MENU

A bikavérről, konkrétan

2021.11.26.
Szilágyi Réka, Csutorás Ferenc, Pap Péter István

Komoly, több évig tartó kutatómunkát követően jelent meg Szilágyi Réka, Csutorás Ferenc és Pap Péter István könyve az egri bikavérről. A kötet a több mint százötven éves bortípus, az egri bikavér történetét dolgozza fel, így a könyv elsősorban a dokumentumokban található információkra összpontosít. Mi ezért arra kértük a szerzőket, hogy saját gondolataikat foglalják össze számunkra, amelyek kikristályosodtak a könyv megírását követően.

Hagyomány és alkalmazkodóképesség

Az elmúlt néhány évben szabadidőnk egy tekintélyes részét az egri bikavérrel kapcsolatos források olvasása, elemzése tette ki. Hogy ezek alapján milyen fontos összefüggéseket vettünk észre és milyen következtetésekre jutottunk, igyekeztünk pontosan, de közérthetően összefoglalni nemrég megjelent kötetünkben. (Az egri bikavér – egy legendás bor története, Jaffa Kiadó, 2021.)

A könyvet nem csak a puszta ügyszeretet hívta életre. Bár más-más nézőpontból, de mindannyian régóta és behatóan foglalkozunk az egri borral, mégis, munkánk során nagyon gyakran találkoztunk megválaszolatlan vagy éppenséggel mások által nagy magabiztossággal, de valójában csak felületesen megválaszolt kérdésekkel.

A hosszú kutatás több ponton is visszaigazolta a kezdetekben érzékelt adathiányokat, pontosabban a bikavérről szóló diskurzus jó néhány elemének felszínességét, érvénytelenségét, megalapozatlanságát. Váratlan adalékok, megdöbbentő információk, meglepő összefüggések tárultak elénk, sokszor már egy korabeli újságcikk kapcsán – nem is beszélve a levéltárakban őrzött térképekről és az addig feltáratlan magánhagyatékokról.

Rájöttünk, hogy – részünkről legalábbis – csak az időnként valóban kegyetlennek tűnő konkrétumok szintjén érdemes beszélni a bikavérről. A konkrétumok ugyanis könnyen megragadható kapaszkodók a múlt valósághű elgondolásához, és egyúttal inspirációk a jövő építéséhez is. A múlt történetei megmutatják nekünk, hogy adott körülmények közt már milyen kísérletek buktak el és melyek jártak sikerrel a bolygó e pontján.

Ijesztő látni, hogy még ma, az adatok bűvöletében élő világunkban is sokan beérik közhelyekkel. Közhelyekkel, melyeket érdemi mondanivaló híján nagyon könnyű táplálni, de amelyeket nehéz leépíteni. Ezzel együtt is el kell kezdeni valahol. Ez a valahol pedig lehetne akár a valódi téttel bíró kérdések felvetése és az önreflexióra sarkalló szempontok beemelése a diskurzusainkba.

Kiindulópontként megidézhetjük akár Gromon Tamás barátunk gondolatát, mely szerint: ahogyan a Kárpát-medence szőlő- és borkultúrája leképezi a világét, arányaiban ugyanígy képezi le Eger a Kárpát-medencéét. Megfontolandó szavak, melyek alapján igyekszünk néhány cselekvésre sarkalló gondolatot megfogalmazni az egri bikavér múltjáról, jelenéről és jövőjéről.

A fajtákról

A helyi szereplők és a különböző borszakértők gyakran kezdik az Egri borvidékről szóló fejtegetéseiket azzal, hogy rengeteg szőlőfajta van itt termesztésben – mi is ezzel a kérdéskörrel indítunk, mert ez valóban egy nagyon sajátos helyzet. Míg azonban a többség ezt negatívumként vagy legalábbis megoldandó problémaként hozza szóba, mi – nem vitatva érveik jogosságát – ezt a sokszínűséget értéknek, de ami ennél is fontosabb, középtávon megváltoztathatatlannak tekintjük.

