MENU

A siker erőt adott a folytatáshoz

2022.04.27.
Szabó Edit

Nyolcas Tamás több mint negyven éve telepítette el az első szőlőtőkéket az egri Pajados-dűlőben, de az élet jó negyedszázadra egy másik városba szólította. A pincészet alapjait később fiával, Ádámmal együtt rakták le, és a Nyolcas és Fia Borház tartalmas, jóivású borait gyorsan megkedvelték az igényes fogyasztók. Nyolcas Tamással beszélgettünk.

Hogyan kanyarodott az életed a szőlő, a bor felé?

Verpeléten születtem, Egerben nőttem fel. Gyerekkoromban a repülés vonzott. Pilóta szerettem volna lenni, de apám nem engedte, így léptem műszaki pályára. A barátaim többnyire a sört szerették, én meg a bort, de abban egyetértettünk, hogy se az egyikből, se a másikból nincs igazán jó minőségű a piacon, hát elhatároztuk, hogy csinálunk.

1981-ban el is telepítettem az első kékfrankosomat a Pajados-dűlőben, még ma is terem. Aztán két évvel később vettem egy kicsi pincét Ostoroson. Minden ezzel kezdődött.

Hogy sikerült az első borod? 

Szerencsére jól. Ha nem így lett volna, talán nem is megyek tovább ezen az úton, de a siker erőt adott a folytatáshoz. Az akkori 0,8 hektáros területünk mára 7 hektárra nőtt, és van mellette egy kis bérelt szőlő is, így összesen 9 hektárról szüretelünk.

Tudatosan vásárolsz területeket, vagy beleszeretősen?

Tudatosan, de amit kiválasztok, abba mindig bele is szeretek, mert olyan szép. A régi öregek azt mondták, hogy nem szabad egy helyen venni a szőlőt, mert ha jön a jég, az összeset elviszi. Hát nekem öt dűlőben vannak a területeim, és volt már, hogy egyet tényleg elvert a jég, de a többi szép maradt.

A nyolcvanas évek elején kezdtél tudatosan szőlővel foglalkozni, aztán megvetted a pincét is. Hogy lehet az, hogy mi, fogyasztók csak 2012-ben találkoztunk a Nyolcas és Fia boraival? Mi történt közben?

Úgy hozta az élet, hogy elmentem Szegedre dolgozni, és ott is maradtam 25 évig. A szőlőterületeim nagy részét bérbe adtam, de amit megtartottam, azt műveltem tisztességgel, a bort pedig megittuk a barátokkal. A földnek és a szőlőmunkának azonban komoly vonzása van.

A kétezres évek elején egyszer csak fejleszteni kezdtem az ültetvényeket, és a fiam, Ádám is egyre gyakrabban járt ki velem a szőlőbe. Dolgoztunk, terveztünk, készítettük a borokat, az ostorosi kispincét egy tágasabb egrire cseréltük. Én még mindig Szegeden dolgoztam, amikor végül 2012-ben piacra léptünk a mindkettőnk által ígéretesnek gondolt 2009-es évjárat boraival, Nyolcas és Fia néven.

És még ugyanebben az évben, 2012-ben megkaptad az Egri hegyközségben „Az év szőlőtermelője” díjat. Mivel érdemelted ki az elismerést?

Bevezettem néhány szakmai újítást a szőlészetemben, amire nagyon rácsodálkoztak. Amikor a hozamkorlátozást a kétezres évek elején alkalmazni kezdték az itteni gazdák, én már egy évtizede annak megfelelően metszettem a szőlőt.

Nyaralni mindig borvidékre mentem, kértem a külföldi kollégákat, meséljék el, mutassák meg, hogy mit hogyan csinálnak. Folyamatosan tanultam, képeztem magam, és úgy látszik, meg is lett az eredménye. Ma már sok minden természetes a szőlészetben, ami húsz éve még nem volt az, örülök, hogy én is hozzájárulhattam a szemléletváltáshoz. 

