A jó bor a lélekhez szól
Noha az andornaktályai Szuromi Családi Birtok húszéves múltra tekint vissza, boraik palackos értékesítése csak 2020-ban kezdődött el. Döntésük helyességét igazolja, hogy a pincészet bikavérje még abban az évben a mezőny legjobbjaként végzett az Egri borvidéki borversenyen. Az eddig megtett útról és a tervekről a vállalkozás borászát, Szuromi Mihályt kérdeztük…
Úgy hallottam, hogy egyetemista korodban több hónapot is eltöltöttél az Amerikai Egyesült Államokban. Valamelyik jó nevű borászatban dolgoztál?
Nem, bár biztosan hasznát vettem volna az ott tanultaknak. Diákmunkásként kerültem Amerikába 2001-ben, és egy tehetős vállalkozó magánbirtokán tevékenykedtem. Volt ott egy 18 lyukú golfpálya, ami rengeteg feladatot adott. Én fuvaroztam helyre a golfautókat, és én szedtem össze esténként a golflabdákat is a területről.
Elég jó borravalókat kaptam, nem is nagyon akartam hazajönni, de lejárt a vízumom, és a Világkereskedelmi Központot ért támadás után esélyem sem volt hosszabbítást kapni. Visszanézve nem is baj, évet halasztottam az egyetemen, ideje volt visszatérni a tanulmányaimhoz.
Melyik egyetemre jártál?
A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen kaptam diplomát mint gazdasági agrármérnök, de utána a borász szakmát is kitanultam. Az egri Simon Pincészet 2003-as sauvignon blanc-ja terelt rá erre az útra. Előtte nem is nagyon gondoltam rá, de amikor azt a bort megkóstoltam, azonnal eldöntöttem, hogy mélyebben el kell merülnöm a borkészítés rejtelmeiben.
Már akkor is volt a családotoknak szőlőterülete?
Amikor Amerikából hazajöttem, két és fél hektárunk volt, és utána szép lassan vásároltuk meg a többit. Nem kivenni szeretünk, hanem beletenni, ami pénzt az ültetvény hozott, azt visszaforgattuk a vállalkozásba. Jelenleg 16 hektáron gazdálkodunk, de palackozott bort csak az utóbbi években kezdtünk készíteni: addig vagy a termést értékesítettük, vagy a folyóbort adtuk el attól függően, hogy melyikre volt nagyobb igény. Stabilitásra törekedtünk, és közben próbáltunk gyarapodni.
A család minden tagja a borászatban dolgozik?
Szinte mindenki. Az öcsém, Péter a szőlészünk. Ő is kertészmérnök, nagyon széles látókörű, kiváló szakember. A tudását Új-Zélandon és Kaliforniában gazdagította, szerintem az ország három legjobb szőlészének egyike. Apukám a jolly joker, javarészt a szőlőben van, de ha kell, a pincében is besegít, ahol pedig mi tartjuk a frontot a párommal.
A vállalkozásotok tehát a kétezres évek elején indult, de húsz évet kellett várni az első palackozott borra. Mi érlelte meg az elhatározást?
A világjárvány. A 2018-as boraink ott pihentek a hordóban, és mivel bezártak a vendéglátóhelyek, rájöttem, hogy esélyünk sincs eladni a készletet. Időnk volt, hát 19-re lapot húzva elkezdtünk palackozni, és összeraktunk egy 12 tételből álló borsort.
A palackokra azonban címke is kellett. Hogyan született meg az arculat?
Viszokai Krisztián, a világszerte Mr. Zero néven ismert graffitiművész nagyon kedves barátom. Folyton járja a világot, de a járvány miatt ő is itthon ragadt, és jelezte, hogy szívesen segít, amiben tud. Ő öntötte formába az arculattal kapcsolatos elképzeléseinket.
Azt mondtad, hogy jelenleg 16 hektár szőlőterület tartozik a pincészethez. Hol találhatóak ezek az ültetvények?
Tíz szőlőfajtát termelünk három település kilenc dűlőjében. Az andornaktályai pincénk ajtajától egyik sincs távolabb, mint 3 kilométer.