Azzal együtt is, hogy az egri kékszőlő-termelést illetően ez a változatos összkép valójában egyáltalán nem valami sorsszerű determináció, hanem az egymásra következő korok ellentétes irányultságú programjainak szándékolatlan és nagy tehetetlenségi erővel ható végeredménye.

Az 1700-as évek első harmadától az 1880-as évekig a kadarka volt az abszolút meghatározó, mígnem a filoxérajárvány utáni újjátelepítéseket követően aránya a relatív többség szintjére esett vissza. Az 1960-as években aztán ez is megszűnt.

A mai bikavér-szabályozásban is főszerepet játszó kékfrankos alig száz esztendeje van jelen a borvidéken, dominánsnak pedig mindössze csak negyven éve (!) mondható. A fajtának számos előnye van, azonban nem tehetünk úgy, mintha valami kikerülhetetlen ősi tradícióból következő meghatározottság lenne, hogy csak és kizárólag erre a fajtára kellene építeni.

Fontos és kiérdemelt, de nem feltétlenül domináns szerep a kékfrankosé, ha a bikavér történetét és a borvidék természetföldrajzi adottságait nézzük. (Mindezzel együtt üdvözlendőek az egyetem Kutatási és Fejlesztési Központjának és az Eszterházy Szőlőbirtoknak a kékfrankosklón-kísérletei.)

Annál is inkább, hiszen vannak olyan világfajták (pinot noir, cabernet franc), amelyek a kékfrankost megelőzően vagy legalábbis azzal egyidőben kerültek a borvidékre, és már a századfordulós források is a bikavér alkotóelemeiként említik ezeket. Az is örvendetes lenne, ha több termelő próbálkozna a kifejezetten Egerben kialakult, az itteni vörösbort a 19. században országos ismertséghez juttató régi kadarkaváltozatok, a kereklevelű és a lúdtalpú telepítésével.

Éghajlatváltozás – régen és ma

Fontos tanulsága volt a könyvünket megalapozó kutatómunkának, hogy a (mikro)klíma kisebb-nagyobb változása nem csak napjainkban, de hatvan-nyolcvan évente jelentkezik. Melegebb periódusokat hűvösebb átlaghőmérsékletű évtizedek követtek, amelyek elmozdulást eredményeztek a szőlők érettségében, kialakítva ezzel nemcsak a kék szőlőkön belül, hanem a fehérek kapcsán is értett sokszínűséget.

Mindezt figyelembe véve újfent értékként kell tételeznünk a sokszínűséget, különösképpen ha számításba vesszük: napjaink klímaváltozása ezen az égövön nem csak egyszerűen felmelegedést, de egyben majd minden időjárási tényező (hőösszeg, csapadékmennyiség) szélsőséges ingadozását jelenti.

Adottságnak kellene elfogadnunk, hogy az aktuális évjáratban mindig más és más az a fajta, amelyik képes lehet jól alkalmazkodni a körülményekhez, és ezzel bikavérhez méltó alapanyagot tud biztosítani.

Piac és kereskedelem

Soha nem volt még ilyen könnyű és soha nem volt még ilyen nehéz a világpiacra juttatni az egri bikavért. A közösségi média információáradata, a blogok és értékelő applikációk hatása, a különböző külföldi szakértők növekvő érdeklődése segíthet is, de akár készületlenül is érhet minket, ha a bikavérek általános minősége még nem üti meg a nemzetközi mércét.

Persze kérdéses, hogy egyáltalán ambicionálja-e ezt a nemzetközi szintet a borvidék közössége, ugyanakkor a legújabb eredmények arra mutatnak, hogy lehet keresnivalónk.

A kadarka és a kékfrankos disztingvált felhasználásával a világpiac helyi fajták iránti érdeklődését is kielégíthetjük. (Fontos ugyanakkor, hogy ezt a szempontot nem érdemes túlhangsúlyozni: előnyösebb, ha valamilyen arányban vannak ilyen fajták a házasításban, de nem elengedhetetlen feltétele a nemzetközi ismertségnek – lásd például az angolszász világban egyre népszerűbb cabernet-alapú moldovai vörösborokat.)

