájáról sem, a mazsoláról, ami már önmagában is remek nassolnivaló, ám a belőle készült sütemények egyszerűen ínycsiklandozóak!

Túrós mazsolás villámsüti:

Hozzávalók:

A mazsolát lelocsoljuk rum aromával és félretesszük. Az összes többi hozzávalót csomómentesre keverjük, majd hozzáadjuk a mazsolát. A masszát beleöntjük egy kisebb tepsibe és 180 fokra előmelegített sütőben tűpróbáig sütjük (35-40 perc). Porcukorral együtt tálalhatjuk is.

Egyetek finom szőlős ételeket, igyatok finom borokat és élvezzétek a hétköznapok örömteli perceit!

Források:

https://cookpad.com/hu/receptek/13680847-turos-mazsolas-villam-sut
https://www.mindmegette.hu/szureti-sajtsalata.recept/
https://www.mindmegette.hu/csirkemell-szolos-chutneyval.recept/

Képek forrása: egriborvidek.hu és pexels.hu

TOVÁBB

Időutazás az Egri Borvidéken – szüreti hagyományok

2024.09.04.

A szüreti időszak a borvidék egyik legvártabb és legkiemeltebb eseménye évszázadok óta, ami kicsiket és nagyokat egyaránt érintett Egerben.

De hogyan is zajlott a szüret a modern technológia előtt?

A szüret kezdő időpontját a városi tanács állapította meg, majd egy dobos segítségével két héttel korábban hirdették ki a városban.

A borvidék apraja-nagyja izgatottá vált és elkezdődtek a munkálatok: az eszközöket megtisztították, a hordókat kimostál és beáztatták. Mindenki résztvett a folyamatok előkészítésében és a munkában is.

A szüret igazi közösségi élménynek számított, ugyanis a kisebb szőlőbirtokosok a családtagok, barátok, szomszédok segítségével szedték a szőlőt, míg a nagybirtokosok a környék napszámosait is felfogadták.

A feladatokat igazságosan elosztották: a gyermekek és a nők szedőként dolgoztak, míg a férfiak a puttonyozást végezték el. 3-6 szedő munkáját egy puttonyos segítette – a szedők a puttonyba gyűjtötték a szőlőt, melyet a férfiak egy szüretelő kádhoz vittek. Az összegyűjtött gyümölcsöt megtaposták és elkészítették a mustot.

Az egri találmány

A taposók feladatát egy egri asztalosmester, Oberfrank Antal könnyítette meg, ugyanis a 19. század elején feltalálta a szőlőmalmot, mellyel forradalmasította a mustkészítést. A malom használata hatékonyabbá és gyorsabbá tette a szüretet, ugyanis percenként akár egy puttony szőlő őrlésére is képes volt.

Érdekesség a Borvidékről

Egerben a borászatokat, pincéket a városban és a város peremén helyezték el, ezért más borvidékekkel ellentétben külön figyelmet kellett szentelni a szőlő szállítására, ami nem csak költséges volt, hanem sokszor logisztikai kihívásokat is jelentett.

Szüreti mulatságok régen

A szüret végét egy hatalmas mulatsággal zárta a közösség, mely mindig egy ünnepélyes megnyitóval kezdődött. A szedők egy óriási, akár egy mázsás szőlő koszorút készítettek a szőlősgazdáknak, megünnepelve a szüretet és az új bor kezdetét.

Az ünnepség után hajnalig mulattak az egriek: cigányzenészek gondoskodtak a muzsikáról, maszkokban, álarcokban táncoltak és finom ételeket készítettek. Ezen a napon a lőszereket és fegyvereket korlátlanul lehetett használni, a mozsárágyúkkal úgynevezett rakétákat durrogtattak, így a vidék a lobogó tűz fényébe öltözött.

Szüreti mulatság napjainkban

A szüretet, mint minden évben, idén is megünnepeljük Eger legendás bornegyedében, a Szépasszony-völgyben. Borászaink a borvidék kiváló boraival, mennyei ételekkel, pincetúrákkal, mustkóstolással, szüreti felvonulással, koncertekkel és kézműves vásárral vár mindenkit!

A részletes programok az alábbi oldalon érhetőek el:
https://visiteger.com/programok/osszes/szuret-a-szepasszony-volgyben

TOVÁBB

THUMMERER 40 | Egy mindenkiért, mindenki egyért.

2024.09.03.

Egy mindenkiért, mindenki egyért. Az egy a történetünkben a Thummerer pincészet. Mindenki pedig a Thummerer család három generációjának tagjai és társaik – Vilmos, Kati, Ildikó, Éva, András, Tamás, Elza, Polett, Ede – no meg József. Ők a Thummerer birodalom test- és értékőrei.

A birodalom kifejezést most a szó legnemesebb értelmében képzeljük el. Ehhez a paradicsomi kis birodalomhoz – a Thummerer Pincészet és Szőlőbirtokhoz – tartozik 120 hektár szőlő ültetvény Noszvaj és a Nagy Eged térségében, 4400 nm pincerendszer kemencés kóstolóteremmel, egy lovastanya kövér mezőkkel és gyönyörű paripákkal, a noszvaji Magtár fogadó szállással és üveggyűjteménnyel. És egy nagy becsben lévő barlanglakás, ahol minden elkezdődött.