Mi a munkamegosztás köztetek Ádámmal?

Ádám a borász, én vagyok a szőlész, de a borászatot most a párommal ketten visszük, a fiam egyelőre lazábban kötődik a vállalkozáshoz. A világjárvány miatt bezártak az éttermek, a mi boraink pedig szinte csak ott keltek el, a visszaeső értékesítés meglehetősen érzékenyen érintett bennünket. Ádám keresett magának egy biztos állást, mi pedig tartjuk a frontot, és várjuk vissza, amint megerősödünk, és a borászat újra el tud tartani két családot. 

Említetted, hogy jelenleg öt dűlőben vannak a területeitek. Melyik az az öt dűlő?

A Pajados volt az első, ahol nekünk csak kékfrankos terem. Aztán ott a Sík-hegy, ahol 2002-ben telepítettünk 0,4 hektár merlot-t, és közvetlenül mellette felújítottam egy egyhektáros, hatvanéves leánykaültetvényt.

A Marinka-dűlőben lévő ültetvény szintén korai szerzemény, azt volt a második területünk. Ottonel muskotály terem benne, neveletlen szőlő, sok vele a kézi munka, de az itt született muskotályt nagyon szeretik az emberek. A negyedik a Gesztenyési, ahol a kivágásra ítélt kékfrankosültetvényt az utolsó pillanatban mentettük meg, és ott van még az andornaktályai Rózsa-hegy, amit hat éve telepítettünk be: merlot, cabernet franc és turán terem benne.

Turán?

Na, éppen így szoktak visszakérdezni az emberek. Sokan nem értik, hogy festőszőlőből miért készítünk bort, de mi szeretjük, és a különlegességet kereső fogyasztók többsége is rajong érte. Akárcsak az öreg tőkéken termett leánykáért.

Miért fontos megmenteni az idős ültetvényeket?

Mert az öreg tőke mindig komplexebb gyümölcsöt ad. Képzeld el, hogy egy gyökér már 30-60 éve keres magának utat a talaj alatti rétegekben, és gyűjti a dűlő jellegzetességeit. Ehhez képest egy fiatal szőlő nagyon keveset mutat. Ezért van, hogy ameddig lehet, életben tartom a növényt. Ha látom, hogy megindult, akkor van türelmem akár két évig is várni, hogy újranevelje a kart. Ha visszafogjuk rajta a terhelést, nagyon szép gyümölcsökkel hálálja meg a törődést.

Melyik szőlőfajta a szívügyed?

A kékfrankos, egyértelműen. Egyrészt mert az a bikavér alapja, és a bikavért nagyon fontosnak tartjuk, másrészt pedig mert megbízhatóan terem és nagyon jó bort ad. A fehérek közül pedig a leányka áll hozzám legközelebb. 

A szőlészetben szigorú elvek szerint dolgozol: alkalmazod a hozamkorlátozást, nem használsz gyomirtót, csak bioanyagokkal permetezel. Mi a helyzet a pincében?

Itt is igyekszünk a természetességre törekedni. A boraink spontán erjednek és mindenféle adalékanyagok nélkül születnek meg. A kénhasználatot is igyekszünk a minimálisra csökkenteni. 

Hol fogadjátok a vendégeiteket?

2018 őszén készült el a kóstolóhelyiségünk, és ha minden jól megy, nyárra meglesz a terasz is. A tervek szerint csütörtöktől vasárnapig fogadjuk majd a látogatókat. 

Milyen terveket dédelgetsz a borászat számára a jövőben? 

A borpalettánkon nem akarok változtatni, semmiképpen sem szeretném 10 hektár fölé növelni a területeimet, és olyan tervem sincs, hogy új fajtákat vezetek be. Bár az olaszrizling izgat, és a kadarkával is szívesen megpróbálkoznék, de azt hiszem, nem ez rá a legalkalmasabb időszak. A meglévő fajtáinkból kell az évjáratok sajátosságait figyelembe véve kihozni a legjobbat.