Melyek a pincészet legnagyobb becsben tartott szőlőfajtái?
Akárhová mész a világban, minden borász a helyi fajtából készült borára a legbüszkébb. Ezért tűztük mi a kékfrankost és a turánt a pincészet zászlajára. Gondolom, a kékfrankost nem kell magyarázni, a turánt viszont kevesebben termesztik, pedig egri nemesítésű fajta. Nálunk két hektáron terem, szeretjük, jó tapasztalataink vannak vele.
Elismerem, megosztó a bor, mert illatos, virágos, ibolyás, néha parfümös is, de mi mindig szárazra erjesztjük, és ha teljes érésben szüreteljük, lágy, kerek, bársonyos bort ad. Ráadásul a turán szőlőnek nemcsak a héjában, hanem a húsában is van színanyag, amelyben a szervezetre jótékonyan ható polifenolok és antioxidánsok megbújnak.
A bikavéretek 2020-ban az Egri borvidék legjobb bikavér bora lett. Ez nem kis teljesítmény, hiszen mindenki arra törekszik, hogy ebből az emblematikus házasításból a lehető legjobbat töltse palackba. Mi adja a ti borotok különlegességét?
Szerintem minden tételünk egyedi, nem csak a bikavérünk, és ez annak köszönhető, hogy soha nem ipari tömegterméket szeretnénk előállítani, hanem olyan bort, ami a lélekhez szól. Érdekes, hogy kezdetben bikavérrel nem is akartunk foglalkozni, de aztán rájöttem, hogy ha én nem készítem el, akkor senki sem fogja helyettem azon a színvonalon letenni az asztalra, ahogyan én szeretném.
Szerinted milyen a jó bikavér?
Jó ivású, harmonikus, kerek, hosszú, az íze betölti a szájat, és azonnal akarunk belőle még egy pohárral. Az se baj, ha megfizethető árú. Az én bikavér házasításomat öt szőlőfajta alkotja. A kékfrankos az alap, amiben elég erősek vagyunk, és mellette merlot, cabernet franc, blauburger és egy kis pinot noir kerül a cuvée-be. A bikavér fontos egri üzenet, több száz éves hagyománya van, megérdemli, hogy komolyan foglalkozzunk vele.
Melyik borotok áll még hasonlóan közel hozzád?
A Kis szűz és az öreg róka nevű fehér cuvée. A „kis szűz” a Gesztenyési-dűlő rajnai rizlingjének szűztermése, amely mellé egy igazi, tapasztalt „vén rókát”, egy 1972-es telepítésű, ásványos ottonel muskotályt házasítottunk. Egyébként nem teszünk különbséget idős és fiatal ültetvények között, mindegyiket egyforma alázattal gondozzuk, és arra törekszünk, hogy a szőlő íze visszaköszönjön a borban.
Az andornaktályai pincétek valóságos föld alatti labirintus, több ággal, zegzugokkal, elé pedig kényelmes teraszt építettetek. Fogadsz ott látogatókat?
Igen, de szigorúan csak előre bejelentkezés alapján. Kizárólag a borra koncentrálva, állva, étel nélkül kóstolunk, nem szeretném, ha a pincénkbe vacsorázni járnának az emberek. Az a hely olyan, mint egy szülőszoba. Erősen gondolkodom rajta, hogy teljesen elzárom a kíváncsi tekintetek elől, és a kóstolásra keresünk más megoldást. Szeretem a vendégeket, tisztelem a vásárlóinkat, de számomra a bor a legfontosabb.
Mi motivál téged a borkészítésben, milyen célokat tűztél ki magad elé?
Maradandó borokat szeretnék készíteni, és örülnék, ha a szőlő- és borkultúra megmaradna a gyerekeinknek, az unokáinknak, hogy ők örömmel végezhessék ezt a munkát. Eger gyönyörű, itt évszázadokkal ezelőtt világraszóló tetteket vittek véghez az emberek, jó lenne, ha méltó utódokként öregbítenénk tovább a város és a borvidék hírnevét.