A boros ízlés divatjai változékonyak. Ki ne tudná, hogy manapság a gyümölcsösebb, dzsúszosabb italok felé fordul a közönség. Ebben a helyzetben a legfontosabb az alkalmazkodóképesség, a bikavér minden minőségi osztályában.

Egy bizonyos tág stílushatáron belül igenis kell és érdemes az illatok, a testesség, az érleltség tekintetében évről évre „finomhangolni” egy-egy pincében a saját ízlés és receptúra szerint a bikavéreket – a sokszínű fajtaállomány és a hagyományos vörösborkészítési metódusok ezt megengedik, sőt szinte tálcán kínálják.

A szabályozás

Ma már azon fajták, melyek évtizedek óta jól szerepelnek a borvidéken, a szabályozás szerinti kötött arányban, de mind lehetnek a bikavér alkotóelemei. Azonban a fajták arányainak aprólékoskodó meghatározásán túllépve, a szőlőtermelés szempontjából lehetne és kellene még eredményesebben dolgozni – már amennyiben nem kívánjuk a „gyümölcsösség” leple alatt éretlen ízű borokkal elriasztani a fogyasztókat a bikavértől.

A bor gerincét elvileg kötelezően képező kékfrankosnál a classicus bikavér esetében a hektáronkénti hozam 13,6 tonnában van maximálva, a cukros érettség alsó határértéke pedig 17 magyar mustfok. A könyvünket megalapozó kutatás során több helyen is ámulva olvastuk, ahogy – bár kodifikált szabályozás nem volt – a borvidék vezető vörösbortermelői mindig kihangsúlyozták: 20 magyar mustfok alatti szőlőből nem készíthető bikavér.

A jelenlegi fajtaösszetétel mellett Egerben ez az érettségi arányszám messze nem jelent túlextraháltságot, sőt: a jóleső gyümölcsösségnek is ez lehet az egyik záloga.

Mindezt azért kell kiemelni már a classicus szint kapcsán is, mert ezzel a kategóriával találkozik a fogyasztók elsöprő többsége, és ezzel a „bázissal” érhető el, hogy kíváncsivá tegyük a borkedvelőket a bikavér magasabb osztályai iránt is. Szerethető, dzsúszos, de kerek bort kell letennünk a fogyasztó asztalára. Számunkra kérdéses, hogy a szabályozásban lefektetett szőlőtermelési irányelvek betartása mellett ez lehetséges-e.

A bikavér kapcsán időnként emlegetett nemzetközi párhuzam a délfrancia Châteauneuf-du-Pape mikrorégiója és az ugyanezen a néven futó bormárka. Ennek szabályozása alapvetően két fajta tandemére épül: a syrah-ra és a grenache-ra. Több, mint tucatnyi fajta (köztük fehér is!) felhasználása mellett azonban mind az egyes települések, dűlők és termelők vonatkozásában is széles spektrumú a Châteauneuf-du-Pape borok stílusvilága.

A kis családi csúcsborászatok mikrotételei a borvilág igazi kuriózumai, a nagyobb pincészetek által előállított, erősen exportorientált, magasabb palackszámú borok pedig érett ízűek és gyümölcsösek („magas oktánszámú gyümölcsbombák”).

Sok fajtájuk van, mégis csak egy borra fókuszálnak – és a burgundiai példával ellentétben sokkal megengedőbb a szabályozásuk a felhasznált fajták arányainak kötöttségét illetően. Egyszerű borfogyasztóként is jó impulzusokat kaphatunk egy szupermarketben vásárolt Châteauneuf-du-Pape-tól: megbízhatóság, jól felismerhető dizájn, távlatok. Vonzó vízió ez az egri bikavér kapcsán is.

* * *

A bikavér termelési körülményei nem mindig úgy alakultak, mint ahogy azt magának a borvidéknek a természetföldrajzi viszonyai és a piaci lehetőségei követelték volna. Mostani körülményeinket viszont nem lehet parancsszóra rövid, de még középtávon sem lecserélni – kezdeni kellene velük valami igazán jót és eredetit.

Amire azonban sokszínű adottságaink és a borvidék, illetve a bikavérkészítés hagyományai nagyon is megfelelnek, az az alkalmazkodóképességben és a gyors reakcióban rejlő lehetőségek maximális kihasználása.