Viszont szívesen látom a vendégeket, és elmegyek bárhová borkóstolót tartani, mert számomra megtiszteltetés, hogy az embereket érdekli, hogy mit tudunk mi, Nyolcas és Fia megmutatni ebből a csodálatos adottságokkal rendelkező, sokoldalú borvidékből.

További cikkek

Ízek Viadala eredmények, avagy hol kóstolhatod meg a nyertes fogásokat év végéig

2024.11.07.

Az Egri Bikavér Ünnepi Napok gasztronómiai rendezvény sorozat mindent átfogó program eleme, az Ízek Viadala I Főzőverseny Egri Bikavérre hangolva volt idén októberben.

10 különböző Egri Borvidéki étterem versengett egymással októberben a vendégek és a zsűri kegyeiért Egri Bikavérhez készített finomságokkal.
Célunk az volt, hogy bevonjuk az éttermekbe járó közönséget a kóstolgatásba, népszerűsítsük az Egri Bikavért és a helyi gasztronómiát, valamint növeljük a közösségi élményt és vendég számot az éttermekben, cukrászdákban.

Előétel kategória
Arany minősítés: 1552 Étterem
Ezüst minősítés: Flamingo Bistro Bár

Főétel kategória
Arany minősítés: Lumen Étterem
Ezüst minősítés: Forst-Ház Étterem

Desszert kategória
Arany minősítés: Zsenge inFúzió
Ezüst minősítés: Trakta by Nomád

Közönség kedvence
Arany minősítés: Macok Bisztró
Ezüst minősítés: Sulyom Tájétterem

Tekintsd meg galériánkat az ünnepélyes eredményhirdetésről

Szívből ajánljuk, hogy kóstoljátok meg a nyertes fogásokat, azokban az éttermekben, amelyek arany minősítést kaptak az idei Ízek Viadala Főzőversenyen.

A nyertes fogások 2024.12.31-ig kóstolhatóak.

TOVÁBB

Mutatjuk kik és miért kaptak idén Egri Bikavérért díjat

2024.11.06.

Az Egri Bikavér Ünnepi Napok keretein belül, október 18-án rendeztük meg harmadik alkalommal az Egri Bikavér Vacsoraestet, amely során három személynek adtunk át Egri Bikavérért Díjat.

Az Egri Bikavér Vacsoraest megrendezésének egyik célja a díjátadás maga, túl azon, hogy szeretnénk megmutatni, mennyit fejlődött az Egri Bikavérek minősége, hogy milyen finom az Egri Bikavér.

EGRI BIKAVÉRÉRT DÍJAZOTTAK 2024

EGRI BIKAVÉRÉRT DÍJAZOTTAK 2024-Cseh-Andras

Cseh András és Cseh Andrásné

Az Egri Bikavér Ünnep ötlete 1996-ban született meg, és azóta az egri borvidék egyik legnagyobb hagyományőrző eseményévé vált. Az akkori Egri Bikavér Ünnepe Szent Donát Napján névre hallgató rendezvény alapítói Thummerer Vilmos, a Hegyközség elnöke; Dula Bence egri hegybíró; Bíró József, a Hotel Eger-Park igazgatója; Marosfalvi László, a Talizmán Étterem tulajdonosa; Barócsi Tibor, a Polgármesteri Hivatal irodavezetője; Bakondi Endre

Az első Bikavér Ünnep 1997-ben került megrendezésre Eger szívében, a Dobó téren, ahol 12 borászat és 12 étterem vett részt, bemutatva kézműves borokat és ételkülönlegességeket. Olyan ikonikus helyek is megjelentek, mint a Gundel Étterem, amelynek saját egri borászata és Bikavére volt Hagymási József vezetésével.
A rendezvény központi eleme az ételek és borok harmonizálása volt, amit egy szakértő zsűri értékelt. A fesztivál kizárólag Egri Bikavéreket mutatott be, és óriási sikert aratott. Ennek eredményeképpen döntés született a rendezvény évenkénti megismétléséről, amely hagyományt teremtett.