Thummererék története úgy indul, mint a népmesék, tündérmesébe illően folytatódik és reméljük, végtelen történet. A szegény, de igen talpraesett fiatalember Vilmos elindul Egerből, kitanulja a szőlész-gyümölcsész szakmát, megtalálja párját, Katit, akivel elindulnak az üveghegyen túlra. Bár a világ kételkedik, ők töretlenül haladnak előre, kézenfogva az élet rengetegében, számukra nincs áttörhetetlen üvegplafon. Vilmos útja eleinte erdőn vezet keresztül, majd már Katival közösen rózsákon és krizantémokon át eljutnak a szőlőtenger partjára. A kockázatot vállalva elmerülnek a szőlőben. Ennek közepén találnak egy szigetet, vagyis egy hatalmas ódon pincét egy 14 ezer literes ászok hordóval, (nyugalom, ez a szörnyeteg már csak dísz), ahol a szőlőt borrá alakíthatják. Megtanulják a borvarázslás minden csínját-bínját, Vilmos még az Óperencián túlra is elmegy híres régi borbirodalmakba tanulni és közben felépíti a sajátját. Hitük, tehetségük és szorgalmuk segíti őket mindenféle próbatételeken keresztül. A kis birodalom és a család is gyarapszik. A szomszéd borászok és mindenféle népek csodájára járnak a Thummerer birtoknak és nagy, testes boraiknak. Fennállásuk 40 éve alatt sok követendő, olykor igen izgalmas példával járnak elől. Vili Papa, ahogy unokái hívják a családalapítót, visszaszerzi az Egri Bikavér becsületét, dűlőit külön-külön is bátran felteszi a bortérképre, részt vesz az Egri Csillag születésében, mindenféle modern eszközöket bevet, egyszóval folyamatosan megreformálja a mesterséget. Ahogy nő a birodalom és a feladat, úgy lesz egyre nagyobb szükség hozzáértő segítségre. A próbákat végül József állja ki, aki azóta is hűséges fővezére, akarom mondani főborásza a Thummerer pincének.

Vili Papa évente párszor elutazik, hogy Magyarország más családi borbirodalmainak, vagyis szőlőbirtokainak alapítóival tanácskozzon, kvaterkázzon, megbeszéljék a világ folyásának irányát, a jókat és a rosszakat is. Közben elismerően kóstolgatják egymás borait és megmutatják, mennyit okosodtak az utódok és mit lehetne még tanítani nekik. Hiszen ezért alapították a Pannon Bormíves Céhet.

Gyermekeik is szeretik a bort, de még jobban a vendégeket, akik a világ minden tájáról sereglenek, hogy megkóstolják a mesés borokat és lássák a hatalmas pincét (és a barlanglakást, ahol minden elkezdődött). Éva és András vendégeiket igen jól tartják, jó borokkal, kemencés vagy épp gourmet étkekkel kínálják a birtok és Noszvaj legjavából. Szállást is adnak nekik. A birodalomhoz tartozik Ildikó lovastanyája. A vállalkozó szelleműek szépséges lovai hátán csodálhatják meg a környező hegyoldalakon hullámzó, végtelen (legalábbis annak tűnő, 120 hektáros) szőlőtengert. Jönnek is az emberek, hogy részesülhessenek ebből a sok jóból meg Thummererék életszeretetéből, szenvedélyéből. A legkisebb fiút, Tamást inkább a szőlő érdekli, mintsem a sok ember. Kedvesével, Elzával ők a szőlőtenger, vagyis a dűlők kapitányai. Vili Papa egy nap egy másik birodalomba költözik. A legkisebb királylány, Polett, akinek az alapító Vili Papa még életében átadta a birodalom kincstárának kulcsát, szóval ő meg nem átall mindenféle influenszereket is bevonni a bormarketingbe, akik hírét viszik Thummereréknek. Nem bánják a többiek, hiszen Polett csak hozzáteszi az örökséghez ezeket újdonságokat, miközben a főborász és a dűlők kapitánya viszik tovább a Thummererek alkotmányát. 40 éve rendületlenül készülnek a nagy borok, de az idők szavát meghallva már fehérek és pezsgők is. Mivel a családban nagy tisztelet uralkodik és mindenki másban mester, időről időre kupaktanácsot tartanak. Olyankor bezárják a birodalom kapuit és maguk kóstolgatják a borokat, mesélnek egymásnak, ki milyen újdonságot látott a világban, tanakodnak, mit kellene megfogadni ezekből, döntést hoznak és azonnal, nagy lendülettel el is kezdik megvalósítani. Pont, ahogy Vili Papa tette mindig. Így aztán csak jönnek az érmek, a legtöbb arany meg a vendégek 40 éve és a Thummerer név ma is fényes. Egy Egri Borvidéki csillag. Aki nem hiszi, járjon utána.

THUMMERER 40-4
THUMMERER 40-5
TOVÁBB