Ha világos és közösen vállalt a végcél – nemzetközileg is ismert, erőlködésmentes, kerek, gyümölcsös vörösbor –, és ha a bikavér-szabályozásunk azokon a pontokon lenne szigorú, melyek valóban meghatározzák a bor minőségét (hozam, cukorfok), akkor további különösebb adminisztratív kötöttségek nélkül is nyugodtan rábízhatjuk magunkat meglévő, bibliai értelemben vett talentumainkra.

További cikkek

Bukolyi Marcell, Organic Wines, Egri Borvidék | 2024

2024.04.05.

Bukolyi Marcival egy egri kávézóban beszélgettem, hisz célom volt kirobbantani a komfort zónájából és mivel szereti a finom kávét, így el tudtam csalogatni gyönyörű szép birtokáról.

Marci meghatározó alakja az Egri Borvidéknek, bár nagyon keveset lehet őt látni. A fiatal generációt erősíti és bár bor termelésének nagy tömegét az Egri Csillag teszi ki – Borvidéki viszonylatban is – úgy látja, hogy a fehér házasítás még mindig kevésbé ismert széles körben. Szerinte az aki már hallott az Egri Csillagról, az is inkább az egyszerű szupermarketes reduktív Egri csillagokkal azonosítja. Ha Marcin múlik, akkor ez is szépen lassan változni fog. 

E.B. | Hogy indult Nálad az Egri Csillag termelés?

B.M. | Én tudatosan Csillagot szerettem volna készíteni, pont ezért ültettem 8 szőlőfajtát, hogy lehessen Egri Bikavért és Egri Csillagot is tartani a birtokon belül. Megvan a minimum 4 fajta, úgy hogy a Kárpát-medencei fajtákon legyen a túlsúly. De nem csak az előírás miatt fókuszálok Kárpát-medenceire, hanem egyébként is azt gondolom hogy külföld számára ez az izgalmas innen Magyarországról. Belföldön el lehet adni nemzetközi fajták borait is, de szerintem az az autentikus, hogyha Hárslevelűből, Furmintból, Olaszrizlingből, Király Leánykából készítjük el.

E.B. | Van még más termelő is akinek van Furmint a Csillagjában?

B.M. | Nem tudok róla. Egyébként nagyon kevés Furmint van az Egri Borvidéken. Azt hiszem a második legnagyobb Furmint termelő vagyok a borvidéken, 1,26 hektárral.

E.B. | Elégedett is vagy azzal ahogy itt él és ahogy viselkedik a Furmint?

B.M. | Nyilván a tavalyi év növényvédelmi kihívásairól ne beszéljünk, az nem volt jó, de egyébként összegségében én szeretem a borát, nagyon jó cucc. De én most már a Hárslevelűre fókuszálok inkább, nekem az szebb, közelebb áll hozzám talán. A furmintot is szeretem de a Hárslevelűt még jobban. Furmintból fajtabor valószínűleg a jövőben nem fog készülni, nem érzem azt hogy annyira nagyon jó lenne, mint amennyire jó a hárslevelű. Egyszerre a kettő párhuzamosan meg fölösleges, nem is akarom külön kommunikálni, legyen egy ilyen prémium csúcssorszámozott kis tételem, és akkor az Hárslevelűből fog készülni.

E.B. | Eddig te miért nem állítottál ki borászként az Egri Csillag Weekenden?

B.M. | Én nem csak az Egri Csillag Weekenden nem voltam kint, hanem sehol sem. Valamiért én az ilyen rendezvényeket azzal azonosítom, hogy itt sok ember sokat iszik. Nem olyanok körülmények között, amelyek mondjuk lehetővé tennék azt, hogy megfelelőlen élvezzék, megítéljék a bort. Ez nem nagyképűség vagy ilyesmi, hanem egész egyszerűen úgy gondolom hogy a food truckból kiáramló kolbász szag mellett nem lehet úgy kóstolni egy terroirt, mint ahogyan azt megilletné. Bár tudom, hogy idén már igényes gasztro kiállítók lesznek és nagyobb hangsúlyt kap a minőségi borkóstolás, bor-étel párosítás.
Ettől függetlenül az Egri Csillag Futamon nagyon szívesen elindulok, mert szeretek és szoktam is futni, ahogy időm engedi. Bár elengedtem tavaly ősz óta picit, mert a szüret nagyon megviselt fizikailag, de lassan újra kell kezdeni.