Ma azonban különösen fontos napot ünneplünk, hiszen olyan személyeket is köszönthetünk, akik kiemelkedő munkájával, elkötelezettségével és szenvedélyével gazdagították aktívan hosszú évtizedekig nemcsak az Egri Bikavér hagyományát, hanem a magyar borgasztronómia egészét is.

EGRI BIKAVÉRÉRT DÍJAZOTTAK 2024-Gal-Lajos

Dr. Gál Lajos

Dr. Gál Lajos elévülhetetlen érdemeket szerzett az egri borok, ezen belül az egri bikavér eredetvédelmi rendszerének és szabályzatának kidolgozásában.
Évtizedeken keresztül volt meghatározó tagja a borvidék irányító testületének és a mai napig elismert szaktekintélye a borvidék termelői közösségének. Az általa javasolt eredetvédelmi rendszer és a termékleírások alapul szolgáltak minden magyarországi borvidék számára is.

Aktív pályája során több év tudományos kutatómunkát áldozott az egri bikavér fejlesztésére. Doktori dolgozatát AZ EGRI BIKAVÉR MINŐSÉGFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI címmel védte meg a budapesti Corvinus Egyetemen.
A bortermelés során is kiemelten foglalkozik az Egri bikavérrel. Az általa termelt és jegyzett borok magas minőségben, méltó módon képviselték és képviseli az egri borvidéket.

EGRI BIKAVÉRÉRT DÍJAZOTTAK 2024-04

Szívből gratulálunk a díjazottaknak,
EBHT

TOVÁBB

Az Érsek Istállója

2024.10.04.

Már mutattunk pár képet a csodásan felújított Érsekudvarról és a Pátriárka Étteremről, ami az Egri Bikavér Ünnepi Napok vacsoraest és Grand Kóstolófesztivál programjainak ad helyet október 18-án és 19-én. Node ennek a barokk épületegyüttesnek a története sem mindennapi – megér egy posztot.

El tudjátok képzelni, hogy ezt a hatalmas boltozott csarnokot az 1770-es évek végétől 100 évig az egri püspököket, majd érsekeket és vendégekeit szállító hintók elé fogott paripák és egyéb gyönyörű lovak élvezhették? Ez volt ugyanis Eszterházy Károly, a líceumot is építtető, műgyűjtő érsek istállója.
Kapcsolódtak hozzá kocsiszínek és hintógarázsok. Amikor a hintókból kiszálltak a vendégek az érseki palota kapualjában, a kocsisok ide, az Érsekudvarba hajtottak át és pihentek meg. A Pátriárka étteremmel szembeni épületben lakott a palota személyzete. Nagy élet volt itt a 19. században. A 20. században az egyházmegyei gyűjtemény és levéltár, a Pátriárka helyén kegytárgybolt és más kisebb boltok, oktató helyiségek működtek. A parkosított udvar a szökőkúttal pedig kiváló randi helyszín volt. Majd sokáig zárva voltak a hatalmas vaskapuk, csendben várva a felébredést, ami ebben az évben jött el 6 évnyi felújítás után.

érsek udvar anno
Érsekudvar anno
érsekudvar_bartus jános
Érsekudvar felújítás után

A bor mindvégig jelen volt itt. A Pátriárka éttermet hatalmas pince tartja. Az érseki pincerendszer pedig a belváros jelentős része alatt kacskaringózik. A kommunista, majd szocialista időszakban pedig az érseki palotát az állam a borforgalmi vállalat használhatta.

Az Egri Bikavér Vacsoraesten és a Grand Kóstoló Fesztiválon járjátok be az Érsekudvart, borozzatok a szökőkútnál, fedezzétek fel a Pátriárka éttermet és feltétlenül simítsátok meg a csodás oszlopokat. Ünnepi alkalomhoz illő kiállítással és díszítéssel is készülünk.

TOVÁBB