E.B. | Mi a célod, mint borász?

B.M. | Szeretnék a legjobbak közé tartozni, nem akarok megfeszülni, de szeretnék nagyon jó lenni.

E.B. | És hol tartasz ebben a törekvésedben?

B.M. | Szakmai szempontból elégedett vagyok azzal az úttal ahol járunk. Szerintem nem rossz, nyilván van mit csiszolni, finom hangolni, tökéletesíteni, de azt hiszem jó út ahol mi járunk. Ha végig gondolom hol lehetne a technológián javítani, változtatni, fejleszteni, elég kevés olyan pont van, amin őszintén szólva komolyan változtatnék. Tehát vehetnénk egy jobb minőségű szivattyút, ami lehet hogy valamennyit javítana, de ezek már apróságok.

E.B. | Ha valaki szeretne kóstolni Nálad a szép új pincében és kóstolóteremben, akkor ők hogyan találnak meg Téged? Nem hirdeted sehol ezt a szolgáltatást.

B.M. | 5 éve áll ez az új épület és az első néhány évben még a noszvajiak sem tudták hogy az ott mi. De a Google map-en szerepel a lokáció, így azok akik kifejezetten hozzám szeretnének jönni, megtalálják a módját. Olyan is van, aki autóval elsuhan és látja, hogy Organic Wines és ő fogékony, az megáll és lekanyarodik az útról. De a többség az az aki már találkozott valahol a borunkkal, tetszett neki és amiatt keres meg. Azt gondolom 90%-ban olyanok jönnek, akik rám vagy kifejezetten a borainkra kíváncsiak.

E.B. | És azok akik jönnek hozzád, lehet tudni, hogy honnan érkeznek? Főleg fővárosiak, vagy külföldiek is?

B.M. | Fú, már nagyon sok népnek a szülöttje volt nálunk, orosztól japánig, tényleg sorolhatnám, nagyon sokféle náció volt már, de jellemzően elsősorban olyanok akik a budapesti gasztronómiában találkoznak a borunkkal. 

E.B. | Hogy látod te most összességében az egri borvidéket 2024-ben?

B.M. | Borminőség mindenképpen fejlődött. Közösségi szempontból is kifejezetten jónak tartom Egert, ehhez szerintem én is kellettem hogy változzak kicsit, a görcsösségből engedjek és nyissak úgymond emberek felé. A fiatalokkal szinte mindenkivel jóban vagyok, de az idős generációval is, Gál Lajost kifejezetten kedvelem. Gál Lajosnak a fehér borai nagyon jók, azokat nagyon tudom ajánlani. A Tarnóczi Zolit is nagyon szeretem, de jóban vagyok a Vámos Attilával is. Persze a stílusukkal már kevésbé tudok azonosulni, de ez csak stíluskérdés.

Kedves Borszerető Olvasó!
Szívből ajánlom Bukolyi Marcit, mert csupa olyan dologgal tud minket meglepni, amire egy nyitott borturista vágyik, még akár a húrok közé is csap, ha arra terelődik a beszélgetés.

 

TOVÁBB

Borban az egészség

2024.04.03.

A vörösbor világszerte népszerű és sokak által kedvelt alkoholos ital. A borkészítés és borfogyasztás hagyománya évszázadok óta jelen van az életünkben. Az ősi  rómaiak ismerték a bor egészségügyi előnyeit, és népszerűsítették azokat világszerte. A bor és az egészségünk két olyan dolog, amelynek látszólag semmi köze egymáshoz, azonban ezek kapcsolata ennél sokkal mélyebb és összetettebb. Az egészségesebb életmód részeként rendszeres borfogyasztással segíthetjük testünket és immunrendszerünk működését, továbbá meggátolhatjuk egyes betegségek kialakulását. 

Mi a polifenol és rezveratol?

A polifenol egy olyan vegyületcsoport, amely természetesen megtalálható sok növényben, különösen gyümölcsökben, zöldségekben, tea és kávéfajtákban, valamint vörösborban. Antioxidáns tulajdonságaik miatt a polifenolok hozzájárulhatnak az egészséges öregedéshez vagy a gyulladás csökkentéséhez. A polifenolok különböző formái közé tartoznak a flavonoidok, antociánok, resveratrol és kurkumin.

A rezveratrol egy növényi vegyület, amely elsősorban a vörösborban és a vörös szőlőben található meg. A rezveratrol számos egészségügyi előnnyel rendelkezik, például antioxidáns hatással, gyulladáscsökkentő hatással és segíthet az érrendszer egészségének megőrzésében. Több kutatás is mutat rá, hogy a rezveratrol számos betegség megelőzésében és kezelésében is hasznos lehet, például a szív- és érrendszeri betegségek, a rák vagy az Alzheimer-kór esetében. A rezveratrol nevű vegyület nemcsak a szőlőben, hanem más növényekben is megtalálható, például a szilva, málna, szeder és földimogyoróban is. Sajnos a fehérborban vagy a rozéban, csak nagyon alacsony mennyiségben található meg ez az antioxidáns.

A vörösbor pozitív hatása az egészségre

A vörösbor rendszeres fogyasztása számos pozitív hatással lehet az egészségünkre. Az antioxidánsok és flavonoidok segítenek megelőzni a károsodást a sejtekben, javítják az érrendszer működését és erősítik az immunrendszert. Az érrendszer felelős a vér szállításáért az egész testben. Az érrendszer rugalmassága és egészsége határozza meg, hogy milyen hatékonysággal tudja ellátni a test szöveteit oxigénnel és tápanyagokkal, emellett a jó érrendszeri állapot segít fenntartani az energiaszintet, a mentális frissességet és az általános jó közérzetet. A vörösborban található rostok támogatják az emésztést. Segítenek a bélműködés szabályozásában, emellett hozzájárulnak a tápanyagok felszívódásához. Az emésztési folyamat során a rostok a bélflóra egészséges egyensúlyát is támogatják, ami javítja az általános emésztési egészséget. A rostok továbbá segítenek a testsúlykontrollban, mivel hosszabb ideig telítettségérzetet biztosítanak, és segítik a szervezet toxinoktól és salakanyagoktól való megtisztulását. A vörösbor jótékony hatása viszonylag rövid idő alatt kimutatható. Mindössze öt hét szükséges, hogy a  vastagbél baktériumflórája komplexebb és egészségesebb összetételű legyen és ezzel elkerülve az emésztési problémákat. A vas segíthet a vérszegénység megelőzésében, a fitonutriensek csökkentik a gyulladást és a polifenolok segítenek csökkenteni a koleszterinszintet. Mindezek mellett a vörösbor hozzájárulhat az egészséges bőr fenntartásához, az agy egészségének megőrzéséhez és az energiaszint növeléséhez is. Érdemes tehát odafigyelni a vörösbor rendszeres, mérsékelt fogyasztására az egészségünk érdekében. Egyes tanulmányok szerint a vörösbor fogyasztása összefüggésbe hozható a hosszabb élettartammal is. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a mértéktelen alkoholfogyasztás egészségügyi kockázatokkal járhat. Mindig ügyeljünk arra, hogy csak mérsékelten fogyasszunk vörösbort, és az egészséges életmód más elemeit se hagyjuk figyelmen kívül.

Mi az elfogadható italmennyiség?

Férfiak esetében az elfogadható alkoholfogyasztás a 4 vagy annál kevesebb átlagos mennyiségű ital naponta, és kevesebb, mint 14 átlagos italmennyiség, hetente. Mi számít átlagos italmennyiségnek? Az amerikai ajánlások szerint 0,17 dl tiszta alkohol számít átlagos mennyiségnek ez nagyjából 1,4 dl bort jelent. Kutatások kimutatták, hogy a nők szervezete kevésbé hatékonyan dolgozza fel az alkoholt, vagyis a férfiak ajánlásánál kevesebb mennyiség lesz a megfelelő a hölgyek számára. Ennek oka az alacsonyabb alkohol-dehidrogenáz aktivitás a nőknél, ami lassítja az alkohol lebontását és felszívódását. Nők esetében az elfogadható mennyiségű alkoholfogyasztás a 3 vagy annál kevesebb átlagos mennyiségű ital naponta, és nem több mint 7 átlagos mennyiségű hetente ez nagyjából 1 dl bort jelent.

Emlékezzünk arra, hogy a mértéktartás mindig az egészségünk legfontosabb szövetségese marad. Legyünk tudatosak az alkoholfogyasztásunkkal, és figyeljünk oda a saját testünk jelzéseire. Mindig fontos megtalálni az egyensúlyt az élvezetes és az egészséges életmód között.

TOVÁBB

Gasztrokörút Eger | Reggeli

2024.03.25.

Egerben Május 1-én indul a Gasztrokörút Eger kampányunk, együttműködésben a VisitEger.com-al, amely keretén belül végig járhatod és kóstolhatod a város nevezetességeit.

Érdemes minél több vendéglátó helyre betérned, mert ha minimum 5 helyre becsekkolsz május 1. és október 31. között, akkor garantált ajándékot kapsz a VisitEger.com irodájában.

Ehhez a kulináris és történelmi kalandozáshoz készítettünk egy városfelfedező útitervet.

A reggeli a nap legkedveltebb étkezése lett

Reggeliző I.

Manooka kávézóban a világos pörkölésű kávék, a mennyei chai latte és a bagelek mellett több finomság közül is válogathatsz. A hely specialitása, a bababarát kialakítás, így a legkisebbek is szuperül érezhetik magukat, amíg a szülők megreggeliznek.

Ha a Manooka kávézót választod, megismerheted Eger rejtett belső udvarait, kalandozhatsz a zegzugos utcákon. Legyél figyelmes, ugyanis a kis átjárók meseszép freskókkal díszített tömbbelsőket rejtenek.

Reggeliző II.

Kávésdoboz Coffee Bar & Deli célkitűzése az, hogy amikor betérsz hozzájuk, megtapasztalhasd az élet apró örömeit. Kézműves finomságokkal, friss, helyben készült pékáruval várják a vendégeket. A kávézóban megkóstolhatod és meg is vásárolhatod az egri kávépörkölő (Coffee Líceum) különlegességeit is.

A finom reggeli után, irány a Kossuth Lajos utca, ahol szintén elrejtett kincsekre bukkanhatsz. A Kávésdoboztól 2 perc sétányira találhatóak a Fazola kapuk és a Sportmúzeum. A rokokó stílusú Fazola kapuk számtalan szimbólumot foglalnak magukba ezért jó játék ötlet lehet, hogy ki mennyi jelképet tud felfedezni a vasszerkezeten.

A játék után betekintést nyerhetsz a nagybetűs versenyzők életébe is. A Sportmúzeum 3 emeleten és 12 termen keresztül vezet minket a helyi és az egyetemes sporttörténelem fejezetein keresztül.

Reggeliző III.

Ha reggel egy nagy adag frissességre vágysz, akkor a Dopamin Juice&Spirit Barban a helyed, ahol szezonális gyümölcsökből, zöldségekből készült turmixokat, juiceokat és ételeket kóstolhatsz meg. A Dopamin este is nyitva van, Imi, a Bar lelke ínycsiklandozó koktélokat készít, így érdemes ekkor is betérni.

Eger központi helyszíne, az ikonikus Dobó tér könnyedén megközelíthető a reggeliző helyszíntől, ahol megtekintheted a Minorita templomot, valamint a tér mellett készíthetsz egy jó képet az Eger felirat előtt.

+ 1

Zsenge in Fúzió

Épp a napokban nyílik a belváros szívében egy új reggeliző, épp egy borbárban, így garantált, hogy borban, rostban, fehérjében és boldogságban gazdag reggeli kaphatsz. MEGNÉZEM

TOVÁBB